Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

VÁCI MAPLŰ I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • • ■ •* ... - -V; A , A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE Inkognitóban Budapesten A múlt héten filmesektől volt népes a dunakeszi Jó­zsef Attila Művelődési Köz pont. A forgatás napján már hajnalban megjelentek a kel­lékeket szállító teherautók, munkások, színészek. A mű­velődési központ olvasó-, já­ték- és vörösterme pillana­tok alatt változott át a Vészi Endre novellájából készült forgatókönyvnek megfeleltén író—olvasó találkozó szín­helyévé. Az „inkognitóban Buda­pesten” című tv-filmet Mi- hályfi Imre rendezi, opera­tőrje: Halász Mihály. A Kál­lai Ferenc, Tolnai Klári, Öze Lajos, Both Béla, Galambos Kati közreműködésével ké­szülő filmet ez év novembe­rében mutatja be a Magyar Televízió. Tisztasági hónap a kötöttárugyárban Díjazzák a legtisztább üzemrészt Mind több váci üzemből kap­juk az értesítést: növekedik a helybeli Vöröskereszt-szerve­zetek aktivitása. Sokan kap­csolódnak ebbe az emberbaráti mozgalomba. Kovács Ferencné, a Váci Kö­töttárugyár Vöröskereszt-tit­kára elmondta, hogy a válla­latnál az idén új, héttagú ve­zetőséget választottak a hét alapszervezet munkájának irányítására. Fontos feladatuk, nak tekintik az éhező országok lakosságának a megsegítését. Aktíváin bekapcsolódtak a Vü- röskeresat Világszervezet fel- | hívása nyomán kibontakozott j mozgalomba, és az S.O.S.-bélye- 1 gek eladásával, illetve vásár- j lásával anyagi támogatást j nyújtanak a, rászorulóknak. j A titkárnő elmondta: má­jusban két alkalommal szer­veztek véradást, amelyen 140 dolgozó adott vért. Az önkén­tes véradók tiszteletére anké- tot rendeztek. Ezen 180 donor vett részt. Megvendégelték, és a kis ünnepélyen megjutalmaz­ták a kötöttárugyári sokszoros véradókat. Nyolcvanan kaptak tárgyjutalmat. • Végül megtudtuk, hogy jú­niusban tisztasági hónapot renl deznek Vác legnagyobb textil-' I üzemében. A legtisztább üzem­részt díjazzák. (Papp) Sok sikert, Jutka! Csinos, szerény megjelené­sű lány Csurgai Judit, a váci Sztáron Sándor Gimnázium most érettségiző diákja. Az is­kola egyik legjobb tanulója, a négy év alatt mindig jeles és kitűnő bizonyítványokat vitt haza. Díjakat nyert Az idén a Kazinczy Ferenc­ről elnevezett szép magyar beszéd- és kiejtési verseny megyei döntőj én első lett, így 5 képviselte Pest megyét a Győrben megrendezett orszá­gos versenyen. Dijat, jutalmat, dicsőséget hozott haza. — Érettségire készülök — mondja —, nagyon sok a ta- nulnivalóm. Mentegetőzik, hogy nem szeret magáról be­szélni. Az egyik tanárjától tudtuk meg, hogy a humán tárgyak szerelmese és évek óta szaval ünnepélyeken, ver­senyeken. Két évvel ezelőtt a második helyen végzett az aszódi or­szágos, Petőfi Sándor-szavaló- versenyen, tavaly pedig a rá­dióban hangzott el egy szava­lata, majd arany oklevelet ka­pott az egri Gárdonyi Géza diáknapok megyei fordulóján. jXaffgjnttgros Mikes István Jrásef kiállítása A jövő héten pénteken dél­után öt órakor Nagymaroson, a pártbizottság épületének kiállí­tótermében megnyílik Mikes István József váci festőművész 38 alkotást bemutató kiállítá­sa. Beszédet mond Szalai Ár­pád, Nagymaros nagyközség pártbizottságának a titkára és ár. Bodnár Éva művészettörté­nész, a Magyar Nemzeti Galé­ria osztályvezetője. Szentendrei táj Mikes István József így vall a tárlatról: — Kiállítani a Dunakanyar egyik legszebb helyén: Nagy­maroson, ahol a Művészeti Alap alkotóházában évente kö­zel 300 képzőművész alkot, megtiszteltetés, de felelősség is a számomra. — Negyedik önálló kiállítá­som alkalmával akvarellekkel jelentkezem. Ügy érzem, e te­rületen is vannak még új lehe­„ tőségek. A bemu­tatott képek az X előzőkhöz képest még átköltötteb- bek, mind formai­lag, mind színben, és csak a lényegét adom a természet­ben látottaknak. — A természet adta valóság, ha elvontan is, mégis jelen van. És tuda tunkban megjele­nik a távoli, vagy a közeli világ egy városrésze, sziklás része, tórészlete, folyópartja, vagy a távoli hegyek csúcsai. Mindez emlékeztet arra, ahol már jártunk, vagy ahol szeret­nénk járni. —pr— A munka örömet is keresik Nagy kincs a munkáskéz. Elmentem egy váci gyár munkástoborzó kőrútjára. Négyen, négy nap alatt, or­szágrésznyi területen alig találtak valakit, aki Vácra jönne dolgozni. Egy másik üzemben száznál is több munkást tudnának befogad­ni. A munkavállaló számá­ra létbiztonságot, bő válasz­tási lehetőséget nyújt a nagy kínálat. Csakhogy nálunk a mun­kavállaló egyben tulajdo­nos is, hiszen a termelőesz­közök népi tulajdonban vannak, a megtermelt ja­vak nem magánemberek profilját, hanem a nemzeti jövedelem növekedését szol­gálják. Meg kell tehát be­csülni a munkavállalókat, az embert, aki ráadásul vál­toztathat is, oda megy. ahol jobb körülmények között dolgozhat és többet keres­het. Ma már a magasabb ke­reset sem az egyetlen in­doka a munkahelycserének. Szakszervezeti bizottságok titkárainak véleményét kér­deztem. Szerintük az okok között ott szerepelnek a munkakörülmények, a munkaszervezés, a munka­helyi légkör, a közlekedési körülmények, a munkaidő­beosztás, a vezetők és ve­zetettek egymáshoz való vi- szónya is. Az emberek ma már nemcsak egyszerűen kereseti forrásnak tekintik a munkájukat. Tudni, érez­ni szeretnék, hol a helye, mi a haszna a társadalom­ban annak, amit csinálnak. A munka örömét is kere­sik. Nem mellékes tehát, ha­nem fontos társadalmi, gaz­dasági érdek a munkahelyi körülmények szüntelen ja­vítása, az tizem! demokrá­cia fejlesztése. K. I. — Az idén — folytatja — ott voltam az ŐRI tehetségku­tató versenyének országos fordulóján, melyet a kecske­méti Katona József Színház­ban rendeztek. — Nagyon iz­galmas és szép feladat volt a kedveit tánczenei együttesek után, telt ház előtt egyedül, jóval kisebb hanggal meghódí­tani a közönséget. A könyvju­talom mellett az óriási taps volt a legnagyobb ajándék. A legszebb hivatás Időközben énekelni tanult Sziklai Erika művésznőnél, táncolni pedig szülővárosá­ban, Vácott, mert évek óta egy fő cél lebeg előtte: szí­nésznő szeretne lenni. — Már túl vagyok a Szín­ház- és Filmművészeti Főis­kola felvételi vizsgájának el­ső fordulóján. — Énekeltem a My Fair Lady-ből és, táncol­tam is. Csehov Sirály című művéből Nyina, majd A né­ma leventéből Zilia monológ­ját mondtam el, ezután Petőfi Sándor Dicsőséges nagyurak című verse következett. A felvételi vizsga nagy erő­próba Juditnak, hiszen, ha sikerül, akkor a régóta dédel­getett álom válik valóra. — . Régóta tudom — mond­ja —, hogy évek óta nagyon kevés fiatalt vesznek fel a színművészetire a jelentkezők számához képest. Az idén, úgy tudom, nyolcszáz,an je­lentkeztek, tizenöten vagy hú­szán jutnak be. Ügy érzem, hogy ez a legszebb pálya, ta­lán a legnehezebb is, hiszen nagy dolog színpadra lépni és adni valami újat, szépet, érté­keset az embereknek. Kiemelkedő eredmények A gimnáziumi évek alatt £gy tantárgyból sem lazított soha. Alapelve volt: mindent meg kell tanulni, meri nem lehet előre tudni, mire lesz szüksége az életben. Nem a „bölcs előrelátás” vezérelte, hanem elsősorbán az új iránt fogékony természete, az állan­dó érdeklődés; Amikor figye­lemmel ■ kisérte a mai színmű­vészetet, az irodalmi életet, például nagy élvezettel tudott elmélyülni egy-egy fizikai fel­adat megoldásában. Azt vall­ja. hogy a gimnáziumi évek alaf,t feltétlenül szert kell tenni egy bizonyos fokú álta­lános műveltségre, nem szabad úgy eltelnie a négy / évnek, hogy a diák egyoldalúvá vál­jék akár a természettudomá­nyi, akár a humán tárgyakból. Az idén is sok váci gimna­zista ért el szép sikereket kö­zépiskolai versenyeken, ki­emelkedő eredménnyel ilyen \ szempontból Csurgai Judit fe­jezte be az évet. Ezért sokat, következetesen kellett tanul­ni, dolgozni négy év alatt. Megérdemelte. Hátravan még az érettségi és a felvételi vizs­ga utolsó fordulója a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. írta: Roxin László Fényképezte: Kofroczó István Gödi sz A gödi Ady Endre Klub­könyvtár vezetősége azzal a tervvel foglalkozik, hogy ne­gyedévenként a helyi hivatá­sos és amatőr képzőművé­szek alkotásaiból ankéttai egybekötött kiállítást ~ ren­dez. Egy-egy kiállítás alkal­mával egy-egy festő, szob­rász vagy keramikus mű­veit mutatják majd be. (Ha AZ EUROPA-BAJNOK VEZETÉSÉVEL Érettségi találkozó 50 év múltán Deres hajú öregdiákok 'gyü­lekeztek minap a Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola di­ákotthonában. A század elején ez volt a váci gimnázium épü­lete. Fél évszázaddal ezelőtt, 1925-ben érettségizettek foglal­tak helyet a diákotthon klub- helyiségében, egykori tanter­mükben. Előkerült a régi osztálynév- sor. Huszonhatan voltak egy­kor — most tizenöten mondták nevük olvasásakor, hogy „je­len!”. Dr. Csorba Tibor Varsó­ból, Nyári Kálmán. Becsből, Bognár József Ausztráliából utazott a találkozóra. Nagy szeretettel köszöntöt­ték hajdani tornatanárukat, a 88 éves Erdélyi Jánost, és fel­elevenítettek sok kedves epi­zódot diákéletük felejthetetlen éveiből. Az ünnepi beszédet dr. Csömör András, a Váci járási Ügyvédi Munkaközösség nyug­díjas tagja mondta. (p.) Á Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat központi raktárába ÁRUKÍSÉRŐKET FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet: Vác, Palmlre Togliatti u. 28. ügyintéző: Ferbert Péter. Fénycsőgyártás Az Egyesült Izzó váci gyárá­ban félautomata gépsorokon végzik a fénycsőgyártást. A vállalat vezetői a hazai és a külföldi igények maradéktalan kielégítéséré és a dolgozók ér­dekeit szem előtt tartva, mun­kaerő-átcsoportosítást hajtot­tak végre, melynek eredmé­nye: az év első negyedévében a termejés húsz százalékkal ha­ladta meg a múlt évi hasonló időszakét. Jól működik a repiilőmodellező szakkör A Vác városi Hajós Alfréd úttörőház mindig hangos a jó­kedvűen játszó pajtásoktól. A játékszobában, az úttörő­ház melletti parkban mindig telt ház van. A szakköri fog­lalkozásokra is nagyon szíve­sen járnak a gyermekek. A repülőmodellező-szakkör nem tekint hosszú múltra, de mint Kovács Józseftől, az úttörőház igazgatójától meg­tudtuk: az egyik legeredmé­nyesebben működő és legtöbb érdeklődőt vonzó csoport. A gyermekek most is fog­lalkozást tartanak. Készül­nek az új modellek, ördögös gyorsasággal faragják, csi­szolják az ügyes kezecskéik­kel az alkatrészeket, ragaszt­ják össze az elkészülteket, Csizmánk Ferenc — a Köny- nyűipari Gépgyártó Vállalat váci gyáregységének beruhá­zója — vezetésével. A modellezést kedvelőknek nem idegen sem a név, sem az arc, hiszen Csizmánk Fe­renc számos értékes helye­zést ért el hazai és külföldi versenyeken. Az 1938-i zág­rábi repülőmodellező Európa- bajnokságon aranyérmet nyert, az 1969-i búcsúheiyi világbajnokságon a háromta­gú magyar válogatott részt­vevőjeként második helyezési ért el. A modellezés révén ju­tott el Európa számos orszá­gába, Svédországtól Bulgáriáig és jelenleg a magyar válo­gatott tagjaként az idei plov- divi világbajnokságra készül. Ö kezdte szervezni az úttörő?- ház szakkörét és nagy-nagy szorgalommal foglalkozik je­lenleg is a gyerekekkel. — Mikor alakult a szakkör? — A múlt év szeptemberé­ben, 29 pajtással kezdtük el az alapfokú tanfolyamot, ké­sőbb már 40 gyermek járt foglalkozásainkra. Itt a úttö­Csizmarik Ferenc irányításával készül a vitorlázó hajó- modell. Rózsavölgyi Károly felvétele rők elsajátították a model­lezés alapfogalmait, majd papírból, balzafából készí­tettek siklórepülő-modelleket. Ezután középfokon folytat­tuk a 12 legügyesebb fiúval és elkészítettük az első A—1 típusú versenymodellt is, amellyel már részt vettünk az MHSZ megyei szervezete ál­tal rendezett minősítő ver­senyen is, Dunakeszin. Itt Ka­pás Jancsi, a Báthori utcai általános iskola 5. osztályos tanulója ifjúsági bronzérmes minősítést szerzett. — Ezt követően már bo­nyolultabb feladatot oldottak meg a gyerekek és a Mo­dellkísérlett Intézet egyik kí­sérlett vitorlázóját készítet­ték el, mellyel szintén si­keresen szerepeltek a megyei úttörő-olimpián. Miközben beszélgettünk, a pajtások nagy igyekezettel dolgoztak az új hajómodellen, mely már a nyári szünidő | munkája, mivel a szünetben is rendszeresen részt vesznek a foglalkozásokon. Simon Zsolt 5. osztályos pajtás szerint itt, a klubban szinte észrevétlenül telik az idő, és mint elmondta, na­gyon megszerette a modelle­zést, és így nagyon jól tölti el szabad idejét. Csizmánk Ferenctől meg­tudtuk, hogy szeptembertől újra szerveznek heti foglalko­zásokat kezdőknek és hala-* dóknak, és várják a pajtások minél nagyobb számú jelent­kezését. — Reméljük, hogy az úttö­rőházban — a Madách Imre Művelődési Központban — már külön helyiség áll majd rendelkezésünkre. Az MHSZ Pest megyei szervezete itt már „C” minősítésű klub­ként fog támogatni minket, ezzel is bővülnek lehetősé­geink. (Rajki) „elfogytak” a helybeli művé­szek, sorra veszik a község­ből elszármazottakat.) Az el­ső rendezvényekre szeptem­ber végén, október elején ke­rül sor. ★ Írásaimban elég sűrűn sze­repelnek kutyák. Bevallom, kutyabarát vagyok, ezért évente legalább kétszer fel­háborodom. Először tavasszal: ilyenkor lopják el a legtöbb kutyát. Legutóbb az egyik la­kos puliját a kovácsoltvas kerítésen át emelték ki, míg gazdája ebédelt. Másodszor: ősszel, amikor tömegesen je­lennek meg az elhagyott, kó­borló kutyák. Mindkét ízben — nem gyanúsítás — véletlen is lehet: ilyenkor költöznek ki, illetve vissza a városba a „telepesek”, a hétvégiház-tu- lajdonosok. ★ A Vác és környéke ÁFÉSZ beton- és lakatosüzemének Dózsa György szocialista bri­gádja a lapunkban megjelent írás után elvállalta Prohász- ka Sándor gödi béna férfi el­használódott kocsijának javí­tását. A brigád már át Is vette a kocsit, ezt annál is inkább megtehette, mert idő­közben Prohászkát szana­tóriumba i szállították. Amíg ott gyógykezelik, addig elké­szül a háromkerekű. A segéd­motor körül azonban baj van. A rendelkezésre álló Ko- már-motort ugyanis nem tudják úgy átalakítaná, hogy azt egy kézzel és egy lábbal kezelni lehessen. A brigád ké­ri az olvasókat, hogy ha van valakinek használaton kívüli, javításra szoruló Dongó se­gédmotorja, közölje velük, ők elmennek érte és kijavítva, átalakítva felszerelik a b°+eg férfi járművére. R. S. A PEST MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT KERES KEZDŐ LYUKKÁRTYA- EÉPKEZELŐKET. Jelentkezni lehet: Vác, Bartók Béla u. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom