Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-17 / 140. szám

1975. JŰNIUS 17., KEDD xMtap 7 JUBILÁL A VEGYTERV Huszonöt év alatt huszonötszörösére nőtt a vegyipari termelés Kereken, huszonötszörösére nőtt a vegyipar termelése 1950 óta, amikor megalakult a Ve­gyiműveket Tervező Vállalat, a VEGYTERV, és amelynek dolgozói az ágazat berendezé­seinek, állóeszközeinek több mint 70 százalékát tervezték. Az alapítás 25. évfordulója al­kalmából hétfőn az Erkel Színházban tartottak jubileu­mi ünnepséget, amelyen meg­jelent és felszólalt dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Dajka Ferenc, a Vegyipari Szakszervezet fő­titkára. Az ünnepségen dr. Somló György Eötvös Loránd-díjas igazgató méltatta a vállalat negyedszázados munkáját, ami fontos hozzájárulás volt a korszerű vegyipar létrehozásá­hoz. Elmondotta, hogy az újabban tervezett berendezé­sek kapacitása már százszoro­sa a 25 évvel ezelőttiekének. Az összetett műtrágyák, a szintetikus szálak, a petroke- mikáliák gyártása azelőtt is­meretlen volt Magyarországon, most már az ammónia, az eti­lén, a pvc termelésében, a gyógyszer- és gumiiparban is felzárkóztunk az európai él­vonalhoz. A vállalatnál végzett ered­ményes munkája elismerése­ként Szilágyi Antal igazgató- helyettes megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, s a 920 tag közül 22-en — akik az alapítás óta dolgoznak a VEGYTERV-nél — a törzsgór- da-aranygyűrűt, illetve arany nyakláncot és érmét kaptak. Fotocellás varrógéppel... A teljesítménnyel együtt növekszik a boríték vastagsága A Május 1. Ruhagyár or­szágszerte működő tíz telep­helye, illetve gyáregysége kö­zül termelési értékét és ter­mékei széles skáláját tekint­ve a legjelentősebbek közé tartozik a ceglédi. Meleg Ist­ván, a gyáregység igazgatóhe­lyettese jó hírrel fogad; 95 milliós tervük első félévre jutó részét minden bizonnyal teljesítik. Igaz, a terv a tényle­gesnél nagyobb darabszám elkészítését írta elő, viszont értékesebb, munkaigényesebb női szövetkabátokat gyárta­nak, méghozzá 65 százalékban tőkés exportra. Ügy mondják, hogy tíz-tizenkét nyugat-euró­pai partnerük — köztük a legjelentősebbek, a holland, az NSZK-beli és az angol megrendelők — olyan színvo­nalat igényelnek, mintha a Váci utcai kirakatokból vá­sárolnának. Nem mostoha a belföld sem Meleg István mindjárt megnyugtat, hogy ez persze nem jelenti azt, mintha a belkereskedelem részére rosszabb minőségű, kevésbé nagy gonddal készített termé­keiket adnák át s ugyanígy a szocialista országokba is ki­váló minőségű árut exportál­nak. Mindenképpen kedvező s egyben a magyar textilipar versenyképességének növe­kedését is jelzi, hogy például a hollandok számára magyar kordbársony alapanyagból ké­szítenek női felsőkabátot. A Ralph, nyugatnémet cég ál­tal egész évre lekötött két sza­lagon a megrendelőtől ka­pott alapanyagból dolgoznak. Egy-egy divatos fazonból kö­PIK-hetek- már csak öt napig AMÍG A KÉSZLET TART! Kárpitozott heverők 2000 Ft felett 20 %-os, mély gyermekkocsik 20 %-os, rádiók (több típus) 20 °/0-os, porszívók 20 %-os, Super II. román kályha 20 %-os, kukták 20 %-os, terménydarólók (KD, ED) 30 %-os árengedménnyel megvásárolhatók A PIK SZAK ÜZLETEKBEN ÉS VEGYES IPARCIKK BOLTOKBAN MOST VÁSÁROLJON ÖN IS, MOST ÉRDEMES! Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Az általános iskola nyolc osztályát elvégzetteket IPARI TANULÓNAK AZ 1975/76 OS TANÉVRE FELVESZÜNK kőműves­szakmába. Kollégiumi elhelyezésről, teljes ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függő, felemelt ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZNI LEHET a Prosperitás KSz munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. rülbelül 800 darab blézert — és már a télre készülődve —, maxikabátot varrnak. jA Május 1. Ruhagyár ceg­lédi telepe összesen 760 kör­nyékbelinek, köztük 476 asz- szonynak ad munkát, ám ed­dig átlagos keresetük — amely 2170 forint volt —, mintegy 300 forinttal alacso­nyabb a budapesti törzsgyár dolgozóinak átlagbérénél. Többek között ez is közreját­szott abban, hogy erőfeszíté­seket tegyenek a munka- és üzemszervezés javítására, a termelés hatékonyságának nö­velésére. Mégis akkor vált ez Cegléden elsőrendű gazdasági érdekké, amikor az ösztönző­rendszer a kereseti lehetősé­gek növelését összekapcsolta a hatékonyság fokozásával. A minisztérium ugyanis jelen­tős összegű bérpreferenciát bocsa j tot t a Május 1. Ruha­gyár rendelkezésére, ame­lyet az elérhető normaóra­megtakarítás arányában hasz­nálhatnak fel a gyáregységek. A ceglédiek éves szinten 106 ezer normaóra megtakarítását tűzték célul, s erre mintegy félmillió forint bérpreferen­ciát kaptak. Egységesebb szalaglitem Az eddigi eredmények biz­tatóak. Az első negyedévben 30 ezer normaórát sikerült megtakarítani, és úgy tűnik, hogy jobb szervezéssel sok­oldalú műszaki fejlesztés­sel nem lesz akadálya an­nak, hogy céljaikat elérjék. Március végén érkezett meg a ceglédi telepre három nyu­gatnémet Pfaff típusú auto­mata gyorsvarrógép, amelyen már a próbagyártás idején kétszeres termelékenységgel dolgozhattak az asszonyok. Igaz, hogy jó néhányuknak több hetes tanfolyamon Buda­pesten kellett megismerked­niük az új masinával, de szí­vesen vállalkoztak erre, mert keresetük is növekedhet, ugyanakkor könnyebb lesz a munka. Az új gépeken foto­cella őrködik a varrás széles­ségének állandóságán, a mű­veletek nagy részét automa- J tizált program szerint végzi, | az anyagokat sűrített levegő továbbítja a tű alól. A ki szolgáláshoz szükséges leg célszerűbb mozdulatok begya korlása után a korábbihoz ké­pest háromszoros teljesít­ményt várnak. Annak ellené­re, hogy a törzsgyártól elő­készített előre kiszabott anyagokat kapnak, sokat je­lentett egy új szabászgép be­állítása, amely elősegíti a technológiai méretek pontos betartását és megakadályoz­za a gyártásközi selejt kelet­kezését. Nagyszabású munka- szervezési feladat a techno­lógiai műveletek felülvizsgá­lata és ésszerűsítése amely- lyel elérték a szalag egyön­tetűbb terhelését és ezzel ütemesebbé vált a termelés. Számítanak a segítő javaslatokra összességében 11,3 szá­zalékos megtakarítást kell elérniük egy év alatt, hogy a 3,5 százalékos bérfejlesztést és az átlagban 17 napi ke­resetnek megfelelő nyereség- részesedést a kitűzött bér- preferenciával megtetézhessék. Az említett intézkedések mel­lett a telep vezetői számíta­nak a dolgozók kezdeménye- zeseire, ésszerűsítő javas­lataira is. Hogy az elérhető keresetnövekedés hatása még inkább kézzel fogható legyen, a termelékenységnövekedés­sel párhuzamosan időben is összehangolják az anyagi ösz­tönzést. Arról van szó ugyan­is, hogy jelenleg a bérprefe­renciát negyedéves teljesítés után kaphatják meg, de azt szeretnék, ha ez havonta ki­fizethető lenne. A Május 1. Ruhagyár ceglédi telepének eddigi eredményei máris jel­zik, hogy a munka szerinti elosztás elve egyre nagyobb szerephez jut az üzemi gya­korlatban a munkások és a vezetők közös érdeke; a borí­ték vastagsága, a teljesítmé­nyekkel együtt növekedjék. K. Gy. A. TV-FIGYELO Szolid igénytelenség. Külö­nös rosszal nem találkoztunk a szombati Szombat este mű­sorában. De nem találkoztunk különös jóval sem. Az össze­állítás a i kockázatnak, a kez­deményezésnek még a látsza­tát is messze elkerülve ki­zárólag arra törekedett, hogy a kialakult, megszokott — so­kak által meg is unt — for­mák között szórakoztassa né­zőit. Szolid igénytelenség és szolid unalom jellemezte ezt a Szombat estét, legfőképpen valami olyan törekvés, hogy az égvilágon mindent operett­re, kabaréra hangszerelve vi­gyen a közönség elé. Egy szót sem szólnánk, ha mindez igényes, színvonalas műsorkömyezettől jól meg­alapozva, megerősítve kerülne a közönség elé. De amikor úgyis sok az úgynevezett szó­rakoztató anyag, az ilyen ösz- szeállítás feltétlenül egyhan­gúságot szül. Herczenik Miklós In flag­ranti című novellája mai időkben játszódik, méghozzá életünk nagyon lényeges konf­liktusait feszegeti. A képer­nyő kabarévá szelídítette- bagatellizálta. S bár anyagá­ban egészen más volt Török Rezső Sötét huszárja, a két tévéjáték hangvétele, hang­ütése, légköre azonosnak ha­tott. így születik az egyhan­gúság. Ebből a műnemből- minőségből egy műsorra bő­ven elég lett volna egy. Egy remek alakítás. Ne le­gyünk igazságtalanok: egy ki­emelkedő pontja mégis volt a szombati Szombat estének: Szemes Mari játéka a Sötét huszár Horváthnéjának szere­pében. Kitűnő az író által rajzolt figura is, de Szemes Mari annyi mindent adott hozzá a saját tehetségéből, az élnivágyó „diplomás nőt”, az okleveles szülésznőt olyan ter­mészetesen és hitelesen mu­tatta, be, hogy ezen a szolid unalmú szombat estén min­denkit lesöpört a képernyő­ről. Választási pillanatok, a va­sárnapi Hét anyagának jelen­tős részét a választásoknak szentelte. Foglalkoztak a ri­portok Pest megyével is. Igaz, szinte csak pillanatké­pekben. De azért érdemes eze­ket az apró mozzanatokat is feljegyeznünk. Találkoztunk a képernyőn Barcsay Jenő festőművésszel, aki ugyan Budapesten szava­zott, de — mint a riporterek közölték — utána azonnal utazott vissza Szentendrére. Galgamácsáról szintén festő, Vankóné Dudás Juló szavazá­sát örökített« meg a kép­ernyő. Az országszerte jól is­mert festőasszony a galgamá- csai népi együttes legfiatalabb tagjaival érkezett a szavazó- körbe. Ugyanitt örökítette meg a tévé a falu legidősebb em­berének, a 87 éves Holló Józsi bácsinak a szavazását is. ö. L. Ösztöndíjasok, tanulmányutak Hétfőn a Kulturális kapcso­latok Intézetének székházá­ban Nagy Miklós, a KKI el­nökhelyettese és Mahmoud Abdulla Osheish, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete aláírta a két ország közötti, 1975—76. évre szóló kulturális «munka­tervet. A munkaterv előirányozza ösztöndíjasok fogadását egye­temi és postgraduális képzés­re, továbbá aspirantúrára. Sor kerül oktatási és kulturális küldöttségek kölcsönös látoga­tására, szakemberek tanul- mányútjára, kiállítások rende­zésére. Jövedelem-kiegészítés, segítség a gépesítéshez Csaknem 20 milliós támogatás a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknek A gyönge minőségű földe­ken gazdálkodó, illetve egyéb okok miatt kedvezőtlen adott­ságúnak nyilvánított Pest me­gyei termelőszövetkezeteket, szakszövetkezeteket csaknem 20 millió forinttal támogatja az állam. A támogatás egyik for­mája a jövedelemkiegé­szítés, amelyben az idén a nagykő­rösi Dózsa Tsz részesült, s DUNAKESZI KINŐTTE BOLTJAIT Éj üzletek - Felépül a Naszály Áruház ikertestvére A VACJ VÁROSGAZDÁLKODÁSI VALLALAT FEL VESZ: belső ellenőrt, építőipari szakmunkásokat:- kőműves,- bádogos,- asztalos,- ács, tetőfedő,- vízvezeték-szerelő,- lakatos,- szobafestő-mázoló szakmunkásokat és segédmunkásokat. jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán (Vác, Zrínyi u. 9.) Dunakeszi egyike a főváros környéki agglomerációs öve­zet területileg is legnagyobb, és lélekszámra nézve leggyor­sabban gyarapodó községei­nek. Mint általában a hirte­len nőtt kamasz a ruháját, ez a község is kinőtte ke­reskedelmi hálózatát. Üzlethelyiségeinek legtöbbje elavult, korszerűtlen és szűk; ezer lakosára jelenleg 400 négyzetméternyi eladótér jut, ami bizony éppen csak 60 szá­zaléka a szükségesnek. Rá­adásul a forgalom időnként eléri a környékbeli városokét, Vácét, Gödöllőét, Szentend­réét. A nagyközség párt- és ta­nácsi vezetése maximális erő­feszítéseket tesz a gondok enyhítésére. Ebben az évben — illetve a következő eszten­dőkre is áthúzódó feladatként — az alábbi beruházásokra kerül sor; a nemrégiben vil­lamosított új, kertes lakóne­gyedben. Szabadság-ligeten mintegy 400 ezer forintos költséggel 90 négyzetméteres ABC-kisáruház épül, a MÉK finanszírozásában; 4,5—5 mil­lió forintos ráfordítással 500 négyzetméteres alap- területű ABC-áruház ké­szül a Szabadság téren; az üzemel­tető élelmiszer kiskereske­delmi vállalat jelentős össze­get fordít a Rákóczi út 106. szám alatti és a gyártelepi élelmiszerbolt bővítésére, kor­szerűsítésére; a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat kö­rülbelül 1,2 millió forintot fordít a Pavilon vendéglő át­építésére. Lényeges javulást az ellátásban, s a zsúfoltság elkerülésében az a — több éves beruházással készülő — 2200 négyzet- méter alapterületű vegyes áruház hoz majd, amelyet a Főt— Váchartyán—Váci ÁFÉSZ kí­ván felépíteni — természete­sen jelentős tanácsi hozzájá­rulással —, mintegy 35—40 millió forintos költséggel a váci Naszály Áruház mintá­jára, a lebontásra ítélt Petőfi művelődési ház helyén. Ny. É. kapott e célra 1 millió 675 ezer forintot. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságá­nak határozata alapján ezen­kívül több gazdaság alaptevé­kenységének gépesítését, rét- és legelőgazdálkodását, illetve szarvasmarha-tenyésztését se­gítik fejlesztési hozzájárulás­sal. Erre a célra összesen több mint 16 millió forintot osztot­tak fel. amiből a ceglédi Kossuth, a csemői November 7., a letké- si Ipolyvölgye, a nagykátai Kossuth, a nagykőrösi Arany János és Dózsa, a nyársapáti Haladás, a sülysápi Tápióvöl- gye és a szokolyai Béke tsz részesül. A szakszövetkezetek közül az újhartyáni Keselyhe­gyi Aranykalász mezőgazdasá­gi gépesítését támogatják, to­vábbá az Örkényi és a tatár- szentgyörgyi szakszövetkezet egyesüléséből alakult Béke Tsz-t s a kóspallagi és a má- rianosztrai szakszövetkezetek csatlakozása révén a szobi Üj Barázda Termelőszövetke­zetet. Ez utóbbi gazdaságok­nak összesen 2 millió forintot folyósítanak. A megyei tanács néhány gazdaság besorolását módosí­totta, ugyanis helyenként a tsz-egyesülések megvál­toztatták a termelés felté­teleit. A korábban kedvezőtlen adottságú tápiósági Kossuth Tsz például egy esztendeje ol­vadt be a tápióbicskei Április 4. Tsz-be, s a jogutód gazda­ság már nem ítélhető kedve­zőtlen adottságúnak. Hasonló a helyzet a sülysápi Tápió- völgye Termelőszövetkezet esetében, amely a két helyi és a mendei közös gazdaság egyesüléséből jött létre, ám a megyei tanács — erre az egye­süléstől számított egy éven belül mód van — fejlesztési hozzájárulással segítette meg­erősödését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom