Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

2 ytniao T 1975. JÚNIUS 29., VASÄRNAP Hétfő: Brezsnyev és GiereJc találkozója Moszkvában. — Külügyminiszterünk, Púja Fri­gyes kuwaiti útja — Mexikó­városban folytatja tanácskozá­sait a nők világkongresszusa — A CGT francia szakszerve­zeti szövetség kongresszusa — Makari ősz ciprusi elnök közel- keleti körútja. Kedd: A belga király a Szov­jetunióban — Budapesten meg­nyílik' a KGST XXIX. üléssza­ka, a tagállamok kormányfői­nek részvételével — Brandt Ti tónál. Szerda: Kikiáltják a függet­len Mozambiki Népi Köztársa­ságot — Todor Zsivkov olasz- országi látogatása — A nyu­gatnémet CDU kongresszusa Mannheimben. Csütörtök: Az EBK koordi­nációs bizottságának genii ülése — Indiában kihirdetik a rendkívüli állapotot — A lao­szi választások elhalasztása — Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának kongresszusa Chicagóban. Péntek: Gromiko Rómában, szovjet—olasz külügyminiszte­ri tárgyalások — Üjabb fegy­veres összeütközések Libanon­ban — Arabközi tanácskozá­sok. Szombat: Főtitkárválasztás a francia gaulleista pártban — A portugál külügyminiszter londoni megbeszélései. Otelo Sáráivá de Carvelho tá­bornok lett a nemzetbiztonságért felelős katonai szerv, a COPCON parancsnoka Lisszabonban. Eddig ezt a tisztséget Francisco da Costa Comes államelnök töltötte be. Carvalho 38 éves. Buenos Airesben százezres tö- meggyülésen és általános sztrájk­kal tiltakoztak az argentin dolgo­zók életszínvonaluk rosszabbodása ellen. Folytatódtak az összecsapások Bejrútban a szélsőjobboldali fa- langisták és a baloldali csoportok között. Hét nap krónikája Finis Genf ben A zárójelek nehézségei — Európai beszélgetések — Budapestről keltezett hirek A mozambiki példa — Rendszabályok Indiában - Bejrúti jelkép A Genf ben összesereglett különtudósítók már csütörtö­kön abban a reményben vá­rakoztak a nevezetes „bun­ker”, az ablaktalan, ultramo­dern konferenciaközpont saj­tóirodájában, hogy tanúi le­hetnek majd az európai csúcs- értekezlet bejelentésének. Nem így történt. Üjabb bonyodal­mak jelentkeztek az európai biztonsági konferencia finisé­ben, s legjobb esetben a kö­vetkező hét elején hirdethetne meg a helsinki összejövetel dátumát. A nehézségek a záró­jelek miatt ad ód lak: néhány esetben ugyanis a különböző véleményeket, egymással pár­huzamosan, zárójelek között tüntették fel a határozati ja­vaslatok szövegében. A záró­jeleket valóban fel kell oldani, közös nevezőre kell jutni, de erre a munkára elegendőnek ígérkezik az az egy hónap, amely amúgyis szükséges a záróértekezlet előkészületei­nek megtételére. Vannak azon­ban küldöttségek, amelyek vál­tozatlanul ragaszkodnak a las­sításhoz és a huzavonához ... Pedig az idő sürget. Helsin­kiben nemcsak az európai biz­tonság alapokmányát öntenék nemzetközi jogi formába, de megszabnák a konferencia folytatódásának módozatait, s lehetőség nyílna széles körű eszmecserékre a legmagasabb szinten. Hiszen a fővárosban jelen lenne az SZKP főtitkára és az Egyesült Államok elnö­ke^ az NSZEP első titkára és az NSZK kancellárja, a Var­sói! Szerződés, a NATO, vala­mint a semleges országok szá­mos kiemelkedő vezetője. A párbeszéd egyébként — kétoldalú, bilaterális keretek között — a héten is folytató­dott. Gromiko római útja so­rán az olasz vezetőkkel tanács­kozott, Todor Zsivkov bolgár államfő a Vatikániban a pápá­val folytatott megbeszélést, Moszkva vendége volt a belga király, s kíséretében a brüsz- szeli kormány feje, NDK—dán külügyminiszteri tárgyalások zajlottak Koppenhágában, a portugál diplomácia vezetője Londont kereste fel. Az „euró­pai beszélgetés” (utalhatunk ismét rá, hogy az elmúlt he­tekben a magyar külügymi­niszter Párizsban és Bonnban járt) valóban része lett a poli­tikai mozgásnak, s az ünnepi alkalom Helsinkiben új lendü­letet adhat a további folyama­tokhoz. A hét legfontosabb nemzet­közi híreiben gyakori volt a budapesti keltezés. Hazánk fő­városában tartották meg a KGST XXIX. ülésszakát, ame­lyen a tagállamokat a kor­mányfők képviselték. Olyan nagy horderejű kérdések ke­rültek 6zóba, mint a következő ötéves tervszakasz feladatainak egyeztetése; a közös erőfeszíté­sek fokozása a nyersanyag­problémák megoldására; egy­séges vülamosenergia-hálózat megteremtése; Kuba és Mon­gólia még teljesebb bevonása az együttes munkába. A foko­zott figyelem érthető volt: a szocialista közösség gazdasági eredményeinek továbbfejlesz­tése, az integrációs program megvalósítása elsőrendű poli­tikai jelentőséggel bír, s az erőviszonyokat a szocialista or­szágok javára formálja. Uj, független ország kezdte meg a héten önálló állami lé­tét: a portugál gyarmati igá­ból felszabaduló Mozambik. A népi köztársaság kikiáltása, az első lépések biztatóak voltak, s jó példaként szolgálhatnak a belső válsággal vajúdó Ango­lának. Mozambik sikerei első­sorban annak köszönhetők, hogy az országot a FRELIMO, a felszabadítása front egysége­sen vezeti, Angolában viszont vannak reakciós befolyás alatt álló szervezetek, amelyek még a polgárháborús fenyegetéstől sem riadnak vissza. Pedig ha Angola — a tervek szerint no­vemberben — követi a mo­zambiki utat, további válto­zásokra lehet számítani, s tel­jessé válik majd a rhodesiai és dél-afrikai fajüldöző rezsi- mek elszigetelése. Belpolitikai feszültségről ér­keztek hírek Ázsia két pont­járól. Indiában elrendelték a rendkívüli állapotot, átmene­tileg bevezették a cenzúrát, s több száz letartóztatást hajtot­tak végre. Az ügy háttere, hogy egy vidéki bíróság felmelegít­ve és felnagyítva a korábbi választási kampány néhány je­lentéktelen mozzanatát, elma­rasztalta Indára Gandhi mi­niszterelnök asszonyt. Ez szin­te jeladás volt az ellenzék szá­mára, amely a szélsőjobboldal­tól az ultrabalig támadást in­dított és formális összeeskü­vést szőtt a kormányfő ellen. A hatalmon levő Kongresszus Párt, a Kommunista Párt, a haladó indiai közvélemény ki­állt Gandhi asszony mellett, hiszen politikáját többségben pozitív elemek fémjelezték. A reakció, hamis párhuzamokkal élve, megkísérelte egy „Wa- tergate-pszichózis” megterem­tését, de a határozott rendsza­bályok nyugalmat teremtettek az országban. Nem sikerült nyugalmat te­remteni Libanonban, sőt Bej­rútiban szemmel láthatólag rosszabbodik a helyzet. A jobboldali falangista párt már hetekkel ezelőtt igyekezett magához ragadni a hatalmat, hogy megbontsa Libanon po­litikai és vallási egyensúlyát. (Ebben az arab államban írat­lan hagyomány, hogy az ál­lamfő minden esetben maro- nita keresztény, a kormányfő viszont mohamedán.) Egy fa- langista kormány, a muzul­mán csoportok kizárásával, va­lósággal felidézheti az 1958 nyarán végbement eseménye­ket: a véres polgárháborút s az amerikai tengerészgyalogo­sok partraszállását. íj-IXMhi: egy öreg kongresszus párti munkás kéri Indira Gandhi miniszterelnököt, ne hagyja el posztját. Todor Zsivkov, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának el­nöke (jobbra) Leone olasz köz- társasági elnök meghívására Ró­mában tárgyalt. Bonyolítja a helyzetet, hogy a belső viták nem utolsósor­ban a palesztin mozgalom tá mogatása körül alakultak ki: a mohamedán szervezetek a PFSZ pártját fogják. E ] aj utóbbi fegyveres összeütközé­sek is mindenekelőtt a falan gisták, illetve a palesztinaiak között robbantak ki. A bejrúti fejlemények szinte jelképül szolgálnak, hogy változatlanul munkálkodni kell egy haté­kony arab egység létrehozásán. Ha nem is ennyire drámaian, de másutt is jelentős ellenté­tek keletkeznek az egyes arab államok között, valamint az egyes nemzeti mozgalmakon belül. Éppen most, amikor a közel-keleti kibontakozás ügye kritikus szakaszba került, ne­hezen lehetne túlbecsülni a reális alapokon létrejövő arab egység szükségességét és fon­tosságát Réti Ervin Hét végi jelentések A koreai háború kitörésének 23. évfordulóját a háborús hisztéria hozására használta fel Pák Csöng: Hi szöuli diktátor. Kéijü íkön, a osztott milícia egységei felvonulnak a dői-koreai főváros utcáin. ANDREJ GROMIKO szov­jet külügyminiszter, miután szombaton találkozott Leone köztársasági elnökkel, befejez­te olaszországi hivatalos láto­gatását. GROMIKO szovjet kül­ügyminisztert este magánki­hallgatáson fogadta a Vati­kánban VI. Pál pápa. Ez volt Gromiko és a pápa ötödik ta­lálkozója (az előzőkre 1965, 1966, 1970 és 1974-ben került sor.) A PORTUGÁL legfelsőbb forradalmi tanács szombaton reggel véget ért ülésén fontos határozatokat hozott a testü­lettel kapcsolatos szervezeti kérdésekről. A legfelsőbb for­radalmi tanácson belül négy önálló bizottságot alakítottak: központi, politikai, katonai és végrehajtó (szervezési) bizott­SdAZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa folytatja munká­ját. A pénteki ülésen a kül­döttek viharos tapssal fogadták Henry Winstonnak, a párt el­nökének felszólalását. PÉNTEKEN 65 éves korában, súlyos betegség után elhunyt Alekszandr Taraszov, a Szov­jetunió gépkocsiipari minisz­tere. AMERIKAI hivatalos sze­mélyiségek pénteken eljuttat­ták Izraelhez a tervezett újabb részmegállapodásra vonatkozó izraeli javaslatra adott egyip­tomi választ — közölték wa­shingtoni megbízható források­ból. AZ OLASZ SZOCIALISTA PÁRT vezetősége több napig tartó vita után egyhangúan el­utasító választ adott a keresz- tényedemokrata pártnak arra a javaslatára, hogy az OSZP térjen vissza a kormányba, állítsák helyre a négyes balkö- zép-kormányt. A most Kezdődő hét ese­m ón ynitptá r á Lx>l: Hétfő: Suharto indonéz el­nök Jugoszláviában — Tiinde- maras belga miniszterelnök Londonban — Kurt Nier, az NDK külügyminiszter-helyet­tese Londonban — Pramodzs thaiföldi miniszterelnök Pe­king ben — Ro6a Coutinho por­tugál hadügyminiszter Bonn­ban. Kedd: Kína és Thaiföld fel­veszi egymással a diplomáciai kapcsolatot. Szerda: Willy Brandt, a nyu­gatnémet SPD elnöke Moszk­vába érkezik — Karamanlisz görög miniszterelnök Bulgáriá­ja. érkezik — Suharto indonéz elnök Kanadába érkezik. Csütörtök: Callaghan brit miniszterelnök Rómába érke­zik. Péntek: Suharto indonéz el­nök Washingtonba érkezik. Nyikoloj Fuggyejev budapesti sajtótájékoztatója (Folytatás az 1■ oldalról.) harcot folytatnak a nemzet­közi enyhülésért, s ez egyre érzékelhetőbb eredményeket hoz. Ezé,, az eredmények ked­vezően hatnak népeink alkotó munkájára, a szocialista kö-' zösség országai népgazdasá­gának további fejlesztésére, a világ valamennyi országával ienntartott sokoldalú kapcso­latok fejlesztésére. Elvi határozatok a legfontosabb ágazatokra 1930-ig Ezután a KGST-ülésszakon megtárgyalt legfontosabb kér­désekre tért ki. Igen fontos eredmény például, hogy az ülésszak elvi határozatokat fogadott el a tagállamok 1990- ig terjedő együttműködéséről a legfontosabb ágazatokban. A KGST XXVIII. ülésszaká­nak határozatai értelmében a tanács szervei kidolgozták a fűtőanyag-energia bázis to­vábbfejlesztésének, valamint az érdekelt európai tagorszá­gok egységes villamosenergia­rendszerének koncepcióját. A mostani ülésszak megbízta a tanács szerveit, hogy e koncep­ció alapján dolgozzák ki az egységes villamosenergia­rendszer általános hálózatter­vét, beleértve Jugoszlávia energiarendszerének megfelelő közreműködését, és terjesszék azt a tanács XXX. ülésszaka elé. Ny. Faggyejev rámutatott, hogy a KGST-tagországok és a KGST-szervek figyelmének központjában az 1976—30-as évekre szóló népgazdasági ter­vek koordinációjának befeje­zése áll. Az új tervidőszakra szóló tervek egyeztetésének minőségileg új vonása, hogy közvetlenül kapcsolódik a pomplex programhoz, szerve­sen illeszkedik a tagországok új ötéves terveiben megvaló­sítandó intézkedésekhez, vala­mint a gazdasági problémák két- és sokoldalú együttműkö­dés alapján, komplex módon történő megoldásához. A terv- koordináció során az együtt­működés már bevált formái és keretei között tovább fejlődött a berendezések és anyagok kölcsönös szállítása, napiren­den van az érdekelt országok közvetlen részvétele új kapa­citások létesítésében. Idesorol­ható a 2800 kilométeres oren- burgi gázvezeték, amelyet az érdekelt tagországok kivitelező vállalatai létesítenek. A népgazdasági tervek ko­ordinációja során a tagorszá­gokban tett intézkedések ered­ményeként a fűtőanyag-ener­getikai ágazatok a jövőben is egyenletesen, tervszerűen és alapvetően kiegyensúlyozottan fognak fejlődni. Intézkedése­ket tettek az új energiaforrás, az atomenergia felhasználásá­val kapcsolatos munkálatok gyorsabb ütemű érdekében is. A tervkoordináció során elő­zetesen egyeztették a kölcsö­nös áruszállításokat, s ez ala­pul szolgál az 1976—80-ra szó­ló kereskedelmi egyezmé­nyek előkészítéséhez. Előzetes adatok szerint a tagországok tervkoordináción alapuló áru­forgalma az 1976—80-as idő­szakban (1974-es árakon szá­mítva) 50 százalékkal lesz ma­gasabb, mint a mostani terv­időszakban. Äz integrációs folyamatok tökéletesítése Nyikolaj Faggyejev hangsú­lyozta : a KGST-országok mind­inkább erősödő egymásrautalt­sága megköveteli az integrá­ciós folyamatok irányításának tökéletesítését. Ebben az össze­függésben kell tehát vizsgálni a sokoldalú Integrációs intéz­kedések 1976—80. évi egyezte­tett tervét, amelyet a XXIX. ülésszakon jóváhagytak. Ez a terv jelentősen hozzájárul az integrációs folyamatok irányí­tásának fejlesztéséhez. E terv magában foglalja a legfonto­sabb, sokoldalú integrációs in­tézkedéseket, amelyeket a tag­államok a következő öt évben tesznek különböző létesítmé­nyek, kiegészítő és termelő kapacitások létrehozására. A több mint kilencmilliárd transzferábilis rubel értékű beruházás üzembe helyezése lehetővé teszi a termelés je­lentős növelését a beruházá­sokban részt vevő tagállamok igényeinek kielégítését, pél­dául cellulózéból, azbesztből, vastartalmú nyersanyagokból, ferroötvözetekből, nikkelből stb. Az egyeztetett terv realitá­sának záloga, hogy minden egyes K&ST-ország saját nép- gazdasági tervében megfelelő erőforrásokat, pénzt, munka­erőt és egyéb eszközt biztosít az előirányzott kötelezettségek teljesítéséhez. Törekvés a tagországok gazdaság! fejlettségének kiegyenlítődésére i A KGST szervezete és a tag­országok a szocialista inter­nacionalizmus elveit követve, és a komplex programnak megfelelően állandó figyelmet fordítanak a tagországok gaz­dasági fejlettségének fokozatos kiegyenlítődésére, önzetlen se­gítséget nyújtanak a gazdasá­gilag kevésbé fejlett országok­nak. A tagországok például nemzetközi geológiai expedí­ciót hoztak létre, amely Mon­gólia különböző körzeteiben komplex földtani felmérő, fel­táró és kutatómunkát végez. Az expedíció egész tevékeny­sége a Mongol Népköztársaság geológiai szolgálatának irányí­tásával folyik, és azt a KGST- tagállamok térítésmentesen finanszírozzák. A tagországok ugyancsak Mongóliában 12 tu­dományos kutató és tudomá­nyos káderképző intézetet hoz­nak majd létre. Térítésmentes segítséget nyújtanak egy ABC- típusú önkiszolgáló élelmiszer­áruház építéséhez Ulánbátor­ban. Az ülésszak idején egyez­ményt írtak alá arról, hogy az érdekelt tagállamok Kuba te­rületén közös erőfeszítéseket tesznek nikkel és kobald lelő­helyek kitermelésére. Ennek az egyezménynek a megvalósí­tása támogatást jelent Kuba gazdaságának fejlesztéséhez. A KGST titkára hangsúlyoz­ta, hogy az ülésszak a barátság és a kölcsönös megértés légkö­rében zajlott le. Szervezeten kívüli dialógusok Kérdésekre válaszolva a KGST titkára kijelentette: a szervezeten kívül álló orszá­gokkal, szervezetekkel is szí­vesen tárgyal a KGST az együttműködésről. Sikeresnek bizonyult a KGST és Finnor­szág együttműködése, amely­nek nyomán lényegesen nőtt az áruforgalom a KGST-tagál- lamok és Finnország között. További országok is kifejezték, hogy együtt akarnak működni a KGST-vel. Irakkal valószí­nűleg július elején már létre is jöhet a megállapodás, befe­jeződtek az előkészítő tárgya­lások Mexikóval is, amellyel a megállapodás aláírása ugyan­csak rövid időn belül várható. A közelmúltban Kolumbia je­lezte, hogy tanulmányozni kí­vánja a KGST-vel vaíó együtt­működés lehetőségeit. Elmondotta, hogy a KGST a Közös Piaccal való kapcsola­tok elől sem zárkózik el. A KGST titkára már 1973-ban felvette a kapcsolatot a Közös Piac képviselőivel, s felhívta figyelmüket a kölcsönösen elő­nyös együttműködés lehetősé­geire a KGST-tagországok és a közös piaci tagországok kö­zött. A két gazdasági szervezet jól segíthetné az enyhülés po­litikáját, s a tagországok kö­zötti kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztését, a diszkriminá­ciók megszüntetését, az infor­mációcserét. Azóta sor került szakértői értekezletre - is, amelynek megtartása helyes­nek bizonyult. Lehetővé tet­te, hogy jobban megismerjük az Európai Gazdasági Közös­ség tevékenységét. A dialógus folytatódik, s keressük az együttműködés lehetőségét, amely az enyhülést, a népek javát szolgálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom