Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-13 / 163. szám
2 kMAtat 1975. JÜLIUS 13.. VASÁRNAP Ülésezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. A tanácskozáson riszt vett Leonyid Ilrezsnyev, Nyikolaj PodgorniJ és Alekszej Kosziéin is. A genfi európai biztonsági és együttműködési értekezleten a küldöttségek folytatták a megbeszéléseket a helsinki zárószakasz időpontjáról. / Lisszabonban, a Portugál Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) közgyűlésén részt vett Vasco Goncalvcs miniszterelnök és Costa Gomes államfő is. Hét nap krónikája' A genfi találkozó Málta fenntartásai - Mérsékelt SALTelörehaladás - Eleve kudarcra ítélt amerikai közel-keleti terv - Az egységbontás újabb veszélye Portugáliában — Argentin kompromisszum Hétfő: Általános sztrájk Argentínában, lemond a kormány — Hanoi nyilatkozott: a VÖK kész rendezni a vitás problémákat az Egyesült Államokkal. Kedd: Tod or Zsivkov Budapestre érkezik — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka — Brit-ugandai tárgyalások, zairei közvetítéssel — Ford bejelentése: republikánus jelöltként indul a jövő évi elnökválasztáson. Szerda: trjabb Brezsnyev— Brandt találkozó Moszkvában — Hírek és cáfolatok egy izraeli—egyiptomi részmegállapodásról — Belpolitikai feszültség Portugáliában, az MFA új népképviseleti szervek alakításáról határoz. Csütörtök: Gromiko—Kissin - ger tárgyalásai Genf ben — Az izraeli miniszterelnök az N'SZK-ban — Arab és afrikai külügyminiszterek értekezlete Kairóban — Indira Gandhi beszéde a reakció aknamunkájáról. Péntek: Riasztó hírek a fogva tartott Corvaian romló egészségi állapotáról — Inflációellenes program Angliában — A szocialista miniszterek kilépnek a portugál kormányból. Szombat: Az EBK koordinációs bizottsága folytatja megbeszéléseit a július 30-ra Helsinkibe javasolt zárószakaszról — A francia külügyminiszter Rómában. Hosszú esztendőkön keresztül a nyári uborkaszezon legbiztosabb jele volt, ha a világsajtóban megjelent a szemtanúk beszámolója a Loch- Ness-i szörny felbukkanásáról. Nos, a hét elején többen is látni vélték a titokzatos szörnyet a skóciai tóban, de az ötméteres fekete árnyból csupán ötsoros szerény hí- recske lett, s az uborkaszezonnak se híre, se hamva. A figyelem elsősorban a Léman-tó partján elterülő diplomáciai központra, Génire irányult. Itt találkozott ismét Gromiko szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter, hogy áttekintse a legutóbbi bécsi megbeszélésük óta bekövetkezett új fejleményeket. Három nagy témakört érintettek: az európai biztonság ügyét, a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról szóló SALT-párbeszédet, s a közel- keleti válságot. Az első két esetben valóban „helyben” lehettek, hiszen mindkét tárgyalássorozat éppen Genfben folyik — egymástól alig egy kilométernyi távolságban ... A szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó új lendületet adott az EBK koordinációs bizottságában folytatott munkának, amely a zárószakasz időpontjának kijelölésére irányul. A nyugati hatalmak sem vállalhatták a felelősséget a végtelen huzavonáért, s az előterjesztett kanadai indítvány július 30-ra, Helsinkibe javasolja az európai biztonság okmányait elfogadó csúcskonferencia összehívását A harmincöt részt vevő országból harmincegy azonnal határozott igent mondott, s Finnország is késznek mutatkozott arra, hogy , korábbi lemondásával szemben, a viszonylag rövid határidőn belül is elvállalja a rendezőházigazda szerepét. A döntést már csaknem biztosra vették a hét közepén, amikor ismét eltolódott elsősorban Málta akadékoskodó fenntartásai miatt A különtudósítók árnyalt fogalmazása szerint a mérsékelt haladás jellemezte a SALT-ról tartott Gromiko— Kissinger eszmecserét. Lehetségesnek látszik még az idén tető alá hozni az újabb megállapodást. Brezsnyev tervezett washingtoni útja erre jó alkalom lenne, s közben Helsinkiben is mód nyílna a leginkább vitatott problémák magasszintű tisztázására. Az amerikai politikában már most mind nagyobb szerepet kap a jövő évre esedékes elnökválasztás. Ford ezekben a napokban jelentette be hivatalosan is, hogy megpályázza a köztársaság párt jelöltségét. Ebben a vetületben természetesen nem mindég^ az elnökelnökjelölt számára, hogy milyen külpolitikai eredményeket visz majd tarsolyában. A jelek sztuánt a közel-keleti rendezés ügyében sikerült legkevésbé közös nevezőt találni. A Szovjetunió változatlanul az alaposan előkészített s minden érdekeltnek helyet biztosító békeértekezlet mellett száll síkra, az Egyesült Államok viszont szeretné kimozdítani holtpontjáról a közvetítés ingáját. A héten pontosan négyszer jelezték, hogy lényegében elkészült az egyiptomi-izraeli részmegegyezés — azután ugyanennyiszer elhangzott a cáfolat is. A lehetséges megállapodásról tanácskozott a két „vendég” az NSZK területén, az odalátogató Kissinger és Rabin Izraeli kormányfő. Kiszivárgott értesülések szerint Kairó és Tel Aviv között még több kérdésben ellentétek vannak, ha ezek nem is látszanak áthidalhatatlannak. Viszont eleve megszabja minden egyezmény értékét, hogy csupán a rész részeiről lehet szó. Kizárásos alapon, Szíria háttérbe szorításával, illetve a palesztinai mozgalom semmibe vevésével, hosszú távon csak kudarc következhet, a feszültség növekedésével. A hét krónikájában kiemelkedő helyet foglalnak el két ország belpolitikai eseményei, amelyek természetesen jelentőségükben túlnőnek a határokon. Portugáliában isimét ülésezett a fegyveres erők mozgalmának vezérkara, hogy az Szojúz—Apoll'o program A nemzetközi enyhülés tanúbizonysága A bajkonuri szovjet űrrepülőtéren pénteken a szerelőcsarnokból az 1. számú indító állashoz vontatták azt a Szojuz-úr- hajot, mely július 15-én délután Leonov és Kubászov szovjet kozmonautákkal a fedélzetén elsőként indul el a szovjet__ amerikai ürtalálkozóra — közölte szombaton a moszkvai sajtóközpontban Szevolod Szofinszkij, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. Sajtótájékoztatóját egyenes közvetítés formájában Houston is átvette. Néöány órával korábban viszont a moszkvai sajtóközpontnál akkreditált több száz szovjet és külföldi újságíró a houstoni sajtóközpontból kapott információkat egyenes televíziós közvetítés formájában. Houstonból egyebek között közölték, hogy az Apollo már starthelyén várja az indulást, és hogy a meteorológiai előre- szerint Július 15-re nem várható a startot veszélyeztető vihar, legfeljebb futó nyári záporra számítanak. Kinek előnyös a Szojuz— Apollo program? A kérdés az elmúlt időben így is felmerült. L>e szabad-e így mérlegelni a közös űrprogramot? Nem, mert e kérdés feltételezi, hogy az egyik félnek egyáltalán vagy csak kis mértékben hasznos. Anélkül, hogy különösebb jelentőséget tulajdonítanánk az ilyen kérdésnek, nem szándékozzuk megkerülni, annál inkább sem, mert nem mi tettük fel. Célzatossága viszont nyilvánvaló. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői, tudósai és szakemberei messzemenően egyetértettek abban, hogy a közös űrrepülés jelentősége túlnő egy egyszerű tudományos kísérlet keretein. Komoly hozzájárulásnak tekintik az enyhülés politikájának sikeréhez. Borisz Ponomarjov — a Nemzetiségi Ügyek Bizottságának elnöke — szerint a közös űrrepülés „a valódi együttműködés kézzelfogható példája”. F Moss — az űrkutatási kérdésekkel foglalkozó kongresszusi bizottság elnöke — pedig úgy véli, hogy ez „egy hatalmas expedíció, amely hozzájárul a hidegháború maradványainak felszámolásához.” együttműködés megvalósulását — állapították meg A. Gorohov és N. Jefixnov, az APN tudósítói a szovjet űr irányító központban. A Szojuz—Apollo programnak azonban ellenzői is akadtak. Hallottunk bizonyos hangokat az óceán túlsó partjáról. A közös űrrepülést feltétlenül fel kell függeszteni, amennyiben az csak a szovjet félnek előnyös — követelte a New York Daily News. A szovjet—amerikai űrprogram elleni támadást Proksmayer szenátor nyitotta meg. Aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok érdekeinek érvényesüléséért, de ez csak a felszín. A mélyben más indokok húzódnak. Mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok gazdag tapasztalatokkal rendelkezik az űrhajózás területén. Egymás „titkainak” kifürkészése semmiképpen sem juttathatja előnyhöz a másikat. A két fél a közös program kidolgozása során arra törekedett, hogy minimális legyen az olyan érintkezési felület, ahol a másik fél — űrhajókkal kapcsolatos — gyártási és szerelési titkaiba kénytelen betekinteni — jelentette ki L. Chaster, a program amerikai A világ már nagyon várta egy ilyen lelkesítő nemzetközi A Szojuz—Apollo program résztvevői: Donald K. Slayton, Thomas F. Stafford, Vance D. Brand, Alekszej Leonov és Valerij Kubászov. Képünkön látható, hogyan kapcsoljak egybe a kozmoszban a szovjet Szojuz- és az amerikai Apollo-ürhajökat. Készítője Alekszej Leonov, a szovjet űrhajó pilótája, ki, mint ismeretes, tehetséges amatőr képzőművész. igazgatója. Egyébként a szovjet és az amerikai űrhajózás fejlettségi szintje nagyon közel áll egymáshoz. Mindkét fél több alkalommal hajtott végre összekapcsolást a világűrben. A szovjet és amerikai tudósok különböző utakon ugyanazokat a kérdéseket oldották meg. Ezért a két — látszólag összeegyeztethetetlen — technikai rendszer egyeztetése főfeladattá vált. Naivitás lenne feltételezni — írja az egyik neves szovjet 6zemleíró —, hogy az amerikaiak megismerve a Szojuz légkörének „titkát” — amely véleményük szerint is bizonyos előnyökkel jár —, azt elorozzák, és azonnal alkalmazzák az Apollókon. A szovjet és amerikai tudósok nyilatkozatait és kijelentéseit tanulmányozva sehol sem találkoztunk olyan véleménynyel, amely kétségbe vonta volna a Szojuz—Apollo program célszerűségét és kölcsönösen előnyős jellegét. A szakemberek több alkalommal kihangsúlyozták, hogy a Szojuz—Apollo űrrepülés tette lehetővé az első nemzetközi összekapcsoló szerkezet megtervezését és kipróbálását. Ez azt jelenti, hogy a két fél — s a jövőben mások is csatlakozhatnak hozzájuk — műszaki lehetőséget teremt egymás balesetet szenvedett űrhajójának mentéséhez, és a további közös tudományos kutatáshoz. Egyébként a NASA számára igen jelentős a Szojuz—A polio űrrepülés. Ez tette lehetővé, hogy együtt tartsa kádereit, a szakembereket, a munkásokat és űrhajósokat, mivel a tervek szerint 1979-ig nem került volna sor ember által irányított amerikai űrhajók felbocsátására. öt és fél ezer alkalmazottat kellett volna elbocsátani. Ezt a tényt maga a NASA vezetősége jelentette be. A szovjet félnek ilyen problémája nincs. Az utóbbi 22 hónapban a bajko- nuri űrrepülőtérről nyolc kézi irányítású űrhajót bocsátottak fél, és közülük csak egy repült a Szojuz—Apollo program előkészítésének keretében. Ennyit a program technikai kérdéseiről. De van más szempont is. — Felszállni a világűrbe, és ott közösen teljesíteni a feladatot — mondta A. Leonov, a Szojuz parancsnoka —, ez nagyszerű tanúbizonysága lehet a nemzetközi feszültség kibontakozó enyhülésének. — Mi, űrhajósok — mondta Th. Stafford ugyanerről a kérdésről — ennek a folyamatnak az élenjárói lehetünk. Ám ezzel a közös űrrepülés ellenzői is tisztában vannak. A jelek szerint éppen ezért nyugtalankodnak. Műszaki kérdésekbe kapaszkodnak, mert nehéz lenne a közös kísérlet nyilvánvaló jelentőségét kétségbe vonni. Az enyhülés kibontakozásának és a béke megszilárdulásának folyamata — amint ezt a választási beszédében Leonyid Brezsnyev mondotta — sokkal komolyabb dolog a ma élő emberiség és a jövendő nemzedékek számára, mintsem alárendeljük valamilyen konjunkturális meggondolásoknak és számításoknak. Gromiko szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter folytaivá megbeszélés-sorozatát Géniben. lsabel Perón, Argentína elnöké új kormányának beiktatásán. ország további útjáról döntsön. A reakció szemmel láthatólag erőpróbát akart kiprovokálni, a támadásainak össztüze a haladó nézeteiről ismert miniszterelnök ellen irányult. A jobboldal azonban alulmaradt a vitában s az MFA a forradalmi út mellett szállt síkra. Ennek érdekében elhatározta széles nép- képviseleti szervek kialakítását is. A kommunisták hatalmas tömeggyűléssel támogatták e határozatokat, a szocialisták — újból a República című lap körüli viharokra hivatkozva — visszavonták minisztereiket a kormányból. Hasonló lépéssel fenyegetőzik a középutas-polgári Demokratikus Néppárt is. A harc nem zárult le a héttel s a portugál haladó erőknek az áprilisi fordulat óta eltelt tizenöt hónap során harmadszor kell szembenéznie a reakció frontális támadásával s az egységbontás veszélyével. Argentínában általános sztrájk, kompromisszum, a hadsereg felemás viselkedése és kormányátalakítás jellemezte a hetet. A személyi változások közül az elnökasszony bizalmasának, Lopez Rega miniszternek menesztése váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Viszont minden jel arra mutat, hogy $ fontos dél-amerikai országban csak az első felvonás játszódott le, a kompromisszum túlságosan átmenetinek és törékenynek látszik. S a Buenos-Aires-i jelentésekben egyre gyakoribb a puccs szó is. Réti Ervin A most kezdődő hét eseménynaptáréból: Hétfő: A leszerelési bizottság szakértői csoportjának ülésé Genfben — Callaghan Varsóban — A dzslddai külügyminiszteri értekezlet — Kreisky elutazik Rómából. Kedd: Szojuz—Apollo úrkísérlet (a Szojuz felbocsátása 13.20 órakor, az Apollo fellövése 20.50 órakor) — A libanoni parlament ülésszaka — A leszerelési bizottság ülése Genfben — Callaghan befejezi varsói látogatását — Az Európai Közösségek Tanácsának brüsszeli ülése. Szerda: AASZ-ülés San Jóséban — Kiválód szaúd-arábiai király Egyiptomban. Csütörtök: Szojuz—Apollo csatlakozás 17.15 órakor — EK1IT plenáris ülés Bécsben. Péntek: Az AESZ-csúcs előkészítése Kampalában. Szombat: Szojuz—Apollo szétválás.
