Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

Ügyes gépek PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1975. JÚNIUS 25., SZERDA A munkás művelődésért Sikeres előadások, látogatott rendezvények Közös programokat szerveznek A közművelődési program megvalósításáért Törteién is sokat tesznek. Legutóbb ta­nácsülésen vitatták meg a munkásművelődés kérdését, a közgondolkodás és közerköícs, az önművelés alakulását. Baranyai János, a művelődé­si ház igazgatója számolt be. Számos rendezvényük bizo­nyítja, hogy sokat tesznek a község lakóinak művelődé­séért. Az utóbbi években a po­litikai és világnézeti nevelés fejlődést ért el, fiatalok és fel­nőttek körében egyaránt gya­koribb a kritikus hang, a ki­sebb és nagyobb közösségeket érintő kérdésekben egyaránt tudatosan, bátrabban mondják el véleményüket. A közművélődésl munka egyik fontos része az ismeret- terjesztő előadások sorozata. Az elmúlt évadban Törte­ién 105 ismeretterjesztő előadás hangzott el, azokon 4G50-en vettek részt. A leglátogatottabb az ifjúsági akadémia 12 előadása volt. A szülők iskolája keretében 15 té­mát dolgoztak fel, ebből né- gyet-négyet a besnyői, illetve a ludasi külterületi iskolák­ban tartottak. Sikeres volt a Dózsa Terme­lőszövetkezet szervezte nők akadémiája, valamint a trak­torosok továbbképző tanfolya­ma, amelyen műszaki ismerete­ket, munkavédelmi tudnivaló­kat frissítettek fel, és a módo­sított közlekedési rendszabá­lyokkal ismerkedtek. A növénytermesztők és ál­lattenyésztők a téli hónapok­ban szintén szakmai képzésen vettek részt. A dolgozók esti iskolájának 32 hallgatója volt. Nőtt az érdeklődés a középfo­kú marxizmus—leninizmus tanfolyamok tananyaga iránt. A legfiatalabbak, a gyerekek az abonyi zeneiskola törteli ki­helyezett tagozatán tettek szert zened ismeretekre. A művelődési ház szakkö­reiben, 10 csoportban, százhatvanöten tevékeny­kedtek. Népszerű a kézimunka szakkör és a népi tánccsoport. A páva­kör is szép közönségsikereket ért el. A fotószakkör a felsza­badulás 30. évfordulója jegyé­ben munkálkodott, tagjai ta­nácskozásokon, társadalmi ün­nepségeken készítettek újabb felvételeket, dokumentum­anyagként. A KlSZ-fiatalok részére meghirdetett Alkotó if­júság pályázat járási bemuta­tóján ott volt a törteli fiatal olt munkája is. Az amatőr csopor­tok foglalkozásain való részvé­tel az aktív művelődés figye- lermkelitő módja: a törteliek él­nek ezzel a lehetőséggel. A községi könyvtár jelentős részt vállal a közművelődésből. Egyre több vendége van az időnként megrendezett irodal­mi esteknek, író-olvasó talál­kozóknak. A jövőben a mun­kás olvasók számát kell nö­velni, őket keli meggyőzni job­ban az olvasva művelődés elő­nyeiről. A munkásművelődést Tör­teién tovább szorgalmaz­zák. Tervezik, hogy közös progra­mokat szerveznek a ceglédi ÉVIG és KÖZGÉP gyárral, a Nagykőrösi Konzervgyár ceg­lédi járásbeli telepeivel, tehát azokkal a munkahelyekkel, amelyekhez kapcsolat fűzd a törteli eket. A törteli művelődési ház helyzete az idén tovább javul. Év végére központi fűtéssel látják el az épületeit. A helyi Dózsa Tsz és az ÁFÉSZ a művelődési ház mun­káját több mint 25 ezer forint­tal segítette. A további segít­ség viszonzásaként a művelő­dési ház gondoskodik a patro­nálok dolgozóinak művelődésé­ről. Hamarosan közművelődési bizottság alakul, s remélhető­en könnyít majd a művelődési ház személyi gondjain. Gy. M. Magnetofonnal, elektromos orgonával Közvetlen, családias hangulat Segítenek a rendezésben Sokan veszik igénybe Ahány­ban a családi és társadalmi ün­nepségeket rendező iroda szol­gáltatásait. Mint megállapítot­ták, az üzemek, vállalatok, ipa­ri munkahelyek dolgozói ér­deklődnek leginkább a szín­Bokszerbemutató lesz Cegléden Holh szára is szót fogadnak Eb tartás, a tanáccsal közös megegyezés alapján Vasárnaponként Cegléden sokan felkerekednek — a ki­ránduláshoz sokszor a gyere­kek a hangadók — és elin­dulnak a város széle felé, a gerjei sporttelep közelébe. Érdekes látnivaló vonz kö­zönséget: nem fenyegető kia­bálásra, hanem kevés szavú, halk parancsszóra illedelmes skót juhászok, kuvaszok, bok­szerek és más kutyák feladato­kat hajtanak végre, ügyes­kednek, merészkednek, véde­nek, illedelmeskednek. A Ma­gyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete ceglédi szervezeté­nek kiképzőhelye van itt. A pálya rendezésére, építkezés­re komoly összegeket fordí­tottak, s látva az egyesület tevékenységét, a város veze­tősége is támogatta munkál­kodásukat. A ceglédi szerve­zetnek közel háromszáz tag­ja van, de ha minden törzs­könyvezett eb tulajdonosa be­iratkozott volna, még többen lennének. Cegléden szinte ku­tyakultusz van egy idő óta — ki kedvtelésből, ki hasznos­sága miatt, ki tudományosan foglalkozik a kutyákkal. A kiképzőtelep sok társa­dalmi munkával készült, meg is van a haszna. Egyelőre a budapesti Észak-Nyugati Is­kola vezetője, Szopó Béla fog­lalkozik a „tanítványokkal”. Róluk és gazdáikról jó a vé­leménye. Az országos köz­pont felhívására indult egy szakmai tanfolyam azok szá­mára, akik kutyakiképzéssel szeretnének foglalkozni. A ceglédi szervezettől egy fiatal ember, Pataki Benő tanul most. A tanultakat itthon hasznosítja, és tovább adja érdeklődő sporttársainák is. Az ebtartás az utóbbi idő­ben nem probléma Cegléden. A tanács ezzel kapcsolatos rendeletéhez kikérték a helyi ebtenyésztő csoport vezetői véleményét is, közös jóváha­gyással született meg a dön­tés, hogy tenyésztési jelleggel ebeket nevelni csak a város pereméhez tartozó területe­ken, kertes házakban lehet, s főként a neves inagyar fajtá­kat kell tartani. Tavaly országos kutyakiál- lítés volt Cegléden, a gerjei telepen, igen jó visszhanggal. Ezen a nyáron az előző évi sikerekre alapozva országos bokszerkiállítást rendeznek jú­nius 29-én. Vállalatok, sport­társak és a városi tanács tá­mogatta az ebtenyésztők el­határozását. Az érdekesnek ígérkező kiállításra eddig mintegy 150 benevezés érke­zett. Többen az időjárástól teszik függővé részvételüket, ezért a kiállítást rendezők úgy határoztak, hogy a bemu­tató napján reggel 7 órától 9 óráig a helyszínen is elfogad­ják a benevezéseket. A hónap utolsó vasárnapja valószínű, megint érdeklődők seregét csalogatja ki nézőközönség­nek az első országos bokszer- kiállításra. vonalas rendezvények, eskü­vők, névadóik, ezüst- és arany­lakodalmak iránt. A közvetlen, családias hangulat az ünnepsé­gek jellemzője. Az iroda munkáját mái magnetofon, lemezjátszó, mik­rofon és elektromos orgona se­gíti. A rendezésben gyakran részt vállalnak a munkahely! KISZ-szeirvezetek, az ÁFÉSZ szocialista brigádjai, az iskolák és a művelődési házbeliek. Véradás Abonyban Véradónapot szerveztek a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében, önzetlen se­gítségüket csaknem százan ajánlották fel, és 24 liter élet­mentő vérrel segítették a kór­ház munkáját, a gyógyítást Jó lesz a termés Tökhegyek Törteién A vártnál korábban, vasár­napra megérkezett az első fő­zőtök-szállítmány Törteire, a Nagykőrösi Konzervgyár elő­készítő telepére. Az előrejelzé­sekből ítélve jó lesz az idei termés, lesz mit eltennie a konzerviparnak. A telep ezen a nyáron is szá­mít időszaki munkásokra, akik között szívesen fogadják a szünidőző diákokat Ruhatisztítás fél óra alatt Jelvényük a fehér hattyú Cegléden gyakran van néző- közöiisége a „hattyús bolt” ki­rakatának. Az üvegablakok mögött ugyanis a munkahely- lyel összetartozó boltba látni, ahol a fogason újjá varázsolva sorakoznak a ruhák, a munka­asztalok mellett pedig fürge kezű nők bánnak el alaposan a nem kellő foltokkal. Kék köpenyt viselnek, épp olyan kéket, mint amilyen az estén­ként fénybe boruló fehér haty- tyúembléma alatt a vízhullá­mokat utánzó fénycső fénye. A helyiségbe betérőt igen kedvesen, udvariasan fogad­ják. Tánczos Géza, a bolt ve­zetője szívesen ad tájékozta­Tarlóvirág helyett mustár, repce, somkóró Szorgalmasan gyűjtenek a méhek Fésűvel szedik a virágport Cegléden eredményesen mé­hész kednek. Nagy segítséget nyújt hozzá a helyi ÁFÉSZ méhészeti szakcsoportja, mely a méhészkedésben s a mézter­més értékesítésében jelentősen segíti a tenyésztőket. A szakosztály elnöke régi, kiváló méhész, Kutasi Sándor, a tanács igazgatási osztályve­zetője. ötven méhcsaládot ne­vel, minden szabad idejét ve­lük tölti. A méhtenyésztéssel kapcsolatban szívesen ad taná­csot a hozzá fordulóknak. — Cegléden és környékén hányán foglalkoznak méhész­kedéssel? — A szakosztály tagjainak száma csaknem száz, de ezer­nél is többen foglalkoznak mé­hészettel. — Hogy kezdődött az idei méhészkedés? — Jól. Az elmúlt enyhe tél alig okozott pusztulást. A ta­vaszi akácvirágzáskor sikerült a méz begyűjtése. Az Alföld­ről több méhész a későbbi akácvirágzásra Nógrád megyé­be is elvitte méheit. Az idén a több nagyüzemi gazdaság­ban nagyobb mértékben ter­melt mustár, repce és somkóró virágja is elősegíti a mézgyűj­tést. Régen számottevő volt a tarlóvirágzás, de az aratás utá­ni tarlóhántások folytán ez már megszűnt. Megfogyatko­zott a gyümölcsfa-virágzás idején gyűjtött méz: a perme­tezés megtizedeli a méheket. — Mennyi mézet termelnek a ceglédi méhészek? — Szakosztályunk 60 tagja 274 mázsa méz szállítására szerződött, de remélik, hogy elérik a 350 mázsát. — A virágport is gyűjtik? — Igen. A kaptárbejáratra szerelt, különleges fésűvel le­szedik a méhecskék lábáról a virágport, melynek kilóját 80 Gyöngyöző itat forintért vásárolják. A ceglédi méhészek ebből 5 mázsára szerződtek. Ugyancsak gyűjtik a kaptárok belső oldaláról és a kertből a méhek által termelt ragasztóanyagot, a pripolent, amely értékes, drága gyógyá­szati anyag. Van egy nyugdí­jas méhész, aki évente 5—S kilogrammnyit is gyűjt belőle. Az elnök végül örömmel je­gyezte meg, hogy egyre több a fiatal méhész: lesz, aki a méhtenyésztésben felváltja az öregeket. K. L. tást. A betérők közül sokan magától értetődően hozzák-vl- szik a holmit. A bolt megnyi­tása óta eltelt idő elég volt a jó hír keltéséhez. Az embere­ket főként az ismét szép ru­ha érdekli. De kik és mivel teszik ezt? Felnőtt- és gyermekruhákat egyaránt tisztítanak itt, a leg­modernebb gépekkel. Van a műhelyben olasz folttisztító, holland vasaló. Egy másik gép, szintén olasz gyármányú, gombnyomásra fél óra alatt kitisztítja a ruhát — ez nem­csak a textilanyagnak jó, ha­nem az itt dolgozóknak is, akik így mentesülnek a mun­ka nehezétől. A ruhatisztító szalonban a boltvezetővel együtt négyen dolgoznak: Bakos Lászióné, Solnai L,ászióné, Fülöp Fe- rencné. Két munkatárs mindig itt van, — egyik a ruhát ve­szi át, a másik tisztít. A Kos­suth téri tisztítón kívül a Kozma Sándor utcai lakótele­pen van egy felvevő irodájuk. Ott a mosnivalót gyűjtik össze, az ágyneműt, függönyöket, plédeket, olajos ruhákat. A megrendelők általában elége­dettek mind a két részleg munkájával. Tisztán és a jel­zett időre megkapják holmiju­kat, ráadásul olcsó áron vég­zik a tisztítást. Persze, az ud­varias kiszolgálás, a tiszta, rendezett környezet is szinte visszahívja azokat, akik itt már bekopogtak egy kis mun­kával. D. A Az utolsó tavaszi forduló — kézilabdában Győzelemmel zárt a KÖZGÉP és a CVSE Eredmények — labdajátékokban A múlt hét végén kézilab­dában (az NB II-ben és a me­gyei bajnokságban), a tavaszi forduló utolsó mérkőzését bo­nyolították le. A KÖZGÉP férficsapata itthon, a CVSE női gárdája idegenben ért el értékes győzelmet. Az NB II-ben: KÖZGÉP SE—HÖDIKÖT 27:13 (14:7) KÖZGÉP: Farkas, Jónás (7), Cseh (8), Túlik (7), Enyedi (1), Szalkay (1), Malizs (1). Csere: Szrapkó — Ignácz, Gyenes (2). Remek játékkal, jó védeke­zéssel, a ceglédiek — hűen az eddigi hagyományokhoz — fölényes biztonsággal kere­kedtek ellenfelük fölé. A ven­dégek próbálkozásainak je­lentős részét a jól védő ka­pusok hiúsították meg, a má­sodik félidőben például Szrapkó négy büntetőt is há­rított. Jók: Szrapkó, Cseh, Jónás, Farkas, Túlik. A KÖZGÉP a bajnokság első félidejében 14 pontot szerzett (ebből két pontot az őszről előrehozott, Szarvas elleni mérkőzésen gyűjtött). A megyei bajnokságban (férfi): Csepel Autó—Ceglédi Bem SE 24:15 Bem SE: Zsiga — Csulik (6), Docsa (3), Tatai (2), Csa­ba, Szondi (2), Tóth, Malizs (2), Szabó. Szoros első félidő után, az egységesebb és a jobb erőn­léttel rendelkező hazaiak el­húztak, s biztosan nyertek. Jók: Zsiga (a mezőny leg­jobbja), Szondi, Docsa, Csulik. Ifjúsági eredmény: KÖZ­GÉP—Csepel Autó 22:12. Az országos Ifjúsági Kupáért; KÖZGÉP—Galgahévíz 16:10. Női: Ceglédi VSE—Göd 12:8 (5:4) CVSE: Barna — Csendesné (2), Molnár (3), Kemencés, Bá­lint (3), Orosz (4), Katona. Csere: Szelei. A négy játékosát hiányoló Cegléd mezőnyjátékos-csere nélkül volt kénytelen kiállni. A Göd 3:0-ra elhúzott. Ezután a CVSE magához ragadta a játék irányítását, majd 8:7 után, elhúzott. A ceglédiek megérdemelten győztek. A bajnokságban a CVSE, a Budaörs előtt két pont előny­nyel, pontveszteség nélkül ve­zet. Ifjúsági eredmény: CVSE— Göd 4:4 (1:0). LABDARÚGÁS Budapest kerületi bajnok­ságában. CVSE II—IKV Bástya 4:0 Góllövők: Bozsó (2), Lesti, Kábák III. Szintén az utolsó fordulót vívták, a bajnokságot a CVSE II nyerte meg. (ungureán) BIRKÓZÁS Pálinkás nem jutott be a legjobb hat közé A meleg idő beköszönte óta több a munka a szódavíz­töltő telepen. Idős Barsi Sándor naponta két-három ezer üveg frissítő szódavizet szállít a ceglédi cserelerakatoklioz, az üzletekbe, vendéglátóhelyekre. Apáti-Tóth Sándor felvétele Budapesten rendezték meg az 1975. évi felnőtt kötöttfogá­sú egyéni birkózóbajnokságot. Az előcsatározások során a Ceglédi VSE-ből Pálinkás Mik­lós harcolta ki a részvétel jo­gát. A legerősebb és a legki­egyenlítettebb mezőny az ő súlycsoportjában alakult ki. 82 kg-ban állt rajthoz, nyolcán mérlegelték le, közülük öten az első hely megszerzésének reményével. Az indulók között volt Hegedűs Csaba olimpiai bajnokunk is. Pálinkásnak kedvezett a sor­solás, a székesfehérvári Somo­gyival kezdett, de, sajnos, a le­léptetés sorsára jutott. A má­sodik fordulóban Hegedűs Miklóssal találkozott, akkor is leléptették, s kiesett, nem ju­tott be a legjobb hat közé. Abonyban rendezték meg Pest megye serdülő szabadfo­gású bajnokságát. A kevés in­duló gyenge színvonalú mér­kőzéseket vívott. A ceglédiek eredményei: 49 kg-ban 1. Rácz Ferenc, 53 kg-ban 1. Boda István, 62 kg- ban 3. Győri János, 67 kg-ban 2. Soltész János. U. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom