Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-24 / 146. szám

Készülődés a malomban A ceglédi Dózsa-szoborról „Nemes fenséggel” Levelezőlap is készült róla i A Művészet című folyóirat­ban figyelemkeltő írás jelent meg Illés Jenő tollából, mely­ben Somogyi József Kossuth- díjas szobrászművész alkotá­sairól is szó esik, külön fi­gyelemmel Dózsa Györgyöt megformáló szobraira. — Érdemes végigkövetni a Dózsa-szobrok történetét — ír­ja a szerző —, tmert bennük egy-egy nagy művészi küzde­lem érhető tetten. Az első ceg­lédi Dózsa-szobor minden kva­litása ellenére hordozott vala­miféle bőbeszédűséget, a kor ízlésére jellemző túlzó retori­kát. A szobor a mozdulat he­vességével és lendületével akarta Dózsa alakjának, lé­nyének robbanó hatását kife­jezni. A legújabb szoborról így nyilatkozik: — A Dózsa-szobor, újra csak Cegléden, már vafami nemes fenséget, a küldetés vállalásá­nak drámaiságát fejezi ki, nem véletlenül került melléje egy paraszti harcos, így lett ez a Dózsa-szobor egy népi moz­galomnak, forradalomnak, egy nemzeti hősnek, egy nemzeti tragédiának a jelképe is. A város lakói hamar meg­szerették a városképbe illő Dózsa György-szobrot. A vá­roson átutazó turistacsoportok és más vendégek gyakran megcsodálják Somogyi József alkotását, s külön öröm, hogy a szobor képe képeslapon is többféle módon megjelent már. m. t. ^ * PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁR XIX. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1975. JÚNIUS 24., KEDD Új székházban Sok egyéni kezdeményezés megvalósulhatott Gazdaságosabban, nagyobb lehetőséggel Tizenhárom éve alakult meg Csemőben, 500 taggal, a taka­rékszövetkezet. Részjegyeik összege csaknem 50 ezer forint volt. Az eltelt évek alatt a ta­gok száma és a részjegyalap is megnövekedett. Ma már több mint 1100 tagot számlál­nak, a részjegyalap meghalad­ja a 130 ezer forintot. A köz­ség lakói közül minden negye­dik ember a szövetkezet tagja, jelenlegi betétállományuk jóval meghaladja a 3 mil­lió forintot. A kölcsönök a csemői csalá­dok sok kezdeményezésének, tervének megvalósítását előse­gítették. A csemői takarékszövetkezet évek óta a ceglédberceli taka­rékszövetkezet kirendeltsége­ként működik. Az összevonás előnnyel járt, hiszen így gaz­daságosabban gazdálkodhat­nak. A falu bankja jelentős szerepet vállalt a betétgyűjtés­ben, a kölcsönfolyósításban, melyet Csemőben is sokan igé­nyelnek. A kölcsönállomány össze­ge most 750 ezer forint, s a legutóbbi intéző bizottsági ülésen további 125 ezer forint kihelyezéséről döntöttek. A napokban új székházba költözött Csemőben a takarék- szövetkezet. A létesítmény több mint félmillió forint­ba került, a község központjának jelen­tős objektuma lett. A megja­vult körülmények között na­Célunk: a reális igények teljesítése / Harminc év - a járásért A közösség elismerése is JÁSZKARAJENÖN SZÜ- LET í KAI. A Liptai uraságnál voltak cselédek a szüleim. On­nan elkerültünk, bérelt házak­ban laktunk, egyik helyről a másikra vándoroltunk. Apám részesarató, kertészkedő em­ber volt, dinnyével, zöldséggel foglalkozott, ahol egy darab földhöz jutott. Öten voltunk testvéreit, és a családnak so­kat jelentett, hogy a negyve­nes évek elején már munkába állhattam én is. Apám haladó szellemű em­ber volt, s példája hatott a családra. 1944 őszén katonaszö­kevényeket bújtattunk, akkor Kocsér környékén laktunk, a Kutyakaparó csárda közelében. Felesbérlők voltunk. A front a Tiszánál járt, november első napjaiban felszabadult a fa­lunk. Tizenhat éves voltam, ön­kéntes munkára jelentkeztem a szovjet katonáknál, Vezseny- be mentünk. Néhányunkat, akik megbízhatóbbaknak lát­szottunk, fontosabb munkával bíztak meg: lőszereket helyez­tünk el, magyar nyelvű röp­cédulákat rendezgettünk, pro­pagandamunkát folytattunk. PESTI MUNKÄSEMBER volt a keresztapám, részt veti az illegális baloldali mozga­lomban, és 1919-es magatartá­sáért börtönben is volt. A fel- szabadulás után, mint a párt tagja, aktívan részt vett az új társadalmi rend kialakításá­ban. A választás előtt lent járt, és beszervezett engem is a párt propagandaanyagainak ter­jesztésébe. Az 1947-es válasz­tást megelőzően, már a szóbeli agitációra is felkészítettek. Ab­ban a tanyai körzetben, ahol dolgoztam, tíznél több szava­zatot kapott a párt — koráb­ban egyet sem. 1948-ban az ifjúsági mozga­lomba kerültem, szervezőnek. A következő évben a törteli Ludas-pusztán EPOSZ-titkár lettem. Ma is büszke vagyok rá, hogy 1949-ben küldöttként részt vehettem a budapesti VIT-en. Azon az őszön katona lettem. Ott is igyekeztem helytállni. Élenjáró katona voltam. Bár csak hat elemim volt, magasabb feladatok ellá­tását bízták rám. 1951-ben a katonaságnál lettem párttag, jelentős pártmunkát végez­tem. Amikor leszereltem, Kö- röstetétlenen, a tanácsnál he­lyezkedtem el, s 1956 tavaszá­ig vb-titkárként, majd tanács­elnökként működtem. Ezt kö­vetően, 1959-ig, Kocséron vol­tam tanácselnök. Eladó kombinált szek­rény garnitúrával. Cegléd, Köztársaság utca 2. sz. I. lépcsó­ház, II. em. 11. _______ El adó piros mély gyermekkocsi. Cegléd Köztársaság 'utca 12. II. em. 1. ajtó.________ El cserélném központi fekvésű 2 szobás la­kásomat hasonló köz­ponti 1 szobásért, eset­leg eladnám. Minden megoldás érdekel. Ér­deklődni: Cegléd, Hol- lós utca 19. Pai-igá->é. Gyermekgondozási vállalok egész hétre ts. Cegléd. Budai út 50/a. (Hobbv-telkek Azonnal beköltözhető ház 224 négyszögöl portával eladó. Cegléd, IV.. LOVáSZ Ute« 7 SZ. Kis családi ház oekoi- tözhetően eladó. Kál­mán n. 3 __________ El adó iker sport gyer­mekkocsi. vel*$7 o 4. Kenderföldön eladó suO négyszögöl Dorta kút- tal, építési rajzzal, melléképület! alappal, törmelékanyaggal. Ér­deklődni: Juhász Gy. u. 34., volt Gyep u. Eladó ház, tanácsi cse­relakás szükséges. Részletfizetés megegye­zés szerint. Kőrisfa u. 23. szám. ______________ El adó ház beköltözhe­tően, Szőlő u. 7. Ér­deklődni: 28—29-én és utána minden második pycmbat. vasárnap. 400 négyszögöl gyü­mölcsfás szőlő az Öreg­szőlőben Budai út fe­lől eladó. Érdeklődni: Bercsényi 28_________ Ga ranciális mosógép eladó. Széchenyi u. 41. IH. em. 81.____________ El adó Simson Moped Hcmhthr m 8. Külön bejáratú bútoro­zott szoba igényesnek 1r>nhó n. 10/a. Udvari házrész eladó. U. 3. Választási malacok el­adók. Tömörkényi út A Cégiéül Téglagyár felvesz női segédmun­kásokat. férfi segéd­munkásokat 16 évtől éiieilőrt. nyugdíjas is lehet. könnvfleéDkeze- lőt és vizsgával ren- d*»ivp7*ket sínkulive- zetőnek. Eladó ház. Szép u. 3. Az Állami Biztosító Járási Fiókja a járás, Cegléd város és Nagy­kőrös város területére körzetfelügyelői be­osztásba érettségivel és mkp. Jogosítvánnyal rendelkező dolgozóka; keres. Jelentkezni le­het a részletes meg­beszélés céljából na­ponta 8—9 óra között az Ab. Járási Fiókjá­nál ; Cegléd. Petőfi u 1. sz.___________________ Porta eladó. ÉrdeKlOd- ni: Lajos u. 1. Csak vaeárnao Gyakorlattal rendelke­ző gépésztechnikus munkahelyet változtat­na. Értesítést „Lehető­leg kikérővel 164 843” jeligére. Magyár Hir­dető Cegléd, Postafiók 86. kérem.____________ Női fodrászt azDnnali belépésre felveszek. Horváth. Cegléd. Ber- cs^^vi u*oa 53 Eladó kertes családi ház. Görbe u. 47. Jani József. Kétszobás ős-iád! na/ eladó. Cegléd, Teleki u. 33. ABONYBAN UGYANCSAK a tanácselnöki posztra kerül­tem, 1966-ig töltöttem be. Az­óta vagyok pártmunkás, azok­nak az éveknek a kivételével, amelyekben a Politikai Főisko­lán tanultam, a nagyközség pártbizottságának titkára. Napi munkámon túl többféle társadalmi megbízatást l-áttam el, jelenleg az MSZMP ceglédi járási bizottságának tagja va­gyok. Időközben sokat kellett ta­nulnom, hiszen hatelemis ta­nyai gyerekként indultam. Vé­gül elvégezhettem az állam- és jogtudományi egyetemet, a ta­nácsakadémiát és a Politikai Főiskolát. Három diplomát sze­reztem, minden nehézség nél­kül. Azonban azt is tudtam, hogy az iskola önmagában ke­vés a megfelelő felikészültség­hez, az önképzés nélkülözhe­tetlen. HARMINC ÉVE munkálko­dom a ceglédi járásban. Soka,- kat megismertem, sokakkal dolgoztam együtt, a kisebb fal­vakban, Kocséron és Kőröste- tétlenen mindenkit név szerint ismertem. Abonyban is sok­sok emberrel állok kapcsolat­ban. Megbecsült embernek ér­zem magam. Büszke vagyok az 1955-ben kapott kiváló ter­melőszövetkezeti szervező ki­tüntetésre, a Munka Érdem­rendre és a Haza Szolgálatáért Érdeméremre. Nagy örömmel fogadtam a légutóbbi elisme­rést, a tavasszal a járási párt- bizottság által adományozott emlékérmet, amely „A ceglédi járás szocialista fejlődéséért” feliratot viseli. Tudom, ezzel annak a közösségnek a tevé­kenységét ismerték el, amely munkában segít. Abony fejlődő település. A gazdaságirányítás rendszere kedvezett a községoolitikai cé­loknak, felismertük a lehető­ségeket, Abony sajátos hely­zetét, hiszen az ott lakók igé­nyes emberek, akik városias körülményeket kívánnak, és kívánságukat még csak rész­ben sikerült teljesíteni. JELENLEGI CÉLUNK nár­tunk XI. kongresszusának programját és határozatait községünkben következetesen végrehajtani. Minden reális igénv valóraváltására törek­szünk. Tizenhatezer lakosú te­lepülésünk ezt várja tőlünk. Elmondotta: dr. Somodi István, az MSZMP Abonyi Nagyközségi Bizottságának titkára. T. T. gyobb a lehetőség arra, hogy munkájuk kiteljesedjék, még többet tehessenek a takarék- szövetkezet tagságáért. Treszkai Barna igazgatósági tag A NÉPRAJZKUTATAS há­rom évtizedes fejlődéséről ír a Valóság 5. számában a ceg­lédi születésű kutató, Kása László, aki a Magyar Tudomá­nyos Akadémia néprajzi kuta­tócsoportjában kiemelkedő tu­dományos munkát folytat. Gazdag, de nehéz aratásra számíthatnak a ceglédi já­rásban. Az új gabona fogadására készülődnek már a Pest me­gyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ceglédi üzemei­ben és tárolójában is. A Körösi úti malomban kitakarították a raktárakat. A vállalat karbantartói alaposan átvizsgálják a gépeket, berendezéseket, hogy fennakadás nélkül fogadhas­sák a jövő évi kenyérnek valót. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kisegítő gazdaságok A magyar mezőgazdasági árutermelés 35 százalé­kát nem a nagyüzemek állít­ják elő, de sokan azt hiszik, hogy ez a 35 százalék mind a háztáji gazdaságokból szár­mazik. Ezzel szemben tény, hogy a kisüzemekből kikerülő, 44 milliárd forintnyi terme­lési értéknek mintegy 60 szá­zalékát valóban a téesztagok háztáji gazdaságai adják, de a többi, hozzávetőlegesen 40 százalék, az úgynevezett ki­segítő gazdaságokból szárma­zik. A kisegítő gazdaságok te­rülete Magyarországon 553 ezer hektár, ez már nem je- , lentéktelen terület. Itt talál­ható a kertek negyvenhárom, a szőlő tizenhat, a gyümölcs tizenegy százaléka, a sertés- állomány egynegyede, a szarvasmarha-állomány mint­egy tizenöt százaléka, innen jön a tojás jelentős része. ÍVJ ik ezek a kisegítő gaz- daságok? Nem mező- gazdasági foglalkozású embe­rek földjei, istállói, udvarai. Két forrásból jöttek létre. A vasutasok, tanítók, falusi ipa­rosok , mindig is igyekeztek egy kis földet'szerezni. Leg­többjük kicsi „birtoka” nem is került be a nagyüzemekbe, ' megmaradt. A másik forrás: az elmúlt évtizedekben kere­ken egymilliónyi parasztem­ber hagyta el a földet és vált munkássá. Hajdani „birtoká­ból” azonban igyekezett va­lamennyit megtartani. Így alakult ki a mai hely­zet, amelynek politikai-társa­dalmi vonatkozásai sem je­lentéktelenek. Egymillióra be­csüljük azoknak a számát, akik nem parasztemberek, de valamilyen módon gazdálkod­nak. Más oldalról megköze­lítve: minden öt munkásból kettőnek kisegítő gazdasága van. Ennek szerepe túlnyo­mórészt az önellátás. Milliárd forintokra rúg azonban a ki­segítő gazdaságok áruterme­lése is, termékeik egy részé­nek még az exportban is sze­repe van. Nem mondhatjuk, hegyezek a kisegítő gazdaságok elha­nyagoltak, különösen nem, hogy elnyomottak lennének. Számol velük az agrárpoliti­Napsütésben Napsütésben és a város vállalatainak, üzemeinek szocia­lista kollektívái által nyújtott szeretet melegében tölthetik napjaikat Cegléden az öregek napközijének lakói. Reggelen­te magányosan 'indulnak útnak otthonról, s a napköziben tár­sakra, barátokra találnak, szerető gondoskodásban van ré­szük.. A ceglédi elaggottak napközijét a Fodrász Ktsz is pat­ronálja: édességgel, hajszárító burával lepték már meg az oda járókat. Legutóbb hat plédet vettek, a kényelmesebb délutáni pihenéshez. A Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet ott- honkákkal, pongyolával lepte meg a napközi idős asszonyait. Apáti-Tóth Sándor felvétele ka, az ipar, a kereskedelem. Dicséret illeti elsősorban a fogyasztási szövetkezeti moz­galmat. Az ÁFÉSZ-ok évente kerek egymilliárd forint ér­tékű eszközzel i látják el a kisüzemi gazdaságokat, és 4— 5 milliárd forint értékű ter­ményt vásárolnak fel tőlük. C okát javult, s alapjában ^ ' véve ma már nem rossz a helyzet, elégedettek még­sem . lehetünk. Abból kell ugyanis kiindulnunk, hogy a kisegítő gazdaságok termelé­sét az ország egyelőre nem nélkülözheti. Viszont azzal is számolnunk kell, hogy ezek a „ga-dák” munkaidejüket gyá­rakban, iskolákban, hivata­lokban töltik, kevés idejük marad arra, hogy beszerzés, értékesítés, szerződéskötés után futkossanak. Népi szándékozzuk vissza­vonni az elismerést az ÁFÉSZ-októl. De tény, hogy a mezőgazdasági termeléshez legközelebb a téeszek vannak, és ezek jelentős része már megszervezte^ a háztáji üzem­ágat, tehát á tagok kisüzemi gazdálkodásának sokoldalú támogatását-ellátását. haj­landók lennének a téeszek ar­ra is, hogy ebbe a körbe be­vonják a vasutast, vagy a fa­lujukból eljáró ipari munkást, aki esetleg egy ideig a téesz- nek is tagja volt. A mostani szabályok azonban nem vagy csak nagyon körülményes ügyintézéssel teszik lehetővé ezt a tevékenységet. J ó lenne valahogy meg­könnyíteni a téeszeknek — esetleg ösztönözni is őket —, hogy a kezükben levő nagyüzemi terület és a jogi- lag-érzelmileg hozzájuk tar­tozó háztáji területtel együtt a kisegítő gazdaságok gond­jainak könnyítéséhez is hoz­zájáruljanak. Mert ismétel­jük, a kisegítő gazdaságok termelésére szükségünk van, és a kisegítő gazdaságok tu­lajdonosai túlnyomórészt munkások, vagyis a kisegítő gazdálkodás támogatását úgy is felfoghatjuk, mint a mun­kás-paraszt szövetség részét. Földeáki Béla MA ESTE Vígopera Jászkarajenön Az Állami Déryné Színház ma este Jászkara jenön, a mű­velődési házban vendégszere­pei: Mozart Szöktetés a sze- rájból című vígoperáját mu­tatja be. Az előadáson szívesen látják a szomszéd községekben lakó­kat is. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom