Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

Csúcsforgalomban a helyi közlekedésről A Magyar Rádió népszerű adása, a Csúcsforgalom, jú­nius 3-án a Petőfi-adón 16,30 és 18 óra között — Petress István riporter vezetésével — városunkból hangzott el. A városi tanács épülete előtt ál­ló közvetítő kocsit többszáz érdeklődő vette körül, sokan a rádión hallgatták a mű­sort. Mintegy húszezer kerékpár és 1200 magánautó van Nagy­körösön, s nagy az átmenő- forgalom is. Kopa László, la­punk tudósítója és dr. Bala- nyi Béla tudományos munka­társ ízes régi történeteket me­séltek el, a rádióriporter a helyi autóbuszközlekedés las­súságát emlegette. Pallai Jó­zsef, az autóklub nagykőrösi csoportjának vezetője a vá­rosközpont jobb közlekedése érdekében a művelődési köz­pont előtti útkereszteződésnél kiegészítő tábla elhelyezését javasolta, amely a magasabb rendű út vonalvezetését tün­tetné fel. A balesetveszély miatt a keramitburkolatú Szolnoki út aszfaltozását és i több út portalanítását is ja­vasolta. Tanai István tanácselnök­helyettes a helyszínen vála­szolt: a KPM támogatásával előreláthatólag júliustól asz­faltréteget kap a Ceglédi út és a Szolnoki út javítására is ígéretet kaptak. A tormási lakosok érdekében még ez év­ben meghosszabbítják az Ifjú­ság útja burkolatát. Az el­múlt években a tanács 23—24, a KPM-mel összesen 40 mil­lió forintot fordított útépítés­re. A Rákóczi-iskola úttörő közlekedési raja is szerepelt a műsorban. Jó lenne, ha min­denki úgy tudná, mint ők: csak az a gyerek járhat ke­rékpárral, aki legalább 2 kilo­méterre lakik az iskolától, kerékpárja az előírt kellékek­kel felszerelt és jól ismeri a közlekedés szabályait. Az utóbbi két szabály ter­mészetesen a felnőttekre is éppúgy vonatkozik, mint az iskolásokra. Sulyok Zoltán Petress István mikrofonja c)6tt Pallai József, az autóklub vezetője és Tanai István, a városi tanács elnökhelyettese nyilatkozik. Fleischmann János felvétele XIX. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1975- JÚNIUS 5-. CSÜTÖRTÖK Hunyadi Tsz Szépen fejlődik gabona A hét elején a csepergős, esős időben, kilátogattunk a Hunyadi Termelőszövetkezet­be, ahol Huszár Kálmán el­nökkel találkoztunk, aki aggo­dalommal figyelte az eget, mert a sok eső nagyon megne­hezíti a tsz-ben a tavaszi me­zőgazdasági munkákat. — Őszi gabonavetéseink na­| gyón szépek, jobbak mint a | múlt esztendőben, j ígéretes termést mutat a szőlő, melyet nagy gonddal igyekszünk a betegségek­től megmenteni.- } Már háromszor permeteztünk. I Üj termelési ágként 40 hektá­ron bevezettük a mustárter­mesztést, ami kedvező ered­ményt ígér. Több a háztáji tehén Nagykőrösön, a termelőszö­vetkezetben folyó szarvas­marha-tenyésztés mellett, a háztáji gazdaságokban is szá­mottevő eredményeket mutat a tehén-, a növendékjószág- és a hízómarhatartás. Ez nagy részben annak köszönhető, hogy városunkban tevékeny legeltetési bizottság segíti a tenyésztési munkát. A bizottságnak, a város gaz­dasági udvarán van a hivata­los helyisége, ahol elbeszél­gettünk Szecsei László elnök­kel és dr. Csete Lajossal, a város nyugalmazott pénzügyi osztályvezetőjével, aki a bi­zottság adminisztratív ügyeit intézi — A jószágtartást azzal könnyítjük meg — mondotta Múzeumban az ácsműhely További iratokat, tárgyakat várnak AZ ELMÚLT HÖNAPOK tárgygyűjtő mun­kája jelentősen előmozdította az Arany Já­nos Múzeum néprajzi gyűjteményének gya­rapodását és számottevően növekedett a mú­zeum helytörténeti dokumentációs anyaga is. Nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a Nagykőrösi Híradó felhívásának, amely a pusztulófélben levő és kallódó Viseleti dara­bok múzeumba kerülését segítette elő. A XIX. század második felében, az előre­törő gyáripari termeléssel Nagykörösön is fokozatosan háttérbe szorultak azok a ruhá­zati cikkek, melyeket például a mezőváros jelentős céh-, majd kézműipara állított elő (díszes subák, cifraszűrök). A gyári termelés másik nagy hatása volt, hogy irányította a ruházkodás divatját, s Nagykőrös haladó társadalmi rétegei is törekedtek a régi el­hagyására. A múlt század -végén, a század- forduló idején még gyakran lehetett látni vászonból készült bőgatyát viselő embereket, de az 1930-as években már elvétve bukkant elő, csak a régi ruhadarabjaikhoz ragasz­kodó öregemberek viselték már. Elhalálozá­sukkal a „hűgatya” is pusztulásra lett ítélve, vagy az öreggel temették el, vagy felszab­ták és anyagát más célra használták fel. A gyűjtőakció eredménye, hogy az Arany János Múzeumba került egy darab, négy és fél szeles rojtps szárú, korcos derekú „bűgatya”, amely hajdanán egy kisparaszti réteghez tartozó férfi ünneplő ruhája volt. Ezenkívül még több ruhaféle is múzeumba kerül, már ritkaság számba menő dolgok (férfi és női alsó fehérneműk, felső ruhadarabok; ingek, hálóingek, pöndők. alsószoknyák, alsó ga­tyák, főkötők, vagy féketők stb.) Jelenleg ezekből (és a már meglevőkből) jól lehet re­konstruálni a századforduló időszakának férfi és női viseletét (a bűgatyás kispa- rasztét, a csizmanadrágos, mellényes mó­dosabb gazdáét, a módosabb gazda feleségé­nek és a polgáriasultabb paraszti réteghez tartozó nő ruházatát). Sajnos, hiányos még a kis- és középparaszti réteg női viselete, a mindennapi és az ünneplő, mely azzal ma­gyarázható, hogy elhordták, s utána elkal­lódott, nem őrizgették tovább. Az utóbbi hónapokban a néprajzi-kézmű­ipari gyűjtemény egy fontos mesterség esz­közanyagával, Nagy Lajos ácsműhelyének berendezésével, munkaeszközeivel gyarapo­dott. Múzeumba került a mester megmaradt iratanyaga is, mely a helytörténeti doku­mentációs tárban kapott helyet. Az iratanyag túlnyomó része költségvetés, amely értéke abban rejlik, hogy az elkészítendő munka teljes anyagszükségletét magába foglalja, utal az ácsmunka eljárására, s egészében . fontos adatokat szolgáltat Nagykőrös népi építkezéséről, századunk első feléből. A HELYTÖRTÉNETI DOKUMENTÁCIÓS ANYAG más forrásból is gazdagodott. Külö­nös figyelmet érdemel özv. dr. Tancsa Gyu- láné adománya, amely (a gazdasági fel­jegyzések, birtokiratok, kalendáriumok, régi könyvek között) egy kéziratos füzetet is tar­talmaz, s ez a népi gyógyászathoz szolgáltat becses adatokat. Tancsa János jegyezte fel a múlt század második felében azokat a népi gyógymódokat, melyek Nagykőrösön szoká­sosak voltak, s jól tükrözik a korabeli álla­potokat, mikor a parasztember jobbára csak önmagára számított, felhasználta a ter­mészet minden javát önmaga és jószága or­voslására, sőt még e tevékenységét babonás hiedelemmel is átszőtte. Az érdekesség kedvéért idézünk e kézira­tos könyvecskéből: „Daganatról, Ha köszvén- től vagyon, szedj nadragulya gyökeret (me­lyet nagy fűnek is hívnak) azt fejsze fokkal törd meg vagy reszeld mag, tölcs rá erős ’pá­linkát és ha megélted 24 óráig a pálinkával mossad, a gyökerével kössed prob, (atum est). És erről azt tartják, hogy ki ásá­sakor a földben maradott gyökereire egy kis sót és egy kis fehér kenyeret kell tenni mer annak, amelyiket el visznek nem lesz ere­je ...” Ez az értékes adomány, és az idézett példa is bizonyíték arra, hogy a pusztán ér­dekességen kívül, tudománytörténeti, hely- történeti szempontból az ilyen jellegű iro­mányok, feljegyzések is (mint rögzített nép­hagyomány) mennyire fontosak. KÉRÉSSEL FORDUL az Arany János Mú­zeum a kedves újságolvasóhoz, segítse to­vábbra is a múzeum tárgyi, dokumentációs gyűjteményének gyarapítását. Sajnos, meg­oldhatatlan, hogy a múzeum szakemberei önerőből felkutassanak minden zugot, hátha akad valami érdekesség az utókor számára. Nyilván még sok helyen őriznek iratokat, feljegyzéseket a család életére, a mezőgaz­dálkodásra vonatkozóan. Biztosan találha­tók még másutt is a népi gyógyászatra vo­natkozó (mind emberre, mind jószágra) kéz­iratos dolgok vagy őrzik az ősök szellemi hagyatékát, mint például a régi lakodalmak vőfélyeinek a versbe szedett rigmusait, egyéb köszöntőket. E fontos dokumentu­mok elveszve szegényebbé teszik Nagykőrös kultúráját. Akinek birtokában van ilyesmi, kérjük, ér­tesítse múzeumunkat, hogy megőrizhessük az utókor számára. "Az ilyen jellegű írásos feljegyzések fajtáit vég nélkül lehetne so­rolni (a már említetteken kívül különböző katonaélmények, régi családi krónikák, ko­rabeli feljegyzések stb.). Az iratokkal egyen­értékűek a tárgyak is. Sok padláson, kam­rában még ma is érdekes és értékes mú­zeumba illő anyag rejtőzik. A múzeum gyűjti a régi szépmivű cserépedényeket és az egykori gazdálkodási munkaeszközöket is (vidacseke, más ekefajták, vetőgép, szóró­gép, háztartásbeli eszközök). A MŰZEUM RAKTÁRAI továbbra is vár­ják a Nagykőrös vonatkozásában érdekes írásos és tárgyi dokumentumokat. Novak László múzeumigazgató i az elnök —, hogy az esztendő felében az állatoknak jó lege­lőt biztosítunk. Két nagy fü­ves területünk van, az egyik az alszegi vásártéren, a másik a Kürti-laposban, s az előbbin 90, az utóbbin 40 szarvasmar­ha legel. A teheneket négy pásztorunk mindennap csordá­ban hajtja ki a legelőkre, a növendék jószágok karámban töltik az éjszakát. — Megtartjuk a legszigo­rúbb egészségügyi követelmé­nyeket. Legelőre csak gümő- kórmentes jószágot fogadunk, és a tulajdonosnak otthoni is­tállójában sem lehet fertőzött szarvasmarhája. — A legalacsonyabb fűbért kérjük, ami egy idényre jó­szágonként 800 forint. A téli takarmányozást is igyekszünk elősegíteni: a tulajdonosoknak szénakaszálási lehetőséget biz­tosítunk. A legelők karbantar­tására nagy gondot fordítunk. Az idén is 200 mázsa műtrá­gyát szórtunk ki. Dr. Csete Lajos elmondotta, hogy évi 463 ezer forintos ke­retből, saját erőből dolgoznak. A legelőkre járó tehenek szá­ma az idén 15—20-szal emel­kedett, amit az magyaráz, hogy több, főleg tsz-nyugdíjas jószágtartó bejött lakni a vá­rosba. A tej átvételi árának emel­kedése növelte a tehéntartási kedvet. Vannak fiatal csalá­dok, akik 3—4 tehenet tarta­nak, s többen fejőgéppel dol­goznak. A termelők a jó tej átvételi ár ellenére, túrót és tejfölt is juttatnak a piacra, melyek készítése kifizetődő. A vele járó munkát nem számít­ják, mert a melléktermékként keletkező savót felhasználják a malacok etetésére. Dr. Simon Ferenc főmezőgaz­dász a termelőszövetkezetben folyó egyéb munkákról szólt: — Az időjárással megbirkóz­va, mélyfekvésű földjeinken is idejében elvégeztük á kuko­ricavetést. A kertészetben a fóliaágyakban és a szabad­földbe rendben kiültettük a paradicsomot és a paprikát. Uborkát 10 hektár területen, szerződésre, vetőmagnak ter­melünk. A csapadékos időben sok gonddal és munkával járt a lucerna első kaszálásának betakarítása. — Már készülünk az aratás­ra is. Két arató kombájnunk mellé egy új szovjet gyárt­mányú SZK kombájnt és egy magtisztító gépet vásá- ■ roltunk. A szarvasmarhatelepen Ta- Icácsy Imre főállattenyésztőtől érdeklődtünk: — Tehenészetünkben első­sorban tejhasznú állatokat tartunk. Május eleje óta a jó­szágokat legeltetjük is, ami növelte a hozamot. Juhásza- tunkban most volt a birkanyí­rás. Az állatok kiemelkedő gyapjúhozamot adtak: bir­kánként 5,5 kilói nyírtunk. Kopa László A levéltárban Jubileumi képzőművészet] kiállítás Ma, csütörtökön délben fél egykor nyílik meg a levéltárban az a képző- és iparművészeti kiállítás, ame­lyen a felszabadulás harmin­cadik évfordulójára hirdetett ifjúsági pályázat legjobb alko­tásait mutatják be. A kiállítást Gulyás Sándor, a városi KISZ- bizottság titkára nyitja meg. JUNIUS 15-EN Megnyílik a takarékszövetkezet helyi fiókja Lapunkban már hírül adtuk, hogy a Kőcser és Vidéke Ta­karékszövetkezet Nagykőrösön létesít fiókot. Megnyitása jú­nius 15-én lesz a Rákóczi út 1. szám alatti épületben, amely korábban ERDÉRT-lerakat volt. Ettől az időponttól vár­ják a lakosságot betét, köl­csön, gépkocsinyeremény-be- tétkönyv, biztosítási és egyéb szolgáltatásaikkal. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a fogyasztókat, hogy június 6-án reggel 7 órától délután 16 órá­ig a Petőfi, Tüzér, Báthory, Bocskai, Pipa, Kisfaludi, Cso­konai Arany J., Tompa, Nán­dor, Berzsenyi, Bajcsy-Zsüinsz- ky és Teleki utcákban kar­bantartási • munkák miatt 1 áramszünet lesz. Népszerű ifjúsági előadások Három százan látták a Szöktctés a szerályból-l Az Arany János Művelődési Központ színháztermében a minap 300 nagykőrösi iskolás­gyermek nézte végig azt az if­júsági előadást, melynek ke­retében a Déryné Színház együttese a Szöktetés a sze- rályból című operát adta elő. A művészek játékát szűnni nem akaró tapsvihar kísérte, s az előadásról a gyermekek ma­radandó élménnyel tértek ha­za. Az előadás után .elbeszélget­tünk Kiss Istvánnal, a művelő­dési központ igazgatójával. — Színházi, bábszínházi és irodalmi műsorokból minden esztendőben rendezünk ifjúsá­gi előadásokat — mondotta —, amiben az iskolák készséggel támogatnak bennünket. Igyek­szünk a fiatalságot a színház szeretetére nevelni. — A körösi színházi kultúra fejlesztése érdekében jó kap­csolatot építettünk ki több színházzal, köztük a Déryné Színházzal és az Országos Ren­dező Irodával, s kedvezményes bérletekkel is segítjük az elő­adások látogatását. — Csaknem 20 szakkörünk és klubunk mellé most újra megnyitjuk olvasótermünket is a művelődési központ előcsar­nokában — mondotta az igaz­gató. K. L. SPORT Drámai hajrá után győzelem Ismét több fronton szere­peltek a nagykőrösi kézilabdá- sok. Csütörtökön a toldis nők Szigetszentmiklóson vendég­szerepeitek, szombaton a Kini­zsi ifik Országos.Ifjúsági Ku­pa-mérkőzést játszottak Gal- gahévízen. Vasárnap a Kinizsi­sporttelepen férfi, a Toldi-pá­lyán női bajnoki találkozókra került sor. FÉRFIAK NB II: Nk. Kinizsi—DELÉP (Szeged) 25:24 (13:10). Nk.: Szabó — Dér (4), Juhász (6), D. Kovács F. (3), Podhorszki (5), Varsányi (3), Kolossá (3); cse­re: Vikartóczki (1). Mindkét csapat nagyon jól, keményen, de sportszerűen védekezett, és szoros eredményállás volt az elején, 10. perc = 4:4. Az első félidő további részében a Ki­nizsi eddigi legjobb NB Il-es csapatjátékával, határozott tá­madásokkal, megérdemelt ve­zetést szerzett a múlt évi 5. helyezett éllen. Szünet után visszaesett a színvonal, de a hazaiak játéka is. Izgalmas volt a 20:20-szal induló utolsó negyedóra. Drámai volt a küz­delem, s végül az óriási aka­raterejű Podhorszkinak az utolsó percben lőtt két góljá­val győzött a Kinizsi. Összevont járási: Albertirsai VSE—Nk. Kinizsi ifi 20:8 (6:6). A vendégek késése és az NB Il-es mérkőzés kezdése miatt 2x17 percet játszottak. A kö­rösi fiatalok időnként ügyes­kedtek a jóval rutinosabb, de könnyelműsködő irsaiak ellen. Góldobók: Szőke II (2), Benkó (3) , Benke (1), Kiss L. (1), Du­dás (1). A Nk. Kinizsi II—Tá- piószelei Kohász mérkőzésére a szeleiek nem érkeztek meg. Országos Ifjúsági Kupa: Galgahévízi Tsz SK ifi—Nk. Kinizsi ifi 19:5 (10:1). A héví­ziek játékán meglátszott, hogy rendszeresen edzenek, s a jobb csapatjáték döntött. Góldobók: Fehér (3), Mészáros (2). NŐK Megyei bajnoki: Nk. Toldi DSK—Szigetszentmiklósi TK 13:12 (6:5). Nk.: Hatvani — Pocker, Polgár, Gálig (5), Dér (4) , Bató (1), Vikartóczki (1); csere: Szaráka (2). Mindkét együttes jól játszott, és a kö­rösieknek idegenben sikerült győzniük. Az ifimérkőzésen a toldisok bal oldala gyengélke­dett, amit az ellenfél kihasz­nált, és 9:6 (4:2) arányban nyert. Góldobók: Nagy E. (3), Kecskés (2), Ulicska (í). Szigetszentmiklósi TK—Nk. Toldi DSK 10:9 (4:6). Nk.: Hat­vani — Pocker, Bató (1), Gálig (1), Dér, Vikartóczki (7), Sütő; csere: Szaráka. Felújított sala­kon fogadta az ellenfelét a DSK, a második félidőben már 8:4-re is vezetett, de a hajrá­ban igen jól védekező SZTK megfordította az eredményt. A Toldi ifi második félidőre erő­sen feljavult játékával 15:5 (5:4) arányban biztosan verte az SZTK-ifiket. Góldobók: Kecskés (8), Nagy E. (3), Tóth É. (2), Apró M. (1), Ulicska (1). CSÜTÖRTÖKI MŰSOR Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 18: Nk. Kinizsi ifi—Dunai Kőolaj (Százhalombatta) ifi, férfi OIK-mérkőzés. Gödöllő: G. Gépgyár—Nk. Toldi DSK női felnőtt és ifjúsági megyei baj­noki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16.30: Nk. Kinizsi—Nk. Kinizsi II, barát­ságom mérkőzés. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Az lesz majd a nap. Színes, zenés angol film. Kísérőműsor: Zenekar. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÚTI ISKOLÁBAN Életünk legszebb nyara. Amerikai film. Előadás kezdete: 7 órakör.

Next

/
Oldalképek
Tartalom