Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

1975. JÚNIUS 21., SZOMBAT MXGYII f v/orfíjfí 5 Gyógyításban, termelésben egyaránt PszichológM-ugmnómiai laboratórium épül a pomázi intézetben Ha társzemle Sok a megműveletlen ingatlan Az Egészségügyi Miniszté­rium pomázi Munkaterápiás Intézete 1957-ben alakult a pszihés és elvonókúrán levő betegek ellátására, illetve me­zőgazdaságban történő foglal­koztatására. Az eltelt idő alatt a gyógyításban élenjáró inté­zet, mint termelési egység is nagyot lépett előre, s ma már ott található a járás közép­üzemeinek sorában. Tavalyi 68 millió forintos termelési értéke ékesen bizonyítja ezt. A gazdaságban kenyerét ke­reső több mint három és féi száz dolgozó bérszínvonala 197J óta csaknem 3000 forint­tal emelkedett. Több mint 200 vagonnal Az 1136 hektárnyi birtok Pomáz, Csobánka és Buda­kalász határában három üzemrészre tagozódik. A fő profil a gyümölcstermesztés — tavaly az aszály és a jég­kár ellenére jóval több mint 200 vagon gyümölcsöt takarí­tottak be. Ugyancsak rekord- termést hozott az elmúlt év­ben az őszi búza és az őszi árpa is. A vetésszerkezet vál­toztatásával és az agrotechni­ka korszerűsítésével sikerült az évek óta küszködő zöld­ségtermesztés veszteségét minimálisra csökkenteni. Az egyetlen állattartási • ágazat, a juhászat még mindig defici­tes, annak ellenére, hogy idő­közben az egész tenyészállo- már.yt kicserélték. Az intézet segédüzemei elsősorban a bel­ső javításokat végzik, a fenn­maradó szabad kapacitás pe­dig mint lakossági szolgálta­tás realizálódik. Dr, Bene Mihály igazgató elmondta, hogy az utóbbi idő­ben jelentős beruházásokat fejeztek be. Felépült egy kor­szerű gépjavító szerelőcsar­nok, százágyas munkásszálló, üzemi konyha. Több millió forintba került Kiskovácsi- ban a víz- és csatornaren- szer és a dolinái víztároló. Saját mosodája van már az intézetnek, Tavaly készült el a kórház, s a felsorolásból nem maradhat ki a nővér­szálló. Folyamatosan épülnek az otthonok is. Jelenleg egy kilenclakásos épület van ké­szülőben, csakúgy, mint a tervek szerint európai szín­vonalat sejtető pszichológiai- agronómiai laboratórium. Ismét tovább lépnek A közeljövő fejlesztési fel­adatai: a rakodó- és szállí­tási munkálatok gépesítése, a növényvédelem komplex gé­pesítése. Hasonlóan születő­ben vannak elképzelések a ma még bizony sok és főleg költséges kézi munkát igény­lő gyümölcsbetakarítás és vá­logatás gépesítésére. Az intézet betegeinek szá­ma 540. Tizenhárom orvos, 8 pszichológus s 130 ápoló garantálja jobbulásukat. Az ellátás színvonala évről évre javul. Ezt szolgálja egyrészt a hatékonyabb gyógyító munka, másrészt annak anyagi fede­zetét biztosító költségvetési támogatás, mely ” 1974-ben már csaknem 20 millió forint­ra rúgott, s ehhez még hoz­zájött a betegek gazdasági tevékenységéből további 4 millió. Az egy ápolási napra jutó költség 103 forint. Sajátos brigádmozgalom A május közepén megtartott határszemle kiterjedt a Bubán, Szmerdán, Szarvashegy, Sza­badság-forrás, valamint Tyu- kosd-dűlő területére — ezeken belül egyéni és szövetkezeti tu­lajdonú ingatlanokra. A járási és városi földhivatal szetnlebi- zottsága ennek során 139 megműveletlen ingat­lant talált. Ezek féle rét és legelő, másik része gyümölcsös, szőlő és ke­vés szántó. Az összességében mintegy 36 hektárnyi műve­letlen terület 70 százaléka egyéni tulajdonú, 30 százalé­ka pedig a Mathiász Tsz-é. Megállapította a bizottság, hogy a termelőszövetkezet a táblába vont nagyüzemileg hasznosítható területeit műve­li, a fellelt parlagok külterü­leten és zártkertijén szétszór­tan helyezkednek el. A két esztendővel ezelőtt ki­alakított zártkerten belül a megindult ingatlanforgalom eredményeként a földek művelésében né­mi javulás állt be. Ugyanakkor azok a tsz-tagok, akik személyi jussukat meg­kapták a zártkertben, nem minden esetben tesznek eleget művelési kötelezettségüknek. Változatlanul — csak úgy mint az elmúlt években — nehezítette a szemlebizottság munkáját a helyszíneléseket követően a tulajdonosok meg­keresése. Ugyanis a telek­könyvben a, zártkertrendezést mind ez ideig nem vezették át. Nem kisebb nehézséget okoz az ismeretlen helyen tar­tózkodó tulajdonosok felkuta­tása is. * Janóczky Mihály hivatalve­zető elmondta, hogy az elké­szült jegyzőkönyv alapján az ismert tulajdonosoknak a fel­szólításokat már postázzák, hogy rendeltetésszerűen mű­veljék meg földjeiket. Erről a soron következő ellen­őrző liatárszemie hivatott meggyőződni. Amennyiben a felszólítás nem jár sikerrel, a földhivatal fel­adata a műveletlen területek állami tulajdonba vételéről és használatba adásáról gondos* kodni. Autóscsárda - közel a befejezéshez Szentendrén, a volt Postás-strand területén augusztus közepére be­fejezik az Autóscsárda építési munkáit. Már a belső burkolat készül és bontják a kupola beton tartószerkezetének zsaluzatát. Szeptember végére valószínűleg megnyílik a halmillió forintos beruházással el­készült háromszintes gyorsbüfé és étterem. A kivitelező és a maj­dani üzemeltető a Mathiász Termelőszövetkezet. S* ombati (eué! Jobb híján elfogadható? J^isorosziban járva mindig megtelik a szívem a nyu­-1*- galom — hogy is mondták valamikor?: a falusi életforma — utáni vágyódással, no meg — ide is írom levelem legelején mindjárt — jócskán szomorúsággal. Most legutóbb amiatt, hogy a négy külön-külön va­rázslatos szigeti község közül már csak itt nincs víz­vezeték, mintha Kisoroszi lenne a gazdag flórájú föld­darab mostoha fia. Sebaj, gondoltam nekikeseredésem előtt, megteszi a kútvíz' is, mindennél jobban ez oltja a szomjat, mosdani meg ott az égből jött esővíz. Csak­hogy az ásott kutak rendre fertőzöttek, úgy tartják, hogy az 54-es majd a 65-ös árhullám rontotta meg kút­jaikat. A KÖJÁL legutolsó vízminta-vizsgálatának dá­tuma 1975. április 15: nitrát és vastartalma miatt je­lenleg jobb híján elfogadható ivóvíz. Alatta egy bé­lyegző nyomaként ez olvasható. A víz nagy nitráttar­talma csecsemőknél methaemoglobininaemiát okozhat. Felhasználása csecsemők ételének készítéséhez veszé­lyes és tilos. Nem nehéz feltenni a kérdést: akkor mi­lyen vízből készítsék a kicsinyek teáját, limonádéját? Legtovább a szigetcsúcs! úgynevezett vertkút tar­totta magát de ma már az is csak jobb híján elfogad­ható vizet ad — annak, aki nem rest odagyalogolni, s előbb felpumpálni több vödörre való iszapot. Fúrt kút kellene — ez volt legutóbb is a testület akarata, de hát harminc méternél mélyebbre, a második rétegbe ha­tolni nem Kisoroszi zsebéhez szabott vállalkozás. Mi hát a megoldás? Azt mondom, amit a faluban tarta­nak; vízvezeték kell minél előbb, méghozzá a Főváro­si Vízművektől. A Kis-Duna partján ez év őszén he­lyeznek üzembe jó néhány csápos kutat, s félő, hogy a falánk óriások elapasztják az ásott kutakat. A csá­pos kutak telepítésére a Dunabogdányra néző parton a vízművek kisajátította a falu legjobb földjeit, a lege­lőt — nyilvánvaló méltánytalanság lenne cserébe nem megajándékozni az ott feltárt tengernyi vízmennyiség­ből egyetlen korttyal. Csakúgy, mint korábban Pócs- megyert és Szigetmonostort. Kockázatos ezt a gesztust az utolsó pillanatra hagyni! Az igazán nem várható el a falu meglehetősen elöregedett lakosaitól, hogy Tahi- tótfaluba kocsizzanak, vagy Dunabogdányba hajózza­nak ivóvízért. Márpedig a vezetékes víz hálózata nem épül ki egyik napról a másikra, jogos hát a kívánság: az illetékesek a tervek készítésekor számoljanak e gon­dok megoldásának eiodázhatatlanságával. Ha másért nem, az ezután születő új életek teljes biztonságáért... A higiéniai kultúra agitátorai ILLATSZERBOLT A FŐTÉREN Megfelelő a szakemberellá­tás: a szakmunkások, okleve­les ápolók képzését házi tan­folyamokon oldják meg. A ve­zetők vezetéslélektani tanfo­lyamon vesznek részt. Ugyan­akkor tudományos munka is folyik az intézetben. Ezt bi­zonyítja, hogy mind több kü­lönböző tudományos rangfo­kozattal rendelkező dolgozó teljesít itt elkötelezett szol­gálatot. Sajátos, az intézet jellegének megfelelő brigád­mozgalom bontakozott ki, az orvosok és ápolók kollektívái a példamutató közösség cím elnyerését tűzték célul ma­guk elé, de nem kevésbé ran­gos vállalkozás a munkameg­javító mozgalomban való részvétel sem. A gazdasági, betegellátási, fejlesztési, szociálpolitikai je­lenről s várható előrelépésről Bene Mihály igazgató a kö­zelmúltban az intézetben megtartott ülésen számolt be Pomáz nagyközség tanácsá­nak végrehajtó bizottsága előtt. Virágos 1 gesztenyeligetek Virágoznak a nagy szeli d- gészténye-ligetek. A faóriáso­kat beborították a hosszú für­tű virágok. A szakemberek jó termésre számítanak. Kőszeg- Hegyalján, a legnagyobb ösz- szefüggő szelidgesztenyés tá­jon, ahol gyakoriak a 400—500 éves fák, már a fiatal telepíté­sek egy része is termőre for­dult. A kedvelt őszi csemegé­ből a jelek szerint jó termés várható Nagymaros környé­kén is. Színvonalasabb szakmunkásképzés Az 1975/76-os tanévben a Rákóczi úti általános iskolá­ban eltöltött több éves albér­leteskedés után valamelyest kedvezőbbre fordul a szak­munkásképzés helyzete Szentendrén. A megyei pártbizottság és a megyei tanács támogatásával ugyanis ősztől a leendő szak­munkások a József Attila Mű­velődési Központ felső traktu­sában kialakítandó négy tan­teremben folytatják, illetve fe­jezik be tanulmányaikat. Ez a megnyugtatónak tűnő megol­dás egészen addig tart majd, amíg felépül az új 16 tantermes középiskola. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy az eredeti el­képzeléseknek megfelelően a Somogyi-Bacsó parton levő kulturális létesítmény teljes egészében úttörő- és ifjúsági ház lesz. A szakmunkástanulók elköl­tözésével valamelyest lélegzethez jut a Rákóczi úti általános iskola is, ahol már a következő tanév­ben a napközis csoportok el­helyezését is megoldják. Végül még valami, ami függvénye az elmondott változásnak: a gyer­mekkönyvtár a városi-járási felnőttkönyvtár helyiségébe települ át, a felnőttkönyvt ár pedig az addigra várhatóan munkához látó megyei műve­lődési központba. Még az esztendő elején az egyik jeligés honismereti pá­lyázatban olvastam, hogy a fő­tér egyik gyöngyszeme, az illat­szer-bolt, az országban — an­nak idején — elsőként lett önkiszolgáló. A kereskedelmi zsargon* ellen A pénztárfülke fölött alig férnek egymás mellett a gon­dosan bekeretezett oklevelek. Megannyi állomása a becsüle­tes helytállásnak. Két Kiváló bolt trófea között ott büszkél­kedik a május 1-én elnyert szocialista brigád zászló. Tu­lajdonosa a kis üzlet öt dol­gozója. — Egyidejűleg most is két vetélkedőn veszünk részt — újságolja Oláh Mátyásné bolt­vezető, aki egyben a szocialis­ta közösség vezetője is. — Vá­rosunkban lesz a szakmai ve­télkedő, amelyen áruismeret­ből s egyéb tudnivalókból sze­retnénk, mondhatom nyűgöd-' tan így, hagyományainkhoz híven szerepelni. A másik: beneveztünk a Hogyan mond­juk magyarul? vetélkedőre is, amely írásban bonyolódik. Célja — s csak egyetérthetünk ezzel — a kereskedelmi zsar­gon magyarítása. Tavaly a Harmónia brigád már csillogtatta nyelvészi ké­pességeit, ám nem kevesebb sikerrel szerepeltek a munka­védelmi vetélkedőn és a ki­rakatversenyen. A brigád­napló mindenről hűségesen tudósít. Húsvétkor mézeska­lács babákat postáztak a Fóti Gyermekváros- egyik óvodás csoportjának s már törik a fe­jüket, hogy mivel kedvesked­jenek kis barátaiknak kará­csonykor. Közös programok: műteremlátogatás Ligeti Eri­kánál, barangolások a mú­zeumokban, Teátrum-előadás — akár az üzletből is végig­nézhették volna. Minden kapható Maga a bolt a raktárral együtt alig 50 négyzetméter. Bizony kinőtték. Jól meg kell hát választani, hogy mit áru­sítsanak — kevesebb ezért a háztartási cikk. Dehát két percre van a háztartási bolt, s újabb három percre a bevá­sárlóközpont. A fő profil: a kozmetikai cikkek. Rejtély: hogyan, de innen alig távozik vevő kielégítetlenül. — Tizenöt éve ismerem a vegyi nagykereskedelmi vál­lalatot — hangzik a megfejtés —, s ez esetenként megköny- nyíti a beszerzést. Most pél­dául kapható nálunk Kolynos fogkrém — ötösével viszik a pestiek. Scholl-kellékeket rendre tartunk raktáron, s a LUX szappan sem kuriózum nálunk. Ugyanakkor nem fe­tisizáljuk a külföldi kozmeti­kai cikkeket. A Camea- csak­úgy, mint a Fabulon-család gyorsan népszerű lett vevőink körében. Hozzátenném mégí a higié­niai kultúra terjesztésében valósággal agitátori munkát végez a kis kollektíva. Egy­részt nem idegenkednek az újtól, másrészt kipróbálják maguk is — kerül amibe ke­rül — az újdonságokat. És: nemcsak kiszolgálják a vá­sárlókat, hanem tanácsokkal is ellátják őket. Népfront-fórum Holnap a Szovjet—Magyar Baráti Társaság háromtagú delegációja érkezik Szentend­rére. Tiszteletükre a megyei; és városi párt-, illetve nép-- frontbizottság városi és járá­si aktívák részvételével baráti találkozó keretében fórumot rendez. Színhelye: délelőtt 11.30-kor a városi pártbizott­ság tanácskozóterme. Az esz-; mecsere témája: a Hazafias Népfront szerepe a szocialista demokrácia alakulásában. Be­vezetőt mond Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottságának titkára. Az oldalt írta: Kertész Péter Fotók: Gárdos Katalin — A város krónikása Ha minden jól megy, még ebben az évben olvashatjuk városunk elmúlt har­minc esztendejének krónikáját a Múzeu­mok Pest megyei Igazgatóságának ki­adásában. A nyolc­ívesre tervezett könyv e hónap végén szedhető, s akkor már a Váci Nyomdán a sor. Borítóját Szentendre új címe­re, hátlapját Csik- szentmihályi Róbert felszabadulási em­lékműve ékesíti majd. A felszabadulási évfordulóra készülő ismeretterjesztő mű szerzője, szerkesztője dr. Sin Edit, a Fe- renczy Múzeum hely- történeti muzeológu­sa, eredetileg ma­gyar-történelem sza­kos tanár. Szegeden diplomázott, két éve telepedett le Szent­endrén. — önként, nagy lelkesedéssel vállal­tam ezt a feladatot — mondta patinás bútorokkal zsúfolt dolgozószobájában —, még tavaly ősz­szel. Akkor határoz­tuk meg azokat a szempontokat, ame­lyekre választ várunk a város üzemeitől, intézményeitől. Ilyen értelemben minden­képpen kollektív vállalkozás a készü­lő könyv. Az anyag ennek ellenére elég keservesen jött össze. Eredetileg április el­ső napja lett volna a leadási határidő. Mégis azt kell mon­danom, hogy végül is a vállalatok, intéz­mények értékes oda­tolthoz juttattak. Ugyanakkor kiástam minden Szentendrére vonatkozó informá­ciót a Pest megyei Levéltár felszabadu­lás utáni archivumá- ból. A gyűjtés harma­dik meghatározó for­rása az élők emléke­zete. Nagy idők tanúi vallanak városuk fel- szabadulásáról — alighanem ez lesz a könyv legizgalma­sabb fejezete. A tör­ténelmi sorsfordulót itt megélt öregek kö­zül többen előlekto- rálást is vállaltak. Ottjártaimfcor éppen Bállá Miklós, a pa­pírgyár nyugdíjasa mondta el észrevéte­leit. Az ő névéhez fű­ződik egyébként Szentendre munkás- mozgalma két legki­emelkedőbb szemé­lyiségének, a Lukács fivérek sorsának fel­tárása. — A város felsza­badulásának körül­ményeit megörökítő fejezetet az 1950-ig terjedő időszak leírá­sa követi majd köny­vemben. Részletesen szólok az ipar, a me­zőgazdaság, a keres­kedelem, az idegen­forgalom arculatának alakulásáról, fejlődé­séről, s természetesen a kulturális és művé­szeti élet alakulásá­ról — adott ízelítőt még első könyve tar­talomjegyzékéből dr. Sin Edit. A rövide­sen megjelenő Studia Comitatensia har­madik kötetében Gyóni Gézáról olvas­hatjuk majd tanul­mányát. — További tervei? — Szeretném meg­írni a város történe­tét a Tanácsköztársa­ság idején...

Next

/
Oldalképek
Tartalom