Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

1975. JÚNIUS 29., VASÄRNAP XMíitan Pest megye határán A fák birodalma, több mint tízezer hektáron Mi az erdő? Terület, amely ífáfc ad az iparnak és a mező- gazdaságnak? Fák, amelyek otthont adnak az állatoknak és védnek az időjárás szélsőségei­től? Szemet gyönyörködtető, egybefüggő zöld facsoport, amely felüdíti a pihenést ke­resőket? Mindez külön-külön, de együttesen is: erdő... Hármas funkció Á környezeti ártalmak roha­mos növekedése, a környezet­védelmi feladatok fokozódása mind átfogóbb ellenintézkedé­seket kíván, és sok célszerű együttműködést sürget. Az er­dők hármas funkciójának be­töltésére az állami erdőgazda­ságok műszaki irodája prog­ramtervezetet dolgozott ki a Budapestet körülvevő külső és belső zöld gyűrű létrehozásá­ra, a már meglévő zöld terüle­tek továbbfejlesztésére, első­sorban a környezetvédelem és a pihenő ember szolgálatában. Dr. Madas András, mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes legutóbb tar­tott tájékoztatójából kitűnt: miképpen alakul majd ki a Budapest körüli megyehatáron a jelenlegi lu'iszezer hektár he­lyett a távlatban 33 600 hektár erdő. Ez a program átfogja Pest megye agglomerációs te­rületének nagy részét, 26 köz­ségre terjed ki. Két gyűrű között folyosó Az úgynevezett jóléti erdő a környezetvédelmet és az üdülést szolgálja. Az ilyen er­dő szabályozza a környék víz- háztartását, csökkenti a szél hatását, tisztítja a levegőt, megszűri a zajt, megoldva ter­mészetvédelmi feladatát. Ezért ezeknek az erdőknek nemcsak esztétikusaknak kell lenniük, hanem az aktív tájvédelem keretében otthont is kell ad­niuk az őshonos fa- és cser­jefajoknak, az állatvilágnak. A meglevő zöldterületek ma még nem tudják hiányta­lanul betölteni ezeket a fel­adatokat. Már csak azért sem, mert egyenlőtlen a területi el­oszlás. A tervezők részben abból indultak ki, hogy a bu­dai és a pesti oldal zöldöveze­te aránytalanul fejlődött — a budai oldalon háromszorta na­gyobb területen van erdő és összefüggő zöldterület ;—,' s ezt az ellentmondást fokoza­tosan meg kell szüntetni. A tervezet szerint 14 ezer hektá­ron erdősítenek, 9,5 ezer hek­táron a pesti, 4,5 hektáron pe­dig a budai oldalon. Az össz­területből 5600 hektárnyi esik Budapest, a többi Pest megye közigazgatási területére. A külső zöldövezet észak- nyugati részét a Pilis nyúlvá­nyai, nyugati oldalát a budai hegyek erdőkoszorúi határol­ják. A pesti oldalon az övezet keleti felén a Göd—Csornád— Kerepes—Pécel erdővonulat terül el. A belső zöldövezet közvetlenül a beépített terüle­tek határán fog húzódni, job­bára a lakótelepek mellett. A két gyűrűt folyosók kötik ösz- sze, amelyek mintegy szállít­ják a külső övezet* jó levegő­jét a belső, sűrűn lakott terü­letekre. A szakemberek arról is gon­doskodtak, hogy a következő években fásítsák az úgyneve­zett tájsebeket, régi bányákat, szeméttelepeket és a környezet esztétikumát rontó kopár terü­leteket. Messzemenően figye­lembe vették az erdősítésre megfelelő területeket átenge­dő termelőszövetkezetek érde­keit is. A tervezet készítői ez­zel kapcsolatban azt javasol­ják, hogy a termelőszövetke­zetek hozzanak létre társulást az erdőtelepítésben már nagy jártasságra szert tett Pilisi Parkerdőgazdasággal. Ily mó­don szakszerű erdőtelepítése­ket kezdhetnek, költségvetési támogatással. Fennsíkra: cserszömörce Az erdőmémöikök a termő­helyi adottságoknak, valamint az esztétikai és az üdülési-ki­rándulási szempontoknak leg­jobban megfelelő fafajokat és díszcserjéket' szánják a kije­lölt területekre. A pesti oldal homokos talajára például ha­zai nyár, fékétéfenyő, cserfa, vadcseresznye, vadalma-körte, nyír és berkenye kerül. A gö­döllői tangazdaság nagy, kopár, mezőgazdasági művelésre al­kalmatlan területet engedett át a külső zöld gyűrű kialakí­tásához, ide is vadgyümölcsöt és lombozatával sok szépséget, árnyat nyújtó vegyes erdőt ül­tetnek. A budai oldal talajviszo­kisvárosi pógárok összejöttek az önfertőzési e. Nem kell la­zítani? Kiengedni? — Miért támad? Néz rám, hosszan. Legszí­vesebben a konyha mozaik­kövét bámulnám. Azután hir­telen, minden átmenet nélkül azt mondja: — Ezek külön-külön normá­lis emberek. A két doktor be­leszakad, akkora a körzete, D. például egy egész falu népét látja el. Ö, igen, a festő. A felesége vette rá, mert attól tartott, becsavarodik, semmi pihenés, semmi nyugalom, csak a munka. Ez a heti egy estéje szabad. Érti maga ezt?! — Miért ne érteném? — Dehogy érti. Mi sem ért­jük. Összejövünk, s nem tu­dunk mit kezdeni egymással. Mintha restellnénk, hogy napi gondjaink vannak, hogy hol boldogság, hol robot a munka. Ügy teszünk, nem érdekel bennünket a másik baja, sem a világ, semmi. Időnként ösz- szenézünk a férjemmel, ami­kor ezekre az estékre készü­lünk ... — És? — Nincsen és. Megyünk. az elnök: doktor úr, most ne bántsa őket, nemrég jutottunk egyezségre, adnak 500 ezer fo­rintot az óvodaépítéshez... Párbeszédek zajlanak, nem az a fontos, hogy ki a másik, csupán annyi, hallgasson, né­hány percig legalább, amíg a gombócok seregéből egy-egy kiszabadul a torokból. A kis­iparos valami számvetést csi­nál a másik doktornak, szakáll- doki Imrének, a mérnöknek bizonygatja, hogy igenis, ami­kor legutóbb esküt tett, ecse­tet többé nem vesz a kezébe, úgy érezte, most már ennyi játéka sincsen, játék nélkül pedig robotgéppé válhat az ember. Sasson undokoskodik, ajk­biggyesztve veszi tudomásul, hogy tanáréknak nincs több új lemeze, s lehuppan az egyik fotelbe. Odaparancsolja a férjét, colét hozat vele. Sza- káll-doki üget, tölt, viszi a po­harat; most éppen nem aggód­nak érte. Jön a végső kifulladás, vic­ceket kezdenek mesélni. Könyvek, jó könyvek. Az a kép? Kitették, hiszen ajándék­ba kapták, nem mondhatják azt... Miért nem mondhatják? Miért nem mondhatják egy­másnak az igazat, miért szé­gyellik magukat a másik előtt? — ... rendben van, mond­tam az elnöknek, semmi aka­dálya, hogy beszámoljak a végrehajtó bizottságnak, de akkor azt is el kell monda­nom, hogy a termelőszövetke­zet, többszöri felszólításom el­lenére, változatlanul a már lezárt területre hordatja ki a szerves trágyát, bár a köz­egészségügyi felügyelőségtől már büntetést is kaptak. Mire nyal már kevesebb változatos­ságra adnak módot. Itt nagy területekre feketefenyőt, me­zei juhart és kocsányos tölgyet szánnak. A köves fennsíkokon jól megmarad, és mutatós, kü­lönösen ősszel, a cserszömörce. A lakosság segít A fővárosi zöldövezet egyút­tal Pest megyei zöldövezet is. A vázolt nagyszabású tervek azonban nem vonatkoznak a Zsámbéki-medencére, ami nem jelenti azt, hogy ez a terület fehér folt maradna. Az Építés­ügy és Városfejlesztési Minisz­térium ennek a tájnak a már eddig is meglévő szépségeire alapozva külön üdülőterületi tervet készít. Addig is a Ha­zafias Népfront-bizottságok ve­zetésével és szakemberek irá­nyításával a lakosság gondos-, kodik az erdőtelepítésekről. Megfelelő alanyokat a Telki Erdőgazdaság biztosít. Nagyszabású fásítás folyik közvetlenül a főváros mellett, a Törökbálinti Állami Gazda­ság kiöregedett őszibarac­kosának a helyén, valamint a Dobogónak nevezett kö­ves érdi fennsíkon. A fá­sítást mintegy öt éve a KISZ-fiatalok kapták felada­tul, mintegy 25 ezer hektáron lesz itt erdő, cserjés. Az első eredmények már láthatók. A zöldövezeti program nagy feladat, jelentős erőt és anya­giakat kíván, érthetően nem. lehet egyik napról a másikra, de még egyik évről a másikra sem megvalósítani. Az ötödik ötéves terv befejezését azon­ban a fővárosi és Pest megyei területeken már mintegy fi ÍVÓ hektár új erdő fogja köszön­teni. Komáromi Magda h huszonegyek tagja MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK Székeket rak a takarító­nő a hosszú tanácskozóasz­tal mellé. Egyenlő távol­ságra, szabályos sorba. Be­hozza a deres üvegű, ás­ványvizes palackokat, vé­gül tálcán a poharakat. Egy óra múlva kezdődik a Csepel Autógyár igazgatói tanácsának ülése, melynek huszonegy tagjából kilenc munkás. Molnár István beállító lakatost a hajtóműgyáregy­ség 1300 dolgozója válasz­totta meg igazgatói tanács­tagnak. Egyhangúan rá szavazott az egész kollektí­va. Ügy is mondhatnánk: ma ő a vezérigazgató egyik munkás tanácsadója. Nem néma hallgató — Azt akartuk, ne csak né­ma hallgatója legyen a ta­nácsülésnek a mi választot­tunk, hanem tudjon hozzá­szólni a termelési, fejleszté­si és szociális kérdésekhez. Érveljen, legyen jó vitapart­nere a gazdasági vezetőknek. Ugyanakkor minket is tájé­koztasson az elhangzottakról. Molnár Pistában ezek a tu­lajdonságok mind megvannak — ilyen és ehhez hasonló vé­leményeket hallottam róla ve­zetőktől, munkásoktól, végül is az összegyűjtött mozaik­kockákból egy olyan ember képét rakhattam össze, aki ízig-vérig a szocialista típust eleveníti meg. Molnár István kisportolt, széles vállú, magas, rokon­szenves fiatalember. Komoly, kellemes modora, szabatos, szép beszéde még a télen fel­tűnt, amikor a hajtóműgyár pártái apszervi taggyűlésén mint szervezőtitkár beszámolt JULIUS , SrÉN ny'ilik BUDÄ-FLAX a pécsi ipari vásáron Immár ötödik alkalommal rendezi meg Pécs város Ide­genforgalmi Hi vatala a Dunán­túl nagyszabású ipari sereg­szemléjét, melyen nemcsak a Baranya megyei kiállítók, és a szomszéd tájegységek válla­latai vesznek részt, hanem az ország többi részéből is szá­mos kiállító hozza el termékeit. A július 5-én nyíló pécsi ipari vásár és kiállítás Méreteiben is felülmúlja az eddigieket: hatezer négyzetméternyi fe­dett és 12 ezer négyzetméter­nyi szabadtéri területén mint­egy 155 budapesti és vidéki, továbbá szovjet és bolgár résztvevő vonultatja fel kol­lekcióját. Hat árucsoportban rendezik meg a kiállítást, ezek a következők: élelmiszer, vegyipar, könnyűipar, gépipar, építőipar és szolgáltatóipar. A könnyűipar legnagyobb kiállítója a Budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat lesz, mintegy 200 négyzetméteres területű kiállító pavilonjában mutatja be teljes gyártmány­kollekcióját. A lakástextílián belül bútorszöveteket, nyomott mintás huzatokat, maratott eljárással készült malimó függönyöket láthat majd a közönség. Vásárra viszik nyári szezoncikkeiket, sátrakat, campingfelszereléseket, ösz- szeállításukból nem hiányzik a munka- és védőruha sem. A vásár rendezőségének bí­ráló bizottsága dönti majd el, hogy a különböző termékekkel megpályázott díjakat a kiállí­tók közül kik nyerik el. A Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat két cikkével aspirál díjra, a filmnyomott bútorvédő szö­vetével és a modem mintás, szintén hasonló technológiai eljárással készülő li neszt er szövettel. Újdonságként szere­pel majd az eddig még máé vásáron sem látott síma, vala­mint barkásított műszőrmével laminált farmeranyaguk is, amelyet télre ajánlanak a fia­taloknak. A július 13-ig nyitva tartó vásár szakosított pavilonjai­ban számos Pest megyei ki­állítóra találunk . majd, többek között a PEVDI is gazdag goiyóstollválasaték- kal jelentkezik a kiállításon. Viszem haza Imrééket, azt latolgatják, vajon a srác rend­ben lefeküdt-e, A ház előtt búcsúzunk, mikor a neje már a kanut nyitja, Imre azt kérdi: — öregem, fertelmes volt, ugye? — Fájt egy kicsit. — Mit mondasz? Fájt? Nem értem. — Nem baj, fiú. Egyszer majd meg kell értened. — Kódolva beszélsz. — Lehet. Az asszony a kapuból: — Imre, jössz? Nyújtja a kezét. Egy pilla­nattal tovább hagyja a tenye­remben, mint kellene. Jó, hogy a kocsi lámnáiának fényében nem látjuk egymás szemét. m — o Bura — csecsemőknek Főton a Műanyag- is Faipari Ktsz évek óta készít egészségügyi intézményeknek bútorokat, különböző berendezésekért. Az inkubáto­rok műanyag bórájának gyártásával 5 esztendeje foglalkoznak, az idén már közel 3 ezer darab készül. Gárdos Katalin felvétele a tagság előtt. Molnár Istvánt a gyár káderfejlesztési tervé­ben is számon tartják. — Hogyan lehet ilyen nép­szerűségre szert tenni? — Zavarba ejtő kérdés. Semmivel sem különbözöm a kollégáimtól, teszem a köte­lességemet, szeretem az em­bereket, ha tudok, segítek és ez kölcsönös. Nem kedveli, ha dicsérik, azzal mentegetőzik, hogy nem volt ő mintagyerek, különben is törvényszerű; ebben a kor­ban már mindenki lehiggad. Ebben a korban! 33 éves. A jelvény is bizonyítja — Apám asztalos volt, most nyugdíjas. Azt mondta, egész életében tolta a gyalut, a gyerekei tanuljanak. Gimná. ziumba íratott. Nekem egy dolgom volt: a tanulás. Az életem mégis úgy fordult, hogy az elképzelt, gyógysze­részi pályáról lemondtam és az esztergályos-köszörűs szak­mát szereztem meg. A Csepel Autógyár üzemfentartó gyár. egységében kezdtem, ipari ta­nulóként. Tíz év után, 1968- ban, amikor a szervóüzemet létrehozták, hetedmagammal idehelyeztek. Komoly célgé­pekkel dolgozom. Gépsorun. kon átmérő-, menetfurat, sík­köszörű, fogaskerékköszörű és hónológépek vannak. Ná­lunk készülnek a szervokor­mány hidraulikus vezérlőegy­ségei. Kiváló szakember, két ki­váló dolgozó elismerő jelvénye is bizonyítja. Mindig tájékozotlan — Ügy hallom, újból beült az iskolapadba. Es miért ép. pen a közgazdasági szakközép- iskolát választotta? — Mindenki ezt kérdezi. Hogy miért nem a gépiparit, annak története van. Még az XT megalakulása előtt az üze­mi szakszervezeti bizottságnak is tagja voltam. Amikor elém tették a hajtóműgyáregység féléves gazdasági tervét, mely­nek elfogadásáról döntött a bi­zottság, ahogy néztem a szám­halmazt, őszintén szólva azt sem tudtam, merről, hány mé- ter... Hogyan mondjak véle­ményt arról, amit nem értek? Zavart a tájékozatlanságom, gyér közgazdasági ismereteim­mel felelőtlenségnek éreztem az állásfoglalást. Akkor hatá­roztam el, hogy gazdaságpoli­tikával foglalkozom. Nem ve­szik kárba a gép mellett sem. Szerintem a gyárnak egyre job­ban szüksége lesz majd olyan munkásokra, akik gazdálkodni •is tudnak. Hogy mennyire így van, beigazolódott: az előbbi igazgatói tanácsülésen az el­lenőrző bizottság felmérő mun­káját tárgyaltuk. Ahogy hall­gattam a beszámolót, egyszer­re csak rádöbbentem, értem, követni tudom a számomra eddig legfeljebb parasztlogiká­val levezetett folyamatokat. Kedvet adott a tanuláshoz. Rálátással a gyárra — Egyenlő partnernek te­kintik magukat a tanácsban? — Igen, csak még ez nem jelenti azt, hogy azok is va­gyunk. Mint pártvezetőségi tag. az alapszervi gyűléseken is azt hangoztatom, hogy minél előbb ki kell magunk közül nevelni, politikailag, gazdaságilag ala­posan felkészült fiatal munká­sokat, aikik a mozgalmi szer­vezetekbe vagy éppen az igaz­gatói tanácsba kerülnek. Véle­ményem szerint a szocialista demokrácia is csak így érvé­nyesülhet: magasan kvalifi­kált, 6zéles látókörű munkás lehet partnere, tanácsadója a vezetőknek, olyan, aki a ki­sebb munkahelyi gondok mel­lett komplexen látja a gyár helyzetét is. — Bevallom, s azt hiszem, a többiek is, először úgy men­tünk a tanácskozásra, hogy ml most aztán döntünk a világ sorsa felől, tízezer ember áll mögöttünk. Nem ilyen egysze­rűek a dolgok közelről. A vál­lalati irányításnak ezernyi buktatója van, nem irigylésre méltó egy vállalati vezérkai'. A vezérigazgató kollektív ta­nácsadó szervének létrehozása nagyszerű gondolat volt, még eltelik azonban egy kis idő, mi­re olajozottan működnek a fo­gaskerekek. Kritika csak javaslattal — Milyen témát szándékozik a közeljövőben az IT elé ter­jeszteni? — Szeretnék az egész gyárra vonatkozóan a túlórarendszer bérezési kérdéseivel foglalkoz­ni, de a felmérés hosszabb időt vesz igénybe. Aki csak az asz­talra üt és bírál, az nem segit, mindenhol azt a kritikát is­merik el, ami magában hor­dozza a megoldást is. — Szokott szórakozóhelyek­re járni? — Persze, a barátaimmal, de nem kedvelem a mai táncokat. Nem vagyok kimondottan ott­honülő, sokáig sportoltam, a Dunaharaszti MTK futballcsa­patával többször jártam kül­földön. Nyáron sokat úszom, kijárok a dömsödi tanyánkra, horgászás közben szívesen hall­gatom a természetet — elmoso­lyodik —, végeredményben nemcsak mások, én is jól ki­jövök magammal. Horváth Anita A MEZŐGÉP Vállalat éjjeliőrt azonnal alkalmaz a gödöllői, Kazinczy lakótelepi óvoda építkezésénél. Jelentkezni lehet a Kazinczy Lakótelepen. A VÁCI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VALLALAT FELVESZ: belső ellenőrt, építőipari szakmunkásokat:- kőműves- bádogos- asztalos- ács, tetőfedő- vízvezeték-szerelő- lakatos- szobafestő-mázoló szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán (Vác, Zrínyi u. 9.J. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom