Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-15 / 139. szám
msi MEGYEI A legújabb ceglédi, Károlyi Mihályról elnevezett lakótelep a kö- zclinúltbau készült el. ff 1975. JŰNIUS 15., VASÄRNAP Közös gazdaságok — több falu határában A DEMOKRATIKUS agrárforradialom kezdete Pest megyében: földet kapott 64 194 nincstelen szegényparaszt, törpebirtokos, és kevés földű falusi ember. A kisajátított 336 ezer hektár földből 193 ezer 270 hektárt osztottak ki. A megye parasztsága élenjárt a földreform védelméért folytatott harcban, Cegléden például ötezer ember tüntetett, a Magyar Kommunista Párt földet vissza nem adunk! jelszavát hangoztatva —, parasztküldöttségek utaztak Budapestre, tiltakozni a koalíciós kormánynál a reakció mesterkedései ellen. Mezőgazdaságunk fejlődésében a következő nagy fordulatot a szocialista társadalmi tulajdonviszonyolt megteremtése hozta, az 1960-as évek elején. Ekkor váltak uralkodóvá Pest megye mezőgazdaságában is a szocialista termelési viszonyok, s ezen- belül kialakult — és túlsúlyba került — a szövetkezeti szektor. A termelőerők fejlődésére jellemző, hogy 1950-ben 466 traktor szántott a megye gazdaságaiban, a szocialista átszervezés után, 12 évvel később 2833 erőgépet tartottak már számon. S mindez még csupán ja szocialista nagyüzemi gazdálkodás kibontakozásának nyitánya. Az utóbbi esztendők alatt tapasztalható fejlődést Negyedszázad alatt két és félszeresére nőtt Pest megyében a búza terméshozama. fölmérni, összegezni szinte kilátástalan vállalkozás lenne. Néhány statisztikai adat is érzékelteti azonban, hogy mint emelkedett a gazdálkodás színvonala. Mezőgazdasági népességünk az országos átlagnál gyorsabban csökkent, ám nőtt a szövetkezeti tagok hozzáértése, kinevelődött a mezőgazdasági értelmiség, s esztendőről esztendőre több szakmunkás dolgozik a mezőgazdaságban. Az iparosodással — a technikai, kémiai, biológiai módszerek alkalmazásával — megtöbbszöröződtek a terméshozamok, modem nagyüzemi állattartó telepek épültek. A búzatermés átlaga 1950-ben 14,4 mázsa volt hektáronként, 1962-ben 16,5 mázsa, tavaly Az egészség szolgálatában Az egészségügyi és szociális ellátottság az elmúlt években nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is jelentősen fejlődött. Pest megye két szép új kórháza, a ceglédi és a váci akár jelképe is lehetne az egészségügyi ellátás színvonalának. A megye lakosainak — a fővárosi kórházakat nem számítva — 1970-ben 2531 kórházi ágy állt rendelkezésére, s ez 1974 végére mintegy négyszázzal, 2907 ágyra emelkedett, öt évvel ezelőtt egyetlen úgynevezett elmeágy sem volt, ma 418 van. 1970-ben a 2115 szakorvosi órát 277 orvos látta el, 1974 végén a 2491 szakorvosi óra ellátása 361 orvosra hárult. Jelentős rész, 1041, illetve 1236 óra esik a fogorvosi ellátásra. A rendelőintézetekben 1971-ben 3 millió 120 ezerszer, 1974- ben 3 és fél milliöszor fordultak meg betegek. Háromszázhuszonkét körzeti orvosi állás volt Pest megyében 1971-ben, 4 év alatt ez a szám 341-re emelkedett, A védőnői állások száma 1970—1974-ig 336-rör 369-re emelkedett. Az anyák 99 százaléka Pest megyében kórházban, szülőotthonban szül. Általános terhestanácsadáson 1971-ben több mint 23 ezerszer, 1974-ben 37 ezerszer, szaktanácsadáson az 57 ezerrel szemben 87 ezerszer, a mozgó szakorvosi szolgálatnál a 22 ezerrel szemben 33 és fél ezerszer jelentek meg a leendő anyák. A megelőzés-gyógyítás szolgálatában áll a gyógyszertári hálózat. Jelenleg 111 patikában 214 gyógyszerész dolgozik a megyében. 36,2 mázsa. A kukoricáé e három esztendőben 10,4, majd 27,8, s legutóbb 33,2 mázsa volt. A TERMELÉS színvonalának növekedése — a gazdálkodás egyéb tényezőivel együtt — erősítette nagyüzemi gazdaságaink vagyoni helyzetét. A közös gazdaságok tiszta vagyona 15 éve 336 millió 306 ezer forint volt, halmozatlan termelési értéke pedig 732 millió 688 ezer forint. Tavaly 6 milliárd 835 millió 825 ezer forint tiszta vagyonnal rendelkeztek, s 8 milliárd 165 millió 943 ezer forint termelési értéket könyvelhettek el. (Tegyük hozzá, hogy erőteljesen fejlődő állami gazdaságaink halmozott termelési értéke tavaly megközelítette a kétmilliárd forintot.) A gyarapodó szellemi tőke, a mind modernebb technika, a gazdaságok területi koncentrációját, a tsz-ek közötti együttműködésit, munkamegosztást ösztönzi. Egy-egy termelőszövetkezet ma már Pest megyében több falu határát birtokolja, s csalás ily módon lehet gazdaságosan kihasználni a nagy teljesítményű gépsorokat, összehangolni a gazdálkodás különböző ágazatait. Jellemző, hogy mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének befejeztekor, 1962-ben a megyében még 192 termelő- szövetkezet gazdálkodott, s átlagterületük 1263 hektár volt, • tavaly az egyesülésekkel 120- ra csökkent a közös gazdaságok száma, az átlagterület pedig 2399 hektárra nőtt. (Ugyanez időszak alatt 19-ről 10-re tömörült az állami gazdaságok száma, átlagterületük pedig 3937 hektárról 6834 hektárra növekedett.) A SZOCIALISTA nagyüzemi gazdálkodás kibontakozásával egyidejűleg emelkedett parasztságunk életszínvonala, javultak munkakörülményeik, s a személyes jövedelmek. Elegendő három esztendő adatait idesorakoztatni: az állami gazdaságok dolgozóinak évi személyes jövedelme 1971-ben 21 729 forint volt, 1973-ban 26 729, 1974-ben 28 997 forint, a tsz-tagoké 24 773 forintról 25 732-re növekedett, tavaly pedig 30 637 forint volt az átlag. A. Z. Harminchatezer boldogság Évente száz új üzlet A z életszínvonal-politika egyik legbiztosabb fokmérője az áruellátás, a kereskedelmi hálózat fejlesztése. E téren sincs Pest megyének szégyenkeznivalója. Az áruforgalom és a boltok kihasználtsága évek óta az országos átlagot meghaladóan növekszik. Előreláthatóan ez a folyamat a jövőben sem változik. Nemcsak a lakosság száma nő (az utóbbi öt évben több mint hét százalékkal), hanem egyre többen keresik fel a Dunakanyart, a Rácke- vei-Duna-ágat, a vonzó néprajzi érdekességeket vagy a színvonalas művészeti eseményeket is. Az igényeket, az idegenforgalmi kívánságokat a kereskedelem és a vendéglátás — ha néha még zökkenőkkel — mind színvonalasabban igyekszik kielégíteni. Szeretnénk mellőzni a számok áradatát, mégis érdemes a legjellemzőbbekkel megismerkedni, amelyek a fejlődést jelzik. öt évvel ezelőtt, 1970 végén 3284 állami, szövetkezeti és egyéb üzlet, 1268 vendéglátó- hely állt a lakosság rendelkezésére. A negyedik ötéves ten/ utolsó évében 3728 üzlet és 1395 vendéglátóhely van a megyében. Ennél többet mondanak azonban a részletek. Az alapterület nagysága például ez idő alatt 71 ezer négyzetméterrel növekedett. Ezen belül a kiskereskedelemben 45, a vendéglátásban 26 ezer négyzetméterrel. Ily módon ezer személyre az 1970-es évi 378 négyzetméter helyett ma már 428 négyzetméter jut. A hálózatfejlesztés során elsősorban nagy méretű, jól felszerelt üzletek nyíltak. Nemcsak a vásárlóknak, az ott dolgozóknak is öröm a gödöllői, a váci vagy az érdi áruház, a szentendrei bevásárló- központ, a ceglédi és a gö- döllői bútoráruház, a kisebb, de korszerű falusi ABC jellegű üzletek sora. Vendéglőkkel, szállodákkal is gazdagabbak lettünk. Visegrádon, Dobogókőn, Ráckevén és Érden bisztrók, presszók nyíltak. Az új élelmiszerboltok, a vegyes iparcikkáruházak könnyítik a vásárlást, már jóval kevesebbet kell cipekedni a fővárosból, a községekhez közellevő városokból. 1970-ben a forgalom alakulása: ebben az évben élelmiszerre, ruházatra, vegyes iparcikkre 7 milliárd 266 milliót költöttünk, a vendéglőkben 1 milliárd 301 milliót hagytunk. Ez az összeg az eddig eltelt időszak adatai alapján' év végéig várhatóan 12 milliárd 950 millió forint lesz. Százalékban kifejezve: a kiskereskedelemben 66,5, a vendéglátásban 50 százalékos emelkedés várható. Ha az országos és a megyei forgalomemelkedést vizsgáljuk — 1973-at véve alapúi —, azt látjuk, hogy míg az országos kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom 27,2 százalékkal emelkedett, ez az arány Pest megyében 36 százalék volt! Évente átlagosan az állami és szövetkezeti vállalatok 60 millió forintot fordítottak a bolthálózat fejlesztésére és korszerűsítésére. Ez lesz az alapja az V. ötéves tervben megvalósítandó további jelentős fejlesztésnek is. K. M. akás.. Saját otthon. Egy darab nyugalom, sziget, egy kis zúg, ahová az ember a munkából pihenni tér. Egy szobasarok, a kedvenc székkel, ahonnan éppen kilátni az utcai akácfa lombjára. Egy ajtófélfa a konyhában, rajta a gyermek növekedésének ceruzával rótt jelei. Gyermekzsivaj a lépcsőházban, a vízcsap szirénája, ha légbuborék kerül a vezetékbe, liftzúgás, kapunyikorgás, két csöngetés az előszobaajtónál. Lakás. Mennyit építünk — és mágsincs elég! Mélyről indultunk — e téren is. Pest megyében a felszabadulást követő első húsz esztendőben alig volt állami lakásépítkezés. Pedig — ez az ország legnépesebb megyéje. Annál több volt a magánerejű: az 1961 és 71 között felépült mintegy 59 000 új otthon túlnyomó többségét maguk a lakásra vágyók — lakásra várók — építették. Négy évvel ezelőtt aztán elkezdődött valami más: az állami lakásépítkezés életszínvonal-politikánk sarkalatos pontja, alapelve lett. Ma egyedül Cegléden több állami lakás épül a IV. ötéves tervben — pontosan 636 —; mint azelőtt az egész megyében. Mennyit építünk — és mégcin P I Azelőtt tíz év alatt épült 59 ezer, most — a IV. ötéves tervben — 36 ezer. És egyre többet állami erőből. öt év alatt Pest megyében 36 ezer család költözik új lakásba. Százmillió szolgáltatásra A lakosság igényeinek magasabb szintű kielégítésére a Pest megyei Tanács végrehajtó bizot*>ága a kormányhatározatok szellemében úgy döntött még az ötéves terv elején, hogy csaknem 100 millió forinttal támogatja azokat a vállalatokat és ipari szövetkezeteket, amelyek fejleszteni kívánják szolgáltató tevékenységüket. ötvenöt beruházáshoz adott anyagi segítséget, öt új üzlettel tervezték bővíteni a textiltisztítást, héttel a lakás- karbantartást, tizenkilenccel a gépjárműjavítást, kilenc szervizzel az elektromos cikkek és háztartási gépek javítását, tizenöttel pedig az egyéb szolgáltatási ágakat. A fejlesztések megvalósításában jelentősen támaszkodott a tanács a szövetkezeti szektorra. Csaknem 40 millió forint jutott a kisipari szövetkezeteknek szolgáltató házak, autószervizek, fodrászüzletek megnyitására. A szolgáltatások fejlesztésében a legfontosabb a textiltisztító kapacitás bővítése volt. mert a nők második műszak ját ezzel lehet a leginkább megkönnyíteni. A megye mosodáinak felvevőképességét négyszeresére bővítették például a nagykőrösi és a váci mosodák üzembe helyezésével. A vegytisztító szalonok, a tisztító kisiparosok és az új mosodák jelenleg a lakosság igényeit teljes egészében kielégítik. A textiltisztítás fejlesztésére az elmúlt öt év alatt csaknem 30 millió forintot fordítottak. Vannak ugyan még ellátatlan területek, mint Ráckeve és környéke, valamint Monör, de ezeken a vidékeken a következő ötéves tervidőszakban épülnek szalonok. Az elektroakusztikai cikkek és a háztartási gépek javító kapacitásának két és félszeresére kellett volna növekednie, a GELKA azonban elmaradt kötelezettségei teljesítésében. A szövetkezeti javítóhálózat viszont tovább bővülj: Nagykörösön, Solymáron,' Aszódon épültek rádió-, tv- és háztar- tásigép-javító szervizek. A lakáskarbantartás fejlesztésében a tanács elsősorban a kisgépek vásárlásához nyújtott támogatást. Az állami vállalatok és ipari szövetkezetek aránya a lakáskarbantartásban kétszeresére nőtt. Megyénk 15 szolgáltató házzal gazdagodott az elmúlt öt év alatt. Cz. V. Á gyermekkerttől a középiskoláig Nem ilyen mértékben, de számottevően fejlődött az általános iskolai hálózat is. Ennek a fejlődésnek egyik jellemző adata az osztálytermek számának növekedése. 1970- ben a megye általános iskolás diákjai — összesen csaknem 94 ezren — 2 ezer 467 tanteremben tanultak. Tavaly szeptemberben a tanév kezdetén viszont a több mint ezerrel csökkent tanulólétszámnak 2 ezer 542 tanterem állt rendelkezésére. A tanulólétszám csökkenése egyébként éppen az elmúlt esztendőben megállt. 1973-ban — éppúgy, mint a megelőző esztendőben — kereken 89 ezer diák tanult az általános iskolákban. Tavaly lassú emelkedés kezdődött: a tanulólétszám 92 ezer 163-ra emelkedett. Szerényebb a fejlődés a középiskolákban. Ennek egyik oka, hogy 1970 és 1974 között fokozatosan csökkent a középiskolás korúak száma, 1970-ben 19 ezer 502 középiskolás tanulónk volt, most viszont jó néhány ezerrel kevesebb: 15'ezer 823. Jelentősen bővült viszont a szakmunkástanuló iskolák hálózata, ellátottsága. A IV. ötéves tervben Érden, Halásztelken, Szigethalmon összesen 19 tanterem épült számukra. A műhelyek befogadóképessége 129 hellyel bővült, s Gödöllőn, Halásztelken és Dunakeszin 400 új diákotthoni helyet is kaptak a szakmunkás- tanulók. 0. u rjharlyánfcan 1973-ban adták át az élelmiszer- és ruházati áruházat, valamint a szövetkezeti vendéglőt. Az óvodák dinamikus fejlődését szemléltető adatok: a IV. ötéves tervben több mint háromszor any- nyi óvodai hely épült, mint ahányat terveztünk. Pest megye oktatásügyének helyzetéről köztudott, hogy az elmúlt négy évben az óvodák fejlődtek itt a legdinamikusabban, a többi megye átlagát jóval meghaladó mértékben. Néhány markáns szám jellemzi ezt a kiemelkedő fejlődést: a IV. ötéves tervre előirányzott 2 ezer öt hellyel szemben már eddig 6435 hellyel bővültek az óvodák. Több mint háromszor annyian járhatnak tehát ma óvodába, mint ahogyan a terv első esztendejében elképzeltük. 1970-ben 16 ezeí 99 hely volt, az idén már 22 ezer 534. A nagyarányú fejlődésben rendkívüli szerepet játszott a lakosság és az üzemek, a vállalatok és intézmények dolgozóinak áldozatos társadalmi munkája. A gyereklélekszám- nak megfelelően emelkedett az elmúlt négy esztendőben az óvónők száma. 1970—71-ben még 948 óvónő dolgozott Pest megyében. Ma 1480. Az emelkedés jóval több, mint ötvenszázalékos. Választástól
