Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CEGLÉD VÁROS XIX. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1975. JÚLIUS 2., SZERDA Törvényesség, takarékosság M tervezettnél több lakás épült Pontos adófizetés - Szorgalmas társadalmi munkások Lapunkban már hírül adtuk, hogy a városi tanács legutób­bi ülésén foglalkozott Cegléd. 1974. évi költségvetésének vég­rehajtásával. A beszámoló je­lentés megállapította, hogy a múlt évi költségvetés teljesíté­se az'utóbbi évek legjobb gaz­dálkodási eredményét mutat­ja. A kedvező tervteljesítés alapja: az előirányzott bevéte­li összeg befolyt. A lakosság lelkiismeretes pontossággal fizette be adóit, többet az előirány­zott pénzmennyiségnél. A költségvetés kiadási részét 9ö, bevételi részét 102 száza­lékra teljesítette a város. A felújítási hitelek 97 százalékát hasznosították, jelentős részét a kórház és az alsófokú okta­tási intézmények gondnoksága használta fel. A szociális és egészségügyi ágazat számottevő fejlesztése a 174 ágyas elmepavilon tető alá hozása volt. Megnyílt a húsz­személyes bölcsőde, és öt hely- lyel bővítették a szociális ott­hont. A város óvodái százzal több gyermek elhelyezésé­re váltak alkalmassá ta­valy. Az ötödik kerületben ötven, a Szép utcában és a nyolcadik kerületben 25—25 helyes bő­vítésit hajtottak végire. Kiegé­szítették a kórház gyógyszer- készletét, jelentékeny összeget fordítottak a baleseti sebészet felszerelésére. i 4- Puskin utcai általános is­kolai napközi otthonban és a Kossuth Művelődési Központ­ban áttértek a gázfűtésre. A tanács jelentős összeggel já­rult hozzá a művelődési ház fenntartásához. A járdák felújítására 2,8, az utakra 4,1 millió forintot köl­töttek, a parkok rendezése két­millióit emésztett. fel, Cegléd villanyszámlája I ugyancsak meghaladta a kétmillió forin­tot. Költöttek a belvíz elveze­tésével kapcsolatban szükséges teendőkre, rendbehozva a csa­tornákat, árkokat, átereszeket. A legtöbbe a Széöhenyi út víz- elvezetése került, de gondot fordítottak a Szűcs-telepi csa­torna tisztítására is. Az 1974-es esztendőben foko­zottabb ütemben épültek a la­kások. Az eredetileg tervezett 219 lakás átadása helyett a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat további 180 lakást szerelt össze, következésképp, határidő előtt elérheti a város a negyedik öt­éves tervre célul kitűzött la­kásszámot. Átadásra vár a Köztársaság utcában épült, száz gyermek befogadására al­kalmas óvoda, és a hatvan hellyel rendelkező bölcsőde is. Elkészült a 168 diáknak szánt kollégium, már csak a terep rendezése és a belső ke­rítés megépítése van hátra. Az ivóvízhálózat bővítése túlszárnyalta a tervezettet: húsz utcában, összesen hat ki­lométer vezetékhálózattal gya­rapodott' Cegléd. A társadalmi munka hat­millió forintos tervezett összegét másfél millió fo­rinttal túlteljesítette a la­kosság. önként vállalt munkájának eredményei főleg a fásításban, virágosításban, a vízvezeték- építés körüli földmunkában, az óvoda és a bölcsőde építésében, az ifjúsági klub kialakításában és a Malomtószél rendezésében látszanak meg. A város pénzgazdálkodásá­ban, az új gazdasági irányítási rendszer hatására, a törvé­AZ ELSŐ Megcsodált bokszerek Jól sikerült az országos kiállítás nyesség és a takarékosság szempontjai érvényesülitek. A rugalmas gazdálkodás előse­gítette a hitelek átcsoportosítá­sát azokra a helyekre, ahol ar­ra a legnagyobb szüksége volt. A bevételek kedvező alakulá­sa mindenkor biztosította a za­vartalan és kiegyensúlyozott gazdálkodáshoz szükséges pénzösszeget. T. T. Gyújtók örömére A Márka vermutcsalád új készítménnyel szaporodott, a miniüvegeket gyűjtők nem kis örömére. A csöpp üvegeket, bérmunkában, az álbertirsai Dimitrov Tsz palackozójában töltik. Ebben az évben 200 ezer kerül ki a palackozóból. Asszonyok — fehérben * Naponta gyúrják, nyújtják Negyven mázsa házitészta Már-már arra gondolok, megszöktek az asszonyok, olyan nagy a csönd az üzem portáján. A szemközti szín­ben sorakozó kerékpárok biz­tatnak, hogy mégis csak itt kell lenniük. A kendő, köpeny, meg a liszt a gyúróedényekben — akár a hó. Ha nőismerőseim valamelyike munkát keresne, a jászkarajenői Árpád Tsz tész­taüzemét feltétlenül javasol­nám neki. Kérdés, lenne-e szükség a munkájára? — Igen. Néhány barátnőt is hozhatna magával — tájékoz­tat Sipos Imréné üzemvezető. — Általában húszán dolgo­zunk, huszonöt1- embert tud­nánk foglalkoztatni. Tisztaság és fegyelem — öt éve alakult a tisztá­zó. Mi változott azóta? — Az összeszokottságnak, a gyakorlatnak, a nagy szorga­lomnak köszönhető, hogy a szinte változatlan, s alig cse­rélődő létszám ellenére, nő az üzem termelése, azzal arányo­san a kereset is. Harminc alatt kezdtük, most vannak hóna­pok, amikor 40 mázsa kész­árut adunk át a kereskedelem­nek. Szorgalmasan dolgozunk, oly módon, hogy mindenki ré­szel valamennyi munkafolya­matból. Legfőbb követelmény nálunk a rend és a tisztaság, a kéllő fegyelem. Az itt dolgozók '‘többsége törzstag. A munka- csoportokból másfél évvel ez­előtt két brigád alakult a szo­cialista ' cím • elnyeréséért: a Tyereskova és a Zrínyi Ilona Kiváló volt a záukai táborban Mongóliába utazhat NAPLÓT ÍR, BESZÁ3IOLÓRA KÉSZÜL Magyar Gábor, az abonyi 1077-es számú Ady Endre út­törőcsapat tagja nemrég kapta meg az Országos Úttörőelnök­ség • levelét, melyben kellemes meglepetés állt. Örömmel újságolta a hírt: — Alig néhány nap volt hát­ra a tanévből, mikor megtud­tam, hogy a téln zánkai tábort ban végzett úttörőmunkámért, egyhónapos mongóliai útra megyek. Mondanom sem kell, hogy mennyire örültem, és mi­lyen boldogok voltunk, szüle­immel együtt. — Milyen jeladattal bíztak meg a táborban? — A zánkai úttörőváros 2-es számú táborának voltunk la­kói, ahol a kiváló úttörők nem­zetközi előkészítő táborában dolgoztunk. Megismerkedtünk a nemzetközi úttörőélettel, fő­leg Európa pionírszervezetei­vel. — A táborban mint őrsveze­tő és tábori tanácstag tevé­kenykedtem. Jó munkát vé­geztünk, megfelelő vitaszellem és baráti légkör alakult ki. Szabad időnket dal- és tánc- tanulással töltöttük. Sok új út­törődalt hoztam magammal, amelyeket majd mint táborozó ifivezető szeretnék tovább ad­ni a pajtásoknak. — Hogyan fogadták társaid az egyhónapos mongóliai út hírét? — Jóleső érzés volt tanára­im és diáktársaim gratulációit fogadná. — Hogyan készülsz, az út­ra? — Valamennyi mongóliai útleírást elolvastam, minden érdekel, ami Mongóliával kap­csolatos. Legutóbb egv kinn dolgozó magyar fiatal élmény- beszámolóján is részt vettem, a művelődési ház ifjúsági klub­jában. Ügy érzem, sok élmény vár reám. Naplót írok majd a kinn eltöltött napokról, és ha­zajövet, szívesen megyek út­törőcsapatokhoz, élménybe­számolóra. ■* Külön gyűjteményt állítot­tam össze azokból a tárgyak­ból, amiket elcserélek a mon­gol pajtásokkal. Bőröndömben lesz jelvénvgyűiteményem egy része, bélyegek, képeslapok, plakettok és kártyanaptárak. ★ Magyar Gábor az idei tanév­ben nyolcadikos volt. Meg­nyerte az iskolai tanulmányi versenyt, magyarból és fiziká­ból, az utóbbiban járási má­sodik lett, év végi bizonyítyá- nya színjeles, szeptemberben már a ceglédi Kossuth gim­náziumban kezdi a tanévet. — Egész életemre emléke­zetesnek ígérkezik az út. So­hasem fogom elfeledni, hogy kiváló úttörő voltam, és mesz- szi tájakra, távoli barátokhoz utazhattam. II. I. brigád. A termelési tervet ta­valy mindkét kollektíva túltel­jesítette. Idén a szervezeti életben is többet tudnak fel­mutatni. Mihályi Jánosné és Kormos Béláné brigádja re­mélhetőleg féliratkozhat a tsz szocialista brigádjainak sorá­ba. A belső asztaloknál Pál Gyuláné, Mihályi Istvánná és Simonyi Sándorné egymás mellett ül. Ami szembetűnő: mintha írott szabály - volna, hogy ugyanannyi tésztakockát kell megsodorniuk, hajszálra azonos tempóban gurul kezük nyomán a fehér abroszra az aranyló csigatésztá. Kecskés Lászlóné az üzemegységben kialakult jó közösségi szellem­ről beszél. Az ő férje például megbetegedett, de köszönet a társaknak, nem maradt föld­ben a cukorrépa, amit az ura vállalt. A recept hagyományos Nagy Lászlónét, Bognár Ba­lázsnál, Bató Zoltánnét a törzsgárdatagok között említi a brigádvezető. Batóné a ceglé­di háziipari szövetkezetét cse­rélte fel annak idején, nem bánta meg. Kormosné csoport­ja, a Zrínyi Ilona brigád rö­vid számvetést tart, mennyi tésztára futja még idejük. Si- posnéból jó patikus lett volna, bizonyítja a pontosság, amely- lyel a mérleget kezeli. Dósa Józsefné igen sebesen „pofoz” egy jókora szitát. A szitavizs­gán megfelelt liszt gyúrásához Lendvai Mihályné és Kiszel Istvánná készülődik. Óvári Mi­hályné, Tóth Bélánéval, a nyújtógépeket bérelte ki a mai napra. — A recept mind a nyolc­fajta tésztához a régi — mond­ja Kormosné. — Egy kiló liszt­hez nyolc tojás, s a nyújtást kivéve, kézi erővel dolgozzuk bele tudományunkat a tésztá­ba. Mindkét brigád tagjaitól hallottam: a szövetkezet veze­tői időnként színházjeggyel kedveskednek az itt dolgozó asszonyoknak. Kérésük és javaslatuk: jó lenné, különösen nyári Idő­szakban, ha a közös gazdaság ebédet tudna adni részükre. Ha kell, segítenek. — Több éve patronáljuk a fóti Gyermekváros lakóit — mondja Sípos Imréné. — Évente 5—6 mázsa tésztát vi­szünk a Gyermekvárosba, ked­vezményes áron. Idén nyáron Kabát k a Zánkán táborozó jászkara­jenői napközis csoport részére 28 kilogramm tésztát adtunk át, pénzt nem fogadtunk el érte. Hát így éldegélünk, dol­gozgatunk — tárja szét kezét a főnöknő. — Még egy hóna­pig dolgozunk itt, benn az üzemben. Augusztus elsejétől, minden évben ez a menetren­dünk, a földeken segítkezünk. A szövetkezetnek szüksége van ránk ott Is. Nekünk is jót tesz a változás, az asztalhoz- székhez kötött ülőmunka után. Tavaly, hogy az eső hát­ráltatta a munkákat, a kuko­ricatörésben is segítettünk, de­cember 10-ig dolgoztunk. Most az asszonyok közül soknak vállalt paradicsomba van, de lesz mit szedniük-kapkodniuk az idősebbeknek, a már nehe­zebben hajladozóknak is. Győri Mária Gépek mellett Most dolgoznak, később üdülnek Nyári szabadságot töltve, hi­vatalosan áll a munka a Má­jus 1. Ruhagyár ceglédi gyárá­ban, naponta mégis csapatnyi embert látni, az épületbe igyekvőn. Nemcsak a karban­tartók serénykednek, varrógép zaja is hallik. A gyár vezető­sége úgy döntött, hogy köny- nyít azoknak a helyzetén, akik külföldi utazás vagy más idő­pontra szóló szakszervezeti beutaló miattvkénytelenek let­tek volna később fizetés nél­küli szabadságot Kérni, ha most &, többiekkel együtt ki­veszik rendes évi pihenőjüket. A főszezontól eltérő időben nyaralók részére, a gyárban 46 munkásból álló szalagot szer­veztek: azok dolgoznak rajta, akik majd ősszel indulnak „családi menetrend szerint” külföldi útra, világot látni, vagy szakszervezeti üdülőbe, pihenni. A NEVADA-EGYÜTTEST VÁRJAK. Csütörtök estére a ceglédi ifjúsági parkba a Ne- vada-együttest várják. Rossz idő esetén, a Kossuth Művelő­dési Központ emeleti táncter­mében lesz a rendezvény, délután. 6 órától, este 10-ig. A NÍVÓ Ruházati Ktsz-ben, a Férfiruha Nagykereske­delmi Vállalat megrendelésére, férfi- és kamaszméretű téli­kabátokat varrnak. A képen: dolgozik a Rákóczi szocialista brigád. — Apáíi-Töth Sándor felvétele A gerjei pályán Kézilabda-parádé Az öregfiúk is remekeltek A Bem SE gerjei sporttele­pén egymás után léptek pá­lyára a KÖZGÉP régebbi, je­lenlegi és jövendő játékosak Először mostani csapatának fiataljai játszották azok el­len, akik a közelmúltban hagyták abba a játékot. Köz­tük kaptak helyet a még ak­tívan sportoló idősebbek is. Az alábbi összeállításban játszottak. Fiatalok: Ságodi, Malizs, Cseh, Gyenes, Túlik, Szalisznyó, Ignácz.' Csere: Zsiga, Borsós, Tóth T. Idősebbek: Szalisznyó J., Szalkay, Osváth, Szabó, Godó, Jónás, Juhász. Csere: Deli S. A továbbiakban az „öreg- fiúk” mérkőztek, az előbbi két garnitúrából alakított csa­pattal, azzal a kikötéssel, hogy a kulcsemberek közül (Túlik, Jónás, Szabó, Cseh) egyszerre csak kettő játszhat. A fiatalok 24:21 arányban nyertek, de az „öregfiúk” is megmutatták, hogy még mit sem felejtettek a játék szép­ségéből. Együttesükből külö­nösen Osváth és Rossi reme­kelt. Az „öregfiúk” összeállítása: Csendes J. — Öcsai, Osváth, Jakusits, Rossi, Irházi, Im- regi. Csere: Csendes Gy. — Ja- czina, Forgács, Nagy. Végül a KÖZGÉP serdülő és ifjúsági játékosokból ösz- szeállított együttese találko­zott az utánpótlás tábor csa­patával. A magabiztosabb, ru­tinosabb ceglédiek biztosan nyertek. U. L. 1 i A ceglédi szervezet vezető­je Kántor István. Munkatár­sai elmondták, hogy sok a dol­ga a mai kiállításban. Albert- irsán lakik, Budapesten dol­gozik, és amikor csak ideje engedte, mindig itt tevékeny­kedett, a Gerje-parti kikép­zőben. De nemcsak ő dolgo­zott sokat, hanem minden szervezeti tag. A kiállítás előtt forgalmas volt a környék: sátrakat állí­tottak fel, kijelölték a bírói 'köröket, előkészítették a szükséges kellékeket, sok tár­sadalmi munkát végeztek. Je­lentős segítséget kaotak a Kossuth Tsz-tői, a Zöldség- feldolgozó Vállalat az ivívíz- •ellátásban segített. A vezető­ség igyekezett az előző jó visszhangú országos kiállítás után az ideit is hasonló szín­vonalon megrendezni, ami si­került is. A zsűri asztalán értékes ke­rámiák, kristályvázák sora­koztak. A kiállítás érdekesebb, lát­ványosabb része, a tenyész- párt gyerekkutyapár és te- nyészcsoport bemutatója volt, melyre sok néző látogatott ki délután. A ceglédi szervezet kapcsolatot tart a budapesti észak-nyugati iskolával. A vasárnapi kiállításon az iskola is képviseltette magát boksze­rekkel és német juhászku­tyákkal. Darók Anna Sokan keresték fel a ger- jei sporttelep mellett a ku- tyakiáilítást, melyet a Ma­gyar Ebtenyésztők Országos egyesületének ceglédi szerve­zete rendezett. En is kedvet kaptam, hogy szétnézzek. A bejáratnál felirat köszön­tötte a kiállítás résztvevőit, s a gerjei k.zerdő vidám ku­tyaugatástól volt hangos. Rö­vid séta után, a kellemes kör­nyezetű, jó levegőjű tisztáson, a hangosbemondó köszöntöt­te a kiállítókat és nézőket. A kiállítást Takáts Béla, a Ma­gyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének alelnöke nyi­totta meg. Ez volt az első bokszerfajta-kiállítás Magyar- országon. Az ország minden részéből jöttek, legtöbben Bu­dapestről. Egy fővárosi kutyatulajdo­nos, Tóth Tibor elmondta, hogy ma, a kiállítás napján, hároméves a kutyája. -Már nemzetközi versenyen is volt, és szép eredménnyel szerepelt, engedelmesség! vizsgát is tett. Közben elkezdődött a fel­vonultatás. A kutyákat négy bírói körben, különböző szem­pontok szerint bírálták a bu­dapesti zsűritagok. Figyelembe vették a szemük állását, a fo­gukat, orrukat, az első-hátsó lábukat. Ezt küllembírálatnak nevezik. Előfordultak apró balesetek is, de a gazdik ide- ébea közbeléptek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom