Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

1975. JÜNIUS 4., SZERDA 3 Magyar—NDK gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési tanácskozás Továbbfejlődő Horst Sindermann fogadia dr. Tímár Mátyást Cselekvő szolidaritás Chilével Horst Sindermann, az NDK minisztertanácsának elnöke baráti megbeszélésen fogad­ta dr. Tímár Mátyást, a Ma­gyar Népköztársaság minisz­terelnök-helyettesét, aki a magyar—NDK gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési bizottság XIV. ülésszaka alkalmából tartóz­kodik Berlinben. A beszél­getés során pozitívan érté­kelték az általános együtt­működés fejlesztése terén el­ért eredményeket és megvi­tatták, hogy milyen intézke­désekre van szükség a gaz­dasági kapcsolatok további elmélyítéséhez. A beszélgetésen, amely szí­vélyes és nyílt légkörben folyt le, részt vett Wolfgang Rauchfass, az NDK minisz­terelnök-helyettese, valamint Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete és Sző­ke György, a Magyar Nép­köztársaság berlini nagykö­vetségének ideiglenes ügy­vivője is. ★ Kedden délután Berlinben a két miniszterelnök-helyettes kommünikét írt alá a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködé­si bizottsága XIV. tanácsko­zásáról. A kommüniké tar­talmazza, hogy a XIV. ta­nácskozás középpontjában az elért eredmények számbavé­tele állott, valamint azok­nak az alapvető megállapo­dásoknak további megvaló­sításához szükséges intézke­dések rögzítése, amelyeket Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Erich Honeckernek, az NSZEP el­ső titkárának vezetése alatti álló párt- és kormányküldött­ségek 1972 februárjában ki­dolgoztak. Utal a kommü­niké a két ország miniszter­elnökeinek 1974. februári ta­I nácskozásából eredő tudomá- 1 nyos-műszaki együttműködé­si feladatokra is. A gazdasági bizottság meg­állapította, hogy a külke­reskedelmi kapcsolatok 1974- ben és 73-ben sikeresen és folyamatosan fejlődnek. A kölcsönös árucsere például 1974-ben az elmúlt évihez viszonyítva 27 százalékkal nőtt, 1975-ben pedig előre­láthatóan 17 százalékkal lesz több. Az eddigi eredmények­nek megfelelően az 1976— 80-as időszakban tovább fej­lődik a kölcsönös árucsere. Az együttműködéssel kapcso­latban szó esett a tanácsko­záson a tudomány és tech­nika, valamint a fémfeldol­gozó ipar eredményeiről és a kapcsolatok továbbfejlesz­téséről. Azonkívül részlete­sen megtárgyalták a közleke­dés területén folytatandó együttműködést is. A két ál­lam illetékes szervei autó­buszokra és teherautókra vo­natkozó, hosszú lejáratú sza­kosodási szerződéseket írtak alá. ★ Dr. Tímár Mátyás és az ál­tala vezetett magyar küldött­ség kedd este visszaérke­zett Budapestre. Tervezés a tsz-ekben A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának Közgazda- sági Bizottsága Fischer Fe­rencnek, a bizottság elnökének vezetésével kedden megtár­gyalta a mezőgazdasági szövet­kezetek tervmunkájának ta­pasztalatait, jövedelembizton­sági helyzetét, a vagyonbizto­sítás rendszerét és továbbfej­lesztésének kérdéseit. A köz- gazdasági bizottság ülésén részt vett és felszólalt Szabó István, a TöT' elnöke. A bizottság javaslatot tett a TOT elnökségének, hogy adjon ki ajánlást a mezőgazdasági szövetkezeteknek a következő tervidőszak középtávú és éves terveinek elkészítéséhez. Kedden elutazott Buda­pestről Gladys Marin, a Chi­lei Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának főtitkára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Borbély Gábor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára búcsúz­tatta. Gladys Marin elutazása előtt nyilatkozott fi Magyar Távirai Iroda munkatársá­nak. Elmondotta: — Mint korábban, most is azzal a meggyőződéssel uta­zom el Magyarországról, hogy az önök népében a szolidari­tás mély érzelmekből táp­lálkozik. Alkalmam volt er­ről szót váltani dr. Maróthy Lászlóval, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjával, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkárával, aki most is a magyar ifjúság, a KISZ tagságának cselekvő szolida­ritásáról biztosította a hala­dó chilei erőket, a chilei ifjúságot. Európa népei a fasizmus felett aratott győ­zelem 30. évfordulóját ün­nepelték éppen, amikor üze­netet kaptam az illegalitás­ban dolgozó chilei ifjúkom- munistáktól: tolmácsoljam a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetségnek köszöne- tüket azért az anyagi és er­kölcsi segítségért, amelyet a terrortól szenvedőknek nyúj­tanak. Üzenték: köszönjem meg Magyarország vendég­szeretetét, azt, hogy sok, ha­zájából elüldözött chilei diák, ifjúmunkás kapott ott­hont Magyarországon, tanul­hat, dolgozhat az önök ha­zájában. — A chilei belpolitikai hely­zetnek — folytatta — ma két jellemzője van: erősödik a tömegek antifasiszta ellen­állása, s mindinkább elszi­getelődik a katonai junta. A baloldali pártok az illegali­tásban újraszerveződnek, sa munkásosztály is újraélesz­tette a szervezeteit. Esztendők sodrában Apró Antal új könyvének olvasása közben A szocializmus építésének útján címmel jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének az utóbbi 17 esztendőben írott tanulmányainak, cikkei­nek, előadásainak válogatott kötetét. A szép formátumú, gondosan szerkesztett könyv világos áttekintést ad ar­ról az útról, amelyet népünk az utóbbi másfél évtized­ben megtett. © A szerző élete eggyé forrt osztályával, a munkásosztály- lyal. Egy emberöltő alatt épí­tőmunkásból nőtt az illega­litás idején forradalmi veze­tővé, majd a felszabadulást követően a szocialista építő­munka egyik irányítójává. A kommunista forradalmárok­nak azt az iskoláját járta ki, amely nagyszerű vezetőket nevelt, akik mindig meg tud­ták fogalmazni osztályuk ér­dekeit, ki tudták fejezni gon­dolataikat. Nehéz és nagy utat tett meg. Sokat tanult, dolgozott az illegalitás súlyos körülmé­nyei között, s már akkor az első sorokban küzdött a kom­munista eszmék győzelméért: tagja lett a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja Központi Bizottságának, képviselte az építőmunkásokat, majd az egész magyar kommunista mozgalmat. A felszabadulás időszakában is fontos megbí­zatásokat teljesített, kétszer is átkelt a frontvonalon, majd ezt követően is ott lát­hattuk a kommunisták fel­sőbb vezetésében. Számos fon­tos tisztséget töltött be: egy ideig a SZOT főtitkára, a kor­mány építőanyag-ipari _ és iparügyi minisztere, majd éve­kig miniszterelnök-helyettes, a KGST ismert állandó ma­gyar képviselője. Néhány évig a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke is volt, s hosszú ideje tagja a párt Politikai Bizottságának. Hallatlanul gazdag tapasz­talatát mindig jól kamatoz­tatta, népe, osztálya számára. A legnehezebb helyzetekben is tudta, hogy hol a helye. Teljes szívvel dolgozott azon a poszton, ahová osztálya, pártja állította. Politikai elv­hűséggel, marxista meggyő­ződéssel minden ingadozástól mentesen, mindig együtt tu­dott haladni az élvonalban küzdő munkásokkal. Töretlen személyes életútjának titkát akkor érthetjük meg, ha ol­vassuk műveit. Egy alkalommal a munkás­őröknek tartott előadást, s miközben hozzájuk szólt, ma­ga személyes életútjának in­dítékait is megfogalmazta, amikor ezt mondotta: „Van fegyveretek, kommunista ön­tudatotok és kommunista szí­vetek. Minden erőtökkel és tudásotokkal védjétek nagy ügyünket, a szocializmus esz­méjét. Minden erőtökkel és tudásotokkal erősítsétek, gya- rapítsátok barátságunkat, szö­vetségünket a nagy Szov­jetunióval, amely másodszor szabadította fel hazánkat, másodszor védte meg Magyar- országon a munkáshatalmat.” Igen. Harcolni, küzdeni csak egyféleképpen lehet: kommunista szívvel és meg­győződéssel. S ő ezt egész éle­tével bizonyította. Így válik teljessé műveinek olvasása során emberi arca. Pedig nem az az ember, aki szónoki mutatványokkal bű­völi el hallgatóit, inkább az egyszerű, világos szavak, az érvekkel meggyőzés híve. Cél­ja a megértetés, akár kom­munista vezetőként, akár ál­lamférfiúi minőségben beszél, ír a tömegeknek. Ebben rejlik egyben a sikere is. 0 A könyvében összegyűjtött írásokban, cikkekben főleg hazánk és a Szovjetunió, a KGST-országok kapcsolatai­val foglalkozik. Érthetően, hi­szen e területen oly sokat dolgozott, s a párt megbízot- taként munkálkodott. Sokol­dalúan vizsgálja a kapcsola­tok gazdasági, társadalmi ol­dalát. Bátran és meggyőző­déssel hirdeti, hogy a szocia­lista országok közül a KGST- ben részt vevő országok ala­kították ki a gazdasági össze­fogás eddigi legmagasabb ren­dű formáját: „Ha ezen orszá­gok legjellemzőbb gazdasági mutatóit sorakoztatjuk fel, ak­kor ezek a mutatók — hang­súlyozza —, a gazdasági ösz- szefogás eredményeiről adnak számot.” Mindjárt hozzáteszi: „A nagy társadalmi és gaz­dasági átalakulások a Szov­jetunió több évtizedes gaz­dag tapasztalatai felhaszná­lásának, a marxizmus—leni- nizmus tanításainak és a köl­csönös elvtársi segítségnyúj­tásnak köszönhetők. A szocia­lista országokban történel­mileg rövid másfél évtized alatt megvalósult a szocializ­mus alapjainak lerakása, a Szovjetunióban pedig a kom­munizmus építésének meg­gyorsítása.” Világos szavak. Egyben meg­Választási gyűlések Pest megyében (Folytatás az 1. oldalról) tudtak javítani. Jászkaraje- nőn gyermekkönyvtár léte­sült. Az országgyűlési képviselő­jelölt beszédét követően szót kért Szabó Ferenc törteli KISZ-titkár, Káldi László, a törteli Dózsa Tsz tagja, Ja­Munkásfiatalok, 1 Két megilletődött fiatalem­ber ül a piros drapériás elnök­ségi asztal két szélén — vé­kony arcúak, az egyik geszte­nyebarna, a másik inkább sző­kébe hajló; fehér ing, nyak­kendő, jól szabott öltöny raj­tuk — ülnek egymással szem­ben. S mondhatnók, hogy egy­mással szemben is állnak, de nem egészen így van, noha egy körzetben, a 23. számúban képviselőjelöltek mindketten: Manhertz József, a Pilisvörös- vári Ásványbánya esztergályo­sa, és Nagy Imre technikus, a PEVDI pilisszentiváni üzem­egységének villanyszerelő cso­portvezetője. Közülük kell vá­lasztani a pilisvörösváriaknak, a pilisszentivániaknak, pilis­csabaiaknak, tinnyeieknek, Perbál, Tök, Zsámbék lakosai­nak, s nyilvánvaló, hogy nem lesz könnyű eldönteni, melyi­küket küldjék a legfelsőbb törvényhozó testületbe, az or­szággyűlésbe, hiszen voltakép­pen egymás mellett állnak ők, egyazon politika mellett tettek hitet, s programjuk is ugyan­az: rászolgálni 23 ezer válasz­tópolgár bizalmára, felelős­séggel tenni értük, érdekük­ben. A piliscsabai mezőgazdasági szakközépiskola nagytermében tartott választógyűlésen alkal­ma nyílt a 250 főnyi hallgató­ságnak megismerkedni az ifjú jelöltekkel, akiket Bencsik An­tal, a Hazafias Népfront budai járási bizottságának titkára köszöntött a vendégekkel — Árpási Zoltánnal, a Pest me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagjával, a megyei KISZ-bi- zottság első titkárával, Krasz- nai Lajossal, a budai járási pártbizottság első titkárával, s a választókörzet községeinek vezetőivel — együtt. A választógyűlés előadója, győzőek is, hiszen minden em­ber lemérheti: ez a segítség, ez az összefogás eredményez­te, hogy az elmaradott Ma­gyarország rövid idő alatt az európai országok élvonalába lendült, s így vannak ezzel a többi szocialista országok is. A KGST tehát távlatokat nyújtó szervezet, amelynek megléte erőforrása gazdasági felemelkedésünknek. Ennek az együttműködésnek sok oldala van. Ezekről is beszámol a szerző, amikor A szocialista országok gazdasági együttmű­ködéséért című, 1961-ben meg­jelent munkáját a KGST-ben tömörült országok közös pénz­ügyi, közlekedési, energiaügyi, távközlési szerveinek már ak­kor jelentős eredményeiről ír. A többi művében is főleg e témával kapcsolatos elveket és gyakorlati tapasztalatokat foglalja egybe A „Lenin és napjaink szocialista építőmun­kája című cikkét, amelyet az Ekonomicseszkaja Gazeta cí­mű szovjet lapba írta, 1970 áprilisában, Lenin 100. szüle­tésnapján. E művében átte­kintést ad a lenini eszmék megvalósításáról, s hangsú­lyozza, hogy a leninizmus napjainkban is egyetlen esz­me, amely biztos eligazítást ad korunk bonyolult történelmi és társadalmi-gazdasági ese­ményeibe^ e A hazai gazdasági és társa­dalmi építőmunkáról parla­menti felszólalásai, a Központi Bizottság ülésein kifejtett né­zetei, észrevételei a párt hatá­rozatát, eszmei tisztaságát, gyakorlati megvalósításuk eredményeit tükrözik. Olyan fontos kérdésekben is elmond­ja tapasztalatait, véleményét, mint a magyar parlament he­lye és szerepe a szocializmus politikai rendszerében. Hang­súlyozza, hogy a szocialista ál­lam lényege a proletárdikta­túra. S csakis a munkásosztály vezető szerepének érvényesíté­kus Béla, a jászkarajenői ál­talános iskola igazgatója, Utassy Miklós, a kocsári ál­talános iskola igazgatóhelyet­tese és Kovács Klára, az abo- nyi József Attila Tsz KISZ- titkára. A nagygyűlés végén Sulyok Éva vezényletével, a törteli általános iskola adott műsort. ét község jelöltjei Krasznai Lajos, beszédében felvázolta az utóbbi 30 eszten­dő eredményeit, s részletesen szólt a legutóbbi választás óta eltelt 4 esztendő munkájáról. S beszélt az előadó arról is: a választás után becsületesen Erősödik az Tápiószelén a választói nagy­gyűléshez vezető út nemzetiszí. nű és piros lobogódíszt öltött. A falu szélén, a KGYV gyár­egységének Il-es csarnoka előtt vidáman pattogó zeneszó fogadta a környező falvak, Tá- piógyörgye, Tápiószöllős, Tá- pióbicske, Tápiószentmárton, Farmos és Pánd népét, akik autóbuszokkal, személygépko­csikkal érkeztek a gyűlésre. Délután két órakor, amikora hatalmas üvegcsarnokban már legalább ezerkétszázan gyűl­tek össze, a feldíszített emel­vényre lépett Kis Tibor, a nagykátai járási hivatal el­nökhelyettese, és megnyitotta a Pest megyei 6. számú válasz­tókerület nagygyűlését. A meg­jelentek között volt dr. Csa- lótzky György, a megyei ta­nács vb-titkára és Pataki Már­ton, a nagykátai járási pártbi­zottság első titkára. A Himnusz után Matula Pál képviselőjelölt lépett a mikro­fon elé. A nagykátai járás fej­lődését értékelve egyebek közt rámutatott, hogy az ipari üze­mek dinamikusabban, a ter­melőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek a megyei átlagnál lassabb ütemben fejlődtek. Az új ipari létesítmények következtében a járás gazda­sági szerkezete megváltozott: mezőgazdasági-ipari jellegűvé vált. A nagykátai Telefongyár, a szentmártonkátai Klíma Ktsz, a tápiószecsői Szövő­üzem, a Nagykőrösi Konzerv­sével, a párt irányító tevé­kenységével valósítható meg a szocializmus. Elmondja véle­ményét az országgyűlés fel­adatáról, arról, hogy a magyar parlament szerepe a felszaba­dulást követően megváltozott, lényegében új szocialista in­tézmény, amely nem csu­pán a törvényalkotás szerve, hanem jogosított az egész ál­lamszervezet irányítására, el­lenőrzésére. Foglalkozik az or­szággyűlés tevékenységével, a képviselők munkájával is. Közelednek az országgyűlési választások. Azért is érdemes forgatni Apró Antal könyvét, mert erre a fontos munkára, a képviselői feladatnak, tevé­kenységének fontosságára is felhívja a figyelmet. o Ha e recenzióban nem is tudjuk felsorolni, hogy mi mindennel foglalkozik írásai­ban, beszédeiben. tanulmá­nyaiban, egy mégis kiemelke­dő még. Ez pedig a Szovjet­unióhoz való hűség, barátság hangsúlyozott kifejezése. Apró Antal bensőjéből fakadó, mély emberi meggyőződés ez. An­nak a — pártunk által is val- latt és megfogalmazott — gon­dolati sornak a kifejtése, hogy a magyar—szovjet barátság minden eredményünk és jövő­beni sikereink záloga. Ezért munkálkodott olyan kitartóan és rendületlenül a magyar— szovjet barátság megerősíté­sén, s napjainkban is, mint a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság elnöke folytatja ezt a nemes és nagyszerű munkát, szép, felelősségteljes hivatást. Csakis a Szovjetunióval együttműködve valósíthatjuk meg szocialista céljainkat — ez a gondolati egység vonul végig gyűjteményes kötetén, amely az esztendők sodrában fogalmazódott meg, s hű tü­körképe az utóbbi 17 év har­cainak, eredményeinek. Gáli Sándor dolgozó ifjúmunkás képviseli választóit a parlamentben — kettejük közül bárki is kapja a bizalmat. Erről szólt a választógyűlé­sen Endresz György piliscsa­bai autószerelő, Tóth Jánosné tinnyei iskolaigazgató-helyet­tes, Molnár Vince, a helyi tsz párttitkára, Balázs István, a pilisvörösvári művelődési ott­hon igazgatója, Marinkovszki Gáborné piliscsabai iskolaigaz­gató, a Hazafias Népfront nagyközségi szervezetének el­nöke. Az első választók nevé­ben Pető Olga tisztviselő, a nagyközségi KISZ-szervezet titkára köszöntötte a jelölte­ket ipari jelleg gyár farmosi, szentmártonká­tai és tápiószelei teleped, az Állami Pénzverde, és nem utolsósorban a Kohászati Gyár­építő Vállalat tápiószelei vas- szerkezeti gyáregysége meg­oldotta a foglalkoztatottság gondját, csökkentette a Buda­pestre bejárók számát. A nagy tapssal fogadott be­széd után az először választó KISZ-fiatalak nevében a tá­piószelei ÁFÉSZ adminisztrá­tora, Szűcs Ágnes, a fiatalok országépítő feladatait sorolta, s kérte képviselőjelöltjük segít­ségét. Kali Endre, a KGYV műszerésze munkatársként beszélt Matula Pálról, a pél­damutató műszerészről, akit továbbra is együttesen támo­gatnak. Ezután Péntek József, a tápiószentmártoni Arany­szarvas Tsz tagja a járás szö­vetkezeti parasztsága nevében fejezte ki elismerését a képvi­selőjelölt munkásságával, amit érdekükben az elmúlt ciklus­ban képviselőként kifejtett. A vasipari dolgozók élet- és munkakörülményei Kedden, Budapesten meg­kezdte ülését a Vas- és Gép­ipari Dolgozók Szakszervezete Nemzetközi Szövetségének ve­zetősége. A tanácskozáson Pierre Baghi, a nemzetközt szövetség főtitkára elnököl. Az ülés részvevői meg­vitatják a kapitalista rend­szer válságának hatását a dolgozók helyzetére, a vas­ipari dolgozók élet- és munkakörülményeit a külön­böző országokban, valamint tárgyalnak azokról a kezde­ményezésekről is, amelyeket a szövetség tett a vasipari dol­gozók egységének erősítése érdekében. A KiSOSZ tisztújító küldöttközgyűlése A Kiskereskedők Országos Szervezete kedden a Béke Szállóban tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen részt vett a lengyel testvérszervezet és a lipcsei ipari és kereskedelmi kamara küldöttsége is. Gerle Imre, a KISOSZ elnö­ke beszámolójában részletesen ismertette az országban műkö­dő több mint 11 000 magánke­reskedő helyzetét, tevékenysé­gét, a szervezet háromeszten­dős munkáját. A közgyűlésen felszólalt dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi államtitkár, aki a miniszté­rium kollégiumának értékelése alapján megállapította, hogy a magánkereskedők többsége a törvényes előírásoknak megfe­lelően, becsületesen dolgozik, tevékenységükkel a lakosság ellátásában jól kiegészítik a szocialista kereskedelmet. A közgyűlés végül megvá­lasztotta új tisztségviselőit, köztük a nyolctagú elnökséget. A KISOSZ elnöke az eddigi elnökhelyettes, dr. Gyürky Ru­dolf lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom