Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-12 / 162. szám
1975. JÚLIUS 12., SZOMBAT A varos szolgáltatója Tegnap tárgyalta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága a városgazdálkodási vállalat szolgáltatási tevékenységét. A vállalat kezeli az állami ingatlanokat, gondoskodik a városi közutak tisztításáról, nyáron a locsolásról, télen a hóeltakarításról, a szemétszállításról. Gondozzák a város parkjait, s egyben kielégítik a lakosság gyümölcsfa-, dísznövény- és virágigényeit. Hozzájuk tartozik a magán- és állami autók, gépkocsik szervize és javítása is. Foglalkoznak még ingatlanközvetítéssel, ők üzemeltetik a Felszabadulás lakótelep tömbfűtőművét; a lakóházak karbantartását, felújítását is elvégzik. A jövőben a parképítést és -gondozást, valamint a kertészetet kívánják fejleszteni. Fokozatosan gépesítik a köztisztasági munkát, növelik a házkezelés, a karbantartás és hibaelhárítás hatékonyságát. A távhőszolgáltatás terén is van mit javítani, hisz az első fűtési idény még csonka volt és tulajdonképp inkább próbaüzem jellegű. Három város tanácskozása A szocialista brigádok példája Immár harmadízben rendezték meg Esztergom, Vác és Szentendre, tehát a Duna menti városok szocialista brigádvezetőinek találkozóját, melynek házigazdái tisztét az idén a Szentendrei Papírgyár vállalta. Az említett városokból nyolcvan, s a járá? üzemeiből tíz szocialista brigádvezető vett részt a tanácskozáson, melynek központi témája volt — a szocialista brigádok szerepe a munkásművelődésben. Vitaindító előadásában BaBANYAFA IS Parkerdő ötezer hektáron Az erdőgazdaságokban foglalkoztatott fizikai dolgozók helyzetéről, munkájukról és tevékenységük helyszínéről: az erdőről beszélgettünk Szél Edével, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság szentendrei erdészetének vezetőjével. — Az erdészet nemcsak Szentendre város erdeit kezeli — mondotta —, hozzánk tartoznak leányfalu, Pilisszent László, Szigetmonostor és fele részben Pomáz erdei is. Jelenleg 4913 hektár terület áll a kezelésünk alatt. — Milyen feladatoltat látnak el? — Alapfeladatunk a fakitermelés, évente 8—10 ezer köbméter. Ez a mennyiség arányban áll a népgazdaság Szentendrére vetített igényével és a parkerdőgazdálkodás alapvető érdekeivel is. A kitermelt famennyiségnek több mint a fele értékes szerfa, amely további feldolgozásra kerül. Ebből mintegy ötszáz köbmétert adunk bányafának. Mi magunk ezer köbmétert dolgozunk fel. A TÜZÉP-nek és a TÜKER-nek évi ötezer tonna tűzifát szállítunk. — Hogy gondoskodnak a kitermelt famennyiség pótlásáról? — Évente mintegy 15 hektárnyi területen pótoljuk ültetéssel a kivágott fákat. Erdősítésre és fásításra 12 hektáron nevelünk csemetét. — A fakitermelés és az erdővédelem mellett mi még a feladatuk? — Elsősorban a város lakói részére igyekszünk megteremteni a kulturált pihenéshez a lehetőséget. Nem elhanyagolható szempont azonban az sem, hogy Budapest lakossága, különösen a most épülő békás- megyeri lakótelep lakói Szentendrén érik el a Pilis összefüggő erdőit, hegyeit és vizeit. Az erdőterületen belül öt. autós pihenőt létesítettünk, számos asztalt,-, padot helyeztünk ki, esőbeállót, tűzrakó- helyet, sétautat, kilátót építettünk. Már épül a bölcsőhegyi sípálya. Ki kell emelnem a vadnak és a vadászatnak a jelentőségét is, mely átlagosan másfél millió forintot „hoz” évenként. Az állomány minősége és mennyisége megfelel a kívánalmaknak. — Hányán és kik dolgoznak a gazdaságban? — A tizennyolc alkalmazott közül egy erdőmérnök, tizennégy erdész-vadásztechnikus, a fizikai dolgozók száma nyolcvan. Az erdészet három szocialista brigádja egyaránt jól dolgozik. Ha figyelembe vesz- szük a kis létszámot és a szétszórt elhelyezkedést, a szociális és a kulturális ellátottság kielégítőnek mondható. — Milyen a munka most, a nyári időszakban? — Fakitermelést végzünk, az logh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője a legidőszerűbb tennivalóként hangsúlyozta mindannyiunk feladatát abban, hogy , a művelt, sokoldalú személyiség mielőbb társadalmi ideállá váljék, akit egyaránt övez erkölcsi és anyagi megbecsülés. E sze- mélyiségteremiő munkának három fő kérdésére irányította a részvevők figyelmét: az általános, a politikai és a szakmai műveltség megszerzésére. Ezen belül kiemelte az »általános iskola elvégzésének fontosságát, mint alapot, amely nélkülözhetetlen a továbblépéshez; a szakmai-politikai ismeretek elsajátításához. Mindennek ösztönzője, hordozója a szocialista ( brigádmozgalom, mely élő,' lüktető, eleven folyamat, s nemcsak az együttgondolkodásra, hanem a gyakorlati munkára is méltó terep; hiszen a hármas jelszó jegyében munkálkodva köny- nyebb elérni célunkat, a fejlett szocialista társadalmat. Beszédes példák bizonyítják, hogy a szocialista brigádok a nagyipari munkásság legfejlettebb munkaközösségei, elegendő itt csak a kongresz- szusi, valamint a felszabadulási rmmkaversenyre utalni. A brigádtagok egyéni képességeiket a közösség részeként bontakoztatják ki, nemcsak a termelőmunkában, hanem a műveltség elsajátításában is. Kulturális vállalásaikban még található formális elem, de nem ez ä jellemző, egyre több adat van arra, hogy ezen-a téren is megtalálják egyén és közösség összhangját. Vállalásaik formája, módszere mind jobban idomul napjainkhoz, a megváltozott körülményekhez. Vannak olyan események, mélyek akkor erőteljes hatásúak, ha közösségben veszünk részit rajta; író—olvasó találkozó, kirándulás, sportrendezvény, kül-, illetve belpolitikai fórum, s ezzel szemben egy-egy könyv olvasása, vagy kedvelt zenedarab hallgatása már sakkal hatásosabb, ha egyedül vagyunk! A formák és módszerek efféle szétválasztása ma már természetes a vállalásokban. Mindezeket bővíteni, sokrétűbbé, színesebbé tenni — ebben már a közművelődési szakembereknek, intézményeknek, minden szervnek és szervezetnek nagyobb részt kell vállalnia. A hozzászólások az iskolai oktatás fontossága mellett az önképzés folyamatosságát, a személyes példamutatást emelték ki, mint olyan tényezőket, melyek egyaránt, hatással vannak a fiatal, valamint a középkorú dolgozókra. Jól bevált elv ez, főleg a politikai jellegű megmozdulásoknál, amikor olyan emberek bevonása a cél, akik kiválóan dolgoznak, de távol tartják magukat a politikától. A brigádon belüli baráti szellem, egymás megbecsülése, két dolgozó közötti emberi kapcsolat — szinte címszavakban jelzik a tanácskozás fő vonalát, azt, hogy a brigádok egyre fontosabbnak tartják közösségük bensőségessé válását; körüliben a szocialista humanizmus jelenlétét. A tanácskozás után gyárlátogatás következett, majd a résztvevők buszra szálltak, s megismerkedtek Szentendre művészeti és történelmi látnivalóival. Az egész napos program az esti órákban a szentendrei Teátrum előadásának megtekintésével zárult. Ács Jenő Városi hírek Elkészítették a Felszabadulás lakótelep „I” és „H” épülete tanácsi értékiesítésű lakásainak elosztási tervét, az OTP szentendrei járási fiókja pedig megkezdte a szerződéskötéseket. Tanácsi döntés alapján leállították a postás strandi autóspihenő környékének szeméttel és építési törmelékkel való feltöltését. A hulladékot az úgynevezett durva terep- rendezés után humusztakaróval látták el. Az új szeméttelep az Építéstudományi Intézet és a Dera patak közötti területen kap helyet. A szeméttelep kezelési feladatait a városgazdálkodási vállalat végzi. Mind a közüleíek, mind a magánosok csak szemétjegy ellenében hordhatják erre a bekerített területre a házi szemetet, illetve az építési törmeléket. * ★ A tanács műszaki osztálya a város területén felmérte a játszóterek állapotát. Megállapították, hogy az összes játszótér — kivéve az erdőgazdaság által épített kettőt — felújítása, korszerűsítése mielőbb szükséges. Az érvényben levő társadalmi munkaszerződések alapján július 31-ig a város közületeinek segítségével elvégzik a feltétlenül szükséges javításokat. ★ Megkezdődött a papír-író- szerbolt korszerűsítése. Az árusítás zavartalanul folyik a régi cipőbolt helyiségében. A korszerűsített üzletben jelentősen megjavulnak majd az POMAZ Ki anyák és a gyermekek érdekében ott dolgozók munkakörülményei. ★ A termelés-ellátásfelügye- leti osztály a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattal közösen megszervezte az ajándéktárgyak, népművészeti cikkek árusítását. Ígéretet kapták arra, hogy a főtéri kirakatokat a nyár folyamán gyakrabban átrendezik. Az ajándékbolt vasárnap délig tart nyitva. Szombati levél Vendégvárás m z elmúlt napokban leginkább két esemény foglal- /I koztatta a város lakóit és az ide látogatókat is: Ht a szentendrei nyár és a Duna. Az elsőre hosszú, *■ M gondos készülődés, szervezés után került és kerül sor, a másik viszont magas vízállásával — és ezt ki tudta volna hónapokkal ezelőtt —, ahogy mondani szokták: közbeszólt. Persze, kinek, hogy. A strandolok, az egynapos kirándulók kifejezetten örültek neki: nem kellett annyit kutyagolni a vízig és a vízben. A folyó házhoz jött. Sajnos nemcsak képletesen, így aztán azok, akiknek hajlékát, nyaralóját avagy munkahelyét öntötte el a szennyes víz, már egyáltalán nem örültek. Megkezdődött a mentés, a kiköltöztetés, s egyben a gátak erősítése, küzdelem az árral. Én most nem is erről szeretnék írni, hisz hét közben beszámoltunk lapunkban egyebek közt arról is, hogy mi mindent tett a városi és a járási árvízvédelmi operatív bizottság a védekezés érdekében. Van egy hely a városban, amely másként is összekapcsolja a szentendrei nyár fő nevezetességét, a Teátrumot és a Dunát. A rakparton található a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal szentendrei kirendeltsége, melynek ilyenkor a szezonban amúgy is akad elég dolga, hát még most. Ha az itt dolgozók hajdan örültek a szép kilátásnak, most inkább bosszankodnak, ha kitekintenek az irodából. A Duna valóban közbeszólt: előzetes bejelentés nélkül elfoglalta magának a leányfalui, a papszigeti és a nagymarosi kempinget, ami egyben azt is jelentette, hogy körülbelül 900—1000 vendég maradt szállás nélkül. így aztán a kirendeltség és a hivatal munkatársainak egyaránt nemcsak a melegtől, de a 'víztől is főtt a fejük, hogy hova tegyék a „kilakoltatot- takat”: a külföldi, elsősorban az NDK-ból érkezett szerződéses vendégeket. Bonyolította a helyzetet, hogy nyár lévén, természetesen a szállodai, a turistaházbeli és a privát szobákat is előre kiadták. Ekkor kezdődött egy sajátos szentendrei honkeresés” és „-foglalás”, ami abból állott, hogy a hivatal munkatársai nyakukba vették a várost házról-házra járva új szerződéseket felkutatni. Becsületükre és dicséretükre váljék: megoldották a feladatot. Pedig akadt olyan „nyájas” vendég is, aki csak a hatodik felkínált szálláshelyet volt hajlandó elfogadni, no és a „kedves” szentendreiek sem viselkedtek mindenütt úgy, ahogy azt ilyen helyzetben illett volna. Néhányan kihasználva a lehetőséget, mindjárt tíz bőrt is lehúztak volttá egy vendégről. A szentendrei nyár rendezvényeivel kapcsolatban az illetékesek igyekeztek előre mindenről gondoskodni. A nagy látogatottságra való tekintettel szabályozták a. központi üzletek nyitva tartását, megszervezték a megfelelő ellátást. A programok összeállítása önmagáért beszél. Erre csak egy példa a jövő hét műsorából: három napon belül két olyan hangverseny lesz, amelyeket joggal övez nagy érdeklődés: a régi korok egyébként oly ritkán hallható muzsikája csendül fel modem köntösben az Ex Antiquis együttes 14-i műsorán, 16- án pedig korabeli stílusban a Bakfark Consort előadásában. Ilyen hangversenyekre máskor hónapokig vadászhatunk, s gyakran sikertelenül. Száz szónak is egy a vége: csupán arra szerettem volna felhívni a városka lakóit, hogy bár kétségtelen, ez a nagy vendégjárás okoz némi kellemetlenséget, végül is nem ez a döntő, hanem az a szellemi, erkölcsi és anyagi haszon, amely közvetlenül-közvetve minden helybelit érint. S ha egy-egy esemény kapcsán nem elég csak a mellet domborítani, büszkélkedni, hanem uram bocsá’ tenni is kéne valamit, s ilyen a Duna okozta mostani helyzet — hisz senkinek sem lehet közömbös a város és a környék sorsa, még akkor sem, ha nem az ő házát nyaldossák a hullámok —, akkor minimális igény, hogy ezt a sok gondot és pusztítást okozd helyzetet senki se akarja felhasználni tisztességtelen vagyongyarapításra. A szigeten Ezerkétszáz hold a víz alatt A tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezetben alaposan megzavarta a tervezett munkarendet a Duna, mely a gazdaság 3762 hektárnyi összterületéből csaknem 700 hektárt öntött el. Épül a patika Pomázon a nagyközségi tanács tavaly a három- és több gyermekes családokat lakáshoz juttatta. Elsősorban az életveszélyes lakáskörülmények között élő családokat. Az utóbbi időben jelentősen megemelkedett Pomázon is a terhes nők száma. A rég óhajtott szakorvosi terhesrendelést most bevezették. Az idén heti egy alkalommal tartanak terhestanácsadást. Míg 1971-ben 229-en vették igénybe a gyermekgondozási segélyt, addig az idén egy negyedév alatt 340-en. A gyermek-szaktanácsadást 5 éve a helyi gyermekorvos végzi, aki egyben a beteg gyermekek szakrendelését is ellátja. A gyermekek egyéves korukig átlagosan havonta jelennek meg a szakorvos előtt. Hetente egyszer tartják a házasság előtti kötelező tanácsadást. Az anya- és gyermekvédelmi hálózat Pomázon négy védőnői körzetből áll. A védőnők sokrétű munkát végeznek. Rendszeresen részt vesznek az iskola és az óvoda egészség- ügyi feladatainak megoldásában is. Az egy esztendővel ezelőtt átadott szakorvosi rendelőintézet tőszomszédságában épül az új patika Szentendrén. A kétszintes gyógyszer. írat a budakalászi nagyközségi tanács vb költségvetési üzeme építi. Jelenleg az emeleti szintet falazzák. Az aratást a kalászosok mentésével kezdték, éjjelnappal folyt a munka. Így is az elöntött területnek mindössze 5 százalékán tudták betakarítani a még. éretlen és magas nedvesség tartalmú gabonát. Jelenleg az őszi árpát aratják,’ most van a kajszi- barack- és a meggyszüret is. Ez sem megy zökkenőmentesen. Kisorosziból például csalt kompon lehet átszállítani a gyümölcsöt a Duna túlsó partjára, mivel a Tahi tótfalu— Kisoroszi közötti út járhatatlan: ide is betört a víz. A rendkívüli helyzet ellenére nincs fennakadás a növényvédelemben. Permetezik a szőlőt, a lucernát és a burgonyát a kártevők ellen. Az ár levonulása után is sok gondot okoznak majd a belvizek. A vízbőséget nemcsak az idei termés sínyli meg, az áradás késlelteti a jövő évre történő előkészületeket is: minden munka eltolódik. Még szerencse, hogy éppen idén másfél millió forint értékben bővítették az önitöző- kapacitást, s ennek nagy hasznát látják majd a belvizek levezetésénél. Az oldalt írta: Dalos Gábor Fotó: Gárdos Katalin erdőt folyamatosan gondozzuk, védjük, neveljük a csemetéket.’ Vigyázunk, felügyelünk a séta- utakra, padokra, asztalokra, azokra a létesítményekre, me- j lyek a kulturált kirándulást, 1 pihenést szolgálják. Egyben készülünk a szeptemberi vadászati szezonra cserkészutak kiépítésével, magaslesek építésével és az etetők feltöltésével. A továbbiakban fejleszteni kívánjuk a csemetekertet, elsődlegesen suhángsorfát és díszfát szeretnénk nevelni. Elvállaltuk a falumúzeum növénytelepítését is. Átépítjük a fafeldolgozó részleget, az üdülőerdő és a hétvégi telektulajdonosok részére alkalmas padok, ásztalok gyártására állunk át. Környezetvédelmi szempontból a Kőhegyet szeretnénk fejleszteni. A távlati tervek közt szerepel a Bükkös patak völgyében egy tórendszer kiépítése. Pilisszentlászlón pedig erdei fürdő létesítése.
