Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-11 / 161. szám
Átszervezik az űlmesterségeket / Évente 100 kilométernyi utat korszerűsítenek Pest megyében A KPM Budapesti Közúti Igazgatóságán Zsiga-Kiss Endre területi osztályvezetőtől a Pest megyei feladataik felől érdeklődtünk. Elsősorban arról, mit végeztek az első félévben, s hol, merre dolgoznak az év hátralevő időszakában? — A megyei utak karbantartására cs szélesítésére az idén mintegy 85—90 millió forintot használunk fel. Ez csupán azokat a munkálatokat jelenti, melyeket igazgatóságunk önállóan lát el, hiszen ezen kívül még számos vállalat kap tőlünk megbízásokat. — Melyek voltak a legfontosabb tennivalóik a megyében? — Arra törekszünk, hogy valamennyi járás területén egyenletesen osszuk el a munkát. Tennivalónk pedig mindenütt akadt. Az első félévben hatMegfontoltan I gen, erre lenne szükség jó néhány ügyben és helyen. A megfontoltságra, a kapkodás ellenkezőjére, m-art mi tagadás, a szigorúbb gazdasági környezet, a nehezebbé vált, váló feltételek azokat, akik a kelleténél kevésbé ismerik területüket, feladataikat és lehetőségeiket, a kapkodás irányába nyomják. Van erre „érv” is, az — mint mondják —, hogy kiszámíthatatlanok a világgazdasági folyamatok. Ne vonjuk kétségbe, hogy e folyamatokból valamit meg- érez á vállalat. Ám az erős túlzás — mert korántsem direkt a kapcsolat a külső piacoli és a vállalatok között —, hogy a vállalatok gondjai, bajai pusztán ebből származnak, emiatt a kapkodás. Keserves dolog tudomásul venni, hogy bár a termelői kollektíva becsülettel dolgozott, egyik évről'a másikra felére csökkent a vállalati eredmény. Ez történt a Forte Fotokémiai Iparvállalatnál, ahol a termelésben az importanyagoknak döntő az aránya, s az áremelkedések — bizonyos anyagok ára rövid idő alatt ötszörösére, tízszeresére növekedett — nagy darabokat haraptak le a vállalati eredmény forintmillióiból. Joggal mondhatták volna: ártatlanok vagyunk, nem tehetünk arról, ami történt. Talán még azon sem lehetett volna megütközni, ha ebben a helyzetben kapkodni kezdenek, belekapnak ebbe és abba, megpróbálkoznak halvány reményt nyújtó dolgokkal. Nem ezt tették. Tudták, tudják: az eléggé végig nem gondolt intézkedések, lépések több bajt okoznak, mint amennyi haszon remélhető azoktól. Józan megfontoltsággal vették sorra — se józan megfontoltság távolról sem zárja ki a gyorsaságot! —, miként alakíthatnak a nyersanyagellátás szerkezetén úgy, hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon, azaz a minőségi engedményeket elkerülve hogyan tudják az anyagok egy részét tőkés valuta kiadása nélkül megvásárolni. P ersze, ez csak egyike volt a gondokat ellensúlyozó cselekedeteiknek. Mert ide tartozik az is, hogy meggyorsult a termékösszetétel korszerűsítése, a belső szervezettség javítása, az anyagfelhasználási normák szigorítása stb. Mindezeket viszonylag könnyebben megtehették a Forte Fotokémiai Iparvállalatnál, mert hisz’ ők addig is erőteljesen érezték a nemzetközi piac hatásait tetemes kivitelük révén, azaz versenyben álltak korábban is. Ez az edzettség jól1 jött, mert nem kellett azzal küzdeniük, amivel a legtöbb vállalatnak ma: az elkényelmesedéssel. Ez az elkényelmesedés, a túlzott védettség az oka annak, hogy tavaly és idén vállalatok sora azt érezte, „leszakadt az égbolt”, semmi nem úgy alakul, ahogyan remélték, tervezgették. S ez a kisebb baj. A nagyobb az, hogy a kedvezőtlen tényekből a vállalatok szinte kizárólag másokra vonatkozóan következtettek, s nem azt vették vizsgálat alá, náluk, belül mi az, ami közrejátszott nehéz helyzetükben Hozzájárult mindehhez az irányítás gépezetének tökéletlen működése ugyancsak. A többi között azzal, hogy akadozott — túl hosszú ideig tartott — a népgazdaságilag nagyon is indokolt importengedélyek kiadása, zavarok voltak a forgósszkösz-ellá- tásban, az ágazati minisztériumok késve ismerték fel a készletgazdálkodás visszásságait, s lényegében csak a párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülése után került sor olyan intézkedésekre, amelyek ideje már korábban eljött. Azaz az ágazati irányítás sem tanúsított — ismételten hangsúlyozzuk: a gyorsaságot ez nem zárja ki — kellő megfontoltságot, s miközben elsietett utasítások születtek, a tényleges, érdemi beavatkozás késett. K önnyű ilyen helyzetben talpon maradni ? Nem. Mégis, a tények igazságának engedve, azt kell mondanunk, hogy lehetséges volt ez a talpon maradás ott, ahol a vezetés nem veszítette el egyköny- nyen a fejét. Ott tehát, ahol pontosan ismerték nemcsak gondpaikat, hanem lehetőségeiket is, azt mire képes a vállalati szervezet, emberi és anyagi vonatkozásban egyaránt. Példával élve: a Magyar Hajó- és Darugyár váci egységében megfelelő nyereséggel készítik a kisebb és nagyobb konténereket, a húsztonnásokból például 1974-ben kétezer darabot adtak át a megrendelőnek. Mégis, jól kitapintották, hol találhat gyenge pontot a nemzetközi piacon a versenytársak kínálata, s azt is, az anyagárak emelkedése miként mérsékelhető. Ennek jegyében dolgoztak ki új eljárást a konténerek festésére — ami itt elsősorban nem esztétikai szükséglet, hanem felületvédelem —, szervezési intézkedésekkel csökkentették az élőmunka-ráfordítást, némely alkatrészt, egyebek között az acélsarkokait hazai gyártóktól rendelték meg, míg korábban importból fedezték igényeik kielégítését. Ügy tűnhet, önmagukban apró dolgok ezek. Valóban. Ám a megfontoltságnak éppen az a jellemzője, hogy körültekintően, minden részletre kiterjedően mérlegel a megfontoltan döntő, cselekvő ember, vagy szervezet, igyekszik megelőzni a rejtve maradt, majd hirtelen felbukkanó, s váratlanságával zavarokat okozó mozzanatokat. Ez, s csakis ez a járható út. Mert a kapkodás, az átgondoltság nélkül meghozott döntés, lehet, első pillanatra eredményt, hasznot ígér, valójában azonban — sajnos, nem nélkülözzük az intő tapasztalatokat — nagyon sokba kerül a társadalomnak, a népgazdaságnak; megtakarít úgy egy forintot, hogy másfelet kellett kiadná e „megtakarítás” fejében. Mészáros Ottó méteresre szélesítettük a Tiny- nye—Piliscsaba közötti utat, átadtunk egy másfél kilométeres útszakaszt Biatorbágy és Tárnok között. Ugyancsak befejeztük a Nagytétény—Budakeszi út Törökbálint és a 70-es út közötti szakaszát. A ceglédi járásban Albertirsa és Dán- szentmiklós között mintegy 7 kilométeres szakaszt szélesítettünk, a csemői tanács kérésére befejeztük a községet átvezető egykilométeres út kiszélesítését De dolgoztunk Gödöllő térségében is, az Erdőkertes—Vácegres közötti területen négy kilométernyi úttal készültünk el, s jól halad az Örbottyán—Váckisújfalu közötti nyolc kilométeres út szélesítése is. Végeredményben az idei évre tervezett 131 kilométernyi útszélesítés időarányos részót sikerült teljesítenünk . — Hol építkeznek a következő időszakban? — Szentendre—Kisoroszi között mintegy 9 kilométernyi út szélesítését végezzük a szigetszentmártoni úton három kilométernyi szakaszt szélesítünk. Dabas területén öt kilómétemyi utat építünk, Nagykátán folytatjuk a tavaly félbe hagyott útépítést: Tápió- szecső és Tápióbicslce között. A ceglédi feladataink nem jelentősek, a budai járásban pedig ütemezésünknek megfelelően ez évre befejeztük az útépítést. A monori járásiban az év végéig elkészülünk az ecser—monori út gyomról átkelési szakaszával, s megközelítően nyolc kilométernyi utat szélesítünk Rákoskeresztúr és Isaszeg között, s mintegy 10 kilométernyit Vácszent- lászló és Jászfény szaru között. Az ikladi átkelési szakasz építéséből mintegy három kilométer van hátra, s így körülbelül 25 kilométernyi utat si* került ez útvonalon hatméteresre szélesíteni. A budai és a gödöllői járásban jelentős előrehaladást értünk el, s így valószínűleg 1976-ban közútjaik kiszélesítésével elkészülünk. Terveink szerint 1985-ig az egész megye területén sikerül 6 méternyi útszé- lességet elérnünk, de ehhez szükséges, hogy az előre meghatározott ütemben haladjunk, azaz évenként 100 kilométeres útszakasszal készüljünk el. — Fejlesztés, beruházás várható-e az idén? — A legjelentősebb változás: a korszerű követelményeknek megfelelően a megye járásainak területén útmesterségek helyett üzemmérnökségeket szervezünk. Elképzelésünk szerint összesen öt ilyen önálló bér- és anyaggazdálkodással rendelkező egységet alakítunk ki. Első lépésként a váci, gödöllői járások útmesterségeit vontuk össze, s július elsejétől Vácott üzemmérnökség létesült. Ezután fokozatosan kerül sor a többi útimesterség átszervezésére is. S. Zs. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS tAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM ÍLltA SO FILLÉR 1975. JŰLIUS 11., PÉNTEK Kádár János fogadta Lars Wernert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Lars Wernert, a Svéd Baloldali Párt — kommunisták — elnökét, aki az MSZMP vendégeként tartózkodik hazánkban. Szívélyes, elvtársi légkörben eszmecserét folytatták pártjaik helyzetéről és tevékenységéről, az európai kommunista és munkáspártok konferenciája előkészítésének időszerű kérdéseiről, valamint a két testvérpárt kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. A megbeszélésen részt vett Gye- nes András, a Központi Bizottság titkára. Genf Megkezdődött Gromiko és Kissinger találkozója A genfi szovjet misszió épületében csütörtökön délután 5 órakor megkezdődött Andrej Gromiko szovjet, és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter találkozója. A tárgyalások este folytatódnak azon a vacsorán, amelyet Gromiko ad amerikai kollégája tiszteletére a misszió épületében, pénteken délelőtt pedig a külügyminiszterek a genfi Intercontinental Hotelban, Kissinger szálláshelyén tekintik át a kötetlen napirend további témáit. Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere csütörtökön délben az AEROFLOT különgépén érkezett tienfbe. A nemzetközi sajtó képviselői előtt felolvasott rövid nyilatkozatában Gromiko ismét leszögezte, hogy az amerikai külügyminiszterrel való találkozón a két felet kölcsönösen érdeklő kérdéseket fogják áttekinteni. Kissinger három és fél őráHuszonötmilliós kazánház épül Javuló munkakörülmények a KÖZGÉP-nél A huszonnégy éves múltú ceglédi Közúti Gépellátó Vállalat 2. számú gyáregységének elavultak üzemépületei, rossz a gőzfűtés, világítás, régiek a közművezetékek, s az SZMT munkavédelmi felügyelője is balesetveszélyesnek minősítette a környezetet. Ilyen volt a helyzet, amikor 1975. január 1-én az Ütépítő Tröszt 13 vállalata közé fogadta a ceglédieket. Az egyébként jól dolgozó — tavaly 229 mdl- Lió 787 ezer fortnit termelési értéket felmutató — vállalat 2. számú gyáregysége még a mostoha helyzetben is 14,3 százalékkal tudta növelni termelését. Számukra sorsdöntő változást hozott a gazdára találás: már az időn beruházásokra és felújításokra 22 millió 184 ezer forintot költhetnek. Jövő évi befejezéssel megkezdődött a gázfűtésű kazánház építése, erre 25 millió forintot irányoztak elő. Az első félévben új szerszámgépek érkeztek a kibővített forgácsműhelybe, elkészült az új szerelőcsarnok, hideg-meleg vizes mosdóval látták el a műhelyeket is. A napokban állították be a szódavíz-automatákat. Javult az orvosi ellátás, megkezdődött a fogászati szakrendelés. Létrehozták az üzemgazdasági osztályt, melynek feladata többek között a dolgozók munkahelyi körülményeinek javítása is. H. A. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Genfben, val Gromiko után érkezett a genfi repülőtérre Párizsból. Az újságíróknak tett rövid nyilatkozatában kifejtette: véleménye szerint az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra különleges felelősség hárul abban a tekintetben, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek a nemzetközi feszültség enyhítésére és hozzájáruljanak a függőben levő kérdések megoldásához. A két külügyminiszter érkezését rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. A svájci biztonsági szolgálat emberei még az újságírók fényképezőgépét is ellenőrizte. Kissinger kíséretében van Joseph Sisco, a közel-keleti problémákkal foglalkozó amerikai külügyminiszter-helyettes és Sonnefeldt külügyi tanácsadó. (Kommentárunk a 2. dalon.) olPORTUGALIA Rokonszenvtüntetés Szín — borsónak, búzának A Portugál Kommunista Párt csütörtök estére nagy tömegmegmozdulást hirdetett, hogy a tömegek ily módon biztosítsák támogatásukról a fegyveres erők mozgalmának politikáját és személy szerint Vasco Goncalves miniszterelnököt. A szocialista párt ezzel szemben arra szólította fel híveit, hogy ne vegyenek részt a kommunista párt és az In- tersindical szakszervezeti szövetség által kezdeményezett rokonszenvtüntetésen, amely az esti órákban az elnöki palota előtt fejeződik majd be. Az ikladi Egyesült Galga-parti Termelőszövet kezet üzemegységében tavaly építettek egy kétezernégyszáz négyzetméteres alapterületű fedett szint, és mellette üzembe állítottak egy Colmann szárítő- berendezést. Az idén nyáron egy újabb 1200 négy zetméteres csarnokot hoznak tető aiá, borsónak, búzának. Gárdos Katalin felvétele A szocialista párt közleményében azzal vádolta a kommunista pártot és az Inter- sindicalt, hogy „meg akarja osztani a fegyveres erők mozgalmát”. Mario Soares, a szocialista párt főtitkára csütörtökön este Lisszabon egyik külvárosában beszédet mond egy gyűlésen. A kommunista párt szerdán este közleményt adott ki, amelyben rendkívül fontosnak nevezte az MFA-közgyu- lésen a népi tömegszervezetek rendszerének megteremtéséről hozott döntéseket, hangsúlyozva,' hogy ezek jóváhagyására éppen akkor került sor, amikor a reakciós és konzervatív erők fokozzák kampányukat a forradalmi folyamat ellen. A kommunista párt bírálta a nagyiparosok háromnapos értekezletét és reakciós manővernek nevezte azt, hogy azon külföldi vállalatok képviselői is részt vettek. A portugál legfelsőbb forradalmi tanács szerda délutántól csütörtök reggelig tartott tanácskozásán úgy döntött, hogy a Republica című újság irányításával egy adminisztratív bizottságot bíz meg. Az erről kiadott közlemény hangsúlyozza: a tanács változatlanul a gazdasági harcot tekinti a forradalom elsődleges faladatának és elítél bizonyos személyeket, akik más feladatokat helyeznek előtérbe. Megfigyelők szerint a forradalmi tanácsnak ez a bírálata a szocialista párt vezetőjének, Mario Soaresnek szól, aki nyilatkozatában más kérdéseknek, mint például a sajtószabadságnak próbált elsőbbséget biztosítani. k á
