Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-27 / 149. szám
2 "xMtap 1975. JÚNIUS 27., PÉNTEK Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXIX. ülésszakáról 1975. június 24—26 között a Magyar Nép- köztársaság fővárosában — Budapesten — megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron következő XXIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok delegációi, Sztanko Todo- rov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Lubomi» Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság miniszterelnök-helyettese, PiotrJaro- szewicz, a Lengyel Népköztársaság miniszter- elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság miniszterelnöke, Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke vezetésével. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésen részt vett a JSZSZK delegációja, Dobroszav Csulafics, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökhelyettese vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a KGST titkára, továbbá a KGST-tagállamok számos nemzetközi szervezetének képviselője. Az ülésszakon megfigyelőként részt vett Nguyen Manh Cam, a VDK budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszakon Lázár György, a Magyar Népköztársaság delegációjának vezetője, az MNK Minisztertanácsának elnöke elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszámolóját a KGST-nek a XXVIII. és XXIX. ülésszak között végzett tevékenységéről, a beszámolót Szekér Gyula. a végrehajtó bizottság elnöke, az MNK Minisztertanácsának elnökhelyettese tartotta. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedései 1976— 1980. évi egyeztetett tervének tervezetét. Erről N. Hajbakó v, a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese adott tájékoztatót. Az ülésszak meghallgatta a KGST- tagállamok 1976—1930. évi népgazdasági tervkoordinációjára irányuló munkák menetéről szóló tájékoztatót, amelyet G. Schürer, az NDK- nak a KGST tervezési együttműködési bizottságában részt vevő képviselője, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke tartott. A fűtőanyag-energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepciójáról és az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes energetikai rendszerének koncepciójáról P. Nyeporozs- nyij, a KGST villamos energia állandó bizottságának elnöke, a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere tartott beszámolót. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka között eltelt időszakot a KGST-tagállamok bel- és külpolitikájában barátságuk további erősítése, a sokoldalú együttműködés fejlesztése terén elért új, jelentős eredmények jellemzik. Az 1975-ös év különösen jelentős a testvéri szocialista országok népei számára: a KGST-tagállamok és Jugoszlávia a fasizmus feletti győzelem 30. évfordulóját ünnepelték. A KGST-tagállamokban megtartott jubileumi ünnepségek fényesen demonstrálták ezen országok népeinek kiemelkedő eredményeit a gazdasági, politikai és szellemi élet valamennyi területén, valamint erősödő egységüket és össze- forrottságukat. A szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban kiemelkedő győzelmet aratott a vietnami nép. A testvéri szocialista országok kitartó és következetes harcot folytatnak a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a világbéke megerősítéséért. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak a népgazdaságaik fejlesztése érdekében hozott határozatai eredményes megvalósítása, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés szakadatlan bővítése és elmélyítése és a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése — amely a KGST XXV. ülésszakán elfogadott komplex'programnak megfelelően valósul meg — megalapozta gazdaságaik 1974. évi dinamikus fejlődését és a nép életszínvonalának további emelését. Ez a nemzeti jövedelem növekedésében mutatkozott meg a legszemléletesebben. 1974-ben a KGST-tagállamokban megtermelt bruttó nemzeti jövedelem 6,4 százalékkal, az ipar bruttó termelése pedig kb. 8,5 százalékkal volt magasabb, mint 1973-barí. Gyors ütemben fejlődnek a KGST-tagállamok külkereskedelmi kapcsolatai. A jelenlegi ötéves tervidőszak első 4 éve alatt a KGST-tagállamok kölcsönös árucsere-forgalma 51 százalékkal nőtt, . Az utóbbi időszakban a KGST-tagállamok és a tanács szervei figyelmének középpontjában a KGST-tagállamok 1976—1980. évi népgazdasági tervdokumentációjának befejezésére irányuló munkák álltak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok, a KGST tervezési együttműködési bizottsága és a tanács állandó bizottságai jelentős munkát végeztek az 1976— 1980. évi népgazdasági tervek koordinálása terén, amelyeknek a KGST-tagállamok közössége számára igen nagy a politikai és gazdasági jelentősége. E munka során meghatározták a KGST-tagállamok népgazdasága különböző területein a gazdasági és tudományosműszaki együttműködés fejlesztésének alapvető irányait, egyeztették az ezek megvalósítását szolgáló konkrét intézkedéseket, valamint előzetesen egyeztették azon termékek kölcsönös szállításait, amit alapul vesznek a KGST-tagállamok 1976—1980. évi kereskedelmi megállapodásainak előkészítésénél. A tervkoordináció során a KGST-tagállamok az elkövetkező öféve.4 "Időszakra a folyó ötéves tervidőszakhoz viszonyítva — 1974. évi árakon számolva — a kölcsönös áruforgalom több mint 50 százalékos növelését irányozták elő. Az áruszállítások növekedése összefügg a termelési együttműködés különböző formáinak megvalósításával, többek között új termelőkapacitások létrehozásával, az érdekelt országok közös erőfeszítése útján, egyes kölcsönös érdekű létesítmények beruházásainak koordinálásával, és a meglevő kapacitások rekonstrukciójával, valamint a gyártásszakosf- tás és kooperáció fejlesztésével a feldolgozóipar területén. Az ülésszak megbízta a KGST megfelelő szerveit, hogy folytassák az 1976—1980. évi és hosszabb távra szóló főbb együttműködési problémák kidolgozását, szem előtt tartva az országok előtt álló népgazdasági feladatok megoldásánál azokat a lehetőségeket, amelyeket az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése nyújt. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervét, amelyet a KGST XXVIII. ülésszaka határozatának megfelelően a KGST tervezési együttműködési bizottsága dolgozott ki, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának részvételével. A KGST-tagállamok kollektív erőfeszítésével a KGST alapokmánya és a komplex program elvei alapján kidolgozott egyeztetett tervnek nagy jelen tős- ge van a KGST-tagállamok közötti együttműködés fejlesztése szempontjából. Ez a terv új szakaszt jelent az együttműködés további elmélyítésében és tökéletesítésében, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Ez a terv azokat a főbb kijelölt, sokoldalú integrációs intézkedéseket öleli fel, amelyeket az országok az elkövetkező ötéves időszakban kívánnak megtenni az érdekelt országok közös erőfeszítésével létesítmények felépítése és kiegészítő termelőkapacitások létrehozása terén, hozzávetőlegesen 9 milliárd transzferábilis rubel költség- vetési értékben. Ezek üzembe helyezése lehetővé teszi majd a termelés jelentős mértékű növelését s ezzel a beruházásokban részt vevő érdekelt KGST-tagállamok igényeinek kielégítését cellulózból, azbesztből, vastartalmú nyersanyagokból, 'ferro- ötvözetekbői, nikkelből stb. Az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig haladó hatalmas gázvezeték üzembe helyezése lehetővé teszi a KGST-tagállamok gázszükségleteinek jelentős mértékű kielégítését. Az ülésszak folyamán Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányainak meghatalmazottal általános egyezményt írtak alá a Kuba területén nikkel-, kobalttartalmú termékeket előállító új kapacitások létrehozásában való együttműködésről. Az egyeztetett tervben kifejezésre jutnak az országok erőfeszítéseinek összehangolásán alapuló intézkedések a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció távlati fejlesztésére, főképpen a KGST-tagállamok gépiparában és vegyiparában, valamint a főbb tudományos-műszaki problémák megoldására az elkövetkező ötéves időszakban. A fűtőanyag-, energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepciójáról és az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes villamosenergetikai rendszerének koncepciójáról a tanács szerveiben a KGST XXVIII. ülésszakának megbízása alapján kidolgozott beszámoló megvizsgálása után az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei különös figyelmet fordítottak a fűtőanyagenergetikai ellátás problémáira. A KGST-tagállamok intézkedései eredményeképpen fűtőanyag-energetikai gazdálkodásuk tervszerűen, alapjában véve kiegyensúlyozottan fejlődik. A KGST-tagállamok energiaellátásában igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az atomenergetikának. Az ülésszak megállapította, hogy tovább fejlődik a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció a gépipar, a rádiótechnikai és elektronikai ipar, a vegyipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar és az építőanyagipar területén és más népgazdasági ágazatokban. Egy sor új sokoldalú nemzetközi gyártásszakosítási és kooperációs megállapodást írtak alá ezeken a területeken. Az eltelt időszakban továbbfejlődött a tudományos-műszaki együttműködés. E téren a KGST-tagállamok és a tanács szervei erőfeszítéseiket a komplex programban meghatározott alapvető tudományosműszaki problémák kidolgozására összpontosították. A sokoldalú tudományos-műszaki együttműködés keretében jelenleg 270 olyan probléma és önálló téma van kidolgozás alatt, amelyek gyakorlatilag felölelik a tudomány és a technika fejlesztésének valamennyi alapvető irányát. A komplex program megvalósításának eredményeképpen jelentősen gazdagodtak és bővültek a tudományos-műszaki együttműködés formái. 1974-ben 15 új sokoldalú együttműködési megállapodást kötöttek a tudomány és a technika területén, az összes sokoldalú tudományos- műszaki együttműködési megállapodás száma pedig meghaladja a 70-et. Folytatták a KGST-tagállamok közös intézkedéseinek kidolgozását Mongólia népgazdasága fejlesztésének segítése érdekében. A KGST-tagállamok egyezményt írtak alá Mongóilia különböző körzeteiben működő nemzetközi geológiai expedíció létrehozásáról, amelynek feladata komplex földtani feltáró, kutató- és értékelőmunkák elvégzése valamennyi ásványi kincsfajta tekintetében és a legfontosabb lelőhelyek előzetes feltárása. Az expedíció által végzendő munkák Mongólia geológiai szolgálatának irányításával folynak és azokat a KGST-tagállamok térítésmentesen finanszírozzák. A komplex programnak megfelelően intézkedéseket dolgoztak ki a KGST-tagállamok együttműködése és a KGST szerveinek tevékenysége jogi alapjainak, valamint szervezeti formáinak tökéletesítésére. Szakadatlanul bővül és mélyül a kétoldalú és sokoldalú együttműködés a KGST-tagállamok és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között, ezen belül a KGST- szervekben a kölcsönös érdeket képező kérdésekkel kapcsolatos együttműködés. Tovább fejlődött a KGST- tagállamok és a Finn Köztársaság között a KGST és Finnország közötti egyezmény alapján megvalósuló sokoldalú együttműködés, jelentősen nőtt kölcsönös kereskedelmük. 1974-ben — az előző évihez viszonyítva — a KGST-tagállamok és Finnország közötti áruforgalom — előzetes számítások szerint — mintegy kétszeresére nőtt. Más országok, valami nt nemzetközi szervezetek részéről is fokozott érdeklődés mutatkozik a KGST-vel való együttműködés iránt. A KGST különböző fői-mában kapcsola-, tokát tart fenn számos olyan nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki szervezettel, melyeknek különböző társadalmi, gazdasági rendszerű országok a tagjai. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka között végzett tevékenységét a komplex program feladatainak megvalósításával kapcsolatban, a KGST-szervek munkájának irányítása terén és megfelelő határozatokat hozott a komplex program további megvalósítására. Megbízta a KGST végrehajtó bizottságát és a KGST tervezési és együttműködési bizottságát, hogy megvizsgálás céljából terjesszenek javaslatokat a tanács XXX. ülésszaka elé az érdekelt európai KGST- tagállamok egységes villamosenergetikai rendszerének általános tervezetére, figyelembe véve a megfelelő együttműködést Jugoszlávia energiarendszerével. A KGST-tagállamok között a polgári légi közlekedés területén megvalósuló együttműködés továbbfejlesztése és tökéletesítése céljából az ülésszak úgy határozott, hogy létrehozza a KGST polgári repülési állandó bizottságát. Az anyagi és kulturális élet- színvonal növelése szempontjából nagy jelentőségű egészségvédelmi, orvostudományi és orvostechnikai együttműködés fejlesztése és tökéletesítése céljából az ülésszak úgy határozott, hogy létrehozza a KGST egészségügyi állandó bizottságát. A KGST ülésszaka továbbá határozatot hozott az irányítási problémákkal foglalkozó nemzetközi tudományos intézet megszervezésére az érdekelt KGST-tagállamok által és megbízta a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságát, hogy dolgozza ki az intézet megszervezésével kapcsolatos javaslatokat. A XXIX. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együttműködés és a megvitatott kérdésekben való teljes nézetazonosság jegyében zajlott le. Hazaérkezett Hawaiiból Fiija Fri Púja Frigyes külügyminiszter, aki Szabah A1-Ahmed AlDzsaber kuwaiti külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Kuwaitban, csütörtökön hazaérkezett. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Marjai József külügyi államtitkár és a minisztérium töob vezető munkatársa. Kuwaitból útban hazafelé, a különrepülőgép fedélzetén Púja Frigyes külügyminiszter a kíséretében levő magyar sajtó- tudósítóknak a következőkben összegezte kuwaiti látogatásának eredményeit: — A kuwaiti vezetőkkel folytatott tárgyalásokat pozitívan értékelem. Kuwait olyan ország, amellyel való kapcsolataink az utóbbi hat-nyolc évben nagyon sokat fejlődtek és széles körűekké váltak. A tárgyalások során újabb lehetőségeket tártunk fel a kapcsolatok fejlesztésére, különösen gazdasági téren, de más területeken is, így kulturális téren. A kétoldalú kapcsolatokról folytatott eszmecserék gyümölcsözőek voltak. Aláírtunk két megállapodást, az egyik a közúti fuvarozási egyezmény volt, a másik pedig egy két évre szóló kulturális munkaterv. Ezek a megállapodások hozzájárulnak ahhoz, hogy kapcsolataink tovább fejlődjenek. — Ami a nemzetközi kérdéseket illeti, az eszmecserék középpontjában természetszerűleg a közel-keleti problémakör állt, az a kérdés, hogy milyen módon lehetne felszámolni az 1967-es izraeli agresszió következményeit. Megállapítható, hogy a fő pontokban a két ország egyetért. Ezek: az izraeli csapatok visszavonása az 1967-es határok mögé, a palesztinai arab néo jogának elismerése, beleértve az államalapítás jogát is. Egyetértettünk továbbá abban, hogy a genfi értekezlet gyümölcsöző lehet, ha jól, alaposan előkészítik. — Azt hiszem, ez a kérdés- csoport, a közel-keleti problémakör az, ami az arab országok szempontjából most a legfontosabb. Természetesen beszéltünk más kérdésekről is, és elmondhatom, hogy a világ- politika legfontosabb problémáiban az álláspontok vagy azonosak vagy közel állnak egymáshoz. Gromiko Rómában A olasz kormány meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Rómába érkezett Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter. Rómába érkezésekor Andrej Gromikót a repülőtéren olasz kollégája, Mariano Rumor fogadta. Üdvözletében Rumor kifejezte meggyőződését, hogy a szovjet—olasz tárgyalások egyaránt hozzájárulnak majd a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez és fontos nemzetközi . problémák, így például a biztonság kérdésének mélyebb tanulmányozásához. A szovjet külügyminiszter Rómába érkezve kifejezte reményét, hogy az olasz államférfiakkal folytatandó megbeszélései ugyanabban a konstruktív szellemben mennek majd végbe, amely »szovjet és az olasz államférfiak eddigi, különböző szinteken megtartott találkozóit jellemezték. Kétnapos hivatalos látogatásra Rómába érkezett Andrej Gi-omiko szovjet külügyminiszter. Fogadására megjelent Mariano Rumor olasz külügyminiszter. A megvitatásra kerülő problémák közül kiemelte az európai biztonság kérdését „és azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tenni e biztonság megszilárdítása érdekében”. Új tendenciák az amerikai munkásmozgalomban Megkezdődött az Egyesült Államok Kommunista Partidnak XXI. kongresszusa Chicagóban csütörtökön Henry Winston országos elnök megnyitójával megkezdődött az Egyesült Államok Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa. A tanácskozás első napján Gus Hall, a párt főtitkára terjesztette elő politikai beszámolóját. Gus Hall elemezte a kapitalista világot, s mindenekelőtt az Egyesült Államokat sújtó gazdasági válságot. Hangsúlyozta, hogy jelenleg az amerikai nép előtt álló problémák közül a legsürgősebb a gazdasági válság katasztrofális következményeinek leküzdése. Ilyen körülmények között a kommunisták elsőrendű feladata, hogy tömeg- mozgalmat szervezzenek a foglalkoztatottság biztosításáért, a dolgozók életszínvonala csökkenésének megállításáért, a problémák megoldására és a nép követeléseinek teljesítésére ösztönözzék a kormányt. Az indokínai események, a portugál fasiszta-rezsim bukása és a portugál gyarmatbirodalom felszámolása új elemeket jelentenek a nemzetközi helyzetben — hangsúlyozta Hall. — A nemzetközi helyzet javulása kedvező feltételeket teremt a haladó erők tevékenységéhez. Az enyhülésért folytatott harc jelenleg központi helyet foglal el az imperialis-1 ta világrendszer ellen. Az I egyetemes békéért és a társadalmi haladásért folyó küzdelemben. A szocialista országok aktívan síkraszállnak a népek közötti együttműködés fejlesztéséért, s ezzel elősegítik az imperializmus elleni osztályharcot, a szocializmus világméretű győzelmét. Gus Hall végezetül részletesen elemezte az amerikai munkásmozgalomban mutatkozó új tendenciákat, s különösen a dolgozók osztályöntudatának növekedését emelte ki. Nem kétséges, hogy pártunk az Egyesült Államok legéletképesebb, legbefolyásosabb, leggyorsabban fejlődő, legszervezettebb és legössze- forrottabb baloldali ereje — hangsúlyozta. GENF Ma tíz tanácskozás Nem történt döntés az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben tartandó záró szakaszának időpontjáról a koordinációs bizottság csütörtöki tanácskozásán. Pénteken további tíz tanácskozást tartanak Géniben, ülést tart a koordinációs bizottság is.
