Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

1975. JÜNIUS 6.. PÉNTEK %Mdw 5 Szabad idő '75 ki üdülők, pihenők kényelmére Pest megyei termékek a kiállításon Kemence- szennyező gázoknak A Magyar Ásványolaj és í'öidgázkísérleti Intézetnél évek óta foglalkoznak azok­nak az új módszereknek és műszereknek a kidolgozásá­val, amelyeknek a segítségé­vel a levegő szennyeződését csökkenthetik. A műszerek mellett figyelemre méltó új eljárás is született a gázok égetéssel való megsemmisí­tésére. E módszer újdonsága, hogy olyan katalizátorokat használnak, amelyekkel tö­kéletesebbé teszik az égést, a szennyező anyagok átalakítá­sát. Késő vaskor és gótika Az 1878-ban alakult Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Zalaegerszegen tart­ja idei háromnapos vándor- gyűlését. A tanácskozást Entz Géza, a társulat elnöke nyitot­ta meg. Az ezt követő előadá­sok többek között a zalai tég- latemplomokkal, a zalai góti­kával, Zala megye késő vasko­ri történetével, az egykori és mai zalai kerámiával foglal­koztak, illetve foglalkoznak. A vándorgyűlés résztvevői­nek kirándulás keretében ma- ♦-"Mák be Zala megye legjelen­tősebb műemlékeit. A ven­dégek megtekintik a göcseji tájegység népi építészeti alko­tásait is. A Margitszigeti Nagyszálló teraszán Szabad idő 75 cím­mel rendezett kisbútor- és felszerelési kiállítást a Hun- garocoop Vállalat, Csütörtökön Nagy Kornél vezérigazgató-helyettes tájé­koztatójában elmondotta, hogy az idén másodjára ren­dezett kiállítás a vártnál is nagyobb sikert aratott a bel- és külföldi láto­gatók körében és a mintadarabok alapján másfélmilliós rendelést kötöt­tek le. A siker érthető. A hétvégi házak, üdülők számára szép, masszív, rusztikus hatású kertgarnitúrákat készítettek fából hazai vállalatok, ktsz- ek. Mellettük más, célszerű és szükséges tárgyakat mutat­tak be — ugyancsak fából. Ezeknek az újdonsága és elő­nye, hogy legtöbbje összecsuk­ható vagy szétszedhető. Ilyen a nagyon egyszerű kony­haasztal -szekrény-moso­gatóállvány. Ha már nem kell, összecsukva a fal mellé állítható. Nemcsak a fa, hanem az alumíniumvázas berendezési tárgyak, a székek-ágyak kö­zött is voltak újdonságok, például a pillekönnyű mű­anyag székek, az étkező- asztal négy kis székkel, amit egy fogantyús táskában kéz­ben lehet vinni. Praktikus a horgászszék, amit tasakban a vállra lehet akasztani. A kiállított tárgyakat a Közel-Keleten is bemutatják, ahol igen erőteljes az érdek­lődés a mi szabadidőcik­keink iránt. A Hunaarocoop termékeinek 40 százalékát — 15 millió dolláros értékben — a tőkés államoknak szál­lítja. elsősorban Francia- és Svédországba. A szocialista országok közül Csehszlovákia és Len­gyelország a legnagyobb partnerük, és jelentős mennyiségű árut vesz át Jugoszlávia. A Pest megyei Hírlap mun­katársa kérdésére a vezérigaz­gató-helyettes elmondotta, I hogy a magyar piacon a Beszédes számok. A föld la­kói közül évente 9 millió em­ber hal meg rákban. Hazánk­ban ugyanez a szám a ha­sonló időszakban 25 ezerre tehető. Az orvostudomány nálunk is rohamosan fejlő­dik: a statisztikák szerint az átlagéletkor 1974-ben már 68 év volt. A rák elleni véde­kezés legfontosabb alaptétele korai, időben történő felismerése. Ilyen körülmények között ugyanis a betegség gyógyít­ható. S hogy ez-valóban így legyen, valamennyiünknek alaposabban meg kell ismer­ni a gyilkos kórt. Ebben segít a Mit kell tud­ni a rákról? című rendkívül érdekes kiállítás, amely Szi- getszentmiklós-Gyártelepen, a Csepel Autógyár művelődési központjában tekinthető meg. Néhány nap alatt csaknem négyezren nézték végig a be­mutatót, amelyet dr. Bacsa Antal járási főorvos — on­kológus — aktív támogatásá­val, valamint a Csepel Autó­gyár és a Pestvidéki Gép­gyár kollektívájának segít­ségével az ismeretterjesztés fontos állomásaként nyitot­ták meg. Igyekeztek közért­hetően, úgy összeállítani a rendelkezésre álló anyagot, hogy az emberekben felkelt­sék az egészséggel való tö­rődés iránt az érdeklődést. A megelőzés enélkül elképzelhe­tetlen. S mit láthatunk az értékes bemutatón? A járási szakor­vosi rendelőintézet igazgató főorvosa, dr. Szabó Raffael kalauzolása mellett megtud­tuk: hosszú hónapok elő­készítő munkája után, a kór­bonctani készítményeket és a szövettani felvételeket a za­laegerszegi megyei kórház kórboBcnok főorvosa, dr. Fe- renczi Sándor, valamint a Budapesti Állátorvostudomá- nyi Egyetem bocsátotta ren­delkezésükre. A Budapesti Orvostudományi Egyetem ra­diológiai klinikája pedig a terápiás készülékek fotóival segítette munkájukat. Tablókon, fényképfelvé­teleken közölnek sokat­mondó tényeket. Megtudhatjuk pontosan, hogy a rosszindulatú daganat a szervezet maradandóan meg­változott sejtjeiből felépülő kóros szövetburjánzás. A rosszindulatú daganatok keletkezése még nem telje­sen ismert. Számtalan elmé­letet dolgoztak ki a kutatók, de biztos álláspont még nem áll rendelkezésükre a kór­származást illetően. Az orvos- tudomány a diagnosztikai eszközök széles skáláját hasz­nálja fel — a kiállítás tanú­sága szerint is — az idejében felismert rák gyógyítása ér­dekében. Hazánkban a fel- szabadulás előtt nem volt szervezett formája e küzde­lemnek. Triál árusítja cikkeiket, saj­nos vidéken nagyon keveset, miután a legtöbb üzletnek nincs megfelelő nagyságú rak­tártere. A hazai forgalomban az árak lényegesen kedve­zőbbek, hogy a kisebb jöve­delműek számára is elérhe­tőek legyenek. Ha elkészül ■ Budapesten, a XI. kerületben a szövetkezeti SKÁLA-áruház, ott a jelenleginél gazda­gabb választékot adnak a hazai vevőknek. Számíta­nak rá, hogy több árura lesz szükség, miután az új házakat — a vidékieket is — ma már erkéllyel építik és szívesen vásárolják oda ezeket a ké­nyelmi berendezéseket. A kiállításon Pest megyé­ből a dömsödi Dózsa Tsz és a nagykovácsi Vörös Hajnal Tsz kisebb felszerelési cik­kekkel és faáruval szerepelt. K. M. A szocialista egészségügy kialakítása lehetővé tette, hogy valóban széles tár­sadalmi alapokra helyez­zék a korai felismerés le­hetőségét. Megtudhattuk azt is, hogy a ráckevei járásban 1974 elején kezdték meg az üze­mekben, községekben — dr. Szabó Raffael és munkatár­sai — a rendszeres szűrő- vizsgálatokat. Ez év őszétől pedig — külön e célra kikép­zett asszisztensnővel — lehe­tővé válik, hogy mikroszko­pikus mélységig terjedő ci­tológiai vizsgálatokat végez­zenek, ami a korábbi felis­merést még inkább lehetővé teszi. A jól megrendezett be­mutatót vándorkiállítás formájában láthatják az érdeklődők június 15-től folyamatosan a járás tizenöt községében is. Ha a megyé­ben más járások is igénylik, úgy természetesen későbbi időpontban szívesen rendel­kezésükre bocsátják az anya­got. F. G. O tt állt az iskola kapujá­ban. A többiek az udva­ron tornáztak. — Tessék mondani, hány óra? Kifelé jövet, még mindig a a falnak támaszkodva, tréning­ruhája cippzárjával játszott. Hirtelenszőke haját és az is­kolakaput birizgálta a szél. — Tessék mondani hány óra? — Hova sietsz? — kérdeztem a türelmesen ácsorgó fiút? Vállat vont. — Sehová. — Akkor miért érdekel, hány óra? — Csak. — Hány éves vagy? — Tizenkettő. Tíznek néztem. — És mit csinálsz itt, mi­alatt a többiek órán vannak? — Én elkéstem. — Mikor? — Reggel. Nyolcra járunk, de én csak nyolckor ébredtem. — De hiszen, most fél egy, ezalatt nem volt merszed be­menni? — Dehogynem. De minek? Aki késik, úgysem engedik be. — Talán arra az órára, nem? De később ... — Áh, hagyjuk — legyint. — Hányas tanuló vagy? — Olyan... közepes. — Bukás még nem volt? — De. — Hányból? — Tetszik tudni... hát min­denből. Most ötödikes vagyok, de hatodikosnak kellene len­nem. / — És mi leszel, ha nagy le­szel? — Csavargó — vágja ki és komolyan rámnéz. A KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT FELVESZ nagy szaktudással és kellő gyakorlattal rendelkező karbantartó villanyszerelőt budapesti munkahelyeire, azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet: Középületépítő Vállalat Budapest V„ Molnár u. 19., Munkaerőgazdálkodás. A Budapesti Közlekedési V. FELVESZ kábelfektetéshez kubikosokat Kereseti lehetőség: 3300-3800 Ft között. Lakatosokat villanyszerelőket betanított és segédmunkásokat külső és belső, valamint felsővezeték-szerelési munkára. Kereseti lehetőség: 3300—4000 Ft, segédmunkásnak: 2100—2600 Ft. Téli-nyári egyenruhaellátás. Napi egyszeri étkezésről napi 5,50 Ft-os térítésért gondoskodunk. ötnapos építőipari munkarend. Jelentkezés a Felvételi Irodán: Budapest VII., Kertész u. 14. Körútra indul a szigeíszentroikiúsi kiállítás Mit kell tudni a rákról ? A dabasi nyomdában Szerelik az új gépeket (Tóbiás Irén felvétele) Szerelik az új gépeket a dabasi nyomda ötezer négy­zetméter alapterületű üzem­csarnokában. A svéd SOLNA- gyártól vásárolt kétszínnyomó ofszetrotációs gépet, a Svájc­ból érkezett Müller—Martim- és az NDK-ból vásárolt Po­lygraph összehordó gépsort, és a szintén NDK-gyártmányú hajtogatógépeket a gyártó cégek szakemberei állítják üzembe. Az új csarnokban jövőre 3100 tonna nyomtatvány — könyv, jegyzet — készül. A kis csavargó — Miért leszel csavargó? — Mert a két bátyám is az, és az apukám azt mondta, én sem leszek különb náluk. — De csavargásból nem le­het megélni. — Dehogynem, az nekem úgy tetszik! — Mi tetszik abban? — Hát, hogy akármikor ki­szedhetek egy fészket, meg galambtojásokat. — És mit csinálsz velük? — összetöröm. — Nem sajnálod őket? ■— Nem én. — Amelyikben kismadár van, azt sem? — De, azt igen. Van is, ami­kor nem töröm össze, hanem felnevelem. — És az mitől függ, hogy összetöröd-e vagy felneveled? — Amilyen kedvemben va­gyok. — Az iskolát miért nem sze­reted? — Minek az? — Legyint. — De hiszen magad is ta­nulsz, ha nem is túl jól. — Hát csak, mert nincs jobb. — Azt mondtad, fészkeket szedni jobb. — Igen, de ahhoz sincs min­dig kedvem. — Akkor mihez van? — Focizni, azt igen, de a számtan, meg az irodalom ... Brrr.... — Nem szeretsz olvasni? — De nem ám. Unalmas. — Kedvelsz-e egyáltalán va­lamilyen tantárgyat? Gondolkodik. — Csak a focit. — Azaz, a tornaórát.. — Áh, dehogy — rázza a fe­jét türelmetlenül. — Ilyen jobbra-bálra izéket, mint itt, ezek...? bök az udvarban tornázó gyerekek felé. — Apukád, anyukád mit csinál? — Dolgoznak. — És neked nincs ahhoz kedved? — Én csavargó leszek. Léhű­tő. — Ezt is a papád mondta? — Igen, meg a nagymamám. Ö is velünk lakik. — Hányán laktok együtt? — Várjunk csak ... kilen­cen. Én, a két bátyám, a két nővérem, a mamám, a papám, a mamám anyukája, meg apu­kája ... az kilenc. — Mekkora házatok van? — Ház? Egy szoba, meg a sufni. — Itt a nyár. Ha szünidő lesz, akkor is, egész szeptem­berig csak fészkeket fogsz szedni? — Ah dehogy. Dolgozni me­gyek a tsz-be, krumplit szed­ni, meg ilyesmit. — Azt mondtad, te csavar­gó leszel, nem akarsz dolgoz­ni. — Hát, az csak akkor lesz, ha majd felnövök. — Addig dolgozni fogsz? — Hát persze. Máté Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom