Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-09 / 159. szám
Mint arról lapunk tegnapi számában már hírt adtunk, megnyílt a Petőfi Sándor utca 2. alatt a város új háztartási és vegyicikk szaküzlete. Az 1 millió 200 ezer forint értékű árukészlettel felszerelt boltban már az első napon hatalmas volt a forgalom. Nemcsak a gödöllőiek, hanem a környékbeliek is felkeresik az új üzletet, ahol a hatalmas áruválaszték mellett korszerű üzletbelső várja a vásárlókat. Sok országos hiánycikk is kapható a szép üzletben. Bcrti Józsefné — képünkön — színes rafiát vásárol. Barcza Zsolt felvétele Hová kerül a búza? ’Fúrni*» a Még alig néhány gazdaságban kezdődött el a búza aratása, de máris mindenütt tervezik, hogy hova kerül a learatott kenyérgabona. Már hírt adtunk róla, hogy a gal- gamácsai Összefogás Tsz új kombájnszérüvel segít a gondokon, s szinte minden évben kisebb-nagyobb területtel bővül a tárolótér a gazdaságokban. A valkói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet saját tárolóhelyiségeiben mintegy 478 va- gonnyi mennyiséget tud elhelyezni. Mint Furulyás János, a termelőszövetkezet elnöke elmondotta, az aratás ideje alatt tud könnyíteni a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat helyzetén, a learatott búza egy részének elhelyezésére vállalkoznak. Jelenleg raktárterükben van még kukorica és takarmánybúza is. A Gabona- felvásájrló által szerződésben lekötött mennyiséget csak október elsejéig tudják fogadni, később a kukorica betakarítása után nem lesz helyük erre a célra. A Zöldmező Termelőszövetkezet teljes vetőmagszükségletét saját termésből fedezi. A vetéshez elő kell készíteni a magot, erre megfelelő a tisztító és szárítóberendezésük. Korszerű OVP—20-as tisztítógéppel és új az MGFOB, valamint FT—5-ös szárítóberendezéssel rendelkeznek. Mint az aratás előtti gépszemle bebizonyította, ezek a berendezések, a kombájnokkal együtt megfelelő állapotban várják az érkező szállítmányokat. —őr— Anyakönyvi hírek Született: Ezsiás József és Szőke Margit: József, Mikus Sándor és Etli Rozália: Edit, Szabó Antal és Gulyás Éva: Tamás, Tarcsi Imre és Pók Márta: Katalin, Perjési József és Moór Angyalka: 'József, Kovács József és Katona Terézia: Szilvia, Abrahám István és Toldi Éva Erzsébet: Klára, Vincze Mihály és Preiner Jolán: Mónika, Tóth Sándor és Hibó Teréz Piroska: Sándor, Varga László és Kurunczi Ilona: Szilvia, Korecz Károly és Takács Mária: Károly, Sal- gó Tibor Lászlló és Harsányi Erzsébet: Andrea, Scheming István és Kövesd Erzsébet Mária: Mária Magdolna. Házasságot kötött: Foganasd Lajos és Deák Valéria Eszter, Laukó István és Farkas Zsuzsanna, Tőkáczki László és Fehér Emilia, Jeney László és Szkalák Ilona Mária. Névadót tartott: Kapós Pál és Püspöki Mária: Csaba. Elhunyt: Burszán Gyuláné Vanek Anna, Szigethy Józsefné Morelli Anna, Tóth Jenőmé Jiricsek Mária, Kassó Dezső- né Brachtl Katalin, Futó Sán- domé Lénárt Rebeka. A parasztvármegye hadnagysága (III.) Szölőfürt alatt ekevas Az 1680-as évek elejére megélénkülő török hódító politika ' közepette a budai pasa már egyre inkább a saját területének tekintette Pest megyét. Amikor 1683-ban a szultáni sereg Bécs meghódítására indult, a pasa a nagyobb helységek gulyáit, méneseit áthajtatta fegyvereseivel a biztonságosabb Dunántúlra a közeledő tatár hordák elől. Azt sem tűrte el, hogy Darvas János szolgabíró portánként húsz forint hadiadót szedjen és egy- egy gyalogos katonát állíttasson ki a szultán szövetségese, Thököly Imre fejedelem számára. A szultáni sereg veresége után kibontakozó felszabadító háborúk eseményei között a parasztvármegye szinte teljesen elenyészett. A megele- venedés jelei közé tartozik, hogy Buda felszabadítása után háforn évvel, 1689-ben a veresegyházi hadnagyság alja már kézre tudta keríteni három német lovas segítségével a váci börtönből megszökött Nagy Albertet. Ezzel párhuzamosan — csak 1697-re épült ki újra szervezetileg a Duna melléki parasztvármegye — vezetése fokozatosan nemesi kézbe került. Nemes Zsíros Mihályt váltja nemes Patay István Pest megye parasztkapitánvi tisztében 1689-ben. Nemes Beretvás Jánost 1692-ben pedig már a főkapitány cím illeti meg. A berendezkedő Habsburg-hata- lomnak természetesen útjában volt a, parasztvármegye, ezért 1698-ban a nép általános lefegyverzését kísérelték meg. A nemesi megye nem mert a parancsnak ellene szegülni, és a szolgabírók összeszedették a fegyvereket, nemcsak a jobbágyoktól, de a prédikátoroktól, tanítóktól, volt katonáktól és hajdúktól is, már amennyire ez lehetséges volt. A kuruc szabadságharc idején mindkét oldalról igyekeztek ismét feléleszteni és felhasználni a parasztvármegye szervezetét és erejét, azonban a dolgok lényegénél fogva a parasztvármegye a kurucok szolgálatába állott, bár nem minden fenntartás nélkül és jelentékeny szerepre már nem volt képes. Kezdetben ugyan — 1704 szeptemberének első napjaiban — a Borbély Balázs vezette kuruc csapat kifosztotta a gödöllői és boldogi hadnagyság embereit. Az is előfordult, hogy a parasztvármegye vonakodott teljesíteni a kurucok élelmezési kívánságait, követeléseit a Gödöllői-dombság vidékén, ez a terület ugyanis mindvégig labanc kézen maradt, mivel Pest-Buda és a kurucok által állandóan felszáll. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1975. JÜLIUS 9., SZERDA Egy héttel korábban v Verseny az Árammé Galgamácsaiak Kalocsán Július végén — Túrával Mint már korábban hírül adtuk, a közelmúltban Kalocsán szerepelt a galgamácsai népi együttes. Az Érsek-kertben felállított szabadtéri színpadon kilenc együttes lépett fel, mintegy félezren tekintették meg a műsort. A különböző megyéket képviselő együttesek a gálaműsort követően értékes, kalocsai motívumokkal díszített tálakat kaptak a zsűritől. A július végi V. Duna menti folklórfesztiválon szintén szerepel a galgamácsai együttes. Kalocsán és Baján lép fel, a túrái csoporttal képviseli Pest megyét. B. I. Az egész országból jönnek Folytatódik a munkaverseny, amelyet egy esztendővel ezelőtt a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére hirdettek meg országszerte a vállalatok és intézmények. A Ganz Műszerművek gödöllői Árammérőgyárának 86 szocialista brigádja felajánlotta, hogy az idei év során 5200 óra társadalmi munkával segítik a vállalat gazdasági terveinek megvalósítását. A felajánlások között fogyasztásmérők csomagolása, szerelése, VK-típusú kapcsolóórák szerelése, s alkatrészek gyártása szerepel. Soós Margit, a vállalat mun- kaverseny-felelőse elmondotta, hogy néhány brigád újításokkal, üzemszervezési javaslatokkal igyekezett segíteni a termelést. Az Áram- mérőgyár termelési főosztályának Török Ignác szocialista brigádja például 13b ezer forint értékű elfekvő, s felhasználatlan anyag értékesítésére tett javaslatot a közelmúltban. A vállalat vezetői tavaly felhívással fordultak a brigádokhoz. Segítséget kértek a vállalati óvoda bővítéséhez. A 120 személyes gyermekintézménybe felvett apróságok száma már most megközelíti a kétszázhuszat. Így a terv az, hogy újabb száz hellyel — egy tágas épületrész hozzáépítésével — bővítsék az óvodát. A tavalyi felhívásra több brigád is válaszolt, s összességében mintegy ezerórányi társadalmi munkát ajánlottak fel az új szárny felépítéséhez. Önzetlen felajánlásaikat a vállalat vezetőinek egyelőre még „talonban” kell tartaniuk. Előzetes kalkulációk alapján 7—8 millió forintnyi összegbe kerül az óvoda bővítése, s a vállalat pénze ma még nincs együtt. badított területek határán feküdt. Jócskán kiélték a falvakat az ide-oda vonulgató különböző hadak. A szabadságharc harmadik-negyedik évében a kétoldalú követelések már meghaladták a parasztság teljesítőképességét. Bottyán János írja a fejedelemnek 1705. július 29-i levelében Vác-Szentlászlóról: „Heves, Pest vármegyinek is cur- rentaliter ugyanazon órában paraszt-vármegyinelc tudtára adtam, hogyminden háztul kií- lemb kenyirrel ma délig legyen Valkónál és egyezzik velem, — de semmisem lőtt belőle.” A veresegyházi hadnagyságról 1707-ből értesülünk újra. A kuruc Pest megye 1707. nov. 23-i, boldogi közgyűlése a decemberi kassai megbeszélésre készülő Darvas János és Pataky Gáspár küldötteket arra utasította, hogy a dika csökkentését kérjék, mert számos helység elpusztult. Üresen állt ekkor a környéken Szentmiklós. Vácbottyán, Vác- hartyán, sőt maga Vác is. Darvasék a panaszokhoz még azt is hozzátették, hogy a di- kális összeírás után „a tassi lakosoknak marháját a ráczság elhajtotta, Pestrül ki jővén az veresegyháziakat felverte, s az vármegye paraszt hadnagyát is el vitte.” Hogy kj volt ekkor a Az idei év decemberéig tartó kongresszusi munkaverseny első szakaszának értékelésére július végén kerül sor az Árammérőgyárban. A felajánlásokról azonban már most is megállapítható: teljesülőben vannak. A gyár egyes üzemeiben összefognak a brigádok a terv sikeréért. Tavaly a 3-as számú fő- közlekedési útvonalon, a bagi elágazásnál kétségbeesetten integettem, míg végül az egyik gépkocsi megállt. Szilágyi József túrái lakosnak csak útközben tudtam megmagyarázni, hogy miért is sietős az utam. Egész Budapestig elvitt, ahol késedelem nélkül el tudtam intézni váratlanul — egy temetés miatt — sürgőssé vált ügyeimet. Ehhez hasonló eset játszódott le velem nemrégen, június végén. A Gödöllőre induló hét óra előtti vonatot egy perccel lekéstem, hárman voltunk későn jövők, Gyolcsa Ferenc, a gödöllői gépgyár fiatal munkása, Berki János zenész és jómagam. Biztattam őket, hogy a reményt nem kell feladni, jöjjenek velem az országúira a bagi elágazáshoz. Több gépkocsit is leintettünk, teljesen sikertelenül. Végül a domonyi útról kijött egy gépkocsi, amely intésünkre azonnal megállt és mindhármunkat felvett. Menetközben tudtam megmondani, hogy miért sietős az ütünk. Közben megtudtam, hogy a gépkocsi vezetője a tavasszal kinevezett új domonyi körzeti veresegyházi hadnagy, nem említik, s azt sem tudjuk, mi lett a dolog vége. Feltételezhetően váltságdíj fejében később szabadon engedték, az emberrablásnak, a sarcolásnak ez a módja már jóval korábban is általános volt. Már tárgyaltuk, hogy 1662 őszén a áza- dai Somogyi Lőrinc parasztkapitányt a budai pasa 413 birodalmi tallérra „‘értékelte”. Az acsaiak és a csőváriak még Szabados János hadnagyukért 400 tallért fizettek a korponai katonáknak. A parasztvármegye szer. vezeti felépítésének kifejlett korában az 1660—70-es években a veresegyházi hadnagysághoz tizenkét helység tartozott: Szód, Vácrátót, Váchar- tyán, örszentmiklós, Szada, Gödöllő, Kerepes, Mogyoród, Főt, Dunakeszi, Rákospalota és Veresegyház. Annak megfelelően, hogy melyik helységből került ki a hadnagy, hívták időnként szadai és gödöllői hadnagyságnak is ezeket a községeket. A paraszti tisztség- viselők, gondviselők származása szerint megállapítható, hogy Veresegyház, Szada és Gödöllő volt mindig a központ, nyilván, mert ezeknek a falvaknak paraszti társadalma volt a legerősebb. A tisztségviselők legnagyobb része innen került ki, néhány kivételével, mert 1680-ban Rákospalotáról is volt hadnagy. Veresegyház és Szada kapitányokat is adott, akik a „Pest elejin” való három — az üllői, a túrái és a veresegyházi — hadnagyságnak voltak kapitányai. , Mozgósításkor a parasztvárA műszerész műhely hét szocialista brigádja vállalta például azt, hogy egy héttel a gazdasági év befejezése előtt — tehát december 24-ére — befejezik idei tervüket. Számításaik szerint 3200 normaórát sikerülne így megtakarítaniuk. B. P. orvos, dr. Tozsa István. Ketten kiszálltunk Gödöllőn, Berki Jánost egész Budapestig vitte. Mindhárman elértük célunkat. Ezúttal is szeretném megköszönni a készséges orvos segítségét. Több mint öt éven át nem volt öltözőjük a galgamácsai sportolóknak. Sok panasz hangzott el ez ügyben, ám az i-re most felkerült a pont. Az ideiglenesen használt ÁFÉSZ- raktárt kiürítették a művelődési ház alagsorában és ezzel visszakapták a két helyiségből álló öltözőt a fiatalok, akik a szerzeményt azonnyomban birtokba vették. Mindjárt munkához is láttak. Takarítottak, meszeltek, festettek és azt tervezik, hogy augusztus 20-ára sikerül be- költözhetővé tenniük az új öltözőt. Serényen folyik a munka, mert két község: Cralgamá- csa és Vácegres sportolói és megye saját pecsétjével ellátott leveleket küldött szét működési területére. A legkedveltebb pecsétmotívum az ekevas és a csoroszlya volt, a megnövekedett paraszti öntudat büszke jeleként. Szada községi pecsétjében 1710-ben egy ekevas és három keresztbe tett búzakalász látható. Veresegyház község még 1773-ban is olyan pecsétet használt, amelyben a szölőfürt alatt az ekevas és a csoroszlya fekszik. A pecsényomók — bár korábbi lenyomataikat, sajnos, nem ismerjük — bizonyára a parasztvármegye idejében készültek. Jelentőségükre. eszmei értékükre, nemzeti és egyben osztálypolitikai tartalmukra erősen rávilágít az, hogy 1719- ben, amikor a templomot elvették a reformátusoktól, irataikat elkobozták, a prédikátort és a tanítót kiűzték Veresegyházról, néhány embert bilincsbe verve a váci börtönbe hurcoltak: akkor „a pecsét átadása megtagadásáért többeket durván megbotoztak” a veresegyháziak közül. Ekkor rejtették el a reformátusok azokat a kelyheket és egy ón- tányért is, melyeket később ismét használatba vettek. A XIX. század elején új pecsétnyomókat vésetett Veresegyház és Szada, de a motívumokat és azok elhelyezését pontosan megőrizték. A környező helységek egykorú pecsétjein ezek a jelképek nem szerepelnek. Horváth Lajos (Vége) Alkotótábor Szódán Szadán, a Székely Bertalan- házban augusztus elseje és 10-e között rendezik az agráregyetemi hallgatók képzőművészeti táborát. Erre a gödöllői Agrártudományi Egyetem meghívta az ország valameny- nyi agrár-felsőoktatási intézményének képzőművészeit. A járás és az egyetem ösz- szefogása tette lehetővé, hogy az alkotótábor létrejöjjön. Tárlat Erdőkertesen Július 11-én, pénteken este 19 órakor az erdőkertest kltib- könyvtárban nyílik meg Dániel Kornél festőművész grafikai kiállítása. A tárlat a nyitás napjától július 20-ig tekinthető meg. sportbarátai segítik. Borna István, a sportkör elnöke örömmel újságolta, hogy már tervezgetnek. Meglévő három szakosztályuk mellé — labdarúgó, sakk és asztalitenisz — egy újat, a kézilabda szakosztályt kívánják megalakítani. Igaz a tervekbe egyelőre még beleszólnak az anyagiak. Ök mégis bíznak abban, hogy a szükséges segítség meglesz, hiszen az év eleji sportköri közgyűlés óta sok minden megváltozott. A vezetőségbe beválasztott tsz-elnök: Pintér András és a községi tanács elnöke. Turcsányi János szívügyének tekinti a község sportjának fejlesztését. A sportkör bázisa — az ösz- szefogás Termelőszövetkezet és a községi tanács — segítségével most már nemcsak öltözőjük, hanem klubösszejövetelek megrendezésére is alkalmas saját birodalmuk is lesz a fiataloknak. A patronálok bíznak benne, hogy az önállóság fokozza majd az aktivitást, s javítja a közösségi szellemet a csapatban. Cs. J. A pontverseny végeredménye Megszületett az 1974—75-ös tanév pontversenyének végeredménye. Lányok: 1. Petőfi ált. isk. 541 p. 2. Imre utcai ált. isk. 482 p. 3. Légszesz utcai ált. isk. | 395 p. 4. Szabadság úti ált. isk. 89 p. Fiúk: 1. Légszesz utcai ált. isk. 511 p. 2 Petőfi ált. isk. 509 p. 3. Imre utcai ált. isk. 338 p. 4. Szabadság úti ált. isk. 56 p. Összetett: 1. Petőfi 1050 p. 2. Légszesz 906 p. 3. Imre 821. 4 Szabadság 145 p. A legeredményesebb egyéni versenyzők: Széchenyi Csilla, és Csiszár Tibor. A városi úttörőelnökség által alapított Jó tanuló — jó sportoló kupát Dezső Judit és Sziklai Sándor nyerte. A Török Ignác, illetve a Petőfi Sándor úttörőcsapat tagjai. Kirchhofer József testnevelő tanár 1973-ban egy kupát alapított, amelyet minden esztendőben az atlétikai sportágakban legeredményesebben szereplő iskolák kapják meg. A kupa legújabb birtokosa a Légszesz utcai általános iskola lett, Az orvos segített Iszlai Albert SPORT -+- SPORT + SPORT + SPORT Csatárok - meszelővei <
