Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-29 / 151. szám
PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA fA CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6L£D VÁROS XIX. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1975. JÚNIUS 29., VASÁRNAP f Szárított zöldségek, exportra Jobb munkaszervezéssel —magasabb termelékenység Keresett a petrezselyempor és a morzsolt hagyma A Konzervipari Tröszt Pest megyei Zöldség. és Gyümölcsfeldolgozó Vállalata évről évre tekintélyes mennyiségű szárítmányt exportál. T. Tóth János, a vállalat igazgatója az idei szezonról itajékoztaitia lapunkat Az idei év eílső öt hónapja jóval eredményesebb volt az előző esztendő hasonló időszakánál. Amíg 1974-ban május végéig 360 tonna termék hagyta él a gyárat, idén már 745 tonna. Ez a múlt évi mennyiségnek itöbb mint a duplája. Az exportszállítások kedvező ütemben haladnak, jó a minőség, nincs reklamáció. A vállalat fiatal szakembered a levélzöld szárításához új feldolgozási és fcikészítési módszert dolgoztak ki, amely alapján egy vonalon, egy munkafázisban állítják elő az árut, amelynek 80 százaléka megállja a helyét a külföldi piacon is. Ez a módosítás termelékenyebbé és gazdaságosabbá teszi a szárítóüzem munkáját. Nincs külön szárítás, külön válogatás, minit korábban, egybeolvad a két munkafolyamat. Az emberi kéz csak az utóválogatás során kerül kapcsolatba a termékkel, ipari jellegű a feldolgozás. A levél- zöldeket (petrezselyem, zeller), a korszerű Binder-típusú gépekkel nyersen fel aprítják, saaletotálják, három gépen mossák, majd szárítják. A további teendőket saját kivitelezésű és összeállítású gépekkel végzik. A felsorolt műveletek összesen 35—40 személynek adnak munkát. Mielőtt áttértek a jelenlegi módszerre, ugyanazt az anyagot legalább háromszor mozgatták és ötven asszony válogatta az alapanyagot. A különbség szembetűnő. Június 16-án Indult a szezon Cegléden. A levélzöldet három helyről szerzik be: a Lajta-Hansági Állami Gazdaságból, Apátfalváról és a jász- karajenői Árpád Termelőszövetkezetből. Ez á termáik a levespor egyik alapanyaga. Az első szárítmány szállítmányok már elindultak az NSZK-ba, Svédországba és Hollandiába. A vállalat feladatait a piaci igények határozzák meg. Termékeik 90 százalékát külföldön értékesítik. Az üzletkötő szakemberek felmérései alapján módosítják a gyárt- mányszerkezeteit. Már a jövő évre is megkezdték a szerződésikötést a gazdaságokkal. 1976-ban összesen huszonnégyezer tonna vegyes zöldséget kívánnak felvásárolni. Sárgarépát és petrezselymet például az Üj Tavasz Termelőszövetkezet üllői gyökér-, zöldségtermelési rendszerének gazdaságaitól szereznek be. Ezzel az a törekvésük valósul meg, hogy ne az ország távoli részeiből, hanem a közeli termelőszövetkezetekből, állami gazdaságokból vásárolják a nyersanyagot. Augusztus közepéig tart a petrezselyem- és zellerlevél feldolgozása. Nemsokára megindul a hagymaszárítás. Ezt a nagykátai gyáregység júliusban kezdi, de jut belőle Ceglédre is. Beindulnak a Tápiószőlősön, Nagykörösön, Albertirsán, Pilisen, Szentlő- rinckátán, Viszneken és Pán- don felállított tisztítóteliepek. Amint befejeződnek a \ fontos mezőgazdasági munkák, a többi közötit a ceglédi Kossuth Tsz asszonyai is a hagymával foglalatoskodnak. Ebből a növényből egy idényben kilencszáz vagonnal dolgoznak fel. Szeptember elejére megérkezik a piros paradicsom- paprika. Ezt egy köbcentiméteres szárított kockákban értékesítik. Jelenfleg két csumá- zóigépük van, rövidesen újabb négyet várnak, nagy segítség lesz, ha megérkeznek. Termékeiknek, így a hagymának is, állandó piaca van. A szakemberek többféle szempont alapján csoportosítják a hágymaszárítmányokat. Megrendelés szerint készítenek szárított hagyma-szeleteket, morzsolt hagymát, illetve pi- rított-morzsoltat. Kapós a pirított vöröshagyma por is. A közelmúltban húsz vagon szárított hagymát küldtek Kubába, nagy fémdobozokba csomagolva. A ceglédi gyárban kiemelkedően jó munkát végez a Zrínyi Hona és a Felszabadulás szocialista brigád. Jutalmul az előbbi Miskolcon és környékén, az utóbbi Debrecenben és Hajdúszoboszlón tett kirándulást. A nagy- kátaiak pedig Szegeden jártak. T. T. jyapokon belül fölzúgnak a * gépek, és megkezdődik mindenütt az aratás. Raktárakba kerül az új búza. Malmok őrWc az apró szemeket. Kemencék sütik a tésztává dagasztott lisztet. Hamarosan fölszegjük az új kenyeret. Dédapám hajlott hátát, látom átsejleni a kombájn vaslemezei között- Vagy csak a tűző nap játszik? Rettenetes hőség van, reszket a levegő a szőlőtőkék fölött. A szélső sortól egy - lépésnyire ott ringatózik az aranysárga tábla. Dédapám elöl, mert az illendőség is úgy kívánja, nagyapám mögötte. Nem szólnak egyetlen szót sem. Suhan a kasza, engedelmesen dől a búza. Olyan rendben fekszik a tarlón, mintha igazította volna valaki. Szél sem rezdül. Az ingek nedvesen tapadnak a hátakhoz, a kalapokon kiüt a só, az izzadtságtól. Ütemre lépnek, ahogy a munka kívánja. Amikor végigérnek a soron, megállnak, az ing szélivel megtörlik arcukat, hunyorogva az égre néznek, azután újra nekisuhintják a kaszát. Hátul nagyanyám, meg anyám hajladozik, könnyű, tarka ruhában. Szedik a markot, kötik a kévét. A szomszéd tanyából idehallik a cséplőgép dohogása. Haladniuk kell,- mert szombatra ígérte a gépész, hogy átérnek a Pál-tanyára. Ma meg kedd van. A piacra sem tudott az aratás miatt kimenni nagyanyám. Dohog is a kendője alatt... I iédsupám veszi kezé- •*-' be az első kenyeret. Félórája vették ki a kemencéből. Késével keresztet húz rá, aztán ezeréves mozdulattal megszegi. Csöndben ülünk az eperfa alatt. Kezünkbe vesszük a hófehér szeletet. Gyönyörű pillanat. — Jó kenyér — bólint dédapám. IDtőst? Most indulnak a gé- á’-í pék. Hatalmas kombájnok. Egyetlen gép egyetlen napon többet dolgozik, mint dédapámék egy héten. Nemrég azt mondta valaki, hogy nálunk ezer hektár termést harminc ember takarít be egy hónap alatt, s közülük nyolc kom- bájnos. — Amikor az első kombájn nekilódul az érett búzának, mintha a te kezedben villanna a kasza, dédapám. Hortobágyi Zoltán Eredményeikhez gratuláltak Jutalomutazás Szentendrére még visszatérnek — Gyerekek, voltatok már Gödöllőn vagy Szentendrén? A kérdésre nemet intő fej- rándítás a válasz. Ez lesz az első találkozás Pest megye két nevezetes településével, no, meg az út során több másikkal, ahol megáll a különbusz. Csak érkezne már! Cegléden, az OTP-fiók előtt kis csoport topog, várakozik: Bogdán Benőné könyvelő, Dudás Dénesvé ügyintéző, Pálinkás Miklósné pénztárellenőr, valamennyien a Kodály Zoltán nevét viselő OTP szocialista brigád tagjai, a fiók vezetőjével, Szabó Pálnéval. Az OTP Pest megyei igazgatósága j utalom-körutazásra vitte a megyében azokat a dolgozókat, akik mindennapi munkájuk során, vagy azon túl is, baráti körben, környezetükben szorgalmazták és eredményre vitték az ifjúsági betétgyűjtést. Szervező igyekezetüknek Cegléden is sok fiatal látja majd hasznát, hiszen a havonta rendszeresen félretett ösz- szegek, amelyekkel a szerződés szerint betétjüket gyarapították, hamarosan „meg- fiadzva” segítenek vágyaik elérésében. Azok, akik elsőként helyeztek el a városban betétet, hamarosan teljes összegben, kamatostul visz- szaikaphatják, s válthatják át utazásra, járműre, ki mire szánta. Van, akinek épp a hamarosan átvehető lakáshoz kell a pénz. Többen érdeklődtek, folytathatják-e a hasznos akciót, válthatnak-e újat betelt lapjuk helyébe? Üdvözlet Tyereskováéktól Az autóbusz megérkezett, kollégák üdvözölitek, s kényelmes helyek várták a Kodály- brigád tagjait, akik örömmel újságolhatták, hogy volt bizony, aki az alkalmat kihasználva, nyitva találván az OTP- fiókot, most váltott ifjúsági takarékbetétet, jutalmul szépen érettségizett lányának. Monoron, Pilisen, Albertirsán, Cegléden át, Nagyká- ta és Gyömrő felé folytatta útját a busz. Az érkezőket mindenütt vártáik, munkájúikhoz gratulálva, fogadták. Nem maradtak el a kis munkatársi meglepetések sem. Gyomron a Tyereskova- brigád, amely épp harmadszor nyerte el az aranyko- szorút jó munkájáért, színes, dedikált képeslapot adott emlékül a vendégeknek. Nagy- kátán, az OTP-fiók udvarán, legszsibb gyümölcsét érlelte a kis meggyfa, jutott belőle a vendégeknek. Aszódon, a helyi OTP-fiók valamennyi dolgozója ott volt, hogy a juta- lomúton részt vevő szorgalmas kollégákat köszöinltse. Emlékezetes marad A ceglédieknek Szentendre adta a legnagyobb élményt. A kompon utazás, mintha hangulati előkészítő lett volna. A Duna-parti, romantikus városka zegzugos utcái, a skanzen látványa, a Theatrum Étteremben felszolgált ebéd sokáig emlékezetes marad számukra, de másnap, amikor munkahelyükön társaiknak beszámoltak az útról, egyhangúan egy másik kiállításra szavaztak. Szentendrén járva, nem kerülték el Kovács Margit kerámikus művész gyűjteményét, a hangulatos, művészi kincseket rejtő, kis csodaházat. A kiállítás olyan örömet szerzett, hogy elhatározták, oda még visszatérnek, ha lehet, majd egy szentendrei brigádkirándulás alkalmával, hogy valamennyien gyönyörködhessenek Kovács Margit csu-i palélek munkáiban, kerámiáiban. E. K. SZABADSÁG TSZ Kedvez# termést ígér a Kajszibarack1 MÉLTÓK A MEGTISZTELŐ CÍMRE Szakmai gyakorlaton Cegléden, a Volán 1/11. számú Vállalat Körösi úti tanműhelyében, az első és másodéves autó- és gépjármű villamossági mű szerész tanulók nyári szakmai gyakorlatukat töltik. A harmadévesek már befejezték tanulmányaikat, elméleti és gyakorlati ismereteikről most adnak számot. Képünkön: Bicskei Károly szakoktató, az elektromos próbapadnál, a másodévesek egy csoportjával foglalkozik. Apáti-Tóm Sándor (elvétele A ceglédi Szabadság Termelőszövetkezet tekintélyes mennyiségben termel paradicsomot, paprikát és káposztát. Ezekkel részben öt zöldségboltját látja el, részben piacra szállít. Jut belőle a MÉK felvásárlótelepeire és a konzervgyárnak is. A Dánosi út mentén nagy területen foglalkozik dinnyetermesztéssel. Gyümölcsösében kedvező termést ígér a kajszibarack. A HUNGAROFRUCT közvetítésével, a legszebb gyümölcsöket külföldre szállítják, hatkilós csomagokban. Igaz, a csomagolás, válogatás sok bajlódással jár, de kifizetődik, tíz forint feletti kilónkénti árat ígér az exportáló vállalat. A tsz-beliek szerint húsz vagon barackot szednek le az idén. Negyven hektár almáskertjük még fiatal telepítés, nem számítanak bőséges termésre. A lucerna első kaszálása után betakarították a tervezett évi hozam háromnegyed részét. Hideglevegős szárítással állítják elő a szénát, amelyből hat kazlat raktak. Egyik sem kisebb 15—18 va- gonnyi mennyiségnél. A takarmány elegendő lesz a 425 férőhelyes szarvasmarhatelep lakóinak. Az állattenyésztési felügyelőséggel együttműködve, bekapcsolódtak az úgynevezett intervenciós borjúnevelésbe. A háztáji gazdaságokból felvásárolt üszőborjakat felnevelik, és megtermékenyítés után adják tovább a nagyüzemi gazdaságoknak. Az év elején százhúszat vettek, azok már kikerültek a legelőre, helyüket ugyanannyi foglalta el, s ősszel jön a harmadik turnus. A régi épületből kialakított mesterséges borjúnevelő alkalmas helynek bizonyul. Még egy kétszáz férőhelyes istálló épül, amely a kötetlen tartásra alkalmas. Az idei évi gazdálkodás is bizonyítja, hogy méltók a tavasszal elnyert „kiváló termelőszövetkezet” címre. T. T. Elkészült a baleseti sebészet A ceglédi kórházban július 1-én, kedden délután adják át a baleseti sebészeti pavilont, valamint az orvosszállást, és avatják fel Szabó Iván szobrászművész térpl&sztiikáját. Bajnokság végén, osztályozó efőtt Feljut-e Abony az első osztályba? A járási bajnok labdarúgócsapat sikeréről Az 1975. évi járási labdarúgó-bajnokságot fölényesen nyerte az Abonyi Tsz SK csapata. A fiatal, átlag 21 éves életkorú csapat, Gönczöl Géza edző vezetésével, harmadik éve készül arra, hogy egy osztállyal feljebb jusson. Ami nem sikerült eddig, abban reménykednek most, amikor a járási bajnok gárda ma, június 29-én és július 6-án Monoron, semleges pályán, a gödöllői, illetve a nagykátai járás bajnokával vív egy-egy mérkőzést a megyei I. osztályba jutásért. Ebben a bajnokságban, miután az elmúlt évi összevont, járási után újra önálló lett a ceglédi járás bajnoksága, az abonyi csapat jóval alaposabb felkészültségről tett tanúbizonyságot, mint a többi résztvevő csapat. k A 24 mérkőzésen, három fordulóban, tizennyolc játékos szerepelt, közöttük a legjobb átlagteljesítményt Kósik András és Gulyka Pál nyújtotta. A csapat gólkirálya Makai Tibor volt 30 góllal, míg a fiatal Diószegi 18 alkalommal talált a kapuba. Az edzések látogatottsága azonban nem volt teljesen kifogástalan tavaly, és ez esetenként megmutatkozott a csapat játékán. A labdarúgó-szakosztály ifjúsági csapata is bajnokságot és jogot nyert az osztályozón indulásra. A csapatban sok tehetséges fiatal bontogatja szárnyait, akik remélhetőleg, nemsokára az esetleg felsőbb osztályban szereplő, első csapatot erősítik. Ehhez azonban szükséges, hogy az illetékesek elsősorban a helyi labdarúgás megerősítését tartsák szem előtt, ne pedig a legtehetségesebbek átajánlását magasabb osztályú csapatokhoz. Bízunk abban, hogy az abonyi első és ifjúsági csapat egyaránt a megyei bajnokságban szerepel az 1975—76. évi bajnokságban. Magyar László Ceglédi oroszlán a Csók Galériában «•Magyar Kisgrafika, 1975 címmel rangos kiállítás nyíll Budapesten, a Csók Galériában, a Magyar Képzőművészek Szövetsége, a Kisgrafika Barátok Köre és a Képcsarnok Vállalat rendezésében. Az ország legrangosabb grafikusművészei sorakoztak fel alkotásaikkal s tablókon. A kiállitók között Kékesi László grafikusművész egyebek között két ceglédi tárgyú grafikával szerepelt: az egyiket Dózsa György születésének 500. évefordu- lója alkalmából készítette, amelyen — mint Dózsa egyik állomása — Cegléd szerepel, a másik „Az 1848- ás forradalom 125. évfordulója, Cegléd 1973.” feliratot viseli, s azt ábrázolja, ahogy a Cegléd címeréből kilépő oroszlán elűzi a kétfejű Habsburg- sast. — Pest megyei vadászok. Az országban mintegy 25 ezer vadász van, akik közül 3408 él megyénkben. A vadásztársaságok száma 740, amelyből 85 haszonbérlő vadásztársaság. Ezenkívül 23 bérkilövő vadásztársaságot is itt tartanak nyilván. Régi aratás
