Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-12 / 162. szám

Határszemle A gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága július 9-én, szerdán kezdte meg az őszi búza aratását az egyelem mögötti határban. Ezen a területen mintegy 39 hektárnyi ter­mést kell betakarítani. A kombájnos, Ilusnyarik János SZS 4-es géppel dolgozik. A valkói Egyesült Barátság Termelőszövetkezet a napok­ban indította el az őszi takarmánybúzában a kombájnokat. Pillanatnyilag a Vácszentlászlóról Túrára vezető út mentén dolgoznak. A képen látható NDK-beli E 512-es, Szekeres Péter vezette gépből a vontatóba ürítik a szemeket. Bai'cza Zsolt felvételei Isaszegen is locsolnak Ilu majd a negyedik... Xsaszeg területén az ivóvíz­szolgáltatásról a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat péceli üzemmérnöksége gon­doskodik. Itt is, mint vidékünk többi falvaiban, sok gondot okoz a nyári kánikula, ami­kor ugrásszerűen emelkedik a napi vízfogyasztás. A tanácsi tiltó rendelkezések ellenére a lakosság gyakran használja a közkutak vizét házikertek lo­csolására is, így sajnos, nem zavartalan a háztartások és közületek ivóvízellátása. A községben ez idáig másfél 'ezer helyre kötötték be a vi­zet, az idén ötvenen igényel­tek új bekötést. Ez csak akkor történhet meg, ha meglesz a község negyedik mélyfúrású kútja is. Ennek tervei tavaly már elkészültek, a kivitelezés előzetes költségvetési összege több mint két és fél millió fo­rint. A PVCSV péce'i üzem- mérnöksége úgy tervezi, hogy a negyedik kút jövő év júniu­sára lesz kész. A PVCSV évente nagy ösz- szegeket fordít a közmű- hálózat karbantartására, ta­valy például 200 ezer forintot költöttek erre a célra. Idén a tervek szerint ez az összeg 400 ezer forintra emelkedik. Kerítés a KISZ-térhcz Hévízgyörkön a napokban kezdik meg a községi KISZ- tár rendezését. Már megren­delték a szükséges kerítés­anyagot, , jelenleg a társadal­mi munkavállalásokat osztják el. az elvégzendő feladatok szerint. 4>** j* • ;'*%í*Sr**ar A PEST MEGYEI HÍRŰ ■avV’’-*: \PK ÜLÖNKI ADÁSA II. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1975. JÜLIUS 12., SZOMBAT EoMm augusztus végén Áruház-mérleg hat hónap után Ä vevők kézbe vehetik A tavalyi év élsö félévé­hez képest az idén húsz szá­zalékkal nőtt a Gödöllő és Vi­déke ÁFÉSZ Szabadság téri áruházának forgalma. Míg a múlt. év hasonló időszaká­ban mindössze 47,8 millió fo­rintos árbevételre tett szert a népszerű bevásárlóközpont, addig ez az összeg az idei év első hat hónapjában jóval meghaladta az 58 millió fo­rintot. Varrórészleg: ősszel Herdovics László, az áru­ház igazgatója elmondotta, hogy különösen két osztály, a ruházati és a vas-műszaki forgalma növekedett számot­tevően. A második félév so­rán néhány új szolgáltatás meghonosítását tervezik _ az áruház vezetői. Az őszi hóna­pokban szerelnék megnyitni új varrórészlegüket, ahol a városiak és környékbeliek számára függönyöket varr- nának, szőnyegeket szegné­nek. Korábban szerepelt a tervek között az is, hogy a szolgáltatások körét égy bú- torhuzatvarró részleggel is bővítenék. Ám ez, úgy tűnik egyelőre csak terv marad. A bútorhuzatok készítéséhez ugyanis nagy teljesítményű gépekre, s mi több: a méret­vételhez jól képzett szakem­berekre lenne szükség. Ez utóbbi sajnos hiánycikk. így aztán a bútorhuzatvarrás egy darabig még a háziasszonyok barkácsmunkája marad. Vizsgálják a készleteket Az áruház meglepően ma­gas első félévi forgalomnö­vekedésének több oka is volt. Ezek között első helyen sze­repelnek a kedvezményes vá­sárok, s a kiállítások, ame­lyek után — mint például a néhány héttel ezelőtti kem­pingcikk-bemutatót követően — szinte ugrásszerűen meg­Úttörők kék nyakkendővel Akkor is így mondták: előre! (A mozgalom kezdetei Hőiéllőn) \ z úttörőmozgalom 1975- . ban ünnepli megalakulá­sának harmincadik évforduló­ját. A gödöllői úttörők is ilyen múltra tekinthetnek vissza. Az első úttörőcsapat ugyanis 1945- ban alakult. De akkor még nem csak iskoláskorúakat tö­mörített magába a mozgalom. A város ifjúságának életébe új színt hozó egyesület akkor még az iskoláktól függetlenül mű­ködött. A cserkészek és a kongreganisták gyanakodva nézték őket, hiszen a hatalo­mért vívott politikai harc az ifjúsági mozgalomban is érez­tette hatását. Az 1948—49-es iskolai tanév már az államosított iskolákban kezdődött. A községi állami és egyházi iskolák nyomárí négy oktatási intézménye volt a városnak: a Szabadság téri, a Török Ignác utcai, a Francia Líceum, (később Fácánosi Ál­talános Iskola), a gimnázium. A négy iskolában négy úttörő- csapat alakult. A kezdeti idők legismertebb — és tegyük hoz­zá legelismertebb csapatveze­tője: Gergely Péter volt. Az általa vezetett úttörőközössé­gekre a kiváló csapatmunka mellett a nagyszerű tanulmá­nyi eredmények is jellemzőek voltak. Talán elsőként sike­rült megnyernie a szülőket a mozgalom számára. Rendsze­resen előadásokat szervezett, gyakran segített nekik Gyukin Sándor is, akinek beszámolóit izgatottan várták a fiatalok. A nagy tudású ember színessé, érdekessé tudott tenni minden csapatösszejövetelt, ragyogó pedagógiai érzéke volt. ( ' ergely Péter vezetésével a legjobb munkát talán a fácánosi általános isko­la úttörőcsapata végezte. Igaz mindenkor számít­hattak Gráfi Vendel igaz­gató, Fekete Géza kollé­giumi igazgató és a többi ta­nár segítségére. Kisdobosmoz­galom akkor még nem létezett. Áz úttörők kék nyakkendőt vi­seltek, amelyet akkoriban még nem kötöttek meg, hanem egy karikával az úttörőing nyaká­nál fogták össze két szárát. Kiváló munkájuk eredménye­képpen érdemelték ki, hogy az országos úttörővezetőség vö- rösnyakkendős csapattá nyil­vánította őket huszonöt évvel ezelőtt. 1950-ben nagy dolog volt ez, hiszen akkoriban a rajok, az őrsök csak nagyon ritkán nyerték el ezt a kitün­tetést. Pest megyében a fácá­nosi általános iskola úttörő- csapata volt az első, amelynek tagjai vörös nyakkendőt visel­tek. 1949 tavaszán egy pályáza­ton, amelyet az újjáépítésről, s a hároméves tervvel kapcso­latban írtak ki, a megyében Gödöllő úttörői végeztek az első két helyen. Az első a Szabadság téri, a második pe­dig a Francia Líceum úttörő- csapatának egy-egy pajtása volt. Korabeli feljegyzések azt bizonyítják, hogy huszonöt év­vel ezelőtt nemcsak a brosú­rákat forgatták nagy érdeklő­déssel az úttörőcsapatok, ha­nem Marx, Engels és Lenin munkáit is. A feljegyzések ár­ról is beszámolnak, hogy gyak­ran vitaestek témái voltak ezek az olvasmányok. Ügy tű­nik nem is eredménytelenül. A huszonöt évvel ezelőtti pi- rosnyakkendős pajtások közül sokan lettek időközben úttörő, KISZ, vagy pártfunkcionáriu­sokká. Y7égül még annyit, hogy az ' akkori úttörők köszöntése is így hangzott: előre! Dobák József növekszik a vásárlók száma. Az év első hat hónapjában három alkalommal volt példa arra, hogy az áruház „vidék­re ment”'. Olcsó áruk napja elnevezéssel, kezdvezményes vásárt rendeztek Kistarcsán, Veresegyházon és Mogyoró­don. A negyedik ilyen_ kirán­dulásra e héten, pénteken került sor, amikor néhány eladó bőséges áruválaszték­kal „félszerelve” Nagytarcsá- ra látogatott, s tartott enged­ményes vásárt a nyár közke­resett idénycikkeiből. Herdovics László elmon­dotta, hogy a második fél­év egyúttal a korszerűsítés idejét is jelenti a gödöllői ÁFÉSZ-áruház életében. Az ÁFÉSZ munkatársai ezek­ben a napokban dolgoznak azokon a terveken, amelyek alapján az elkövetkező hó­napokban mintegy ~ száz négyzetméternyi alapterü­lettel bővítik a népszerű ön­kiválasztó részleget. Néhány hónap múlva tehát tetszetős pultokon sorakoznak majd az áruk, s a vevők kézbevehe- tik, alaposan is megvizsgál­hatják majd vásárlás előtt a portékát. Ezzel egy időben kerül sor az osztályok kész­leteinek átvizsgálására, át- csoportositására. Az átszerve­zés nyomán azt várják az áruház vezetői, hogy vala­melyest csökken a zsúfolt­ság, könnyebb, gyorsabb, egyszerűbb lesz az eladók munkája, s egyúttal a vásár­lás is. A legközelebbi roham au­gusztus végére, szeptember elejére várható. Az áruház igazgatója elmondotta: okul­tak a tavalyi iskolaévkezdés tapasztalataiból, s időben fel­adták megrendeléseiket az őket ellátó nagykereskedel­mi vállalatoknak. A közel­múltban kapott ígéretek sze­rint a tanévkezdésre lesz elegendő iskolaköpeny a pul­tokon, s a hátitáskákból már most is bőséges készlet sora­kozik az áruház földszinti polcain. Augusztus első nap­jaitól vásárolhatók -az isko­lai egységcsomagok. Szep­temberig természetesen idén is árengedménnyel árusítják ezeket. Jönnek a barkácsolók Némiképp az iskolaév kez­désével kapcsolatos az a terv is, amelynek értelmében bő­víti az -áruház a hazai és a külföldről behozott barkács- készletek választékát. Tavaly szeptemberben — az első po­litechnikai órák után — a kisdiákok valósággal sere­gestül lepték el az áruház műszaki osztályát, különféle kéziszerszámok után kutatva. Jó hír számukra: idén nem kell Budapestre utazniuk, helyben is megvásárolhatják az áhított szerszámokat. B. P. HIÁNYCIKK A KOSÁRFONÓ Három község brigádjai Zúgnak a gépek, sorozat­ban készülnek Bagón, az Egyesült Galgamenti Mező­gazdasági Termelőszövetke­zet helybeli varrodájában a pólyabetétek. Faska Józsefné és kilenctagú brigádja idén ötvenezer darabot szeretne elkészíteni ezekből az iga­zán keresett holmikból. Az anyagot Budapestről kapják, ugyanúgy, ahogy a varrógé­pek is a fővárosból érkez­tek. Somodi Károly, az Aszódot, Ikladot és Domonyt egye­sítő termelőszövetkezet el­nökhelyettese elmondta: a varrodai brigád azzal a cél­lal alakult, hogy állandó, biz­tos jövedelemforrást és fo­lyamatos foglalkoztatást biz­tosítsanak a Domonyban la­kó lányoknak és asszonyok­nak. Á községben létreho­zott üzem egyúttal azt is jelenti a termelőszövetkezet számára, hogy az értékesés bizony hiánycikknek számí­tó munkaerő a községben marad, s a mezőgazdasági munkák dandárja idején a varrodai asszonyok is segít­hetnek a termelőszövetkezet­nek. Az év eleje óta a termelő- szövetkezetben öt női és nyolc férfibrigád áll versenyben a szocialista cím elnyeréséért. Ám az év végi értékelésig még sok a tennivaló, s bi­zony sok a gond is. Munka­erőhiánnyal küzd a termelő- szövetkezet aszódi kosárfonó­brigádja, s az ikladi gumi­üzem. A gondok mellett persze szép számmal akadnak ered­mények és jól dolgozó bri­gádok is. így például a Kizúr Mihályné vezette tizennégy tagú erdészeti brigád jeles­kedett leginkább a munká­ban. Az ő feladatuk az, hogy a termelőszövetkezet terüle­tén csemetéket ültessenek, s ápolják az erdőket. Szor­galmuknak a község is hasz­nát látja, hiszen a munkahe­lyük környékét a közelmúlt­ban ültették be szebbnél szebb virágaikkal, s igazán de­rekasan vették ki részüket az óvoda és az iskola taka­rításából is. F. P. Még piacon se... Vigyázat, mérges gomba! Az utóbbi hetekben a gö­döllői járásban és Gödöllő vá­rosban egymás után fordul­tak elő gombamérgezések. A további mérgezések elkerü­lése érdekében megfontolan­dó és szigorúan betartandó szabály: gombaszakértő vizs­gálata nélkül ismeretlen ere­detű, vagy saját kézzel sze­dett gombát senki ne fogyasz- szon. Főként pedig: kosárból, házalótól, avagy alkalmi el­adóktól pedig ne vásároljunk gombát! Még piacon se ve­gyük meg, ha az elárusító nem tudja szakértő által ki­állított igazolvánnyal bizonyí­tani, hogy a gomba emberi fogyasztásra alkalmas. Asztalok az aszfalton TOLATNI TILOS! A bagi zöldségellátás érde­kében a közeljövőben hat áru­sítóasztalt helyeznek el a köz­ség piacán. A zavartalan vá­sárlás érdekében az asztalokat úgy kívánják felállítani az aszfaltozott területen, hogy azok között ne tolathassanak, ne hajthassanak gépjárművek. Szombati jegyzet Lövéj Mostanában mintha gyak­rabban jutnának eszembe hajdani gimnáziumi taná­rom, Papp tanár úr szavai. Gyakran mondta: fiaim, egy dologra nem szabad a pénzt sajnálni, a könyvre. Hát igen. Egy hónappal ezelőtt még a nyomtatott betű lázában égéit az or­szág. A legkiseob falvak­ban is sátrat vertek egy hétre a könyvárusok, Bu­dapesten es a vidék na­gyobb városaiban, írók, költők dedikálták könyv­napi köteteiket, szóval nagy volt a zsongás. A láz azoia elcsendesedett, s a könyvek a könyvespolco­kon várják, hogy kézbe ve­gyük őket. Vgy hallottam, nehány családnál a könyv­roham nemcsak a polcok eddigi állományát bolygat­ta meg, hanem a szoba ré­gi rendjét is. Nagyobbra cserélik a könyvszekré­nyeket, s tegyük hozzá: ez a dolgok rendje. A könyv kiverekszi magának az őt megillető helyet, s nemcsak szemléletmódunkat, gon­dolkodásunkat, hanem kör­nyezetünket is átalakítja. Ilyen gondolatok kava­rogtak uennem, amikor Gödöllőn a MÁV-állomás környékén sétálva a kultú­ra, s a tömegízlés nevelésé­nek új szentélyét pillantot­tam meg egy kis^ kocsma szomszédságúban. ‘A bázis több egymástól független épületből áll: nénany lá­dából, egy vörös-fehérre mázott tenerautóból és a hozzá tartozó lerobbant la­kókocsiból. Ez utóbbi ol­dalfala lenyitható, s mögü- ie a rejtelmek, a csodák vi­lága tarul a nézelődő elé. Nem szaporítom tovább a szót, egy igazi, hamisítatlan, békebeli céllövöldéről van szó, ahol hat forint lefize­tése ellenében minden olyan kacalra szert tehet az ember, amire egyébként semmi szüksége nincs. Pél­dának okáért kacéran mo­solygó, fedetlen keblű höl­gyek fotográfiáit, filléres pléh sörnyitókat, műanyag malacot, papírvirágot és plasztik, krokodilt lenet itt lőni. Szóval mindezt csupán hat forintért, hiszen a ma­gát mutatványosnak titu­láló tulajdonos — mint ezt hatalmas festett cégtáblája is hirdeti —, ennyiért áru­sít egyetlen darao légpus­ka-lőszert, amellyel a vo­natra váró ácsorgók belé­pőjegyet válthatnak a cso­dák világába. Papp tanár úr szavai jutnak eszembe, és ‘az, hogy két vagy három ólomgolyó már Kosztolányi Dezső, Fejes Endre vagy Illyés Gyula írásaira lenne átváltható. A csattogó lég­puskák pillanatok alatt le­pergő öröme hetek, hóna­pok boldog olvasását is jelenthetné. De nem ez törtégik. Fiatal, tizenhat év kö­rüli fiú lép a pulthoz. Le­szurkolja a pénzt és a mes­ter jobbkeze, idősebb hölgy lőszert tesz az egyik puskába. Odanyújtja a fiú­nak, az kézbe veszi, vállá­hoz illeszti és céloz. Aztán leereszti a fegyvert és mustrálgatni kezdi a tőle négy méterre elterülő ba­zárt. Egy darabig tanácsta­lanul nézelődik, majd ismét felemeli a puskát, hossza­san céloz, s elhúzza a ra­vaszt. Csattan a fegyver, csörömpöl a bódé bádog­fala, egy virág pörögve hull a földre. Az asszony fel­emeli, odanyújtja az ügyes kezű nyertesnek, s ezzel az ügy, az üzlet szabályai szerint kettejük közt elin­téződött. A fiú, kezében a virággal elindul az állomás felé. Néhány lépés után megáll a szomszédban búslakodó italbolt előtt, s mohón fel­hajt egy üveg Pepsit. Vég­zett, s indul az állomás felé. Egy darabig nézegeti a zsákmányt, aztán unot­tan a kanálisba hajítja. Berkó Pál 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom