Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

4 V~yf1973. JÚNIUS 28., SZOMBAT Művelődéspolitikánk részeként Közkinccsé vált Czókei S. Hegedűs László avatóbeszédével nyílt meg Szentendre legújabb múzeuma Nem egyszerűen múzeum­avatás zajlott le tegnap Szentendrén, hanem a meg­jelent nagyszámú közönség tudatos művelődéspolitikai, művészetpártoló folyarjiat újabb állomásának volt része­se. A Pest megyei párt- és állami vezető szervek ugyanis már évek óta — országosan elismert és támogatott — koncepciót valósítanak meg annak érdekében, hogy a me­gyéhez kötődő, a megye couleur local-ját, helyi sajá­tosságait magukénak érző mű­vészek alkotásait, életművét közkinccsé tegyék. Múzeumok és kiállítótermek sorában most így született meg a legújabb: a Czóbel Béla Múzeum Szentendrén. A tegnapi avató ünnepségen — mint lapunk 1. oldalán is jelezzük — megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese is. valamint Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes, dr. Mondok Pál, a Pest me­gyei Tanács elnöke, Barinkat Oszkárné, a Pest megyei párt- bizottság titkára és számosán a megye, Szentendre város és a járás párt-, állami, társa­dalmi vezetői közül. Eljöttek a művészbarátok is, köztük Czábel Béla és Ac'/él György a múzeum megnyitása utáni első percekben a festmények előtt. Barcsay' Jenő és Varga Imre, aki az idős mesterről készí­tett és a múzeum kertjében elhelyezett mellszobrával is kifejezte tiszteletét Czóbel Bé­la iránt. S természetesen megjelent maga az ünnepelt művész, aki közel negyven esztendeje tölti évről évre ko­ra tavasztól késő őszig nap­jait Szentendrén, a városban, amely most ilyen nagyszerű módon fejezte ki hálás elis­merését. \ termekben: az új magyar festészet színes fejezete Ikvai Nándornak, a Pest megyei Múzeumok Igazgató­sága vezetőjének megnyitóját követően a város országgyű­lési képviselője, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára avatta föl ünnepi beszédével a múzeumot, melyet egy ré­gi, hangulatos lakóház ízlé­sesen felújított és e célra át- ' épített falai között rendeztek lie. — Itt, ahol állunk — kezd­te beszédét —, e gyönyörű vi­dék és ez a szép város év­ezredek történelmét őrá. Év­ezredek talaján ad kellemes környezetet, barátságos ott­hont, megélhetést és jólétet az itt lakóknak. Az itt élő nép egy. dologban mindig egy­séges volt, akár a földet val­latjuk a régmúltról, akár a távoli vagy a közeli történel­met, akár a mát: meghitt ott­hont nyújtott a szép szereteté- nek, a művészeteknek. A vá­ros múltunk és jelenünk kul­túrájának gazdag, országos je­lentőségű kincsesháza. Múlt­jához méltóan otthona Szent­endre a művészeteknek és az itt alkotók műveikkel méltók a múlthoz, a városhoz, és akikért alkotnak, a néphez. Művészetpolitikánk egyik igen fontos kezdeményezésé­nek nevezte beszédében a nép­front országos titkára a mú­zeum megnyitását. Mint mon­dotta: az új magyar festészet klasszikusai közül Czóbel mes­ter az első, aki még életében, alkotó ereje teljében megér­hette, hogy munkássága mú­zeumot kapjon és minden ki­állított képe a művészetszerető közönség közkincse legyen. A továbbiakban ismertetve a mester életútját, hangoztatta, hogy több mint hét évtizedet átfogó gazdag életműve az új magyar festészet egyik legszí­nesebb fejezete. Kifogyhatat­lan alkotó ereje és derűlátása a legnagyobb világégések kö­zepette is megtalálta a lehe­tőséget az élet szépségének művészi kifejezésére és a ha­ladás szolgálatára. Ezért mai, időtálló, ezért töretlen évtize­dek hosszú során át Czóbel művészete.- Hajlíthatatlan és megalkuvás nélküli hite az emberben, a szépségben, éle­tünk szebbik és jobbik felé­ben teszi a haladást' szolgáló­vá, szocialista tartalmúvá mű­vészetét. Ez a hit és mai vilá­gunk valósága ad erőt számá­ra az alkotáshoz, hogy legyőz­ve korát, gyengeségeit, izzó színekkel hirdesse a szépség — a felnevelő, az örömhozó, a megtartó és az emlékező asz- szony —, az élet hordozója diadalát. S. Hegedűs László beszédé­ben tisztelettel emlékezett meg arról, hogy e múzeum sem szü­lethetett volna meg a párt, a kormány következetes művelő­déspolitikája és jelentős anya­gi támogatása nélkül. Dicsé­rettel, elismeréssel szólt Kati Imre tervezői munkásságáról, aki példát mutatott a város műemlék jellegű épületeinek képbe illő korszerűsítésére és hasznosítására. Elismeréssel beszélt a kivitelezést gyorsan, gondosan rtiegoldott Község­gazdálkodási . Vállalatról és nem kevésbé a kiállítás ren­dezőiről, Ikvai Nándor igazga­tóról, Mucsi András művészet- történészről és munkatársaik­ról A mester megnyitja múzeumát Az érdeklődéssel kísért meg­emlékező beszéd után az ün­nepség kedvesen meghitt, rit­ka szép pillanata követke­zett: a rendező szervek fel­kérésére a derűs kedvű, 92 éves mester, Czóbel Béla maga vágta át múzeuma bejáratánál kifeszített nemzeti színű sza­lagot, s nyitotta meg a fest­ményeit bemutató épületet. Különleges élmény volt, amint ezt követően — a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­vel oldalán — vezette végig az érdeklődő ünneplőket a ter­meken, képeinek élménye mel­lett még friss szellemű tárlat­magyarázattal is megajándé­kozva őket. Mától kezdve bizonyára sok­sok újabb érdeklődő lepi majd el a szentendrei új múzeum kiállítótermeit, melyekben a czóbeli életmű eddigi legtelje­sebb bemutatására nyílik le­hetőség. A rendelkezésre álló múzeumi anyag további bemu­tatására — a tervek szerint — változó kiállítások keretében gondolnak és azokon Czóbel Béla grafikai munkáit is sze­repeltetik. / L. Z. Folytatódik Veresegyházon a Váci Mihály ifjúsági találkozó Társadalmi munka után — kiállítás, vetélkedő Álmosan gyülekeztek a négynapos Váci Mihály ifjú­sági találkozó fiataljai teg­nap reggel a veresegyházi művelődési központban. Éj­jel társadalmi munkán vettek részt, utat épitettek. Mint a nagyközség vezetői elmond­ták, elkészülte után a Talál­kozók útjának fogják nevez­ni. , Péntek délelőtt a művelő­dési központ és az ifjúsági ház szinte minden sarkában gyülekezett egy kis csoport. Elsőként a Galériában képző- és fotóművészeti tárlatot nyitott meg Dániel Kornél festőművész, a zebégényi Sző- nyi István Emlékmúzeum igazgatója. A kiállításon szí­nes anyag gyűlt össze: akva- rellek, olajfestmények, grafi­kák, szobrod. Az irodalmi színpadok és klubok tagjai, valamint a sza­valok a délelőtt folyamán szervezett programon talál­koztak. A művelődési központ üveg­termében a szavalok elődön­tőjét tartották, színháztermé­ben az irodalmi színpadok tartottak beállító próbát. Az ifjúsági klubok tagjai az ifjúság ház társalgójában találkoztak. Érkezésük sor­rendjében egy-egy asztalhoz csoportosultak. Krizsán Sán­dornak, a vasasszakszerve­zet kulturális osztálya mun­katársának néhány monda­tos bevezetője után megkez­dődött a vetélkedő. Minden fiatal kapott egy-egy lapot, két perc alatt válaszolnia kel­lett a kérdésre: Mi a játék szerepe életünkben? A fiata­lok válaszait, s a későbbiek­ben következő módszervásárt a háttérben levő „rejtett zsü- ri” értékelte. A veresegyházi IV. Váci Mihály irodalmi színpadi és ifjúsági kluhtalálkozóra a me­gye számos csoportja jelent­kezett. Irodalmi színpad ér­kezett Dunabogdányból, Ceg­lédről, Szentendréről. Erdő­kertesről, Ceglédbercelről és Dunakesziről. A klubosok Du­naharasztiról, Erdőkertesről, Gyömrőröl, Iklad—Domony­ból, Szádéról, Szentmárton- kátáró\, Tápiószentmártonról, Verőcemarosról jöttek. A találkozó ma folytatódik. ö. E. Tamási Áron-szobor Tamási Áronról készít szobrot Kossuth-díjas művé­szünk, Borsos Miklós. A szo­bor a Baranya megyei Hidas­ra kerül, ahova 1947-ben és 1948-ban nagy számban te­lepültek székelyek a buko­vinai Andrásfaiváról és Is-, tensegítsről. Tamási Áron­nak jövőre lesz halála 10. és két év múlva születése 80. évfordulója. Hidas népe szob­rának felállításával emléke­zik az Ábel szerzőjére. Augusztustól Felnőttoktatási központ Vácott Vácott 15 éve működik a dolgozók általános iskolája. Osztályaiban ez idő alatt 4267-en tanultak, s közülük 1662-en végezték el a 8. osz­tályt is. A városban évente átlagosan 30 osztály alakult, amelyekben mintegy 400 fel­nőtt tanult. Az eredménye­sebb munka érdekében a vá­rosi tanács elhatározta, hogy felnőttoktatási központot léte­sít. Az intézményt a Gábor József úti általános iskolában helyezik el, s augusztusban kezdi meg működését. — Több lesz a tanuld. Köz­tudott, hogy az általános is­kolákba tavaly valamivel ke­vesebb tanuló járt az átla­gosnál. A lassú növekedés már az idén megindult, és 1980-ig 20 ezer gyerekkel többet kell beiratni az álta­lános Iskolákba, Ráckevei emléklapok Két ráckevei gimnáziumi tanár szép gondolattal tette emlékezetessé nyugállomány­ba vonulását. Görgényi László ismerte József Attilát, ezért elhatározta, hogy tiszte­letére évente emléklappal ajándékozza meg azt az Ady- diákot, aki kimagasló előme­netelt tanúsít az irodalom, közelebbről- a költészet tanul­mányozásában. Érdekesség egyébként, hogy Görgényi László nővéréhez, Gebe Már­tához József Attila több ver­set írt. Bognár József tanár, aki diákkorában a Kölcsey Ferenc gimnázium Kölcsey-érmét nyer­te el, most az Ady-gimnázium | arra érdemes tanulójának ajándékoz Ady-emléklapot szép i gyakorlatként minden esztendőben. Mind a két műmellékletet Szánthó Imre szentendrei gra­fikusművész készítette olyan megoldásban, hogy József At­tila és Ady arca áttetsző su­gárzással folytatódik az „ifjú szívek” nyílt tekintetében. A két műLapot az idén június­ban adták át először az Ady Endre gimnázium két végzős tanítványának, Péteri Zsuzsá­nak és Maitner Erzsébetnek, akik az érettségi vizsgán is kiemelkedően szerepeltek. L. M. SZÍNHÁZI ESTEK Veronai fiúk Új musical a Fővárosi Operett Színházban lághíres Hair zeneszerzője. S ez meg is látszik a darabon. Szinte alig maradtak prózai részek, alig van szünet a mu­zsikában, amely hol szólószá­mokban, hol kettősökben, hol együttesekben, hol tánc­betétekben szól, változatosan, színesen, kellő dallamosság­gal és kellő ritmikai-hang- szerelésbeli ötletességgél. A rendezésnek _ vámosi László munkája — elsődleges törekvése az volt, hogy ép­pen ezt a folyamatot gondo­san és pontosan megszer­vezze^ hogy az előadás ola­jozottan és frissen gördül­jön. Ez sikerült is. Amiként szinte szünet nélkül szól a ze­ne, úgy van szinte szünet nélkül mozgásban a színpad is. Ehhez Székely László egy­szerre modem és egyszerre a Shakespeare korabeli színpa­dot idéző építménydíszlete kitűnő játékteret ad, s az egy­színű, i világosszürke traver­zek, légcsők, áthidalások, lét­rák, passzázsok között igen jól érvényesülnek Poós Éva szokványostól eltérő, színes, a reneszánszt és a legmaib- bait szellemesen egybeöt­vöző kosztümjei. Ahol Vámos nem sokat segíthetett — a plasztikusabb jellemrajzban, a teljesebb karakterek felvá­zolásában — ott viszont o szí­nészek egyénisége tett hozzá a gyengébb matériához. Így elsősorban a flégy fő­szereplő esetében kapunk meggyőző, színes produkciót. Galambos Erzsi, az enyhén szólva férfikedvelő Szilvia alakjában sokkal tempera­Hogy Shakespeare-ből musi­calek librettójának alapanya­ga lesz, az ma már nem új­donság. S hogy ezek a művek nálunk is színre kerülnek, az meg egyenesen természetes. (Persze ezt könnyebb monda­ni, mint amilyen könnyen a megvalósítás ment: jószeri­vel csak a Vámos László ren­dezte West Side Story jelen­tett frontáttörést, mind a mű­fajban, mind a műfaj ápolá­sára elsősorban hivatott Ope­rett Színházban.) Az új musical éveken át tartó, zajos világsiker ajánló­levelével érkezett most hoz­zánk. Az egyik legkevésbé je­lentősnek tartott, korai Sha- késpeare-ví gjáték, az 1594- ben (a Makrancos hölggyel egy­azon évben) írott Two Gent­lemen of Verona (Két veronai nemes, azaz a magyarítás szerint: Két veronai ifjú) szolgált a librettó alapjául. Az átdolgozó John Guare és Mel Shapiro annak rendje és módja szerint „kiigazítot-, ta” Shakespeare-t: leegysze­rűsítették a cselekményt, ala­posan megkurtították a szö­veget (elhagyva mindent, ami bővebben szolgálhatta volna az alakok jellemzését, így a szolgák, vagy éppen a két férfiú, Proteus és Valentin, valamint a lányok, Szilvia és Júlia esetében). Maradt elsősorban a sztori, de még annak sincsen túl sok jelentő­sége, mert szinte csak ürügyül szolgál a muzsika megszólalta­tásához. Márpedig ezt a muzsikát nem akárki irta, havam az a Galt MacDermot, aki a rí­men tumosabb, villódzóbban életigenlő, mint az a megírt szövegből és a dalszövegek­ből, sőt a muzsikából is kö­vetkezne. Partnere, Németh Sándor, ha nem is énekel min­dig igazan szépen, annál job­ban mozog, annál felszaba­dultabban, könnyedebben ját­szik, a szó jó értelmében. Ko­vács Zsuzsa mint Júlia pon­tosan megeleveníti a figura kislányosam kedves vonásait, de feltűnő, milyen elégte­len á beszédtechnikája a pró­zai részekben. Kertész Péter éppen ellenkezőleg, a prózai részekben kitűnő, s talán neki sikerül a legteljesebb jellemet formálnia Valentin furcsa, félszegen is vonzó, s vonzó voltában is kissé el-, lenszenves alakjában. Mel­lettük Csongrádi Kata (Júlia komomája), Mucsi Sándor (Dárdás, Proteus szolgája), Hadics László (a milánói her­ceg) alakítanak még jelen­tősebb szerepeket. Ki kell emelni a táncokat, melyeket Bogár Richárd ké­szített. ötletes, lendületes szá­mok ezek. s a tánckar igen jól is adja elő valamennyit. Jó Köröspataki Kiss Sándor fordítása, s a versszövegek­ben alighanem a puszta for­dításnál jóval -többet végzett Sztevanovity busán. A szín­ház zenekara észrevehetően egyre jobban hozzászokik a modernebb zenékhez — ez­úttal sokkal meggyőzőbb tel­jesítményt nyújtanak, mint néhány korábbi, mai foganta- tású darabban. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom