Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-18 / 141. szám
"kMHod 1975. JÚNIUS 18., SZERDA Júliusi filmbemutatók Sok vidámság a mozik műsorán Július gazdag és változatos filmprogramjából kiemelkedik Chaplin híres filmjének, a Nagyvárosi fényeknek a bemutatása, amely bizonyára a fiatal generáció tagjai közül is híveket szerez a filmművészet halhatatlan klasszikusa számára. Ugyancsak a hónap elején láthatjuk a Nincs visszatérés című színes, szélesvásznú szovjet filmet, amelynek története napjainkban játszódik a Szovjetunió egyik falujában. A lengyel filmművészetet a következő hetekben az Özönvíz című, színes, szélesvásznú produkció képviseli. Román kalandfilm a Csapda, és hasonlóképpen a krimi kategóriába tartozik a Második áldozat című csehszlovák film. A júliusi hazai filmprogramban Bulgáriát a Nona, Kubát pedig az Önöké a szó című produkció képviseli. Színes, NDK filmvígjáték a Hogyan kell egy szamarat etetni. A szórakoztatásról gondoskodik a Szórakozott című francia alkotás is. A második világháború éveiben játszódik az Enyém, tied, kié? című színes, szinkronizált olasz—francia—spanyol film vígjáték. A felújítások között találjuk Homoki Nagy István Hegyen-völgyön című alkotását, valamint Victor Hugo a Nyomorultak című regényének NDK—francia—olasz változatát, a főbb szerepekben Jean Gabinnel, Bemard Blier-rel és 'Bourvillal. Fakultatív blokkrendszer Nagykőrösön Milyen lesz a jövő gimnáziuma? Korunk pedagógiájára a kísérletezés, az új oktatási és nevelési módszerek kutatása és keresése a jellemző: az a szándék és törekvés, hogy a technika századában egyre gyorsabban fejlődő társadalmunk követelményeivel lépést tudjanak tartani a különféle iskolatípusok. A felszabadulás utáni évtizedek is számos és jelentős iskolareformot eredményeztek: egyes iskolatípusokat véglegesen megszüntettek, másoltat átszerveztek, új típusokat hoztak létre, s mindezt annak érdekében, hogy a fiatal nemzedékek felkészítése a társadalomban való tevékenykedésre a legoptimálisabb legyen. Egy kísérlet négy esztendeje A gimnázium is azok közé az iskolatípusok közé tartozik, amelyeket sokszor és sokféle módon átalakítottak: az öt plusz egyes oktatási formától a különféle tagozatos osztályok megteremtésének lehetőségéig számos változás jelzi az élet követelményeihez való igazodás szándékát. Rózsás Lászlóval, a nagykőrösi Arany János gimnázium igazgatójával egy újabb, csupán néhány éve indult gimnáziumi kísérletről beszélgettünk. A kísérletet fakultatív blokkrendszernek nevezte el a pedagógiai szaksajtó. CEGLÉD, 19—22: Madárijesztő« _ , 23: Nagyezsda bzobadsag 24—25: Gyilkosság másodkézből CEGLÉD, 19—22: óceán Kamara 23—25: Forró éjszakában* GÖDÖLLŐ 19—22: Hószakadás 23— 25: A dunai hajós NAGYKŐRÖS 19-23: Egy kis előkelőség 24— 25: Ordasok között SZENTENDRE, M-22: Tűzgömbök Terem 23—25: Banditák alkonya SZENTENDRE, 19-22: Mi van, Doki? Kert 23—25: A rejtély nem oldódik meg ABONY 19: Gyilkosság leírása* 20— 22: A repülőszázad 23—24: Madárijesztő* 25: Nagyezsda BUDAÖRS 19—22: Banditák alkonya 23—25: Tűzgömbök DABAS 20—22: Szembesítés 23—25: Balszerencsés Alfred DUNAHARASZTI 19—20: Hé, barátom, itt van Sabata! 21— 22: A hét mesterlövész 23— 24: Csinom Palkó niJNAKT^7l 19—22: A fej nélküli lovas 7, * 23-25: Robinson Crusoe Vörös Csillag ÉRD 19: Jutalomutazás 22— 23: Közelharc férfiak és nők közöl 24— 26: Hajdúk FŐT 19—22: Tibbs és a szervezet 23— 24: A vizsgálat lezárult, felejtse el! GYAL 19—20: Az utolsó parancs 21—23: Ulzana KISTARCSA 19—20: A szép maneken esete 21—22: Szakítás 23—24: A szélhámosnő MONOR 19—22: Két amerikai* 23— 25: A repülőszázad NAGYKATA 19—23: A négy muskétás 24— 25: Apacsok PILISVORÖSVÁR 20—22: Holnap lesz fácán* 23—25: Vanyusin gyermekei POMÁZ 19—20: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II.* 21—22: Gyilkosság másodkézből 23—24: Koncert szólópisztolyra RÁCKEVE 19—20: Hogyan mondjam meg a gyermekemnek?* 21—22: Fapados szerelem 23—24: A szép maneken esete SZIGET- 19—20: A Mattei-tigy <Í7FNTMIKI rtQ 21—22: A szép maneken esete d£ClN I iviiívLiJ j 23—24: Csigalépcső VECSÉS 19: A veréb is madár* 20—22: Hajdúk 23—25: Mi van, Doki? •Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT JÚNIUS 19-TÖL JÚNIUS 25-IG — Tulajdoniképpen négy évvel ezelőtt indult ez a munka — mondja Rózsás László. — Az első esztendőben mindösz- sze egy gimnáziumban folytak a kísérletezések. Egy évvel később még hat gimnáziumot kapcsoltak be a munkába, majd tavaly újabb négy iskolára terjesztették ki a kísérleteket. A vállalkozás felelősségét mutatja az a tény, hogy az 1978-ban bevezetésre kerülő új gimnáziumi tantervek ennek á szisztémának, tehát a fakultatív blokkrendszemek az alapján készülnek majd el, és természetesen e most folyó kísérlet eredményei jelentős helyet kapnak majd az új tantervekben. A tanulás és az élet — Mi az új rendszer lényege? — A gimnáziumban tanuló fiatalok tudatosabb és tervszerűbb irányítása a tehetségüknek, képességeiknek legmegfelelőbb pályák irányába, valamint a bennük rejlő képességek koordinálása a társadalom biztosította lehetőségekkel. — Mit jelent ez a hétköznapok nyelvén? — Napjainkban a gimnáziumnak kettős funkciója van. Az az elsődleges, hogy biztosítsa a tehetséges és jól felkészült fiatalok áramlását a főiskolák, egyetemek felé. Az is köztudott, hogy napjainkban nem minden tanuló kerül főiskolára, egyetemre a gimnáziumból. A második feladat éppen az lenne, hogy azoknak a tanulóknak, akik nem kerültek be a különböző felsőfokú tanintézetekbe, lehetőséget adjon az érettségi birtokában arra, hogy középszintű munkakörben el tudjanak helyezkedni. Ennél a kérdésnél van a legtöbb gond; a gimnáziumi érettségi napjainkban j nem sokra jogosát. Ha az általános iskolai éveket is beszámítjuk, tulajdonképpen tizenkét évi tanulás után a fiatal nem tudja, hol helyezkedjen el, hiszen nincs a kezében semmiféle, általános értelemben vett „szakma”. Több hónapos, egy-két éves tanfolyamokat, kurzusokat kell még elvégeznie ahhoz, hogy ezt megszerezze. Változás a második év után — Hogyan próbál ezen segíteni az új szisztéma? — A gimnázium első és második osztályában nincs semmiféle tagozat, tehát kiemelt, magasabb óraszámban tanított tantárgy. Az első két tanévet egységes tanterv és óraterv alapján tanulják végig a diákok. Van viszont egy újdonság. Az első tanév második félévétől kezdve önismeret, pályaismeret elnevezésű tantárgy keretében heti három órában újszerű ■ tananyagot tanulnak a gyerekek. Pszichológusok, pedagógusok e tárgy keretéiben kezdik meg a különböző pszichológiai, önismereti kérdések tárgyalása során és segítségével a különböző pályákra való, s az eddigieknél jóval tervszerűbb és átgondoltabb irányítást, felkészítést, az adott pálya iránti érdeklődés megerősítését. E tárgy keretében lebonyolított, különböző üzem- és gyárlátogatásoknak pedig az a célja, hogy a társadalmi valóságot, lehetőséget szinkronba hozza a gyerekben levő adottságokkal, elképzelésekkel. A második osztályban e tudatosabb felkészítés alapján a tanuló a saját képességeinek megfelelő, érdeklődési köréhez közelálló szakköröket „próbál ki”, és azokban tevékenykedik. E két tényező — az új tantárgy pá- lyairányító jellege, valamint a képességeknek legjobban megfelelő szakköri munka — hatására a második évben el kell dönteni, hogy humán vagy reál tárgyakat tanul tovább, vagy pedig az elméleti tárgyak valamelyik „blokkja” helyett inkább a gyakorlati foglalkozásokat választja. Ha az elméleti tárgyakat választja (humán tárgyak — természettudományi tárgyak), akkor ezekből az óraszámokat harmadikban megemelik, sőt a harmadik év végén a tanuló köteles nyilatkozni, melyik egyetemen tanul tovább. S akkor az egyetemi felvételi tárgyak óraszámát is 3—3 plusz órával emelik meg. Az a tanuló, akiről az első két év során kiderül, hogy a képességei alapján inkább gyakorlati érzékű, a harmadik osztálytól kezdve heti kilenc órában tanulhat gyors- és gépírást, illetve heti tíz órában gépipari műszaki rajzot. Az utolsó két évben tehát tulajdonképpen szakmát tanul. Még egy fontos tantárgya van e kísérleti rendszernek: az utolsó évben heti három órában második idegen nyelvet is tanítunk. Pedagógiai szempontból az is újdonságot jelent. hogy a harmadik és negyedik évfolyamokon tulajdonképpen csoportokra bomlik az osztály. Nem osztály- keretben bonyolítják az órákat, hanem az előbb vázolt három iránynak megfelelő csoportokban. A pedagógia legújabb eredményed azt mutatják, hogy a tananyag elsajátításának és az ismeretek gyakorlásának hatásfokát a csoportos foglalkozások intenzívebb módon emelik, mint a hagyományos osztálykeretben szervezett tanítási órák. Egyetem és túlterhelés — Mi a véleménye a kísérletről ? — Sok fantázia van benne. Ebből a sok pozitív dologból hadd emeljek ki most csak két kérdést; mindkettő napjaink égető pedagógiai problémája. Az egyik legfontosabb eredménye ennek a fakultatív blokkrendszemek az lesz, hogy megszünteti a gyerekek túlterhelését, hiszen a tanuló most már nem „mindent?--tanul, nem minden gimnáziumi tárgyból kénytelen „jeles” eredményt elérni, ha tovább akar tanulni, hanem a képességeinek megfelelő tárgyakat tanulhatja. A másik nagyon jelentős következmény, hogy az egyetemi előkészítő tananyag tulajdonképpen beépül az iskolai tananyagba, az iskolai tematikába. Itt az iskolában készül fel minden tanuló az egyetemi továbbtanulásra. Kiss György Mihály A közművelődés kézikönyve Mindentudó zsebenciklopédia jelent meg Való igaz, hogy „az emberi tudás évezredek során felgyülemlett anyaga egyre kevésbé belátható őserdő”. Ezzel a mondattal vezeti be a Gondolat Könyvkiadó most megjelent Zsebenciklopédiáját, amely jól segít eligazodni ebben az őserdőben. A több mint 1200 lapos, kézbe illő méretű kötet a fő ismeretek tömör, közérhetően fogalmazott és jól áttekinthető tárát nyújtja, s a könyv kezelését, a szükséges felvilágosítás megtalálását a részletes tartalomjegyzéken kívül megkönnyíti a bőséges névmutató is. Fejezetek, táblázatok, adatok A könyv nagyobb fejezetei a matematika, a fizika, a kémia, a biológia, a csillagászat, a földrajz főbb ismeretanyagát, a világgazdaság főbb adatait, a világ nyelveire, a filozófiára, a vallásra, eretnek- mozgalmakra és mitológiára, a politikai gazdaságtanra, az irodalomra, r képzőművészetre, zenére, színházra és filmre, valamint a sportra vonatkozó fontosabb tudnivalókat foglalják magukban. Ezenkívül külön magyar és külön világtörténelmi időrendi táblázatot kapunk, valamint ehhez kiegészítésül á nemzetközi és a magyar munkásmozgalom főbb dátumait, az uralkodók, államfők és kormányfők táblázatát, a nemzetközi politikai, katonai és gazdasági szervezetek adatait. E nagyobb fejezőtek alferezetekre oszlanak — ilyen például a fizikán belül a hötani vagy az atomfizikai, az irodalmi-művészeti fejezeten belül művészeti irányzatokat vagy a képzőművészeti fogalmakat ismertető — s ezeken belül a tárgy szerint kisebb cikkek — például. a termodinamikái vagy az Öröklődést és változékonyságot magában foglaló —, illetve fogalommagyarázatok — mint a tulajdonviszonyok vagy a kritikai realizmus címszó alatti — következnek. Próba kíváncsiságból Meddő igyekezet lenne megkísérelni is a Zsebenciklopé- dia gazdag tartalmának bemutatását e kis ismertetésben. Ehelyett tegyünk inkább néhány próbát kíváncsiságból. Mielőtt kézbe vettük a könyvet, újságokat lapozgatva, egyebek között egy rádiócsilla-, gászati megfigyelésről olvastunk. Tud-e e fogalomról tájékoztatást adni a Zsebenciklopédia? Tud! A csilagászat- ról szóló fejezetben megtaláljuk a rádiócsillagászatról szóló tömör ismertetést. Ebből megtudjuk röviden, hogy a csillagászatnak ez az ága mikor fejlődött ki, mit kutat, kutatásainak mi a jelentősége. Találomra lapoztuk föl a könyvben az eszperantó nyelvet. A Nemzetközi segédnyelvek (mesterséges nyelvek) címszó alatt találtuk meg keletkezésének évével (1887) és alkotója nevével (Ludwik Zamenhof). Ez nagyjából közismert, de azt bizonyára kevesebben tudják, hogy az eszperantónak két származék- nyelve is van, az idő és az es- perantido. Kívülük még hét ismertebb mesterséges nyelvet sorol föl a Zsebenciklopédia, így a volapüköt, annak egy származékát, továbbá — egyebek között — a romanidot, amelyet Magyar Zoltán alakított ki 1956-ban. Szórakozás, közművelődés, oklatás Érdekes játék keresgélni a címeket és adatokat, de nem folytatjuk. Annyit megállapíthatunk, hogy szórakoztató is forgatni az ismeretek eme tárát, keresgélni, mit tudunk, mit nem, miről tudunk rosz- szul. Nyilvánvaló azonban, hogy egy ilyen könyv elsődlegesen nem szórakoztató, nem egy ilyen egyszemélyes „ki mit tud”-ot szolgál. Hanem olyan munka, amely jó szolgálatot tesz egy szerkesztőségben éppúgy, mint a tanárnak; a diáknak, éppúgy, mint minden érdeklődő, tájékozódó, az újságban olvasott vagy a rádióban, televízióban hailott fogalmaknak utánanézni ki. vánó felnőtteknek. Olyan kézikönyv, amelynek méltó'helye lehet minden házi könyvtárban. Jól szolgálja a közművelődést, de az oktatást is. Mindenkinek tud újat adni, s azt sem szégyen megnéznünk benne, amit tudni vélünk, vagy tudnunk kéne, hiszen — a mondás szerint — senkinek sem káptalan a feje. Ez nem baj. A baj az, ha annak, amit nem tudunk, nem is akarunk utánajárni, nem érdeklődünk. Pedig a Zsebenciklopédia segítségével nem sok fáradsággal megtehetjük. N. F. Ukrán jégrevü Budapesten A címben említett esemény augusztusban lesz, mégpedig kilencedikén. Rögtön hozzáteszem, hogy nem a tűzijáték időpontja változott meg, ezt a tűzijátékot ugyanis az Ukrán Jégrevü fogja produkálni, amint megtudtam, a Fészek Klubban rendezett sajtófogadáson, ahol 1. G. Csernyenko igazgató külön interjút adott lapunk tudósítójának. — Művel az önök együttese először szerepel hazánkban, kérem, mondjon néhány szót meralakulásáról és történetéről? — Együttesünk 1960-ban alakult. Mikor a kezdő csapatot toboroztuk, kétezer jelentkező közül válogathattuk ki a legrátermettebbeket. Természetesen akkor is, azóta is az élsportolók táborában keressük együttesünk erősségeit. így került hozzánk — többek között — Irina Liszicsenko szólótáncosnő is, aki műsor úrikban a Love Storyból ad elő részletet. Irinának erről a táncszámáról mondta a világhírű amerikai jégrevü, a Holliday On Ice igazgatója: Aligha van még egy jágtáncosnő, aki utána tudná csinálni. — Merre jártak az elmúlt években? — A világ számos országában megfordultunk, s ez az oka annak is. hogy eddig még nem jutottunk el Magyarországra, holott vendégszerepléseink színhelyei közül önök vannak hozzánk legközelebb. Legutóbb az Egvesült Államokban és Kanadában léptünk színpadra — alig néhány hete — emlékezetesen szép sikerrel. — Milyen műsort állítottak össze a magyar közönségnek? — Az önök hazája nemcsak földrajzilag van közel Ukrajnához, hanem közelmúltunk történelme és jelenünk is közös. Éppen ezért a felszabadulás 30 éves jubileuma tiszteletére bemutatunk egy hétperces emlékműsort, melyet a fasizmus elleni harcban elesett hősök tiszteletére készítettünk. Ezt a kompozíciót már kapitalista országban is előadtuk, s nagyon jó érzés volt látni, hogy még oly távoli országban is, mint Kanada, a közönség döbbent csendben, meghatot- tan nézte-hallgatta a jégre varázsolt történelmet. Az érzéseket a nagy taps jelezte: a történelmi és földrajzi távolság ellenére is megértették. A műsor nagyobbik részében humoros jelenetek, tüzes kozák népi táncok — melyet a teljes férfikar ad elő — és sportparódia látható. Ez utóbbi két részből áll: vívásból és korcsolyákkal folytatott jég- bokszból, mely hűen idézi föl a ring forró hangulatát. — A száztagú együttes milyen várakozással lép a jó ösz- szehasonlítási alappal rendelkező, már több nagy nevű és nagy múltú jégrevüt látott magyar közönség elé? — Csak augusztusban lépünk a Kisstadion jegére, kilencedikétől huszonnegyedikéig, de június másodikén és harmadikén, az árusítás első két napján már tízezer jegy fogyott el. Ebből úgy gondolom, hogy a magyar közönség szeretettel vár bennünket, s mi igyekezni fogunk, hogy minél jobban szórakozzanak majd a jégtánc régi és az Ukrán Jégrevü új magyar barátai — mondta búcsúzóul az igazgató.
