Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

ISA II. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1973. JÜNIUS 20., PÉNTEK ARAT AS SAJÁT GÉPPARKKAL Szüret a málnásban A hévízgyörki földeket el­kerüli a vihar meg az eső. A Petőfi Termelőszövetkezetben elmondták, hogy a gabona csak kicsit dőlt meg, s jó termés várható. Erre az évre harminckét mázsa hektáron­kénti átlagot terveztek, a szakemberek úgy látják, en­nél több lesz. Természetesen csak akkor, ha nem változik az időjárás. Hathegyi borsó A termést szemlélve július első dekádjára várható az aratás megkezdése. Jelenleg a gépek előkészítése folyik. Ä szövetkezet ebben az évben különböző munkákhoz vásá­rolt gépeket. Idei beszerzé­sük: öt erőgép, három MTZ— 50-05 és két D4K—1000-es traktor, valamint két Hams- ter-ko(si. Legutóbbi látogatásunkkor az új központi borsófejtő-te- lep kialakításán dolgoztak. A munkálatokat június 8-án be­fejezték, azóta folyamatosan | megy a munka a bagi hathe­gyi telepen. Egy új és két régi gép működik itt, mindennap nagy szállítmányok in­dulnak a konzervgyárba. A borsót szakaszosan ve­tették, így a telepen sem áll le a fejtés, van olyan fajta, amit három hét múlva fog­nak szedni. A telepen tizen­négyen dolgoznak, eddig 790 mázsa ment el. Ebben a sze­zonban mintegy ötven va­gonnal adnak át a gyárnak. A borsófejtő-telep nagyobb részt társadalmi munkával készült el. Négy alkalommal mintegy félszázan vállaltak munkát. A napokban folyik a tsz ötvenhét hektáros gyü­mölcsösében a sorköz- ápolás: a gyümölcsfák kö­zött gyommentesítenek, tárcsáznak. Termésük nagy részére elő­szerződést kötöttek, sárgaba­rackból például tíz vagont szállítanak majd a konzerv­gyárba. Még május végén volt az első gyümölcsszüret; korán érő nagy szemű meggyet szed­tek az asszonyok. Ez még primőr volt. Pillanatnyilag a legtöbben a málnásban dol­goznak. Itt a napokban kezd­ték meg a szedést, eddig negyven mázsa első osztályú gyümölcsöt szállítottak el a dunakeszi hűtőháznak. Meggy Nagykőrösre Ha kedvez az időjárás, re­kordtermés várható a tizen­kilenc hektárnyi málnás te­rületéről. A szövetkezet szer­ződés alapján szállít Duna­keszire, ennek egyik előnye, hogy fix áron veszik át; a szezon végén ugyanannyiért, mint a szezon elején. Bizo­nyos fokig kötelezi is a tsz-t ez a szerződés, ugyanis a du­nakesziéit évekkel ezelőtt mintegy 40 ezer forinttal ] járultak hozzá a málna- telepítéshez. A málnaszedésen kívül I most kapálják másodszor az j uborkát. A következő munka ja jövő hét elején kezdődik: meggyet szednek a Nagykő- | rösi Konzervgyárnak. A napi sürgős munkák mellett, azonban, mint az ország valamennyi közös gazdaságában, gondos elő­készületek folynak az aratásra. Mint a hévízgyörki szövetke­zet vezetői elmondták, az idén a gazdaság saját gépeivel végzi a munkát, s a learatott terményt is a gazdaság szál­lítóeszközeivel ♦ovábbítják az aszódi malomba. ö. a Társadalmi segítséggel SZÜLŐK A JÁTSZÓTÉREN Községeink többségében zsúfoltak az óvodák, sok je­lentkezőt nem tudnak fölven­ni. Szadán az átlagosnál jobb a helyzet, pillanatnyilag min­den óvodás korú gyermeknek jut hely. A jövőt tekintve azonban már nem ilyen ked­vező a helyzet. Egy-két év múlva szűk lesz a gyermek- intézmény. A szadai községi tanács már most gondol új óvoda építésé­re. A tervezést társadalmi munkában vállalta a járási hivatal műszaki osztálya. Az építésnél bízvást számíthat­nak a lakosság segítségére, de csak társadalmi erőforrásból nem lehet létrehozni. Remé­A GÖDÖLLŐI FÉMTÖMEGCIKKIPARI VÁLLALAT (GÖFÉM) FELVÉTELRE KERES . termelési osztályvezetőt gépészmérnöki, forgalmi könyvelői csoportvezetőt számviteli képesítéssel, továbbá betanított női és férfi munkásokat lakatos­és gépmunkára. Cím: Gödöllő, Szabadság tér 3. lik, hogy a központi támoga­tás sem marad el. A szadai óvodában felelős­séggel, lelkiismeretesen fog­lalkoznak a gyerekekkel: az intézmény szakmai színvona­lát bizonyítja az is, hogy a ve­zető óvónő az idén miniszteri dicséretben részesült. Most korszerűsítik az óvo­dát és a napközit egyaránt ki­szolgáló konyhát, de az átala­kítás révén a hely mégsem lesz több. A szülők, hogy gyermekeik körülményein ja­vítsanak, társadalmi munká­ban felújítják az óvoda ját­szóterét. A községi tanács erre a helyre képzeli az új óvoda épületét. Az idén nyáron új játszótéri játékok felállítását is tervezik. Tolcsvaiék Hévízgyörkön Gyakori vendég volt az el­múlt hetekben Bagón és Hé- vízgyörköri Tolcsvai Béla, a közismert trió vezetője. Mag­netofonnal, mikrofonnal láto­gatta meg a sok népdalt is­merő helybelieket. Különösen sok felvételt készített a hévíz- györki asszonykórussal, és a bagi kórus talán legszebb hangú és legtöbb dalt ismerő énekesével, Tóth Mihálynéval. A szalagra rögzített anyagot az együttes feldolgozta, s töb­bi között ezekkel lép színpad­ra június 22-én, vasárnap es­te nyolc órakor a hévízgyörki művelődési házban. A Tolcsvai-trió a helyi gyűjtési zenéből készült fel­dolgozásokon kívül régebbi szerzeményeit és külföldi da­lokat is bemutat. Családias fellépés Zsámbokon A Galga menti népművé­szeti találkozón nagy sikere volt a zsámboki népi együt­tesnek. Műsoruk nemcsak az idegeneknek tetszik, hanem a helybeliek is szívesen látják színpadon a csoportot; szinte minden családot képvisel va­laki az együttesben. Június 21-én, vasárnap délután hat órakor teljes műsorukkal színre lépnek a zsámboki mű­velődési házban. Táblák a szemét eilen MEGSZÓLAL A HANGOS HÍRADÓ A gödöllői HÉV-ről — erről már több újság is írt elma­rasztaló cikket — vaskosan kanyargó füstcsíkokat látni Mogyoród tájékán. A község völgykatlanban fekszik, így a szennyezett levegő megül a falu utcái közt. A környék képét szintén rontja, hogy a patakmeder két partját sokan szemétlerakó helynek vélik. Mogyoródon több intézkedésre van, szükség ahhoz, hogy az egészségügyi helyzet a kívá­nalmaknak megfelelő legyen. Többi között rendezni kell az egészségház környékét, s be kell fedni a vízelvezető árko­kat. A lakosság parkosítással igyekszik szépíteni a közsé­get. A művelődési ház előtti téren már befejezték a mun­kát, s nemsokára szép lesz a Petőfi Sándor utca is. A községi tanács a szeméthegyek megszüntetése érdekében tiltó táblákat helyez el a pataknál, és a hangos híradó segítségé­vel is kefehírré teszi a tilal­mat. Standvizit Túrán Párna tizenötért — Könyökvédős sütögető Pekingi kacsák — Nézze csak aranyoskám, milyen szép színben van, meg mennyi féle. Itt van ez az üvegnejlon, olcsón adom, száznegyven széles, ötven fo­rint métere — húzgálja, ille­ged maga előtt a szivárvány­színű anyagokat egy fekete asszony. Előtte nagy halom anyag púposodik a fűre te­rített fekete óriás lepedőn. Csillog a piros, lila, sárga, rózsaszín, zöld szatén, egy csomóba összecsavarva a kék­festő köténynek való, egy má­sik sarokban fényes bélés­anyagdarabok, mellettük szőr­mepárnák. Nagy a válasz­ték, mindegyik színből van egy-egy, sőt, van olyan párna, amelyiket négy-öt színből varrták össze. Olcsóra tartja az árut, tizenöt forint darab­ja. Miért pont engem ? Az ellenőr kéri az árusító működési engedélyét. Aztán a számlákat, amivel tanú­sítja, hogy hol és mennyiért vette az anyagokat, nem ad­ja-e drágábban a megenge­dettnél. A sárgainges fekete férfi magyarázkodik- a túrái piacon. — Tulajdonképpen én nem ide készültem. Az adóra akar­tam bemenni, de aztán itt volt a kocsiban az áru, gon­doltam kiterítem. Nem ké­szültem én eladásra. Az igaz, hogy ezeket az anyagokat ki­lóba vettem, úgy is kellene to­vábbadnom, de higgye el, nem keresek én ezen a bol­ton, ha lemérné, láthatná, hogy egyik sem kevesebb har­minc dekánál. Hát majd leg­közelebb hozok mérleget. Ezekre a párnákra meg rá­fizetek, higgye el nekem. Zsákba vettem kilóra, nem engedték meg, hogy megnéz­zem, azt mondták, hogy nin­csen hatvan centisnél kisebb darab. Aztán itt láthatja, hogy mennyire becsaptak, magunk varrogattuk össze otthon párnának. — Na most mondja meg, mér’ írta fel a nevemet, meg az engedélyszámomat? Hon­nan jött, és mit kérdezget engem? Tudja, a feleségem­mel válófélbe’ vagyok, a múltkor följelentett, hogy egy engedéllyel hárman áru­lunk, ki is jöttek ellenőrizni a fölbújtásra, de persze min­dent rendben találtak. Még a feleségemnek kellett fizetni háromezer forintot rágalma­zásért. Megelégeljük a szóáradatot, s továbbállunk. Az egyik pe­csenyesütögető asszony, fe­kete ruhában, fehér kötény­ben, fehér kis könyökvédő­vel készségesen fogad. Jól ismeri már az ellenőrt, tőle nem kérünk semmi papírt, csak szívjuk be a finom il­latokat. Invitálás hurkára — Hát egyenek már egy kis reggelit, finom a kolbászom, finom a hurkám! így nem le­het megállapítani, csak néze­lődésre, hogy jót árulok-e. Nem bánják meg, ha kóstol­nak egy kicsit, istenbizony j megsértődök, ha elmennek. Már a harmadik standnál állunk, még mindig kiabál és hívogat. Közben az ellenőr megjegyzi, hogy másutt nem­csak ennivalóval, de inni- valóval is szeretnék Iekenye- rezni. Reggel fél nyolc van. Kevés az áru és az áras. A gvümöl- csök közül már csak fehér ri­bizli. meg egres van. A pap­rikát nagyságtól, minőségtől függően árusítják, egyötventől kettőötvenig, a borsót nyolc forintért adják. Az árusok többsége túrái, mind a hely­ben termett áru van a stando­kon. Az egyik asszony szép apró új rozsaburgonyát árul, kilóját három forintért. Itt ér­demes vásárolni. A fák alatt csirkék, kacsák zajonganak. Egy nagy szürke Warszawa tövében kéthetes sárga kacsák hápognak, darab­ja huszonnyolc forint. Az idő­sebb férfi Valkóról jött. Egy marék füvet tép, beszórja a ketrecbe. — Pekingi kacsák ezek, néz­ze csak, mindent megesznek, adhat nekik, amit akar. S mindegyik ép, fürge — kínál­ja áruját. Míg kacsanézőben álldogálunk, megjelenik a sár­gainges árus. — Tanácsot szeretnék kérni. Szívesen árulnék ilyen puló­vereket, trikókat, amin min­denféle fölirat van. De hát ugye nekem csak méterárura szól az engedélyem. Hogyan árulhatnék mást is? — Arra is engedélyt kell kérnie — válaszol az ellenőr. — Már kértem is, de nem akarnak adni — folytatja to­vább, majd belekavarodik a mondókájába. Később már azt hajtogatja, hogy folyamat­ban van engedélyügye, de kel­lemetlen lenne, ha az ellenőr őt följelentené, pont most, amikor bővíteni szeretné cik­keit. Mert ugye sok gondja van most még emellett is, mert ugye válik a feleségé­től. Lassanként megnyugszik és elbúcsúzik. Fehérek, tarkák A piac másik szélén két ko­sárban selymes szőrű nyulak lapulnak egymáshoz, fehérek és tarkák. Az árusító asszony szintén túrái. — Nem én foglalkozom vele, hanem a fiam, tizennyolc éves és nagyon szereti ezeket az állatokat, ötven forint darab­ja, egy körülbelül másfél kiló — magyarázza miközben meg­megmarkolja a nyuszik hátát, s kiemeli őket, mutatja formá­jukat. Mellettünk kisebb ria­dalom támad, egy autó hátul­jából pár hetes Kiskacsák sé­tálnak kifelé. Az árus legény nyakukat megmarkolva pa­kolja vissza az állatokat a rakodótérbe. Lassanként megüresedik a piac, sokan hazafelé tartanak. A zöldséges kofáknál nézelő­dünk, amikor ismét megjele­nik a sárgainges. — Mondja milyen alapon szúrt ki pont engem. A többie­ket mért nem ellenőrizte? En­gem akar tönkretenni? Az előbb beszéltem az adósokkal, azt mondták, hogyha föl akar engem jelenteni, akkor először szóljon nekik — mérgeskedik a férfi, az ellenőr csodálkozva hallgatja. — Nekem semmi közöm az adósokhoz, én kereskedelmi ellenőr vagyok. — Én nem tudom ki maga, de nem is érdekel, mert ne­kem az adósok azt mondták, hogy először magával akarnak beszélni, a följelentés előtt. 'Nagyon kellemetlen helyzetbe hozott, csak jönnek oda az asszonyok hozzám, hogy mért pont engem ellenőrzött! Ne­hogy azt higgye, hogy lopott áruval piacotok, megvan ne­kem erről mind a számlám, csak hát nem hoztam el. Mert nem ide készültem — alig tudja abbahagyni mondókáját, ha nem lennének ilyen sokan, talán nekünk is jönne. Hajnali felvásárlás Régen nagy híre volt a tu- rai piacnak, a környékbeli ma- j gántermelők itt árusítottak, i Ma a turaiak vannak többség­ben, más faluból inkább a drágább gödöllői piacra, a fő­városba, vagy Hatvanba vi­szik áruikat. A vidéken azt ajánlották, hogy hajnali há­rom órakor menjek ki: a ma­gánkereskedők ekkor vásárol­ják fel olcsón a túrái piac .Kí­nálta árut, hogy aztán Buda­pesten, és Gödöllőn jó ha­szonnal továbbadják. Örszigethy Erzsébet SPORT -+- SPORT -I- SPORT + SPORT ÚJ, JELÖLT ÚT A TAVAKIG Természetbarátok Gödöt tőn A Zenélő kastély első műsora KAMARAEST PÉCELEN Pécelen immár hagyománya van a komoly zenei progra­moknak. Először 1973 nyarán indított a Szemere Pál Műve­lődési Ház nyári hangverseny- sorozatot. Tavaly folytatták a kezdeményezést, s az előadá­sokat nagy sikerrel tartottak meg a Ráday-lrastély parkjá­ban. Az idén két sorozatra ke­rül sor: az egyikben komoly zenei, a másikban népzenei programokat mutatnak be. A Zenélő kastély komoly zenei hangversenysorozata jú­nius 21-én, szombaton, este fél nyolckor kezdődik. Ezen első alkalommal kamaraestet ren­deznek, melyen Bach-, Tele­mann- és Kása Gábor-műve- ket mutat be Mester Ágnes (ének), Csánki Emilia (oboa), Elek Tihamér (fuvola, és Kása Gábor (ütőhangszer). A gödöllői városi tanács testnevelési és sportfelügye- lősége természetbarát szö­vetségének hivatalos értesítő­jét lapozgatva beszélgetünk a szövetség elnökével, Szalóky G. Lászlóval, aki városunkban immár 14 esztendeje munkál­kodik ezen a poszton. Hatvan­hat esztendős, s 60 éve nagy barátja a természetnek, s még így, öreg fejjel is heten­te tesz kiadós túrát. (Az el­múlt héten 50 kilométeres tú­rát tett dr. Pápja Miklósnak, a Budai-hegység útikalauz­írójának társaságában. Az elmúlt esztendei értéke­lés szerint a szövetség hat alapszervezetében összesen 289 tag van. A gyalogos, mo­toros és kerékpáros túrák, a kultúrrendezvények mind a célnak megfelelőek voltak. Ez év elején együttműködési szerződést kötöttek a járási és a városi KISZ-bizottsággal, e szerződés rögzíti azt a való­ban gazdag programot, amely­nek megvalósításáért közösen dolgoznak. Feladatul tűzték ki például a gödöllői dombvidék turistaútjainak megismerését. A túranaplót forgatva kitűnik, hogy a legaktívabbak a gö­döllői 202-es Ipari Szakmun­kásképző Intézet és a péceli Ráday Pál gimnázium termé­szetjárói. Ök eleget tettek a Csiky Imre ifjúsági természet- járó verseny kiírásának is. A természetjárás tömegmoz­galom és egyben sportág is. Sajnos a természetjárás célját, szervezését és gyakorlatát so­kan tévesen értelmezik, rend­szerint a szokványos, kirándu­lásokkal azonosítják. Pedig a különbség nagy! A kirándu­lásnak sokszor szomorú emlé­kei maradnak: leégett erdőré­szek, szeméttel borított tisz­tások, pihenőhelyek, források j — és lárma. A természetjárás­nak éppenúgy vannak szabá-| lyai, mint bármelyik sportág- ! nak. A természetjárásnak, tú- I ! rázásnak mindazok hasznos részvevői lehetnek, akik vala­milyen oknál fogva más sport­ágakban nem tudnak verseny­szerűen szerepelni. A gödöllői szövetség a két I KISZ-bizottsággal egyetértés­ben úgy szerkesztette meg a versenykiírást, hogy a termé­szetjárás egyaránt megfelel­jen a testedzés, a környezetvé­delem és a honvédelmi célok­nak. Elkészült a turistautak térképe és a közeljövőben meghirdetik a Mihályfi Dénes fotópályzatot. A gödöllői dombvidék turistaútjainak fényképezésére szólít a felhí­vás. A fényképezőgéppel fel­fegyverkezett természetjárók­nak a jelzett turistautakon található műemlékeket nép- művészeti tárgyakat, jellegze­tes tájrészleteket kell lencse­végre kapniuk. Ma már több mint nyolc­vanöt turistaút mutatja, hogy a szövetség serényen munkál­kodik. Terveik között újabb utak megjelölése is szerepel, például a centrumból kiindul­va, a Mátyás király úton végig, a présház mellett a Ba- bati tavakig vivő útvonal be­jelölése. Mert ahol megjelen­nek a természetbarátok, ott a remek környezet nincs ve­szélynek kitéve. Cs. J. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ (Pécel, Szemere Pál u. 8.) AZONNAL FELVESZ GYORS- ÉS GÉPÍRÓT

Next

/
Oldalképek
Tartalom