Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-14 / 138. szám
1975. JÚNIUS 14., SZOMBAT %Múm> 7 D unakany ar-gondok Összevetve a tehetőségekkel az üdülőterületek kialakításit CSALÁDBAN - HÍZ KÖR ÜL Három kiállítás A népművészet kedvelőinek Koppány György felvétele A Dunakanyar poézisét fölfedezték már sokan, s még mindig, s remélhetőleg beláthatatlan ideig kínál forrást e táj ihletett tollforgatóinknak. Nagyobb szervezettséggel Mások, szintén nem kevesen, a dunakanyari üdülőövezet fejlődését, fejlesztését ösz- szegezték, vetették papírra, tárták nyilvánosság elé különböző szakmai, társadalmi fórumokon. Téma ez ma is, s lesz még jó ideig. Legutóbb a Du- \ nakanyar Intéző Bizottság e -heti ülésén került napirendre, ^hogy nagyobb szervezettség, rend kívántatik az üdülés céljára szolgáló területek felosztása terén. Megállapították, ki tudja hányadszor, hogy az utóbbi fél évtizedben gyakran terv és engedély nélkül, de esetenként engedéllyel is zsúfolt, a tájba semmiképp nem illeszkedő hétvégi telepek épültek ki, zsebkendőnyi telkeken bódénegyedek. S nem minden esetben magán- személyek értékesítették feketén a földeket, hanem a tanácsok, termelőszövetkezeteit, (mégpedig olyan áron, amelybe nem kalkulálták bele a szükséges útépítés, közművesítés, tereprendezés költségeit. Tavaly októberig rendelet tette -lehetővé a külterületi parcel- ■' ák engedély nélküli beépítésiét, s jóllehet azóta ez tilos, ' - helyzet szinte semmit nem Változott. oi A Duna-parti falvak, erdők ‘■rejtette pilisi. Börzsöny vidéki községek tanácsi tisztviselői , panaszolják: nap nem múlik el anélkül, hogy az új telepesek közül néhányan, a hétvégi lakosság nevében ne követelnék a tanácstól: építse ki a víz- és csatornahálózatot, vezesse be a villanyt és így tovább. Ily módon az olcsón vásárolt telkek értékének növekedését az állam fizetné meg, de a haszonélvezők a magántelkek tulajdonosai, akik anélkül, hogy egy szalmaszálat keresztbe tettek volna, tetemes jövedelmek várományosai. Ezért a Dunakanyar területén, főként a Duna-parti településeken, csak olyan telekosztást szabadna engedélyezni, amelynek közművesítésére a szükséges anyagi fedezet is rendelkezésre áll — vélekednek az illetékesek. Csak ott adjon a tanács hozzájárulást — mondják —, ahol családi üdülőterületek kiépítését kívánják ösztönözni, a regionális terület- rendezési tervekhez igazodnak. Tájba illő, egészséges Kérdés, lecsíphet-e a helyi tanács a községfejlesztésre kapott költségvetési összegből erre a célra valamit is, amikor nem egy faluban csakis a lakosság hozzájárulásával tudnak a tervezettnél előbb óvodát építeni, iskolát bővíteni, a lakosság maga betonozza a járdát, segédkezik a művelődési ház avagy az orvoslakás falainak felhúzásában. Segíthetne az OTP is abban, hogy valóban tájba illő, egészséges, szép, a munkában fáradt embernek kikapcsolódást, pihenést kínáló üdülőtelepek körvonalai bontakozzanak ki hamarosan, s van arra pénze, hogy megelőlegezze a közművesítés költségeit. Annyi azonban bizonyos, hogy az ilyen komfortos telkek árát már nem a kispénzű emberek zsebéhez szabják. S hogy számukra is meg kell teremteni az effajta családi üdülés feltételeit, az nyilvánvaló, akár bérlet formájában. akár a DIB által javasolt, úgynevezett közös tulajdonú tömbtelken, ahol csupán sövény választja el a hétvégi házakat. Az ilyen csoportos építkezés részint a tájvédelmet, a természet értékeinek megőrzését szolgálja, részint olcsóbban közművesíthe- tő. Az említett intézőbizottsági ülésen már bemutattak egy makettet is, amely a Dömös határában húzódó Prépost-réten megépíteni tervezett ■ közösségi üdülőtelket formázza. Ez még terv, de éppen Pest megyében találkozhatunk ígéretes kezdeményezésekkel, követendő példákkal is: több nagyvállalat is akad, amely kibérel t-megvett egy-egy nagyüzemi művelésre alkalmatlan földdarabot — vonzó természeti környezetben —, s ezen lehetőséget teremtett dolgozóinak kikapcsolódásra, az aktív pihenésre, kertészkedésre. Bízvást megállapíthatjuk, hogy a Dunakanyar Intéző Bizottság dicséretes igyekezettel foglalkozik az üdülőövezet fejlesztésével, mérlegeli a jogszabályok adta lehetőségeket, az anyagi feltételeket, de egy kissé talán túlon-túl is megreked a szakmai terepen. Félreértés ne essék, kívánatos az alapos jogi, pénzügyi, építészeti, tájvédelmi előkészítés, de nem kevésbé lenne célszerű figyelembe venni a leginkább érdekeltek véleményét. Nem azokra gondolok, akik egészségtelen és zsúfolt üdülőtelepeken, például Dunakeszi határában töltik a hét végét, ők maguknak keresték a kikapcsolódás e formáját, ha megtalálták, úgy jó, ha nem, hát az ő bajuk. Ezeken a megtörtént dolgokon már nemigen változtathatunk. Ám amidőn arról esik szó, hogy a fővárosi ipári munkásságot, a szervezett üdültetésen túl, juttassuk a napfény, a víz, a levegő, a csend áldásaihoz, jó lenne fölmérni, mit igényelnek egyálAz újszülöttek anyagcsererendellenességeinek vizsgálatáról kiadott 5/1975. (V. 28.) Eü.M. számú rendelet a Magyar Közlöny 38. számából is I megismerhető. A gazdálkodó szervek részére nyújtott forgóalappótló hitelekről ugyanitt találják az érdekeltek a 3/1975. (V. 28.) MNB. számú rendelkezést. Környezetvédelmi témakörű konferenciák engedélyezéséről a 4/1974. OKVT. számú hatátalán, s ezt összevetni a lehetőségekkel. Közösségben könnyebb lenne Bátran föltételezhető, hogy nem mindenki ragaszkodna közművesített mintatelekhez, talán a helyi tanács segítségét sem várná el, hanem vállalná, hogy olcsón megvásárolt, vagy bérbe kapott földecskén elegyengeti a terepet — az előzetes tervek szerint, összefogva a szomszédokkal útat épít, megássa a csatornát, előkészíti a vízvezeték bekötését, önnön érdekében-hasznára. (Mindez javallható a tanácsoknál követelőző telektulajdonosoknak is!) ezek után csupán vállalkozót kéne találni egy- egy ilyen üdülőközösség ügyesbajos dolgainak összefogására, egyeztetésére. Talán a lakás- szövetkezetek mintájára választhatna a köz oly ügyintézőt, aki eljár például a különböző hatóságoknál, vállalatoknál, avagy bekasszírozza a közművesítés költségéből egy-egy tulajdonosra, bérlőre jutó ösz- szeget, amit talán az OTP is szívesebben hitelez meg ilyen formában. S akár a kertbarátklubokban, ilyen üdülőtelepeken is megbízhatnának szerény díjazás ellenében egy hozzáértő lelkes szakembert, hogy egy tételben szerezze be a szükséges facsemetét, szőlőoltványt, műtrágyát, növényvédő szert, ne ezek beszerzésével teljen a szabad idő. No, persze elgondolás az iméntieken kívül is számos akad, minden tervet egybevetni nem csekély feladat, de mindenesetre sürgető, hogy tehessünk is valamit az ügyben. Apor. Zoltán * 16 rozat az Építésügyi Értesítő 16. számában jelenít meg. A vízgazdálkodás beruhá- záspolitikai irányelveiről a Tanácsok Közlönye 24. számában olvashatják az érdekeltek az Országos Vízügy Hivatal közleményét. A hadigondozási járadékok és a rendszeres szociális segély jellegű ellátások felemeléséről a 6/1975. (VI. 9.) Eü.M. számú rendelet rendelkezik, amely a Magyar Közlöny június 9-i számában jelent meg. A Fővárosi Művelődési Ház Folklór Centrumában — mint erről beszámoltunk — szeptember közepéig egyszerre három kiállításban is gyönyörködhetnek a látogatók. A június 6-án megnyüt Népi ipar- művészetühk 30 éve című jubileumi kiállításnak, a Mezőtúri Fazekasok Htsz népi cserépbemutatójának és Erdélyi Tibor faragó népi iparművész faképeiinek, metszeteinek azóta is sok a látogatója. A Népművészeti és Háziipari Vállalatnak a jubileum tiszteletére rendezett kiállítását a nemrégen épült igen modem megoldású körteremben mutatják be. A négy alapvető népművészeti műfaj, a hímzés, a szőttes, a fafaragás és a cserép legszebb tárgyaival kívánják szemléltetni, hogy a szövetkezeti mozgalom keretében 1945-től 1975-ig a magyar népi díszítőművészet klasszikus és haladó hagyományainak felhasználásával miképpen alakul át a népi iparés népművészet népi iparművészetté, hogyan jelentkezik az egyes tájegységek művészi továbbélése, a magasabb szintű esztétikai és technikai kivitelezésben. A kiállításon a népművészeti termékeket gyártó legnagyobb szövetkezetek alkotói mutatkoznak be, olyan egyedi darabokkal, amelyeket a nagy- közönség még nem látott! Az emeleten található a Mezőtúri Fazekasok Htsz népi cserépbemutatója. Köztudott, hogy Mezőtúr évszázadok óta a nagy alföldi fazekasközpon- tók egyike. A különféle mazasáru mellett a múlt század közepéig mázatlan, feketére füstölt edény is készült itt. Ezek a fazekasok még a XIX. század végén is felerészben fekete cserépedényt csináltak, de a mázas edényeknek is nagy hagyományai voltak már ebben az időben. Ezekre a világos okker szín, ritkábban a barna volt jellemző (ilyet mutat be képünk). Ezt díszítették vörös, zöld, fehér, ritkábban kék {rókázással. Erdélyi Tibor faragó népi iparművész szatmári születésű. A Szabolcs-Szatmárban ma is eleven faragó népi hagyományok folytatását leljük fel alkotásaiban. 1948-ban került Budapestre, az Iparművészeti Múzeumban asztalos restaurátorként dolgozott évekig. Ugyanakkor a Magyar Állami Népi Együttes szólótáncosa, az Építők Szakszervezete Vadrózsák együttesének koreográfusa. Mindez — gazdagítva — visszahat művészetére. Ezen a kiállításon, az emeleti folyosón csaknem ötven fafaragása, faliképé, szobra látható. K. M A Elő sövények, cserjék gondozása A kert tagolását, az eltérő funkciójú kertrészek elválasztását jól megoldhatjuk cserjékből nevelt sövényekkel. Sok helyen önálló kerítésként szolgálnak, másutt kerítést takarnak. Emberi és állati kártételeknek kitett helyeken áthatolhatatlan védőfalat képezhetnek. A sövényválaszték rendkívül gazdag, minden célra találunk megfelelő cserjefélesé- get. Kedveltek a nyírott sövények, különösen a lakóházak előtt. Ilyen célra — talajtípustól függően — többek között alkalmas a buxus, az ezüstfa, a lepényfa, a fagyai, az orgona és a tamariska. A kertészkedők érthetően arra törekszenek, hogy minél előbb magasra növekedjen a növényfal. A sietségnek sajnos ára van. A fiatal korban met- szeblenüd hagyott sövény alul rendszerint hézagos, lyukas, átlátható. Nem szép, ráadásul a célt sem szolgálja. Az alakítás korában júniusban is van dolgunk vele: a hajtásokat harmadára messük vissza, és később se feledkezzünk meg a hajtáscsúcsok többszöri viSszacsípé- séről. A növények Idő előtti felkopaszodásának is nevelési oka van. A növényfalat soha ne neveljük függőlegesre. Ha megfigyeljük, a szabadban levő cserjék alul mindig szélesebbek, felfelé keske- nyedők. Csak így érheti a nap a növény minden részét reggeltől estig. A természetességet Receptek MÁJ — GOMBÄVAL Hozzávalók: 30 dkg sertés- vagy marhamáj, 30 dkg gomba, 2 db vöröshagyma, 2 fakanálnyi zsír, só, majoránna, bors, petrezselyemzöldje. Elkészítése: az apróra vágott hagymát a zsíron megpirítjuk, majd beletesszük a vékony szeletekre vágott gombát. Néhány percig pároljuk, aztán hozzáadjuk a hosszú, keskeny szeletekre vágott májat, puhára pároljuk, végül ízlés szerint fűszerezzük majoránnával, borssal, sóval,.petrezselyem- zöldjével. Burgonyapürével és salátával tálaljuk. TÚRÓS RIBIZLI Egy doboz mirelit ribizlit összekeverünk 25 dkg tehéntúróval és ízlés szerint cukorral. Vitamin- és fehérjedús csemege. GOMBAFASÍROZOTT Hozzávalók: fél kg gomba, 1 fej vöröshagyma, 1 zsemle, 2 nagyobb, főtt burgonya, só, 2 tojás, bors, zöldpetrezselyem, zsemlemorzsa, zsír. A gombát megtisztítjuk, megmossuk és az apróra vagdalt hagymán a zöldpetrezselyemmel és sóval kissé megpároljuk. A zsemlét tejben áztatjuk, a főtt burgonyát meghámozzuk, majd az összes anyagot húsdarálón megdaráljuk. A masszába keverjük a tojásokat, borsot, végül kis pogácsákat formálunk belőle. Zsemlemorzsában megforgatjuk és forró zsiradékban kisütjük. Melegen és hidegen egyformán kitűnő. Ha melegen tálaljuk, vajas burgonyát és salátát admeg kell őrianünk a nyírt növényeknél is! Keresztmetszetük tehát trapéz legyen téglalap helyett. Ha így járunk ed, nem lesz gondunk az alsó részek, száradásával és pusztulásával. A fenntartó metszésnél arra kell tekintettel lennünk, hogy a növény melyik részén, hajtáson, vesszőn, vagy idősebb részén jelennek-e meg a virágok. Így például az arany vesz- sző, a gyöngyvirágcserje, a lone, a jezsámen az előző évi vesszőkön virágzanak, metszésidejük egybeeshet a virág szedésével, illetve az elvirágzással. Kedves virágunk az orgona. Termése azonban nem díszít, viszont fogyasztja a cserje fontos tápanyagait. Elvirágzás után tehát el kell távolítanunk. Nyári munka a vadhajtások eltávolítása isi Ezeket a kiindulás helyén tanácsos lemetszeni a nemes részről. Ha valamely cserjeág útban van, árnyékot vet, távolítsuk el tőből, vagy ágvillá- nál. A részleges visszacsípéssel nem érünk célt. A magas hőmérséklet okozta fokozott vízpárologtatást a cserjéknél is pótolni kell öntözéssel. A kertben használt vegyszerek — különösen a gyomirtók — okozói lehetnek bokraink, növényeink pusztulásának. A levélszéleken megjelenő száradás, barnulás a szakszerűtlenül végzett permetezés következménye is lehet. A gyümölcskertben végzett növényvédelmi munkák során védjük gonddal, szeretettel nevelt díszítő növényeinket is. Kulin Imre junk hozzá, hidegen mustárral vagy retekkel kínáljuk. GOMBÁS HALFILÉ Hozzávalók: 60 dkg halíilé, 6 dkg vaj, hagyma. 1 kávéskanál piros- paprika, 2 dl tejföl, 22 dkg sima liszt, 1 csomó petrezselyemzöldje, 10—20 dkg gomba. A fiiét még fagyasztott állapotban felszeleteljük, megsózzuk és zsíros serpenyőbe tesszük. A felolvasztott vajon megpároljuk a karikákra vágott hagymát, hozzáadjuk a vékony szeletekre vágott gombát, pirospaprikát, és együtt puhára pároljuk. Időnként kevés vizet öntünk alá, hogy oda ne égjen. A tejfölben elhabarjuk a lisztet, ráöntjük a gombára és felforraljuk. A kész mártást ráöntjük a filére, sütőbe tesz- szük és puhára sütjük, ha a sütőből kivettük, meghintjük apróra vágott petrezselyemzöldjével. Ki- főtt tésztával vagy burgonyapürével tálaljuk. LA SANDRA Hozzávalók: X palack jó minőségű vörös bor, 1 üveg szódavíz, citromlé, 1 szeletekre vágott citrom. 4 kanál cukor, egy kevés szerecsendió. A mixerbe először a bort öntjük bele, azután beletesszük a felszeletelt citromot és a citromlevet, s rövid ideig mixeljük. Utána átszűrjük, beletesszük a cukrot, szerecsendiót, és néhány szelet citromkarikát. Legalább egy óra hosz- szat hűtjük a hűtőszekrényben. Magas koktélpoharakban kínáljuk. Fási Katalin Tíz nap rendeletéiből
