Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-10 / 160. szám
Bővítik az üzemet A Vecsési Ruházati Szövetkezetben az idén 250 ezer férfiinget gyártanak, 40 ezret exportra. A hazai üzletekbe 10—12 fajta ing kerül. Előreláthatólag még a nyáron befejeződik az üzerfl bővítése. Nemrégiben kompresszorral működő gallérvasalót és forgatómasinát vásároltak, 250 ezer forintot fizettek ki értük. Képünkön: Schiller Sebffné, a forgatómasinával. Mutnéfalvy Adorján felvétele TOVÁBB RONGÁLÓDOTT Veszélyes az áthaladás SÜRGŐS INTÉZKEDÉST VÁRNAK A monorí vasúti átjáró helyzete egyre nyugtalanítóbb. A nagyközség lakossága előtt nem ismeretlen: a MÁV országszerte új állomásokat épít, új villanymozdonyokat gyárt, gondozza a pályákat, stb. A korszerűsítési program tervszerűen valósul meg, nem nélkülözheti a központi intézkedéseket. Az illetékesek bizonyára tudják — képviselői interpelláció is elhangzott róla —. hogy megoldatlan a monori vasúti átjáró ügye. Korábban már jeleztük, lesüllyedt az átjáró útteste, a közlekedés balesetveszélyes. Azóta a nagy esőzések tovább rongálták a kockakővel burkolt úttestet, a talpfák és a kövek kilazuiltaik, egy-egy súlyosabb jármű áthaladásakor a talpfák egyik vége a levegőbe emelkedik. A járókelők, akik nagyon sokan vannak, bukdácsolva tudnak csak áthaladni: a 10—15 percig leeresztett sorompó felnyitása után ugyanis a járművek és a járókelők tömegesen özönlik el az átjárót. A helyzet veszélyes és tarthatatlan, sürgős és megnyugtató változtatást igényel. Hörömpő Jenő M0M0B*VIDtn A P.E. S T EGYE! HÍ RLÄP K Ü bO'N K ÚA D AS A : XVII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1975. JŰLIUS 10., CSÜTÖRTÖK A TERVEKNEK MEGFELELŐEN Kilencvenhat lakást adnak át az idén Vecsssen ÖSZTÖNZÉSKÉNT - CÉLPRÉMIUM A Monori Építők Ipari Szövetkezete központjában Geller Nándor elnökkel és Ne- moda Lajos főmérnökkel beszélgettünk az idei munkákról, kivitelezési tervekről. Az évi terv mintegy 80 millió forint, melyet ötszáz dolgozónak kell megvalósítani. Monoron és környékén oéldául az OVÉF központi telepén egymillió 600 ezer forint értékű munka a feladatuk, s az automata üvegház építése szintén rájuk vár. A járási hivatalban kicserélik a! födémet és korszerűsítenek, mintegy másfélmillió forintért. A könyvkötő ktsz új telepét 4 és fél millió forintért készítik el. Változatlanul jelentős kivitelezés a vecsési lakótelep építése: az 592 lakásos lakótelepen az idén 96 lakást adnak át, a terveknek megfelelően, 30 millió forint értékben. Az eddigiekben jól bevált műszaki módszerekkel és gyakorlattal, az időnként jelentkező anyag- és beszerzési nehézségeket leküzdve, a kiJEGYZET Nagyobb elővigyázatossággal I F annak, akik a lóra, sokan a galambra, de legtöbben a kutyára esküdnek: az az ember legokosabb, legrégibb és leghűségesebb barátja, legmegbízhatóbb védelmezője, házának, értékeinek őrzője. Persze, mint számos egyéb állítás, ez sem általános érvényű. A 60-as években az egyik ismerősöm egy bényei halálozási anyakönyvi bejegyzésre hívta fel a figyelmemet, amelyet valószínűleg az 1800- as évek egyik bírója írt oda. A halálozás oka: saját kutyája marta meg. Ha némelyik eb még a saját gazdájára is veszélyes, akkor milyen veszélyes lehet az idegenre az utcán, kóborlás közben? A tanácsok szabálysértési jegyzőkönyveinek tanúsága szerint, néha igen nagyon. — Manapság csak a nagy testű kutyák divatosak. Ha NyiMkoztek az ingázók Ahogy ü gyimfőiek Miiék Gyömrőröl — Budapestre: ezzel a címmel sugárzott ri- porl’műsort a minap a Petőfi rádió. Üjságbeli előzetesében ezt olvastuk: „Gyömrő a fővárost övező gyűrű egyik települése. Az ott lakók hetven százaléka budapesti munkahelyen dolgozik, többségük munkás. Vajon a kétfajta kötődés hogyan befolyásolja életmódjukat, a szűkebb és tágabb környezetről kialakuló szemléletüket? Az ipari munkán és az otthoni kertművelésen, házépítésen kívül, milyen lehetőségük nyílik a művelődésre?” Fárasztó E gondolatok jegyében, a kérdésekre választ keresve beszélgettek a riporterek a vasútállomáson és a művelődési otthonban a bejáró gyömrőiekkel. — Megszoktam a korai kelést, a várakozást — mondotta a hajnali szerelvényre várakozó egyik utas —, a baj csak az, hogy nagyon zsúfoltak a vonatok, emiatt különösen fárasztó a bejárás. — Elviselhetetlenül zsúfoltak a vonatok, több szerelvényre lenne szükség — fogalmaztak panaszosan megint mások. Szinte valamennyien, akik szóhoz jutottak. S az újabb kérdések, válaszok: — Gyömrő falu, vagy város? ön falusinak vagy városinak érzi magát? — A községközpontban lakom, nem érzem magam falusinak. De városinak sem. Életformánkat, életvitelünket, valahogy a kettő közötti életmód jellemzi. Mint ahogy Gyömrő már se falu, se nem város. — Munkahelyéről hazaérve, mivel tölti el szabad óráit, a hét végét? — A ház körül, a kertben mindig akad elfoglaltság olyannyi, hogy az egész napos benti és itthoni munka, vonatozás után, még a televízió jó műsorain is elalszom. Természetesen, sok egyébről is szó esett még, például a munka utáni budapesti szabadidőprogramról, a helybeli művelődési, szórakozási lehetőségekről, az óvodagondokról, az üzletek nyitva tartási rendjéről. A bejárók nyilvánítottak véleményt a vonatozásról, a fővárosról, a lakóhelyről, az ingázók sajátosnak mondható életmódjáról, ellentmondásairól. Ellenvélemény — A gyömrői általános iskolákból kikerülő s felső fokon tovább tanuló fiatalok hátrányosabb helyzetben „startolnak” a budapesti fiatalokkal szemben, mert Gyomron alacsonyabb színvonalú az oktatás, mint a fővárosi iskolákban — hallottuk a riportműsorban. Nos, úgy véljük — még ha csak egyetlen hozzászóló véleményéről van is szó, ám azt százezrek hallhatták —, nem helyénvaló, semmiképpen nem igaz ez utóbbi megállapítás. Viszont teljes egészében egyetértünk egy felmérést ösz- szegző szakvéleménnyel: .. Kicsit illuziorikusan fogalmaztunk, általánosítottunk, amikor a Gyömrőröl és más helységekből Budapestre ingázókról kijelentettük, hogy élnek a főváros sokféle művelődési, szórakozási lehetőségével. A nagy többségre általában nem jellemző ez, az egész napos fárasztó munka után igyekszik mielőbb lakóhelyére, a családhoz, számos otthoni feladatot teljesíteni. Az ingázó, még ha szeretne is. nehezen szánja rá magát egy-egy színházi előadás megtekintésére ...” Változások A riportműsorban megszólalók többnyire gondokról, jogos elvárásokról szóltak. Ez érthető. A gondok, hibák közepette azonban észre kell venniük a Gyomron végbemenő változást, fejlődést is. Igazán nem a Gyömrőröl ingázók „megnyugtatására’« mondjuk, de gondoltak-e arra, hogy milyen sokan lehetnek a messzebbről bejárók, akik még egyszer annyit, vagy még annál is többet vonatoznak nap mint nap? Menynyi olyan község van, amelyben szegényebb a szaküzlethálózat; a gyömrői hat-hét órai zárással szemben, például Sülysápon már délután négy órakor valamennyi élelmiszerüzlet bezár... Természetesen a huszonöt perc — ennyi időtartamú volt a riportműsor —, nem nagy idő. az ingázók helyzetéről, „kettős életéről” órákon át lehetne beszélgetni, mégis érdekes, hasznos, gondolatébresztő volt a rádióbeli riport- műsor. Jandó István bemegyek a kapun, és egy óriási dög vicsorgó pofával nekemront, a szívbaj kerülget — mondta az egyik tanácsi kézbesítő. — Tartsanak kuvaszt is nőném a puli mellett —1 tanácsolta az egyik községi állatorvos fülem hallatára, nyílván szánalomból, az ellopott tyúkjai miatt sopánkodó idős asszonynak. — A puli jelzi, a kuvasz pedig majd széttépi a tyúktolvajt. És ha az eb elszabadul? Üllőn a kutyák valamelyike az egyik kisgyerek archúsát tépte ki, a sebesültet tíz napig kezelték a kórházbanMonoron csak a véletlen mentette meg P. Imre testi épségét, akit egyszerre három kutya támadott meg. A gyömrői határban a mezőőr lőtt le gyerekeket megtámadó kutyákat. Vecsésenaz egyik fiatal magyar vizsla 21 tyúkot tépett szét... A felsorolást, amelyet to- í vább is folytathatnánk, | statisztikai adattal egészít- j jük ki. A monori járás négy | legnagyobb községében, az j elniult félévben 21 ebtartó 1 ellen indult — feljelentés alapján — szabálysértési eljárás; a kiszabott legkisebb bírság összege 400, a legnagyobb 2000 forint volt. Persze, egyes tisztviselők állítása szerint, a valóság sokkal elszomorítóbb, hiszen hivatalból egyáltalán nem indult eljárás és nagyon sokan nem tettek feljelentést. A statisztika és a számtalan panasz, amely újabban ismét elhangzik, figyelmeztet: az állatok tartói jobban ügyeljenek kedvelt kutyájukra. p'gyébként, amint azt ko- rábban már megírtuk, a kutyatartást kormányrendelet is szabályozza. Mivel a rendeletet sokan nem ismerik — a legtöbben erre hivatkoz nak a szabálysértési eljárások alkalmával —, jó lenne azt részletesebben is ismertetni, plakátokon, vagy ave- szettség elleni kötelező oltásra szóló.idézés mellékleteként. Kovács György vitelezés idei terve is biztosítottnak látszik. A szövetkezet ama törekvése, hogy munkájával elsősorban Monor és a járás fejlődését segítse, a jövőben i még fokozottabban érvénye- i sül majd, egyelőre azonban, a ! kapacitás jobb kihasználása ! érdekében, Budapesten is vál- I laltak jelentősebb munkákat, I például az Egyesült Vegyiművekben laboratóriumot épí- I tenek, 16 millió forintért, a jBudalakk Festék- és Műgyan- ‘tagyár részére egy üzem kivitelezését vállalták, 12 millió forint értékben, a műegyetem épületében megkezdett korszerűsítésért, felújításért, 6 millió forintot fizetnek ki nekik. Gellér Nándor hangsúlyozta, hogy a szövetkézéinek szívügye a járás területéni munka, a vecsési lakótelep elismerést kiváltó megépítése. Elmondotta azt is, hogy az üllői községi tanáccsal most kezdtek el tárgyalni egy 16 termes általános iskola felépítéséről. Körülbelül 30 millió forintért, csaknem két és fél év alatt hozzák tető alá az intézményt. A második félévi terv ma radéktalan teljesítéséhez előfeltétel a műszaki gárda további növelése. Még legalább harminc emberre lenne szükségük. A vezetőség 800 ezer forint értékű bérfejlesztést készül megvalósítani, célprémium formájában, határidő előtti teljesítmény és jobb minőségi munka jutalmazásául. Május 31-ig 111 ezer forint célprémiumot fizettek ki, ösztönzésként is, a második félév még jelentősebb, többségében befejező munkáinak határidőn belüli és minőségi elvégzése érdekében. Mindent megtesznek azért, hogy a dolgozók munkakörülményeikkel is, kereseti lehetőségeikkel is elégedettek legyenek: a jó közösségi szellemnek, az eredményes munkának és a fejlődésnek az ő elégedettségük a biztosítéka. F. J. Ezüst oklevél AAaglódi iskolások sikere az országos vetélkedőn A Magyar Úttörők Szövetsége június 30. és július 6-a között rendezte meg a Kecs- kemét-Kisfái Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában az úttörő mezőgazdászok 1975. évi országos vetélkedőjét. A 18 részt vevő csapat közül Pest megyét a maglódi 2. számú általános iskolabeli képviselte a minden eddiginél magasabb követelményű és színvonalú vetélkedőn, s összesítésben ezüst oklevelet nyert. A főzés kategóriában II., a háztartási gyakorlatok kategóriájában pedig III. helyezést értek el a maglódiak, Koller Ilona és Molnár Lajos 8., Boti Anikó és Szöllősi István 7. osztályos tanulók, akik ajándéktárgyakat és vásárlási utalványokat is kaptak, a három oklevéllel. A csapatot Sereg Gyuláné és Sereg Gyula pedagógusok készítették fel. ÜLLŐ Találkoznak az alapító tagok Az üllői szakmaközi bizottság vezetősége úgy döntött, hogy a művelődési ház 1945 után szervez,ett dal-, önképző- és sportkörének életben levő alapító tagjait összehívja. MŰSOR MOZIK Gomba- Onibaba. Monor: A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni. Űri: Régi falak. Ve- csés: Szertartás. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Ecseren, 15-től 18 óráig: a népi tánccsoport próbája. Gyomron, 18-tól: KlSZ-klub- est. Péteriben, 18-tól 22-ig: az ifjúsági klub foglalkozása; 19- től 20-ig: a sportvezetőség megbeszélése; 19-től 22-ig: hangstúdió, műsorszerkesztés. KIÁLLÍTÁS Monoron, a filmszínház előcsarnokában: a Nagy István képzőművészeti csoport tárlata; megtekinthető 16.45- től 22 óráig. ÁRAMSZÜNET. Üllőn, a Rákóczi-telepen, a napokban az elmúlt évek leghosszabb áramszünete délben egy óra hosszáig és este, a tv-nézők legnagyobb bosszúságára, 19.50-től reggel 7 óráig tartott. Oka: a vihar megrongálta a vezetékeket. POSTAFIOK 51. Hátha a postás bedob egy levelet... Kecskés Margit Budapesten, a II. kerületben, a Marczibányi téri szociális otthonban lakik. A 19 éves, szép arcú, szomorú tekintetű lányt gyermekkorában súlyos paralízis -támadta meg, és a hosszú orvosi kezelés ellenére sem gyógyult meg teljesen: tolókocsiban tölti napjait. Harmadik osztályos tanuló, közgazdasági szakiskolába jár, vállalati tervezést, statisztikát, számvitelt tanul, gyors- és gépírni is tud. Jelenleg a szünidőt otthon tölti szüleinél, Monoron, a DuA nap hőse A KIOSZ monori szervezete székházának kerthe- lyiságében a minap este kulturáltan szórakozol-;, főként fiatalok ültek az asztalok körül, általában párosán, együvétartozóan, hű- sölve a kánikula után. Ekkor egy fiatalember OS 82—60 rendszámú, KZ- motorkerékpárján befutott a kiskapun az asztalok közé, ahol fölsiketítően berregtetve motorját, kóvályogni kezdett. Az emberek a hallatlan szemtelenség láttán, még szólni sem tudtak, csak a tekintetük kísérte felháborodottan a motorost, aki végül gőgösen leszállt a „kerékpárcsodáról”, s mintha mi sem történt volna, leült az egyik asztalhoz. A nap hősének képzelte magát. <-ő) gonics utca 17. számú kertes kis családi házban. Szülei a napokban arról panaszkodtak, hogy nem tudnak kislányuknak egy hónapra munkahelyet szerezni, pedig a szünidőben minden diák dolgozhat, ha akar. Margitka azonban csak valahol a főtéri hivatalokban, vagy a vásártérhez közel, mondjuk a FÜSZÉRT-nél, esetleg még közelebbi helyen tudna ülő foglalkozású munkát vállalni: tolókocsival ugyanis nehezen juthatna el a távol eső üzemekbe. Egyébként Kecskés Margit, aki KISZ-tag, annak ellenére, hogy nehezebben tud csak mozogni társainál, tevékeny részese a közösségnek. Most napok óta szótlanul ül tolókocsijában. — Hát nincs segítség, senki sem karolja fel? Járt ő már több - főtéri hivatalban, mindenütt elutasították — mondta az édesanyja. E sorokat abban a reményben írom és bocsátom útra, talán felfigyelnek rájuk. Margitka vár, számolja a napokat, hátha a postás bedob egy levelet a várva várt jó hírrel: lesz munkája a nyáron, valahol szükség van rá. II. J.
