Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-07 / 132. szám
$ 1975. JÜNIUS 7., SZOMBAT Ünnepi könyvhét, 1975 A munkáshatalom erősítéséért Három műről - sorokban a nemzetiközi munkásmozgalom teendőiről sem. Hangoztatja, hogy a magyar szak- szervezetek hívek a nemzetközi proletár szolidaritás eszméihez, s szüntelenül erősítik kapcsolataikat a világ különböző részein működő szak- szervezetekkel. J ó könyv a Brutyó Jánosé, Kár, hogy az utóbbi évtizedben végzett munkásságáról nem olvashatunk e kötetben. Gáli Sándor Tudományunkról *- angolai A Magyar Tudományos Aka- fdémia megalakulásának 150. •évfordulója tiszteletére a Cor- 'vina Kiadó gondozásában Mai ■magvar tudomány (Science and Scholarship in Hungary) címmel angol nyelvű munka jelent meg Erdey-Grúz Tibor és Kulcsár Kálmán szerkesztésében. A magyar tudományos élet minden ágát felölelő kiadvány ismerteti a múltbeli alapokat, melyből a mai magyar tudomány kinőtt, továbbá a felszabadulás óta a tudományos életben tapasztalható fellendülést. A könyv beszámol az eredményekről, de a problémákról és gondokról is, s méltatja a nemzetközileg is elismert magyar tudósegyéniségek tevékenységét. Mindezek mellett áttekintést nyújt a magyar tudományos élet szervezeti formáiról és intézményeiről is az angol nyelvű olvasóknak. A világirodalom alkotásaiba ezúttal is az Európa Könyvkiadó révén nyerünk bepillantást. Könyvheti művei közül e helyen háromról szólunk: könnyed, de nem minden tanulság nélküli olvasmányok. MADAME DE SÉVIGNÉ LEVELEI Madame de Sévigné, az 1626—1696-ig élt francia írónő, Provence-ba, a fővárostól távol élő leányához, Grig- nanne-hoz írott szellemes, közvetlen hangú, klasszikus egyszerűséggel fogalmazott leveleivel vált különösen híMúltunkról - az ifjúságnak A Táncsics Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet Brutyó Jánosnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnökének főleg azokat a beszédeit, írásait tartalmazza, amelyeket még szakszervezeti tisztsége idején mondott el, illetve írt. Brutyó János ugyanis — mint ismeretes — évtizedekig a szak- szervezeti mozgalomban dolgozott. Eredetileg ácsmunkás volt, s még 1934-ben beválasztották a MÉMOSZ ácsszakosztályának vezetőségébe. Tagja volt az illegális KMP-nek. A felszabadulás után az MKP funkcionáriusaként, majd az Építők Szakszervezetének főtitkáraként dolgozott, egy ideig építésügyi miniszterhelyettes, majd a SZOT főtitkára, később elnöke lett. 1966 óta a KEB elnöke. A kötetbe foglalt művei főként abban az időben születtek, amikor a szakszervezeti mozgalomban tevékenykedett. Az egykori munkás kitűnő érzékkel, nagy realitással és higgadtan tárgyalja a magyar szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseit. Mindig a munkásérdekből indult ki, de nem az egyes munkás, hanem az egész munkásság érdekeit tartotta szem előtt. S ebben volt mondanivalójának ereje, ezért találtak szavai a munkások körében megértésre és együttérzésre. Már a kötet címe kifejezi az egész mű lényegét: A munkáshatalom erősítéséért. Igen, az a másfél évtized, amelyet könyve felölel, a szakszervezeti mozgalom kivirágzásának, megerősödésének időszaka volt. A magyar munkásosztálynak le kellett küzdenie az ellenforradalom okozta zűrzavart, s biztosítani hazánkban a szocializmus építését. Ezt a munkásosztály felelősségteljesen és nagyszerűen megoldotta. Az alapkérdés már abban az időben is az volt, hogy a munkáshatalom erősítése milyen méretű, mert csakis erős és harc edzett, öntudatos munkásosztály képes a fiatalom megtartására, a szocialista építőmunka megszervezésére. S mikor ezt fejtegette, mindjárt hozzátette: „A munkáshatalom erősítésének legfontosabb feltétele a szocializmus anyagi alapjának megteremtése”. Ugyancsak abban a beszédében, amelyet az MSZMP VII. kongresszusán, 1959-ben mondott el, hangsúlyozta: „A mi korszakunkban a mi nemzedékünk előtt teljesedik be az a lenini tanítás, hogy a szakszervezetek a kommunizmus iskolái, a gazdálkodás, a vezetés iskolái. A szakszervezetekben dolgozók legszélesebb tömegei tanulják meg nap mint nap az ország kis és nagy ügyeinek intézését. A dolgozók száz és százezrei sajátítják el a mind magasabb általános műveltséget, megismerkednek az irodalom, a művészet s a kultúra szépségeivel, magasabb fokra emelik műszaki és technikai tudásukat, bővítik ismereteiket, szélesítik társadalmi és politikai látókörüket”. E sorokban egyben saját életútját is megfogalmazta. Az egykori ácsmunkás a szakszervezeti mozgalom legmagasabb tisztségébe került, s meg tudta fogalmazni azokat a kérdéseket, amelyek \a munkások milliós táborát is foglalkoztatták. A szakszervezeti mozgalomnak bármilyen kérdéseiről is szólott, mindig érződött írásaiban, beszédedben: érti és érzi a szakszervezeti munkát, tud a munkások fejével gondolkodni, de ugyanakkor kommunista vezetőként egész népünk céljait és feladatait is érzi, ebből a szempontból vizsgálta a munkásosztály helyzetét, a szakszervezeti munkát. Pontosan és világosan fogalmaz könyvében. A népi fordulatokat is a helyén alkalmazza. Politikailag világos a mondanivalója. -S amikor a magyar munkásság helyzetét méri fel, soha nem feledkezik meg a munkás szolidaritásról, A Móra Ferenc Könyvkiadó nemes hivatásként több kötettel igyekezett már eddig is a mai fiatalokat megismertetni haladó múltunk számos megbecsülendő, tisztelni való értékével. A hősi múlttal. Az idei új kiadványok között is több ilyen művel találkozunk. Legenda nélkül Száz partizán és ellenálló történetét gyűjtötte egybe és írta meg röviden, szinte életrajzi tömörséggel Vadász Ferenc, aki e terület alapos ismerője és kitűnő tollforgató- ja. Eddig is tudtuk, hogy á magyar nép legjobbjai ott küzdöttek a fasizmus ellen, a szabadság oldalán, az új világért. Ismertek az élettörténetük az olyan szabadságharcosoknak, mint Bajcsy-Zsillinszky Endre, Braun Éva, Kulich Gyula, Rózsa Ferenc, Ságvári Endre, Schönherz Zoltán, de hogy milyen hosszú a névsor, alak partizánként, szabadságharcosként áldozták életüket, szinte meghökkentő. Erőssége a könyvnek, hogy a szerző száz olyan életet mutat be, amelyről eddig kevés szó esett, száz olyan hőst elevenit meg, akik természetszerűleg, lelkiismeretükre hallgatva cselekedtek, pedig tudták — s mégis vállalták —, hogy cselekedetük következménye a halál, elesés a harc mezején. S hogy mégis volt bátorságuk a harcra, azt mutatja, hogy igaz, kemény emberekként éltek, akik tudták, hogy az ellenséget csak harcban lehet megverni, s az életük árán egyengették az új világ eljövetelét. I Elindultam világ utján... Költészet és tudomány egyben ez a mű. Költőien szép szférába emelik ugyanis lapjainak művészi felvételei, melyek mindegyike azonban tudatos, tudományos közegből nő ki, hiszen a gyönyörködtetéssel együtt legfontosabb funkciója: megismertetni, közelebb hozni a még élő, ám többnyire már csak nyomaiban föllelhető jellegzetes magyar népszokásokat. S hogy érthetőkké, még inkább befogadhatókká váljanak e pompás felvételek, s magunk is szinte ott éljünk, vele éljünk e számos, az év minden szakához kötődő népszokással, azt tömören magyarázó néprajzi jegyzetek szolgálják, s érdekes, olvasmányos, gondolkodásra késztető előszó. A Corvina Kiadó ízléses albuma az ünnepi könyvhét méltó darabja, Korniss Péter csaknem másfélszáz mozgalmas, nagyméretű felvételével. Tizenegy fejezetre oszlanak e képek, s az előszó szerzője, Csoóri Sándor joggal nevezi ezeket tizenegy különálló fotóesszének, a népszokásokról készült beszámoló-sorozatnak. Az előszó-szavak talán túllelkesültek helyenként, ám kétségtelenül igaz a lényeget illetően, hogy „fényképezőgéppel a kezében Korniss valóságosan és jelképesen is azt az utat járja, amelyet történelmünkben és kultúránkban Bartók Béla neve jelöl. Ősi kopjafákat fényképez. Sámánok arcáról idáig repülő, több ezer éves maszkokat. Táncosokat, játszó gyerekekét, halott- siratókat, lakodalmas népet s az idő belső tüzétől áthevült szemeket, melyek nemcsak visszanéznek ránk képeiről, de ebben az önmagát kereső világban kormányozhatnak is bennünket”. KornJss P«ter fotóalbumából: húsvéti locsolkodási pillanat a Pest megyei Ácsán (1970) E képek magukért beszélnek ugyan, mégis Kovák Ferenc jegyzetei, mértéktartó lényegre töréssel segítenek a felvételek mögé, társadalmi, történelmi hátterébe pillantani. Igen hasznos ismeretanyaggal, örömmel fedeztünk föl köztük többet is a népszokásokban gazdag Pest megyénkből, Ácsáról, Galgamácsáról, Kartalról, Áporkáról. — sz — Az életrajzszerű írások majdnem mindegyikéhez sikerült egy-egy fényképet is közreadni, még inkább növelve a , mű jelentőségét. A tetszetős külsejű kötetet irodalomjegyzékkel is kiegészítette a szerző. Ez segít eligazodni az időben, a dátumokban, és a szereplőkről szóló irodalomban. Sorsvázlulok A kötet alcíme: Vallomások a felszabadulásról. Ez fejezi ki legjobban a kötet tartalmát. Vallomások a nagy sorsfordulóról: kit, hogyan érintett, mikéíit várta és élte át azt a pillanatot, amikor a régi világ elsüllyedt, s új bontakozott ki. A gyűjteményes kötet emberi sorsokat mutat meg. írói és hősei között partizánok, munkások, értelmiségiek, falusi lányok, bokszbajnok, búvár, munkásigazgató, pilóta, volt gróf, idős parasztember és még sokan mások szerepelnek, többek között Dobozy Imre író, Horváth Teri színművész, Pap László olimpiai bajnok, Bo- rovszky Ambrus igazgató. A szerzők a visszaemlékezés, a szépirodalom eszközeivel írják meg egy-egy döntő élményüket. S együtt olvasva kikerekedik teljes kép a hazáról, a felszabadult Magyarországról, tájakról. emberekről. Ezek az írások is bizonyítják: nem volt köny- nyű az út, sok nehézséget le kellett küzdeni, amíg a haza újjáépült, s megkezdődött a szocialista építőmunka. Mindegyik írás szép, de kiemelkedik Dobozy Imre novellája, amelyben a felszabadító szovjet harcosok nagyszerű emberi tulajdonságait rajzolta meg. A szép kivitelű, albumszerű könyv szerkesztői és kiadói munkáját az átlag fölé emeli, hogy illusztrációit három évtized legszebb grafikái adják. Olyan neves művészek szerepelnek a lapokon, mint Ferenczy Béni, Egry József, Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Szántó Piroska, Würtz Ádám —, hogy csak néhány nevet említsek, a borítólap pedig — Urai Erika műveként — Kondor Béla grafikájának fel- használásával készült. Ünnepek, Ifjúság Ifjúsági könyvkiadónk két kiadvánnyal igyekszik segítségére sietni az ünnepek megszervezésében, tartalmi kitöltésének módjaiban az ifjúsági szervezeteknek, az iskolák, gimnáziumok , önképzőköreinek, KISZ-eseknek, mindazoknak, akik a mozgalmi ünnepek megszervezésével foglalkoznak. A Meghajtott zászlóval lényegében szavalókönyv az ifjúságnak. A kötet szerkesztője, Székely Magda szeretettel és értéssel nyúlt a magyar és a világirodalomhoz, tizennégy ciklusba sorolva a tártalmiiag, hangulatilag együvé kívánkozó verseket. A Két március című füzet a március 15., március 21., és április 4. megünnepléséhez nyújt segítségét. Jó a válogatás, amely Valkovits Mária munkája. Kernek, szép versek, emlékezések, friss hangulatú írások teszik jelessé a kötetet. A szemtanúk szólalnak meg a könyv lapjain, az ő szemükkel látjuk, láthatjuk a forradalmat, az egykori dicső napokat. A gyűjtemény jó szolgálatot tesz az ifjúságnak, nekik szánták a szerkesztők és a kiadó. G. S. réssé. Pedig a levelek csak halála után jelentek meg, hű képet festve XIV. Lajos, a Napkirály udvarának apróbb- nagyobb eseményeiről. E mozgalmas korszak fényes árnyoldalaival ismerkedhet meg a most megjelent kötetben az olvasó. Háborúk, házasságok, udvari és főúri szokások, szerelmi és politikai intrikák, kegyosztások és kegyvesztések elevenednek meg Madame de Sévigné leveleiben. Kedvesek, szórakoztatók ezek az írások: művelt, életkedvvel teli, jó ízlésű és felvilágosult asszony sorai, aki ugyan nem foglal állást a különböző kérdésekben, csupán benyomásait írja le —, mégis korképet kapunk a lapokról. Somogyi Pál László fordítása teszi élvezetessé a magyar olvasóknak a leveleket. JÖPAJTÁSOK John Boyton Priestley kötetével az idei könyvnapon ismerkedhet meg magyarul az olvasó. Az Európa Könyvkiadó Göntz Árpád fordításában nyújtja át az olvasmányos regényt a könyv barátainak, Miklosovits László Al- bertirsán. élő grafikus ízléses könyvborítólapjával. Akik olvasták a népszerű angol író az Angyalok utcája, az Álmok szigete, Három új civilruha, Különös éjszaka című regényeit, most sem csalódnak e fordulatos műben. Pristley a burzsoá világ témáit dolgozza fel, realista társadalombírálattal. E regénye három könyvből áll. Az olvasó csaknem hétszáz oldalon találkozhat különböző típusú, jellemű, érzelmű emberek közösségével: a zamatos beszédű munkásemberrel, a jómódú vidéki vénkisasszonnyal, a bohém fiatal tanárral, egy színésztársulattal — és az új társulattal, a címadó Jópajtások társulatával. Képtelen kalandok, váratlan veszedelmek tarkítják a regényt, amelyben egész Anglián át kísérhetjük hősünket. EURÓPAI LÁTOGATOK Henry James műve először 1878-ban jelent meg. Hazánkban most adták először ki Balabán Péter fordításában. Hogyan viselkednek Európában az amerikaiak? — tulajdonképpen erről szól a regény, amelyben két testvér érdekházasság reményében kel útra, csak azért, hogy végül szerelmi házasságot kössenek. Természetesen minden intrika kudarcot vall ennek ellenében. Megismerkedhetünk a regény lapjain a századvég szalonjaival, s a szerző ironikus eszközökkel mutatja be az ott folyó életet. Élvezetes, pihentető olvasmány. —i —s Rómeó, Júlia és a sötétség „Örökké ott bujkál bennem a félelem. Ha másra gondolok, ha nevetek, akkor is...” Ezt mondja a fiatal, az életre, a boldogságra született lány. Az öröm, a boldogság helyett a félelem, az örök rettegés jut részéül. És a félelem nem oldódik. Minden háború kegyetlen, de a második világháború, a fasizmus kegyetlenségével semmi nem ér fel. Bujkálni, menekülni kell Tere- zienstadt és a géppisztoly elől. Menekülni! Di hogyan lehet elbújni a fasizmus elől ? Eszter is hová bújjon sárga csillagával a mellén? Pavel, a gyerek, az éppen 'most érettségiző fiú talál számára menedéket. Elviszi Esztert arról a kis- padról, ahol , a parkban megtalálja. Pavel mellett elment volna a háború, közömbösen élte napjait, nem készült hősnek — és hős* lett, anélkül, hogy megfogalmazta volna valaha. Még azt sem fogalmazta meg, mit jelent igaz embernek maradni az embertelenségben. Egyszerűen azt tette, amit becsülete kívánt. Nem rajta, nem tiszta, szép szerelmén múlott, hogy Eszter __ Mi nden szerelemnek megvan a maga története. Még ha egészen rövid is. Jan Ot- cenásek Rómeó, Júlia és a sötétség című könyve ennek a szomorú, rövid szerelemnek történetét írja meg tömören, esz- köztelenül, megra- gadóan. Tizenhét nyelven jelent meg eddig ez a regény, világsiker lett. Magyarul Zá- dor Margit érzékletes fordításában kapjuk. „Az öreg házak olyanok, mint az öregemberek: tele vannak emlékkel... Az öreg házaknak megvan a maguk sajátos hangja is. Figyelj csak ...” — mondja az író — ezt a hangot, ezt az öreg házat nem felejti el, aki elolvassa történetét. A csehszlovák író ennek a háznak a történetébe sűríti az elnyomás, megszállás fojtó légkörét, a két fiatal életre, örömre vágyó gyöngéd, tiszta szerelmét. Lírai tiltakozás a fasizmus ellen. Az Európa Könyvkiadónak szép könyvnapi ajándéka. S. A.
