Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-17 / 166. szám
1975. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Az Egyesült Izzó új gyára A pécsi Sopiana, az élelmiszeripari gépgyártásáról ismert üzem tavaly olvadt be az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT-be. A gazdacsere új szakaszt nyitott a több mint százéves múltú gyár életében. Elavult, szűk telepe helyett újat építenek a mecsekaljai város déli ipari övezetében, ahol vákuumtechnikai berendezések készítésére rendezkednek be. A múlt év nyarán kezdett nagyszabású munka példás ütemben haladt. A kivitelező Baranya megyei Mély- és Magasépítő Vállalat ígérete szerint átadta az első, 4000 négyzetméter alapterületű forgácsoló csarnokot, s a hozzá csatlakozó szociális létesítményt. A gyárfoglalás forgószín- padszerűen történik. Körülbelül másfél hónap alatt, szakaszosan helyezik át a berendezéseket, hogy a termelésben fennakadás ne legyen. Ezt követően a termelés és az építkezés párhuzamosan halad. Az V. ötéves tervben 500 millió forint értékű beruházással bővül az Egyesült Izzó pécsi gyára. A szakmában és a közéletben Egy öra a Budapest környéki TÜZÉP vezérigazgatójánál Ipacs László Pest, Komárom, és Fejér megye tüzelő- és építőanyag-ellátását intézi a Buda- pest-környéki TÜZÉP Vállalat vezérigazgatójaként. Megyei tanácstag, aki a tervgazdasági bizottságban hasznosítja közgazdasági ismereteit. Lakóhelyén, Erden, a községi pártbizottság tagja és a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke. — Hanem aki minderre nincs tekintettel, minden percemet szívesen lefoglalná és ki is harcolja, hogy ő legyen a központ, az Andi, a kisunokám. Szerencse, hogy szeptembertői iskolás lesz, így már ő is megismeri, hogy mi a kötelesség. Mint a bogáncs Ipacs László nem mindenki számára vajszívű nagyapa. A vállalat Práter utcai központjában, kinn a tüzelőtelepeken kemény gyereknek emlegetik. Igaz, hogy gyakran elfutja a méreg, de igazságos — mondják róla. Magam, évek óta nem lankadó elismeréssel figyelem, TEXTILIPARI TÁJÉKOZTATÓ A rekonstrukció javított a munkakörülményeken is Hol tart a textilipari rekonstrukció, miként javultak a fonók, szövők, s más textilmunkások élet- és munka- körülményei? — erről tájékoztatta tegnap Budapesten, a Magyar Sajtó Házábán dr. Bíró Györgyné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára az országos és megyei lapok munkatársait. A tanácskozás konzultációs jellegű volt, amelyen a félidejéhez érkezett, eddig 10,8 milliárd forint értékű beruházást megvalósító rekonstrukció eredményeit is megvitatták. Az első időszakra inkább a gépi berendezések cseréje volt jellemző, ennek köszönhető, hogy a szakágban négy év alatt 27— 28 százalékkal nőtt a termelékenység. A rostípar kivételével a textilipari rekonstrukció első szakasza eredményesen zárult. A szakszervezet a műszaki fejlesztéssel párhuzamosan állandóan figyelemmel kísérte a programban szereplő szociális, munkavédelmi és kulturális létesítmények építését, korszerűsítését. A tervezett 1,2 milliárd forint beruházási összeggel szemben 1,8 milliárd forintot költöttek a gyárak az említett célokra. A biztonságosabb, új gépekkel 8,7 százalékkal csökkent a balesetek száma. A főtitkár említést tett arról is, hogy a rekonstrukció ideje alatt előtérbe került a szakmunkásképzés: még az idén kísérletképpen bevezetik az univerzális szaktudást adó oktatási formát. Olyan szakmunkásokat képeznek, akik különböző munkaterületeken — ha az átcsoportosítás úgy kívánja — rövid betanítási idő után mindjárt alkalmazhatók. A program második része az V. ötéves terv időszakában valósul meg: ez idő alatt teljesen megújul a magyar textilipar. A kormány, várhatóan, a könnyűipar fejlesztésén belül továbbra is támogatja a rekonstrukció végrehajtását. Az elkövetkező években az elmaradt rostiparral együtt az iparág komplex fejlesztése, valamint az élet- és munka- körülmények gyorsabb ütemű javítása lesz soron. Továbbra is számolni kell a létszámgondokkal: jelenleg 16 400 kismama van gyermek- gondozási szabadságon, s hogy visszajöjjenek a textiliparba, biztosítani kell gyermekeik óvodai, bölcsődei elhelyezését II. A. A KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT FELVESZ szerkezeti lakatosokét, betanított munkásokat továbbá tehergépkocsi-vezetőket (kezdőket is) Jelentkezés: Budapest X., Fertő u. 1/d. Rózsa Pál lakatosüzem-vezetőnél és Haraszti László gépkocsizó üzemvezetőnél. hogy Ipacs László kiskönyv, jegyzet nélkül, csak úgy mondja az adatokat, amelyek a nagyvállalat életére vonatkoznak. — Szerelmese vagyok a számoknak — nyugtázza szavaimat. — Elég egyszer-két- szer elolvasni őket, úgy megragadnak bennem, mint a bogáncs a kislányok copfjában. Bizonyításul mindjárt sorolja, hogy 1951-ben, amikor a földműves-szövetkezeti kis tüzelőtelepből a mostani nagy- vállalat kialakult, 45 millió forint volt az éves forgalmuk. Tavaly 2 milliárd 300 millió forint lett az eladási érték. Akkoriban évente ötmillióért adtak el téglát, ma Pest megyében 300 millióért. A lokálpatrióta Később arról beszélgettünk, hogyan vált közéleti emberré. Kiskúnlacházán öt testvért nevelt az özvegy édesanya. Körülményeik tanították meg őket politizálni. 1930-ban a szeptemberi tüntetés után jött el hazulról Pestre, majd Érdre, ahol munkát kapott egy asztalos kisiparosnál. Később, amikor a WM-gyárban Csepelen elhelyezkedett, a barátok azt mondták, megcsinálta a szerencséjét. Ekkora szó volt 1936-ban biztos munkához jutni. Ettől fogva udvarolt a szép érdi kislánynak, aki végül türelmes, támogató párja lett a mai napig. — Amikor engem a Vörös Akadémiára küldtek 1951-ben, három évre, akkor még nem volt tanulmányi szabadság és más kedvezmény. Naponta volt oktatás este kilencig — szombaton is, sőt még vasárnap délelőtt is. Mire hazaértem Érdre, nap mint nap este tizenegy lett. A feleségem ezt mind megértette és nem haragszik ma sem, amikor már kora délután beállít valaki, és vár, mert velem volna beszélni valója. Sőt, ha lehet segít, jóformán ismer mindenkit, aki a törzslakossághoz tartozik. — Nem is tagadom, lokál- patrióta vagyok. A szívem Pest megyéhez húz, azon belül a nagyfalumhoz. Itt értem meg a felszabadulást. A harcok elmúltával Érden is először a Nemzeti Bizottság alakult meg, a képviselőtestület mellett. Ide gyakran hívtak, és a tanácsválasztásokkor az elsők között lettem tanácstag. A Függetlenségi Népfront majd a Hazafias Népfront elnöke lettem és a következő tanácsciklusban már a megyei tanácstagok sorában képviseltem Érd sok gondját- baját. Volt és van belőle elegendő. Lakóinak jelentős része az ország minden tájáról érkezett. Volt időszak, amikor a falunak elég rossz híre kerekedett. Ma már sokkal inkább konszolidálódtak az állapotok, mégis gyakran úgy tűnik, a saját erőből nem tudunk előbbrelépni. Szerencsére a megyei költségvetésben valahol mindig az első sorokban fordul elő a község neve. Odahaza Érden azt mondják, sokat köszönhetnek neki. Segíti a községfejlesztés eredményeit. Minden ügyben előbb tájékozódik, de ha egyszer kimondta az áment, mérget lehet rá venni, megteszi, amit vállalt. Az elismerés Ipacs László az idén kapta meg munkásságáért a Munka Érdemrend arany fokozatát. — Ez az elismerés nagyon jólesett. Amikor átvettem, elgondolkoztam rajta: aki a felszabadulás után a közélettel jegyezte el magát, tudhatta, hogy állandó készültségben kell állnia, nem sokat fog karonfogva sétálni a feleségével. — Erős testalkatú vagyok, az átlagosnál jobban bírom a megterhelést. Életemben egy navot sem voltam betegállományban. De nemcsak ezért tudtam eredményesen dolgozni, amit most méltányoltak. Szeretem segíteni az embereket, a közösséget, ezt tartom az egyik legfontosabb feladatnak. Még ma is teljes mellszélességgel akarok dolgozni, de annak örülök, hogy nőnek mellettem a tehetséges fiatalok. Figyelem őket és látom, hogy ott vannak közöttük azok, akik ugyanezért a célért, ugyanannyit vállalnak, minta mi nemzedékünk. Komáromi Magda Rovarház - kísérletre A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai kutatóintézetében megkezdték a rovarkísérleteket. Eddig csak puhatesfűeken, csigákon és kagylókon végezték a neu- robiológiai kutatásokat, amelyeknek körét most kibővítik. Legalkalmasabbnak az afrikai vándorsáskát találták kísérleteikhez. A sáska petéket londoni társintézetekből szerezték be és azokat kikeltetve létrehozták a rovarházat. Az afrikai vándorsáskán kívül óriás csótányokat és svábbogarakat is tenyésztenek kísérleti célokra. A tihanyi rovarkísérletnek kettős célja van: a puhatestűeken a szívműködés szabályozását tanulmányozó kísérletek összehasonlító vizsgálata, másrészt pedig a rovarokban felhalmozódott kémiai hatóanyagok meghatározása. Közös érdekek Községi vezetők a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyár politikai és gazdasági vezetői baráti találkozóra hívták meg azoknak a községeknek a politikai, állami vezetőit, amelyek lakói nagy számban járnak dolgozni a gyárba. Legtöbb ilyen község a ráckevei járásban van, de a megye más járásai, sőt Bács-Kiskun közeli részei is érintettek. A tanácskozáson dr. Novák Béla ' vezérigazgató röviden ismertette a Csepel Autógyár helyzetét, fejlődését és gondjait. A gondok között az egyik legsürgetőbb például a munkaerőhiány, amelynek megszüntetéséért sokat tehetnek a községek vezetői. Ugyanakkor az autógyár is igyekszik az eddiginél tervszerűbb, rendszeresebb és nagyobb arányú segítséget nyújtani a községek szociális-kommunális terveinek megvalósításához. E törekvések alappillére: a népgazdasági és helyi kölcsönös érdekek felismerése. Erről szólt a többi között dr. Raffai Béla, a ráckevei járási hivatal vezetője. A gyárlátogatással is egybekötött tanácskozáson még számosán mondták el véleményüket, köztük Kátai János sziget- szentmártoni párttitkár és Garay István szigetszentmik- Iósi, illetőleg Komár László kiskunlacházi tanácselnök. N. M. I. Bekapcsolták a földgázt az új péti ammóniagyáibu Jelentős állomásához érkezett IV. ötéves tervünk legnagyobb ipari beruházása, az épülő péti műtrágyagyár. Az egész komplexum szívébe, az ammóniaüzembe bekapcsolták a földgázt, s ez a mozzanat nyitánya a nagyszabású technológiai próbáknak. A napi 1000 tonna ammóniát előállító üzemben valamennyi egységet külön kipróbálnak, s ezt követően kapcsolják ösz- sze a technológiai sort. A korszerű ammóniagyárat egyébként a Kellogg Corporation, amerikai cég tervei alapján, és e cég gépi berendezéseivel hozták létre. Ez a gyár látja el ammóniával a komplexumhoz tartozó karbamid- üzemet és a 3-as műtrágya- gyárat is. A munka igen nagy erőfeszítést jelent, hiszen a beruházóknak a szabad ég alatt meg kell küzdeniük az óriási hőséggel: több mint 3000 szerelő és építő dolgozik a tűző napon. Az ammóniaüzem mellett főleg a savüzemben és a 3-as műtrágyagyárban te- vényekednek. A karba- midüzem már folyamatosan termel. A nagy hőség ellenére sem csökken a munka intenzitása, a gyár sikeres felépítéséért az építők és a szerelők reggel 6-tól este 6 óráig dolgoznak. A belső szerelési munkálatok éjjel sem szünetelnek. — A gazdálkodás biztonságáért. Négy esztendő alatt 28 százalékkal nőtt a nagy- káitai járás közös gazdaságainak fejlesztési és biztonsági alapja. Ma már 73 millió forint a biztosíték arra, hogy a járás 12 termelőszövetkezetének tagságát egy váratlan elemi csapás sem sújthatja túlságosan. T isztelt ENSZ! Nb. felhívásukra, hogy készítsek tervezetet mai világunk bajainak globális kiküszöbölésére, az alábbiakban, terjesztem be javaslatomat. A teendőket egy mondatban összefoglalva: meg kell szüntetni a hamutartók gyártását, előállítását és forgalomba hozatalát. Természetszerűen a meglevő hamutartókészleteket meg kell semmisíteni és minden egyéb edényfélét — vázát, kistányért, csészealjat, konzervdobozt, papírkosarat stb. — hamu tartására alkalmatlanná tenni, mégpedig hamutaszító reagensek alkalmazásával. A várható eredmények egymás vonzatában a következők: 1. A dohányosok feleségei fellázadnak, a dohányos nők, sőt a férfiak egy része maga is válságba jut: az asztalra, padlóra szórt hamu nem kellemes, nem esztétikus. Ennek a folyamatnak eredményeként a dohányzást számosán abbahagyják, mégpedig várhatóan 40—60 százaléka a ma cigarettázóknak, pipázóknak, szivarozóknak. (Megjegyzés: a szivarozóknál a várható arány 70, a cigarettázók- nál 50, a pipázóknál 35 százalék.) 2. Az emberi természet ismeretében nyilvánvaló, hogy a dohányzást elhagyók ebbeli döntésüket megideologizálják. Éspedig nem a dohánytartók hiányát, hanem a jó levegő utáni vágyat jelölik meg indokul. Ez a hamis tudat valóságos hatóerővé válik és a városlakók tekintélyes százaléka (20—40) elhatározza, hogy vidékre költözik. (Erdők, mezők, madárcsicsergés, friss tej, háztáji csir- keteriyésztés stb.) 3. Ily módon a városi lakáshiány megszűnik, ellenkezőleg, lakáskínálat mutatkozik. Ugyancsak megszűnik a városi közlekedés túlzsúfoltsága. Ehhez jelentősen hozzájárul az is, hogy a városban maradó nemdohányzásra áttérők az említett ideológiai átállás következtében a benzinbűzre is kiterjesztik ellenérzéseiket, autóikat leállítják. A többiek számára bőven kínálkozik immár parkolóhely, csökkennek a közlekedési balesetek mutatószámai, javul a városok levegője. A szmog, mint olyan, elcsökevényesedik. Továbbá az említett folyamat során ugyancsak csökken a zajszint. Ráadásul a fejlődés ilyen iránya olyasféle biztatást jelent, mint a kezdeti súlycsökkenés a fogyókúrázóknak, ezért további intézkedések várhatók a légtisztaság és a viszonylagos csend érdekében. 4. Ily módon — továbbá — mind a falura költözők, mind a városban maradók egészségesebbek lesznek. Azok a szervek, amelyek ma túlzottan nagy terhelésnek vannak kitéve — tüdő, gyomor, fül stb. —: meg- egészségesedési tendenciába fognak. Az új nemzedék életerősebb, aktívabb lesz. Külön meg kell említeni az idegrendszert, amely olyannyira felszabadul a nyomás alól, hogy nemcsak a pszichopátia és nervozitás válik ritkasággá, hanem az emberek egymás közti viszonya is átalakul. A munkatársak, sőt az eladók is udvariasak lesznek, a diákok nem gorombáskodnak többé, az idősebbeket tisztelet veszi körül, a terhes anyáknak a közGOMBO PÁL'; ...ZET Tervezet O forgalmú járműveken átadják a helyüket, a válások száma csökken, a házasságoké szaporodik, a becsületsértések helyét a kölcsönös előzékenység veszi ét. 5. A vidékre költözők magukkal viszik városi kulturális igényeiket. A kocsmák helyét hangverseny- és színháztermek, az. egészségtelen pocsolyák helyét uszodák veszik át. A falusi termelés ésszerűbbé válik, a közoktatás szintje emelkedik. Mindez — és még sok egyéb, ezekkel összefonódó pozitív jelenség — megszünteti a város és a falu közti történelmi különbséget, a ma kátyús utakon neonfény és járda bürjánzik. 6. A fejlett országokban ily módon kialakuló új életmód megszünteti az ipari hajsza jelenségeit Kétségtelen, hogy ezekben az országokban a termelés koncentrációjának csökkenése lefékezi a javak gyorsuló ütemű előállítását; a státusszimbólumok utáni epekedés megszűnik. Ugyanakkor az elmaradott országokban, aholis a dohányzás elterjedtsége kisebb, továbbá a hamu földre szórása sem okoz olyan nagy gondot, a termelés gyorsabb ütemű gyarapodása várható. Ezúton csökken, majd megszűnik a fejlett és fejlődésben elmaradott országok közötti szakadék. (Ez a folyamat nem rejt magában kockázatot, mert mihelyt egy előretörő társadalom a veszélyes iparosodási fokot eléri, a hamutartók hiánya észrevehetőbb lesz és ugyanazok az erők kezdenek el hatni, melyeket fentebb vázoltam már.) 7. Mármost: az idegek általános javulása, a termelési hajsza leállása, a falu és a város, továbbá az országok közti különbségek feloldódása erőteljesen kihat a nemzetközi helyzetre. A kölcsönös érdekellentétek és gyanakvás helyét jóindulatú együttműködés- re való hajlam foglalja el. A világbéke megerősödik, a helyi háborúzások értelmetlenné válnak, az ENSZ — mintha csak kiglancolták volna — a kölcsönös előnyökért ' való tevékenykedés fényében ragyog fel. 8. Az előbbiek következtében a fegyverkezés feleslegessé válik. Az emiatt felszabaduló' termelési kapacitások mindenféle egészségtelen hajsza nélkül, eddig elérhetetlen jólétet biztosítanak minden jóakaratú embernek (népnek, törzsnek, foglalkozásnak, faji kisebbségnek) ezen a földön. Talán szükségtelen is kifejtenem, hogy tervezetem abból indult ki, hogy e világon minden dolog összefügg minden más dologgal: s megragadva a legegyszerűbben megragadható láncszemet, a hamutartót, a többit a tudományos megértés alapján felfedett, automatikusan kibontakozó folyamatokra bízza. Éljen az egészség, a béke, a jóléti Le a hamu-> tartókkal!