Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1973. JÜNIUS 20., PÉNTEK Kedvezőbb idő kellene Munkában a borsóvonaf Ezerhétszáz vagon a terv Az idén rendkívül csapadé- 71? kos időjárás közepette, a - Nagykőrösi Konzervgyárban lassan indult a borsószezon. A 23 termelő gazdaságból egyre több kicsépelt bor- sószemet szállítanak be a konzervgyár I-es és Il-es telepére, mert mindkét helyen folyik a borsófeldolgozás. Az I-es telepen a hét ele­jén Magyar Ambrus üzem­vezető kalauzolása mellett megtekintettük a bo-rsófeldol- gozást, ami egyik kiemelkedő üzemága a gyárnak. — Hat nagy teljesítményű borsóvonalat építettünk ki. A teherautók odahozzák szál­lítóládákban a frissen csé­pelt borsószemeket, melyek a mosógépbe kerülnek, majd elevátor viszi fel a válogató­gépekbe, melyek a minőségi konzerváláshoz külön válo­gatják az apróbb és a na­gyobb szemeket. — Ezeket a gépeket több­nyire férfiak kezelik. A vá­logatott borsót dobozokba és Varga Irén felvétel«, A konzervgyár I-es üzemé­ben a Csillár Ilona szocialista brigád tagjai, Szűcs Lászlóné és Kollár Ferencné kezeli a körtöltőgépet, amely telerak­ja a dobozokat. üvegekbe töltő és lezáró gé­pekkel, ügyes asszonyok és lányok dolgoznak. A töltő.’’lés zárógépek egy óra alatt 6000—7000 do­bozt és 3000—3500 üve­get dobnak a szalagra és nagy ügyesség kell azok lekapkodásához. Az elkészített borsókonzervelcet, a sterilizá­lás után, villamos targoncák hordják a raktárakba. Elmondotta az üzemvezető, hogy jelenleg a napi beszál­lítás 18 vagon borsószem kö­rűi jár, ami a gyár kapaci­tásának csak felét veszi igénybe, így még a hat közül csak három borsóvonal mű­ködik, mely 300—350 dolgo­zót foglalkoztat. Eddig 240 vagon borsó- konzervet készítettek. Idei tervük 1700 vagon s min­den reményük megvan arra, hogy a tervet tel­jesítik. A borsószállítás emelkedé­sét június 20. utánra vár­ják. A nagykőrösi borsóter­melő gazdaságok, az állami gazdaság, a Dózsa és a Sza­badság termelőszövetkezetek, folyamatosan hordják a gyár­ba a borsószemet. Kopa László Tallózás a város múltjában A PEST MEGYEI LEVÉL­TÁR több mint két év óta működő nagykőrösi osztálya fontos szerepet tölt be a vá­ros kulturális életében. A tör­ténelemkutatók számára a legfontosabb forrás a levéltá­rakban őrzött eredeti irat. A Nagykőrös múltjával foglalko­zók elsősorban hozzánk for­dulnak segítségért. Nagyszerű kutatási lehetőségek állnak rendelkezésünkre, hiszen te­kintélyes részt foglal el Nagy­kőrös város iratanyaga. A le­véltárunkat felkereső érdek­lődők főleg a feudális kori iratok közt búvárkodnak. Fi­gyelmük elsősorban a török hódoltsági bíráskodásra, a XVIII—XXX. század társadal­mi-gazdasági kérdéseire irá­nyul, de a kutatási témák közt szerepelnek az 1918-as nagykőrösi események, a vá­ros élete a nagy gazdasági vi­lágválság alatt. A régi iratok hiteles tolmá­csoló! az egykori lakosok ne­héz, küzdelmes életének. Nagykőrös a török uralom alatt a szultáni (khász) birto­kok viszonylag kedvezőbb helyzetét élvezte, szemben a szpáhik kezére adott, kizsarolt kisebb falvakéval. A török kori iratok közt található ok­levél tanúsága szerint a vá­ros 1647-ben, mint császári birtok, a salétromgyártáson és a rendes adón kívül, min­den rendkívüli teher alól fel­mentést kapott I. Ibrahimtól. A török elleni felszabadító háború idején a vármegye la­kossága nagyrészt kipusztult. A maradék népességnek külö­nösen nagy szenvedést jelen­tett a német császári hadak­nak fizetendő adó teljesítése. 1685-ben Caraffa gróf, aki „per Hungáriám supremus commendans” (a magyarorszá­gi hadak legfőbb parancsno­ka) volt, megfenyegeti Pest— Pilis—Solt egyesített várme­gyei lakosokat, hogy ameny- nyiben három hét alatt nem teljesítik á kivetett terheket, elpusztítja az összes telepü­lést. A TÖRÖK KIŰZÉSE és a kuruc szabadságharcok után megindul a békés, ám köny- nyűnek mégsem mondható élet Nagykőrösön is. Sok ada­lékot nyújt városunk régi éle­téről például a protocolium current ale (körlevelek jegy­zőkönyve) sorozatának tanul­mányozása is. A körlevelek a felsőbb hatalmi szervektől (vármegye, Helytartótanács) jöttek, általában szigorú uta­sítások végrehajtását köve­telték, kemény büntetés ter­he mellett. 1771-ben Laczko- vics Imre alispán elrendelte a sófuvarozást, amelynek sürgős teljesítése „keményen 50 pál- cza büntetés alatt parancsol- tatik a bíráknak”. 1778-ban Vida István vármegyei fő­szolgabíró utasítást adott, hogy — a városon éppen át­vonuló — hatezer főnyi kato­naság részére a . megfelelő mennyiségű élelmet, abrakot és a fuvarozásit biztosítsák. Továbbá parancsolta, hogy az „ifjúság tartóztassa magát még a katonaság ottan va­gyon, vendégfogadóba bemen­ni, annál inkább a katonaság­gal összeülni és borozni ne merészeljen”. Tíz évvel ké­sőbb, az osztrák-török háború idején kelt a következő Pest vármegyei rendelet: „mint­hogy észrevétődött, hogy a háborúnak szerencsésen lé- szendő kimenetelére való imádság tsak némely helyeken tartatik, arra nézve minden egyházi személyeknek ebbeli kötelességeknek végbe vitele az már tudva levő időkben parancsoltatok”. A XIX. század elején a pol­gári eszmék terjedése nem hagyta érintetlenül a mi vi­dékünket sem. Az 1807 de­cemberében Nagykőrösre ér­kezett megyei parancsolat sze­rint nemcsak mindennemű jegyzőkönyvek, feliratok, -hi­vatalos levelezések, tudósítá­sok, számadások íródjanak magyar nyelven, hanem a perek és minden törvénykezé­si ügy is. A hatóság a köz­rendre szigorúan felügyelt. Egy 1824-ben kelt rendelet szerint, mivel „a megyében levő mezővárosok és helysé­gek és puszták némely korts- máiban, csárdáin és más ivó helyein nagyobb verekedések, s több ízben vérengzések vi­tetnek végben az olyatén he­lyeken borivás végett össze- vegyiilekezni szokott minden­féle emberek által”, tilos a botok, fokosok, balták és más verekedésre alkalmas ^.szer­számok bevitele a kocsmák­ba. Az, hogy a közúti gyors­hajtás nemcsak korunk prob­lémája, mutatja az 1845-ben kiadott vármegyei rendelet, amely megtiltja a kocsikkal való gyorshajtást (mivel már több baleset történt ebből) 12 pálca büntetés terhe mel­lett. VOLT OLYAN IDŐSZAK, amikor a lovas futár nem ke­gyetlen, sanyargató parancso­kat hozott, hanem a szabadsá­gért küzdő nép vezérének, Kossuth Lajosnak elismerő és a további harcra buzdító üze­neteit. 1849. április 3-án a kö­vetkező körlevél érkezett Nagykőrösre: „Hadseregünk vitézsége meghagyta érnünk elmondhatni: ütött a szám­adás órája. Sem nekem időm azonban sokat szóllani, sem önöknek a sok beszédhez. Tennünk kell: felhívom tehát önöket ezennel résztvenni Nemzetünk függetlenségének diadalinnepében. Mi itt a Nemzet vitéz hadserege meg­verjük az ellenséget, önök keljenek fel tömegestől, meg­semmisíteni annak maradvá­nyait!”. 'Szabó Attila levéltáros Felhívás Takarékoskodjunk a vízzel A városi tanács vb műszaki osztálya kéri a város lakossá­gát, hogy takarékoskodjék az ivóvízhasználattal. A nyári vízkoriátozási intézkedések megelőzése érdekében a csúcs­terhelésű órákban (6—8 óra és 13—15 óra között) kerüljék a szükségtelen, vagy elhalaszt­ható vízvételt. Csak este 22 óra után, illetve reggel 6 óra előtt locsoljanak és esőztető berendezést ne működtessenek az ivóvízhálózatról. A lakosság megértő maga­tartása a közösség érdeke.' Vasárnap megnyitó Huszonöt éves a cilrakerti képzőművészeti kör SOK MŰVÉSZT NEVELT Az Arany János Múzeum időszaki kiállítótermében va­sárnap újabb tárlat nyílik. Délelőtt tizenegy órakor S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos. Bizottsá­gának titkára nyitja meg a cifrakerti képzőművész kör fennállásának huszonötödik évfordulója alkalmából rende­zett kiállítást. Idős Rácz József festőm ű­A kifejlesztett kézügyesség időben megkedvelik a munkát Kiállítás a kisegítő iskolában Sajnos, kevesen nézték meg a kisegítő iskola tanév végi kiállítását, amely"" több figyel­met érdemelt volna. Ebben az iskolatípusban magasabb óraszámban tartják a gya­korlati . foglalkozást. Több időt kell fordítani az egyes munkafogások begyakorlásá­ra. Nehéz és fáradságos az út, nevelőnek és gyereknek egyaránt, amíg célt érnek. A befektetett munka, a több gyakorlás nem hiábavaló, nem elffecséréit idő, bizonyítja ez a kiállítás. Az iskola osztályteremből átalakítottt kiállítóhelyiségé­ben ízlésesen elrendezett, tágas, szellős, mindent jól szemügyre vehető kép fogadja a látogatót. A kiállításra a legszebb, a legjobban sikerült darabokat tették, a jó mun­kadarabok közül választot­ták ki a legjobbakat. Ezeket a gyerekeket cél­tudatosan a kézügyesség ki- fejlesztésére nevelik, hogy a fizikai munkában egyenrangú társai legyenek a kedvezőbb helyzetből induló társaiknak. A kiállítás anyagát a ta­nulók egész éven át készítet­ték. A falon az ügyesebb ke­zűéit gyermekraj zai, tiszta és gondosan vezetett füzetek, mert ebben az iskolában so­kat adnak a külalakra. Itt nem látható elkapkodott, há­nyaveti írás. A különféle alakú műanyag dobozokból készült és felöltöztetett bá- búk, az elsősök és a másodi­kosok munkái, a fafaragások, a dobozok, amelyek elkészí­téséhez egyetlen szeg sem szükséges, pillanatok alatt szétszedhetők és összerakha­tok. Alumíniumból kivágott, majd szabályos alakúra ka­lapáccsal formázott hamutar­tók, lombfűrészmunkák, mo­zaikkirakások papírból, fá­ból. Bojtszerűen szalagra fű­zött üres tojások sokféle szín- ányalattal és csíkozással, mint tetszetős előszobadíszek szegre akasztva. Félig vagy egészen kész, pontosan meg­munkált és a gyakolatban is mindenkor használható fém fejű kalapácsok, melyeket a felső tagozatosok készitettek. A lányok kézimunkái min­den dicséretet megérdemel­nek. Kalocsai hímzéssel mo­dern terítő Horvó.th Ildikó hetedikes és Jakab Ágnes VAROSFEJLESZTESRE Felajánlásuk: egy napi kereset JUNÍÁUS A NAGYERDŐBEN A KIOSZ új vezetősége a napokban ülést tartott, és ha­tározatokat hoztak, amelyek árra irányulnak, hogy az ipa­rosság minden téren vegyen részt a város fejlesztésében, a politikai és a társadalmi.élet- ben. Fodor János elnök, Kerekes Károlyné titkár és a felszólaló vezetőségi tagok javaslatai alapján elhatározták, hogy „Nagykőrösért” néven mozgal­mat Indítanak, melynek kere­tében felhívnak minden hely­beli önálló iparost, hogy egy napi keresetét ajánlja fel a város fejlesztésének céljaira. Szeptember közepén'az idén is megrendezik a naeykőrösi kisiparosok munkabemutató kiállítását, és felkérik a tago­kat. hogy készüljenek fel idő­ben erre az alkalomra. A KIOSZ nagytermét a jö­vőben csak az iparosok hasz­nálhatják, baráti beszélgetés­re és szórakozásra, a családta­gokkal együtt tartott összejö­vetelekre. Az iparosok számá­ra június 22-én, vasárnan a Nagyerdőben juniálist rendez­nek. K. L. Délután lesz az évzáró A nyársapáti általános is­kola értesíti a tanulókat, hogy a tanévzáró ünnepséget június 21-én, szombaton nem dél­előtt, hanem délután 15 órai kezdettel tartják meg a köz­ségi művelődési házban. nyolcadikos munkája. Erdélyi szálán varrott ősi párnavég motívumokkal, asztali futó Borbély Julianna munkája. Járó Zsuzsa hetedikes írá­sos párnahuzata, Burai Anikó, hatodikos írásos térítője, Pin­tér Melinda gazdagon min­tázott abrosza a kislányok alapos felkészültségéről ta­núskodik. A könyvjelzők, szőttes mintákkal, a felső ta­gozatos napközisek munkái. A kötött mellény, szálán var­rott díszítéssel, Jakab Ágnes és Horváth Erzsi kézimun­kája. Az alsó tagozatos lá­nyok szálöltéssel és hímzés­sel készült tálcakendői egé­szítik ki az anyagot. Aki figyelmesen végignézi ezt a bemutatót, látja, mint fejlődik a diákok kézügyes­sége az első osztálytól a nyol­cadikig. Sz. F. Mit látunk ma a moziban? Egy kis előkelőség. Színes angol filmvígjáték. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. ' ÉJSZAKAI ELŐADÁS Elátkozottak. (18 éven felü­lieknek.) Előadás kezdete: 10 órakor. Radóczy Mária bálik faliképé a kiállítás anyagából. vész-tanár méltatja a kör ne­gyedszázados munkáját és tart tárlatvezetést, végigka­lauzolva az érdeklődőket azoknak az alkotóknak mun­kái között, akik egykor maguk is a képzőművész körben kezdték el művészi próbálko­zásaikat. Közülük többen azóta elismert művésszé fej­lődtek, mint Csikai Márta, Fajim János és Szabó György. Rajztanárként működik és rendszeresen kiállít Heiling György, Radóczy Mária és Rónai Mátyás. Mások gyárak­ban, üzemekben találtak meg­élhetést, mint Berehte Mária, Fancsali Frigyes és Papp Jó­zsef. Az augusztus végéig nyitva tartó kiállítást — hétfő kivé­telével — naponta 10-től 18 óráig tekinthetik meg a láto­gatók. ________I________ SP ORT LABDARÚGÁS Járási bajnokság Törtei—Nagykőrösi Kinizsi II. 2:0 (1:0). Kinizsi II.: Boros — Korok­nál, Hegedűs, Tóth I., Horváth J., Horváth I., Szécsény, Rá­kosi I. (Kovács Gy.), Podma- niczki, Lengyel, Tolnai. Törteién igen gyenge telje­sítményt nyújtott a körösi csapat, főleg a támadósor gól­képtelensége okozta a veresé­get. A vereség ellenére a Ki­nizsi II., Abony, Ceglédbercel után a 3. helyen végzett a bajnokságban. Csak Boros és Kovács Gy. játékát lehet di­csérni. Nyári edzőtáborok a Toldiban A megyei labdarúgó-baj­nokság befejeztével kedden a Kinizsi labdarúgói levezető edzőmérkőzésit tartottak. A Nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kola és Szakmunkásképző In­tézet ez év nyarán is több sportoló csoportnak ad ott­hont. Június 21-től 30-ig a serdülő és ifjúsági országos női kosárlabda-válogatott ke­ret edzőtáborozik itt, közben egy NDK-beli és egy jugo­szláv csapat is itt tartózkodik, s 27—28—29-én nemzetközi kosárlabdatornára kerül sor a Toldi-sportcsarnokban. Július 1-től 26-ig az FTC itt tartja tornászainak edzőtáborozását, 45 férfi versenyzővel. Július 7 és 19 között a Pest megyei diákok úszó edzőtábora lesz itt és a városi strandfürdő­ben, 2X1 hetes turnussal. A Csepel SC sportiskolásai két csoportban: július 7-től 19-ig, illetve 14-től 26-ig készülnek itt és a Kinizsi-sporttelepen az őszi versenyévadra. Re­méljük, hogy a, vendégek és a helyi sportvezetők, edzők és sportolók tapasztalatcseréje 1975 nyarán tovább bővül, mindkét fél előnyére. Már három körösi tekecsapat van, de pálya nincs 1974-ben még csak egy, idén már három nagykőrösi teke­csapat küzd a csapatbajnoki pontokért. Sajnos, tekepálya városunkban még mindig nincs, és ezért pályaválasztó mérkőzéseiken Kocsért vá­lasztják színhelyül a férfiak. NB Ill-ban: Autótaxi (Bp.) —Volánbusz (Nk.) 8:0 2476— 2171). Budapesten a tavaszi utolsó forduló keretében nem ment a közlekedési rangadón az autóbuszosoknak. Ez volt az összeállítás: Bálint E. (366), Rajkai (359), Czira (381), Li­geti (359), Balogh (351), Vára- di (374). A megyei csapatbaj note ág­ban mindkét körösi vonatko­zású mérkőzést az eredetileg tervezettől eltérő napon ját­szották el. Volánbusz (Nk. B—Kocséri TSZ SK 4:4 (2175—1891). A múlt évben még NB Ill-ban szereplő kocsériak otthonuk­ban csak öt fővel álltak' ki, ennek ellenére jó az autóbu­szosok eredménye és fatelje­sítménye is. Pontszerzők: Bá­lint I. (366), Tajti L. (414)+2 pont az összfagyőzelemért. Bem SE (Cegléd B)—Nk. Szabadság Tsz 7:1 (2398—2004). Cegléden á honvédtartalékok biztosan győztek, a körösiek még 380 fával sem tudtak pontot fogni. Pontszerző: Ba­logh (402). Pénteki műsor Torna Kiskunhalas: Magyarország —Német Demokratikus Köz­társaság, férfi ifjúsági váloga­tott viadal. (Harsányi G.). S. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom