Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-28 / 150. szám
4 V~yf1973. JÚNIUS 28., SZOMBAT Művelődéspolitikánk részeként Közkinccsé vált Czókei S. Hegedűs László avatóbeszédével nyílt meg Szentendre legújabb múzeuma Nem egyszerűen múzeumavatás zajlott le tegnap Szentendrén, hanem a megjelent nagyszámú közönség tudatos művelődéspolitikai, művészetpártoló folyarjiat újabb állomásának volt részese. A Pest megyei párt- és állami vezető szervek ugyanis már évek óta — országosan elismert és támogatott — koncepciót valósítanak meg annak érdekében, hogy a megyéhez kötődő, a megye couleur local-ját, helyi sajátosságait magukénak érző művészek alkotásait, életművét közkinccsé tegyék. Múzeumok és kiállítótermek sorában most így született meg a legújabb: a Czóbel Béla Múzeum Szentendrén. A tegnapi avató ünnepségen — mint lapunk 1. oldalán is jelezzük — megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. valamint Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Barinkat Oszkárné, a Pest megyei párt- bizottság titkára és számosán a megye, Szentendre város és a járás párt-, állami, társadalmi vezetői közül. Eljöttek a művészbarátok is, köztük Czábel Béla és Ac'/él György a múzeum megnyitása utáni első percekben a festmények előtt. Barcsay' Jenő és Varga Imre, aki az idős mesterről készített és a múzeum kertjében elhelyezett mellszobrával is kifejezte tiszteletét Czóbel Béla iránt. S természetesen megjelent maga az ünnepelt művész, aki közel negyven esztendeje tölti évről évre kora tavasztól késő őszig napjait Szentendrén, a városban, amely most ilyen nagyszerű módon fejezte ki hálás elismerését. \ termekben: az új magyar festészet színes fejezete Ikvai Nándornak, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága vezetőjének megnyitóját követően a város országgyűlési képviselője, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára avatta föl ünnepi beszédével a múzeumot, melyet egy régi, hangulatos lakóház ízlésesen felújított és e célra át- ' épített falai között rendeztek lie. — Itt, ahol állunk — kezdte beszédét —, e gyönyörű vidék és ez a szép város évezredek történelmét őrá. Évezredek talaján ad kellemes környezetet, barátságos otthont, megélhetést és jólétet az itt lakóknak. Az itt élő nép egy. dologban mindig egységes volt, akár a földet vallatjuk a régmúltról, akár a távoli vagy a közeli történelmet, akár a mát: meghitt otthont nyújtott a szép szereteté- nek, a művészeteknek. A város múltunk és jelenünk kultúrájának gazdag, országos jelentőségű kincsesháza. Múltjához méltóan otthona Szentendre a művészeteknek és az itt alkotók műveikkel méltók a múlthoz, a városhoz, és akikért alkotnak, a néphez. Művészetpolitikánk egyik igen fontos kezdeményezésének nevezte beszédében a népfront országos titkára a múzeum megnyitását. Mint mondotta: az új magyar festészet klasszikusai közül Czóbel mester az első, aki még életében, alkotó ereje teljében megérhette, hogy munkássága múzeumot kapjon és minden kiállított képe a művészetszerető közönség közkincse legyen. A továbbiakban ismertetve a mester életútját, hangoztatta, hogy több mint hét évtizedet átfogó gazdag életműve az új magyar festészet egyik legszínesebb fejezete. Kifogyhatatlan alkotó ereje és derűlátása a legnagyobb világégések közepette is megtalálta a lehetőséget az élet szépségének művészi kifejezésére és a haladás szolgálatára. Ezért mai, időtálló, ezért töretlen évtizedek hosszú során át Czóbel művészete.- Hajlíthatatlan és megalkuvás nélküli hite az emberben, a szépségben, életünk szebbik és jobbik felében teszi a haladást' szolgálóvá, szocialista tartalmúvá művészetét. Ez a hit és mai világunk valósága ad erőt számára az alkotáshoz, hogy legyőzve korát, gyengeségeit, izzó színekkel hirdesse a szépség — a felnevelő, az örömhozó, a megtartó és az emlékező asz- szony —, az élet hordozója diadalát. S. Hegedűs László beszédében tisztelettel emlékezett meg arról, hogy e múzeum sem születhetett volna meg a párt, a kormány következetes művelődéspolitikája és jelentős anyagi támogatása nélkül. Dicsérettel, elismeréssel szólt Kati Imre tervezői munkásságáról, aki példát mutatott a város műemlék jellegű épületeinek képbe illő korszerűsítésére és hasznosítására. Elismeréssel beszélt a kivitelezést gyorsan, gondosan rtiegoldott Községgazdálkodási . Vállalatról és nem kevésbé a kiállítás rendezőiről, Ikvai Nándor igazgatóról, Mucsi András művészet- történészről és munkatársaikról A mester megnyitja múzeumát Az érdeklődéssel kísért megemlékező beszéd után az ünnepség kedvesen meghitt, ritka szép pillanata következett: a rendező szervek felkérésére a derűs kedvű, 92 éves mester, Czóbel Béla maga vágta át múzeuma bejáratánál kifeszített nemzeti színű szalagot, s nyitotta meg a festményeit bemutató épületet. Különleges élmény volt, amint ezt követően — a Minisztertanács elnökhelyettesével oldalán — vezette végig az érdeklődő ünneplőket a termeken, képeinek élménye mellett még friss szellemű tárlatmagyarázattal is megajándékozva őket. Mától kezdve bizonyára soksok újabb érdeklődő lepi majd el a szentendrei új múzeum kiállítótermeit, melyekben a czóbeli életmű eddigi legteljesebb bemutatására nyílik lehetőség. A rendelkezésre álló múzeumi anyag további bemutatására — a tervek szerint — változó kiállítások keretében gondolnak és azokon Czóbel Béla grafikai munkáit is szerepeltetik. / L. Z. Folytatódik Veresegyházon a Váci Mihály ifjúsági találkozó Társadalmi munka után — kiállítás, vetélkedő Álmosan gyülekeztek a négynapos Váci Mihály ifjúsági találkozó fiataljai tegnap reggel a veresegyházi művelődési központban. Éjjel társadalmi munkán vettek részt, utat épitettek. Mint a nagyközség vezetői elmondták, elkészülte után a Találkozók útjának fogják nevezni. , Péntek délelőtt a művelődési központ és az ifjúsági ház szinte minden sarkában gyülekezett egy kis csoport. Elsőként a Galériában képző- és fotóművészeti tárlatot nyitott meg Dániel Kornél festőművész, a zebégényi Sző- nyi István Emlékmúzeum igazgatója. A kiállításon színes anyag gyűlt össze: akva- rellek, olajfestmények, grafikák, szobrod. Az irodalmi színpadok és klubok tagjai, valamint a szavalok a délelőtt folyamán szervezett programon találkoztak. A művelődési központ üvegtermében a szavalok elődöntőjét tartották, színháztermében az irodalmi színpadok tartottak beállító próbát. Az ifjúsági klubok tagjai az ifjúság ház társalgójában találkoztak. Érkezésük sorrendjében egy-egy asztalhoz csoportosultak. Krizsán Sándornak, a vasasszakszervezet kulturális osztálya munkatársának néhány mondatos bevezetője után megkezdődött a vetélkedő. Minden fiatal kapott egy-egy lapot, két perc alatt válaszolnia kellett a kérdésre: Mi a játék szerepe életünkben? A fiatalok válaszait, s a későbbiekben következő módszervásárt a háttérben levő „rejtett zsü- ri” értékelte. A veresegyházi IV. Váci Mihály irodalmi színpadi és ifjúsági kluhtalálkozóra a megye számos csoportja jelentkezett. Irodalmi színpad érkezett Dunabogdányból, Ceglédről, Szentendréről. Erdőkertesről, Ceglédbercelről és Dunakesziről. A klubosok Dunaharasztiról, Erdőkertesről, Gyömrőröl, Iklad—Domonyból, Szádéról, Szentmárton- kátáró\, Tápiószentmártonról, Verőcemarosról jöttek. A találkozó ma folytatódik. ö. E. Tamási Áron-szobor Tamási Áronról készít szobrot Kossuth-díjas művészünk, Borsos Miklós. A szobor a Baranya megyei Hidasra kerül, ahova 1947-ben és 1948-ban nagy számban települtek székelyek a bukovinai Andrásfaiváról és Is-, tensegítsről. Tamási Áronnak jövőre lesz halála 10. és két év múlva születése 80. évfordulója. Hidas népe szobrának felállításával emlékezik az Ábel szerzőjére. Augusztustól Felnőttoktatási központ Vácott Vácott 15 éve működik a dolgozók általános iskolája. Osztályaiban ez idő alatt 4267-en tanultak, s közülük 1662-en végezték el a 8. osztályt is. A városban évente átlagosan 30 osztály alakult, amelyekben mintegy 400 felnőtt tanult. Az eredményesebb munka érdekében a városi tanács elhatározta, hogy felnőttoktatási központot létesít. Az intézményt a Gábor József úti általános iskolában helyezik el, s augusztusban kezdi meg működését. — Több lesz a tanuld. Köztudott, hogy az általános iskolákba tavaly valamivel kevesebb tanuló járt az átlagosnál. A lassú növekedés már az idén megindult, és 1980-ig 20 ezer gyerekkel többet kell beiratni az általános Iskolákba, Ráckevei emléklapok Két ráckevei gimnáziumi tanár szép gondolattal tette emlékezetessé nyugállományba vonulását. Görgényi László ismerte József Attilát, ezért elhatározta, hogy tiszteletére évente emléklappal ajándékozza meg azt az Ady- diákot, aki kimagasló előmenetelt tanúsít az irodalom, közelebbről- a költészet tanulmányozásában. Érdekesség egyébként, hogy Görgényi László nővéréhez, Gebe Mártához József Attila több verset írt. Bognár József tanár, aki diákkorában a Kölcsey Ferenc gimnázium Kölcsey-érmét nyerte el, most az Ady-gimnázium | arra érdemes tanulójának ajándékoz Ady-emléklapot szép i gyakorlatként minden esztendőben. Mind a két műmellékletet Szánthó Imre szentendrei grafikusművész készítette olyan megoldásban, hogy József Attila és Ady arca áttetsző sugárzással folytatódik az „ifjú szívek” nyílt tekintetében. A két műLapot az idén júniusban adták át először az Ady Endre gimnázium két végzős tanítványának, Péteri Zsuzsának és Maitner Erzsébetnek, akik az érettségi vizsgán is kiemelkedően szerepeltek. L. M. SZÍNHÁZI ESTEK Veronai fiúk Új musical a Fővárosi Operett Színházban lághíres Hair zeneszerzője. S ez meg is látszik a darabon. Szinte alig maradtak prózai részek, alig van szünet a muzsikában, amely hol szólószámokban, hol kettősökben, hol együttesekben, hol táncbetétekben szól, változatosan, színesen, kellő dallamossággal és kellő ritmikai-hang- szerelésbeli ötletességgél. A rendezésnek _ vámosi László munkája — elsődleges törekvése az volt, hogy éppen ezt a folyamatot gondosan és pontosan megszervezze^ hogy az előadás olajozottan és frissen gördüljön. Ez sikerült is. Amiként szinte szünet nélkül szól a zene, úgy van szinte szünet nélkül mozgásban a színpad is. Ehhez Székely László egyszerre modem és egyszerre a Shakespeare korabeli színpadot idéző építménydíszlete kitűnő játékteret ad, s az egyszínű, i világosszürke traverzek, légcsők, áthidalások, létrák, passzázsok között igen jól érvényesülnek Poós Éva szokványostól eltérő, színes, a reneszánszt és a legmaib- bait szellemesen egybeötvöző kosztümjei. Ahol Vámos nem sokat segíthetett — a plasztikusabb jellemrajzban, a teljesebb karakterek felvázolásában — ott viszont o színészek egyénisége tett hozzá a gyengébb matériához. Így elsősorban a flégy főszereplő esetében kapunk meggyőző, színes produkciót. Galambos Erzsi, az enyhén szólva férfikedvelő Szilvia alakjában sokkal temperaHogy Shakespeare-ből musicalek librettójának alapanyaga lesz, az ma már nem újdonság. S hogy ezek a művek nálunk is színre kerülnek, az meg egyenesen természetes. (Persze ezt könnyebb mondani, mint amilyen könnyen a megvalósítás ment: jószerivel csak a Vámos László rendezte West Side Story jelentett frontáttörést, mind a műfajban, mind a műfaj ápolására elsősorban hivatott Operett Színházban.) Az új musical éveken át tartó, zajos világsiker ajánlólevelével érkezett most hozzánk. Az egyik legkevésbé jelentősnek tartott, korai Sha- késpeare-ví gjáték, az 1594- ben (a Makrancos hölggyel egyazon évben) írott Two Gentlemen of Verona (Két veronai nemes, azaz a magyarítás szerint: Két veronai ifjú) szolgált a librettó alapjául. Az átdolgozó John Guare és Mel Shapiro annak rendje és módja szerint „kiigazítot-, ta” Shakespeare-t: leegyszerűsítették a cselekményt, alaposan megkurtították a szöveget (elhagyva mindent, ami bővebben szolgálhatta volna az alakok jellemzését, így a szolgák, vagy éppen a két férfiú, Proteus és Valentin, valamint a lányok, Szilvia és Júlia esetében). Maradt elsősorban a sztori, de még annak sincsen túl sok jelentősége, mert szinte csak ürügyül szolgál a muzsika megszólaltatásához. Márpedig ezt a muzsikát nem akárki irta, havam az a Galt MacDermot, aki a rímen tumosabb, villódzóbban életigenlő, mint az a megírt szövegből és a dalszövegekből, sőt a muzsikából is következne. Partnere, Németh Sándor, ha nem is énekel mindig igazan szépen, annál jobban mozog, annál felszabadultabban, könnyedebben játszik, a szó jó értelmében. Kovács Zsuzsa mint Júlia pontosan megeleveníti a figura kislányosam kedves vonásait, de feltűnő, milyen elégtelen á beszédtechnikája a prózai részekben. Kertész Péter éppen ellenkezőleg, a prózai részekben kitűnő, s talán neki sikerül a legteljesebb jellemet formálnia Valentin furcsa, félszegen is vonzó, s vonzó voltában is kissé el-, lenszenves alakjában. Mellettük Csongrádi Kata (Júlia komomája), Mucsi Sándor (Dárdás, Proteus szolgája), Hadics László (a milánói herceg) alakítanak még jelentősebb szerepeket. Ki kell emelni a táncokat, melyeket Bogár Richárd készített. ötletes, lendületes számok ezek. s a tánckar igen jól is adja elő valamennyit. Jó Köröspataki Kiss Sándor fordítása, s a versszövegekben alighanem a puszta fordításnál jóval -többet végzett Sztevanovity busán. A színház zenekara észrevehetően egyre jobban hozzászokik a modernebb zenékhez — ezúttal sokkal meggyőzőbb teljesítményt nyújtanak, mint néhány korábbi, mai foganta- tású darabban. Takács István
