Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-13 / 137. szám

2 xMthm 1975. JÜNTUS 13.. PÉNTEK KÁDÁIt JÁNOS VÁLASZTÁSI BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) ködéséhez szükséges. Különö­sen fejlődésünknek egy kriti­kus szakaszában tekintették ezt nagyzási hóbortnak, mond­ván, hogy miért nem inkább közszükségleti cikkeket gyár­tunk hengerelt acél helyett? A vasmű felépítésének ellenzői számára az volt a fő támadási felület, hogy óriási beruházá­sokra volt szükség. Azt mond­ták, hogy ez az üzem az idők végezetéig veszteséges lesz. Hála, a valóban szocialista módon végzett munkának, a szükséges feltételek biztosítá­sának. a szocialista akaratnak és az összes dolgozó lelkes munkájának, a Dunai Vasmű alaposan rácáfolt az ellenzők­re. A gyár már megtérítette az országnak, népünknek a beru­házási költségeket. A termelési érték a múlt esztendőben el­érte a 8 milliárd forintot, s a vasmű 1 milliárd 400 millió forint nyereséget hozott. Erre büszke lehet a vas­mű minden vezetője, dolgo­zója, a szocializmus minden állhatatos híve. Ezért a ma­gam és pártunk Központi Bizottsága nevében szívből jövő, őszinte örömemet feje­zem ki. Gratulálok a Munka Vörös Zászló Érdem rendje kitüntetésükhöz, és jó egész­séget, további sikereket kívá­nok a vasmű összes dolgozó­jának. (Nagy taps). L város építésében is a szocializmus eszméje győzedelmeskedett Kedves Elvtársak! A jubiláns városnak, Du­naújvárosnak a vasmű a lel­ke. Hiszen a kiindulópont is az volt, hogy itt vasmű-vet kell építeni. Ehhez szocialis­ta városra is szükség volt. Ez a város azonban nemcsak a yasművet jelenti, hiszen az idők során a vasmű mellett egyéb, egész szocialista ipa­runk szempontjából jelentős ipari létesítmények is szület­tek. Létrehozásukat az a tö­rekvés ösztönözte, hogy Du­naújvárosban, a vasmű mel­lett olyan ipar is legyen, pmely foglalkoztatási és elhe­lyezkedési lehetőséget nyújt a nőknek és a város fiatal nemzedtícének is. Ilyen üzem például a Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Gyára, a Posz­tóipari Üzem, a Férfiruha­gyár, a Fehérnemű-üzem, az Oragyár és számos más ipari vállalat dunaújvárosi üzeme es gyára.- Érdemes kiemelni a 4500 dolgozót foglalkoztató Duna­újváros! Építőipari Vállalatot, ánáely nemcsak, a helyi épí­tési feladatokat oldja meg, hanem a százhalombattai be­ruházásnál és a paksi atom­erőmű építésénél is jelentős munkát végez. A vállalat ter­melési értéke a múlt eszten­dőben egymilliárd forint volt, £ ez bizony nem csekélység! Örömmel nyugtázhatjuk azt is, hogy Dunaújvárosban — az idei elbírálás alapján —, a szocialista nagyiparnak hét kiváló vállalata van. Jelentős a város fejlődése az építés, a szociális és kulturális szük­ségletek kielégítése terén is. Tíz évvel ezelőtt hasonló nagygyűlésen ünnepeltük a város fennállásának 15. év­fordulóját. E tíz esztendő alatt Dunaújvárosban 7000 lakás épült, s az éppen ab­ban az esztendőben felava­tott 500 ágyas kórház további száz ággyal bővült. Azóta 36 általános iskolai tanterem­mel gyarapodott a város. Két középiskola épült, s megkez­dődött egy, országos szem­pontból is kiemelkedően kor­szerű munkásművelődési in­tézmény építése. Még sok egyéb létesítmény­nyel is gazdagodott a város. Ezer óvodai, 300 bölcsődei hely, műjégpálya, több más sportlétesítmény, és még hosszan lehetne sorolni, mi minden épült Dunaújváros­ban. Első szocialista városunk a szocializmust igénylő és a szocializmust kevésbé óhajtó emberek közötti harc­ban született. Ezt bizonyos mértékben a város történe­te is tükrözi. A kezdeti nagy lendület után, 1953 nyarától néhány ' esztendőre megtor­pant az építkezés. Már-már az a gondolat tört utat, hogy egyáltalán nem is kell foly­tatni, abba kell hagyni a munkát. Azután ellenforra­dalmárok támadtak a szocia­lizmusra, a munkáshatalom­ra és természetesen Dunaúj­városra is. Mindezeken át kellett törnünk magunkat ah­hoz, hogy eljuthassunk a mai napig. S most örömmel mondhatjuk, hogy ebben a harcban a szocializmus esz­méje győzedelmeskedett. Ez a 25 éves város ma nemcsak azoknak a büszkesége, akik dolgoztak és harcoltak érte, hanem az egész, szocializ­must építő magyar népnek. A magyar forradalmi mozgalom erős pillére Dunaújváros az erős ipart jelenti számunkra, de meg kell említeni, hogy van a vá­rosnak igen jó termelési eredményekkel büszkélkedő termelőszövetkezete is. Kul­turált," szép ez a város. Kü­lön elismerés illeti azokat, akik gondoskodtak a város belterületének és környéké­nek fásításáról, ök nemcsak maguknak ültettek fákat, ha­nem azért, hogy a következő, a mai nemzedék szép, kultu­rált, és egészséges környe­zetben éljen. (Taps). Dunaújváros, ez a ma 25 esztendős, szocialista város erős pillére a magyar forra­dalmi mozgalomnak, a magyar munkásosztálynak és a ma­gyar szocialista iparnak. Hu­szonhatezer munkás él és dol­gozik itt, a bérből és fizetés­ből élők száma 36 000, s a vá­rosnak 55 000 lakosa van. De a kövön, a vason, az utakon, az épületeken, a rakpartokon és a kikötőkön kívül más is kell ahhoz, hogy egy várost szocialista városnak nevez­zünk. Dunaújvárosban megvan ez a másik feltétel is, ami nélkül nem lehetett volna szo­cialista város. Itt 4500 tagja van az MSZMP-nek, 4500 kommunis­ta harcol a jelenért és a jö­vőért! A kommunista ifjú­munkások száma 6000. Jelen­tős társadalmi erők — szak­szervezetek, nőbizottságok, bé­kebizottságok. népfrontszerve­zetek — tevékenykednek itt, továbbá egyik igen fontos tár­sadalmi intézményünk, a munkásőrség, amely jól pél­dázza, hogy a kommunista meggyőződésű ember milyen önkéntes társadalmi munkára képes elveiért, meggyőződé­séért. osztályáért és népéért. (Taps) Örömmel szólhatok arról, hogy Dunaújvárosban 1800 brigád versenyez a szocialista cím megőrzéséért i'agy elnye­réséért. Közülük két brigád a párt XI. kongresszusának és hazánk felszabadulása 30. év­fordulójának tiszteletére indí­tott nagyarányú szocialista munkaverseny-mozgalom ke­retében elnyerte a Központi Bizottság kongresszusi okleve­lét. Ezért is mondhatom teljes meggyőződéssel, hogy a ma 25 éves Dunaújváros — szocialis­ta város. (Nagy taps) Szocialista város abban az értelemben is, hogy nemcsak múltja és jelene, hanem jövő­je is van. Dunaújvárosban a következő ötéves tervben 13,5 milliárd forint értékű új ipari beruházást terveznek. Vannak ígéretes, 10 és 15 évre szóló távlati elképzelések is, ame- lvek a legszorosabban össze­függenek a város jövőjével. Lelkesítő az elmúlt 25 évre gondolni, öröm ma körülnézni az üzemben, a városban és bi­zakodással tekinthetünk a jö­vőbe is: a város fejlődésének biztatóak a távlatai, s megvan­nak a feltételei. A Jövő arculata A helybeliek büszkén emle­getik, hogy Dunaújváros la­kóinak átlagos életkora 30 év, tehát a város ilyen értelemben is fiatal. S ezzel valószínűleg összefügg, hogy a népszaporu­lat is jói alakul Dunaújváros­ban. (Derültség) Az élvesziiletések aránya egyébként a múlt esztendőben — a népesedési politikával összefüggő intézkedések ered­ményeként is —. országosan is biztatóan fejlődött. Ez azért rendkívül fontos, mert amint köztudott, néhány évvel ez­előtt korántsem volt jó a hely­zet ezen a téren. A múlt év­ben az élvesziiletések aránya országosan több volt, mint 17 ezrelék, ugyanakkor Dunaúj­városban ez az arány 22.5 ez­relék volt. Ügy látszik tehát, Dunaújvárosban a további nö­vekedéshez a helyi utánpótlás is biztosított. A fejlesztési ter­vek ismeretében elmondhat­juk, hogy belátható időn belül — még 25 év sem kell hozzá, talán 15 is elég lesz —, Duna­újváros körülbelül százezres lélekszámú szocialista városa lesz hazánknak. (Nagy taps) Ezekkel a gondolatokkal a magam nevében is szívből üdvözlöm a 25 éves Dunaújvá­ros minden dolgozóját, veze­tőit, lakosait. Mindnyájuknak jó egészséget és újabb sikere­ket kívánok szocialista váro­suk további felvirágoztatásá­hoz (hosszan tartó taps). Kí­vánom, hogy Dunaújvárosnak, szocialista rendszerünk büsz­keségének lakói a jövőben az eddiginél is nagyobb sikerrel dolgozzanak, s továbbra is le­gyenek méltóak egész népünk megbecsülésére. (Taps.) Tovább erősödött a kommunisták és pártonkivüliek politikai szövetsége Kedves elvtársak! Most az országos választá­sokról szeretnék szólni. Ezek­ben a hetekben nemcsak a képviselőjelöltek, hanem pár­tunk, s a Hazafias Népfront is beszámolt a választóknak, az állampolgároknak arról, hogy mi és hogyan valósult meg a Hazafias Népfront négy évvel ezelőtti választási prog­ramjából. Kijelenthetem, hogy a magyar országgyűlés, a nép­szuverenitás legfőbb szerve, mint testület, és az ország- gyűlés minden egyes, szám­adásra kötelezett képviselője önérzetesen és tiszta lelkiis­merettel állhat a nép elé: a négy évvel ezelőtti választási felhívás szellemében, eredmé­nyesen dolgoztak. Elmondhat­juk: a nép képviselői becsüle­tes munkát végeztek. Hazánk­ban a munkásosztály hatalma ma szilárdabb, mint négy év­vel ezelőtt volt. (Taps.) Pár­tunk szövetségi politikája, népfrontpolitikája a legutóbbi négy évben tovább mélyült és erősödött. Szilárdabbá vált rendszerünk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szö­vetség. Erősödött a munkás­ság, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség összefogása. Erősödött a kommunisták és a pártonkivüliek politikai szö­vetsége, a különböző világné­zetű emberek összefogása, egyetértése és közös cselekvé­se, a hívők és a nem hívők egysége. Amikor például ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulóját ünnepeltük, a Ma­gyarországon működő egyhá­zak — a katolikus, a reformá­tus, az evangélikus egyház, a kisebb protestáns egyházakat tömörítő Szabad Egyházak Szövetsége, az izraelita egyház — tagjaikhoz olyan körlevéllel, vagy az egyházi szokásoknak megfelelő felhívással fordul­tak, amelyben méltóképpen és egész népünkkel össz­hangban emlékeztek meg a felszabadulási évfordulóról, a felszabadítókról, és azokról az eredményekről, amelyeket pártunk és népünk a szocia­lista rendszer 30 esztendeje alatt teremtett, alkotott. Munkásosztályunk és a töb­bi dolgozó osztályréteg szö­vetsége, a kommunisták és a mörülés és összefogás a leg­Ercd menyeink a szocialista tervgazdálkodás sikerei utóbbi országgyűlés működé­sének időszakában is tovább erősödött, és ma szilárdabb, mint eddig bármikor volt. nya — az 1972. évi párt- és kormányhatározat végrehajtá­sa nyomán — javult. A bérből és fizetésből élő dolgozók nagy többsége áttért a 44 órás mun­kahétre. öt év alatt több mint négyszázezer új lakás épül az országban. Az idén befejeződő 15 éves lakásépítési terv során az ideit is beleszámítva —, egymilliónál valamivel több lakás épül fel. 15—20 év alatt az ország lakóinak egyharma- da új lakásba költözött! Tud­juk, hogy még bőven van la­kásigénylő, s nagy lendülettel folytatjuk is a lakásépítést, de azt is értékelnünk kell, amit elértünk. Hiszen 20—25 évvel ezelőtt mások voltak a lakás­gondok, mint ma, amikor az emberek többsége minőségi lakáscserét, a család gyarapo­dása miatt még jobb és mo­dernebb lakást akar. Az or­szágban az óvodás korúak '72 százlékának jut hely az óvo­dákban, itt Dunaújvárosban pedig, ha kicsit szorosan van­nak is a gyerekek, minden je­lentkezőt fel tudnak venni. Programunk: a szocialista elvek érvényesítése az élet minden területén pártonkivüliek, a különböző világnézetű emberek összefo­gása, a szocialista nemzeti tö­Oriási győzelem ez szá­munkra. Hiszen még emlékez­hetünk a megosztottság, a vi­szályok és a nagy összeütkö­zések időszakára is. Mindezt világos, elvi politikával, min­denki nézetét és véleményét tiszteletben tartva leküzdöttük, és megtaláltuk a közös, szo­cialista célokat. Szocialista nemzeti tömörülés ez, amely­ben egyet tud érteni minden tisztességes gondolkozásé ma­gyar ember. Ez alkalmas arra, hogy a nemzet összes alkotó erejét összefogja szocialista feladataink megoldására, or­szágunk, népünk szocialista jövendőjének felépítésére. Mi, kommunisták ezt az összefo­gást úgy értelmezzük, hogy az építésben pártállástól függet­lenül egyenlöek vagyunk, és az építés gyümölcseként létre­jövő, fejlett szocialista társa­dalomban, népünk szocialista jövendőjében is egyek leszünk. Pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül minden tisz­tességes embert megbecsülünk és biztosítjuk minden tisztes­séges ember jogait, aki a nagy mű építésében részt vesz. (Hosszan tartó, lelkes taps.) A szocialista nemzeti össze­fogásnak ez a megerősödött, jó szelleme tükröződött a majdnem 900 jelölőgyűlésen is, amelyen csaknem 350 ez­ren vettek részt. Az ajánlók és a jelöltek, a felszólalók és a gyűlések részvevői egysége­sen hitet tettek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kong­resszusának útmutatása, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának választási fölhívása, népünk közös, szocialista' Cél­jai mellett. Ez fontos és-ör­vendetes, nagy erőt ad ne­künk. A választási beszámolókban szó esett a gazdasági és a kul­turális építőmunka eredmé­nyeiről. Az idén befejeződő ötéves tervben — nem’ is könnyű feltételek között —, szocialista iparunk 38 száza­lékkal, mezőgazdaságunk 18 százalékkal növeli termelését, a nemzeti jövedelem pedig 36 százalékkal emelkedik. Az ilyen számok önmagukban is sokatmondóak. Ezek az ered­mények a szocialista tervgaz­dálkodásnak, a bevált, rugal­masabb gazdaságirányítási rendszernek, a szocialista ipar erőfeszítéseinek, a szocialista mezőgazdaságnak és a nép­gazdaság minden fő ágazata sikereinek köszönhetők. Másfél évtizeddel ezelőtt ugyanitt még arról beszéltünk, hogy sikeresen folyik a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése, az aratási munka 43 százalékát gépesítettük és hogy a várható búzatermés országos átlagban holdanként kilenc, azaz hektáronként 15 mázsa lesz. És mi a helyzet ma? A mezőgazdaság szocia­lista átszervezését szocialista módon végrehajtottuk. Ha akadnak is a szövetkezetek­ben parasztemberek, akik szidnak bennünket az átszer­vezés miatt, csak azért teszik, hogy miért, nem előbb csinál­tuk. (Derültség.) Az ara­tás gépesítése most csaknem százszázalékos. Búzából tavaly országos átlagban több mint 37 mázsa volt a hektáronkénti termés, tehát körülbelül két és félszerese a 15 évvel ezelőtti­nek. Reméljük, hogy az idei termés még jobb lesz. A párt, a kormány szilárd elhatározá­sa, hogy a szocialista mező- gazdaság létrehozásával és ed­digi fejlesztésével elért összes vívmányainkat megőrizzük, az alapokat megszilárdítjuk és ezután is továbbfejlesztjük. Az életszínvonal alakulását itt, Dunaújvárosban is min­denki pontosan lemérheti. Az ötéves terv idején a dolgozók reáljövedelme országos át­lagban 26 százalékkal nő. a nagyüzemi munkásság bérará­A választás azonban alka­lom nemcsak a beszámoltatás­ra, hanem a programadásra is. A képviselőjelölteknek meg kell mondaniuk, hogy miért akarnak harcolni, mit akarnak elérni, minez kérik a válasz­tók támogatását. Szocialista terveink, távlataink biztatóak és szépek. Fő célunk, hogy to­vább erősítsük társadalmi rendszerünk legsajátosabb, legfőbb-vonását, a szocialista demokratizmust. Azt akarjuk, hogy az ország közvéleményé­nek minél nagyobb részét be­vonjuk a közéletbe, a külön­böző társadalmi kérdések el­döntésébe. Célunk a termelés növelése, az életszínvonal to­Amikor a ragyogó szocialis­ta jövőről, a biztató távlatok­ról szólunk, azt is hangsúlyoz­zuk, hogy pártunk Központi Bizottsága, kormányunk és minden felelős intézményünk reálisan szemléli a helyzetet, szembenéz a valósággal és reálisan méri fel azokat a fel­adatokat, amelyeket meg kell oldanunk. Amikor pártunk XI. kong­resszusa felvázolta a követke­ző öt. illetve 15—20 esztendő távlatát, nem feledkezett meg a ma problémáiról. Tudjuk, és nyíltan szólunk is róla, hogy további gazdasági fejlődésünk új, megnövekedett feladatait az eddiginél nehezebb feltéte­lek között kell megoldanunk. A Központi Bizottság decem­beri ülésén foglalkozott ezek­kel a kérdésekkel és nyíltan szólt az ország közvéleményé­hez. Megmondta, hogy a kapi­talista infláció, a nyersanya­gok és az energiahordozók árának rendkívüli emelkedé­se kedvezőtlenül érinti a ma­gyar népgazdaságot. Nehezebb nemzetközi feltételek között nagyobb feladatokat kell meg­oldanunk. A kapitalista inflációnak, a nyersanyagok és energiahor­dozók áremelkedésének hatá­sát nálunk a lakosság nem­igen érzékeli, mert rendsze­rünk megvédi annak legsúlyo­sabb következményeitől. A költségvetés a termelői árak egy részénél átvállalja az eb­ből származó terheket, a fo­gyasztói árakban pedig jelen­tősen korlátozza ezt a hatást. Népgazdaságunknak azonban számolnia kell ezekkel a ter­hekkel. Hiszen külkereskedel­münk egyharmada szükség­szerűen a kapitalista országok­kal bonyolódik le, s az onnan behozott árukért most 20 szá­zalékkal több árut kell expor­tálnunk, hogy az árveszteség­ből származó különbözetet pó­tolni tudjuk. Ezért új ötéves tervünk irányelveiben mind a terme­lés, mind az életszínvonal nö­velésére szerényebb fejlődési ütemet irányoztunk elő. Igaz, A legutóbbi országgyűlésen elfogadott társadalombiztosítá­si törvény is igen sok fontos vívmányt rögzít és biztosít. Például azt, hogy július 1-től Magyarországon minden ál­lampolgár ingyenes orvosi el­látásra jogosult. A termelőszö­vetkezeti parasztok^ nyugdíj- rendszerét viszonylag rövid idő alatt, fokozatosan azonossá tesszük az ipari munkásságé­val. Egymillió-százezer nyug­díjas és járadékos helyzetén tudunk valamelyest javítani. Óriási eredmények ezek, amelyeket nagyra értékelhe­tünk és becsülhetünk. A vég­zett munka mérlege feltétle­nül pozitív. A termelés nőtt, az életszínvonal emelkedett, nem kis elmaradásokat hoz­tunk be és nem csekély nehéz­ségeket’ küzdöttünk le. Mindez szocialista rendsze­rünk erejét bizonyítja. Míg je­lenleg még a legfejlettebb ka­pitalista országokat is a poli­tikai válság, az infláció, a foglalkoztatás problémái és a dolgozók létbizonytalansága jellemzi, addig o szocialista rendszer hazánkban létbizton­ságot adott. S amint eddig, a szocialista rendszer ezután is azt jelenti a dolgozó ember számára, hogy a munkások, a javak termelésének a fejlő­désével párhuzamosan az élet­színvonal is rendszeresen emelkedik. vábbi emelése, a fejlett szo­cialista társadalom felépítése, célunk a különböző társadal­mi osztályok közelítése, a vá­ros és a falu lényeges különb­ségeinek megszüntetése, a fi­zikai és a szellemi munka kö­zelítése. Azt akarjuk, hogy a technika fejlesztésével, a ter­melés korszerűsítésével csök­kenjenek a fizikai terhek. A képzettség, a szakismeretek növekedésével á fizikai mun­ka közeledjek a szellemi mun­kához. Nagyon fontos célunk, hogy mind a termelésben, mind a fogyasztásban teljes mértékben érvényesüljenek a szocialista elvek. jobb volna — ipari termelé­sünket evente, mondjuk kilenc százalékkal növelni. Felelősen azonban csak hatszázalékos növekedést tervezhetünk, mert csak ennyihez tudjuk biztosí­tani a szükséges nyersanyagot és energiát. Az iparban tehát évi hat, a mezőgazdaságban 3—3,5 százalékos növekedés­sel számolunk, s a reáljövede­lem növekedését pedig évi 3— 3,5 százalékosra tervezzük a legközelebbi esztendőkre. Nyíltan és egyenesen meg kell mondani: pártunk és kor­mányunk rendkívül követke­zetes abban is, hogy a fogyasz­tás növekedése nem haladhat­ja meg a termelés növekedé­sét. A névleges bért lehet nö­velni, de ha annak nincs valódi árufedezete, akkor az nem reális életszínvonal-nö­vekedés. Mi tehát feltétlenül a szerényebb, de biztosított fej­lődés hívei vagyunk. Azt hi­szem, mindenki egyetért azzal, hogy inkább maradjunk a há­rom és fél százalékos életszín­vonal-emelkedésnél, de az le­gyen megalapozott. Megfelelően, gazdaságosan kell megvalósítanunk a beru­házásokat, takarékosan kell bánnunk az anyaggal, az ener­giával. A termelőberendezése­ket jobban ki kell használ­nunk, különben felesleges be- < ruházási terheket vállalunk magunkra. Jobban kell gaz­dálkodnunk a munkaidővel is, hogy az valóban a munka ide­je legyen. Mély meggyőződé­sünk, hogy a termelés, a fo­gyasztás, az életszínvonal nö­velésére vonatkozó terveink a legnehezebb feltételek között is reálisak és megvalósíthatók, ha jobban gazdálkodunk az erőforrásainkkal. Ami ma terv — holnap valóság Két nagy erőforrásunk van. Az egyik: a termelőberendezé­sek, az anyagi alapok és a ma­gyar dolgozók szocialista öntu­(Folytatás a 3. oldalon) Jobban gazdálkodjunk erőforrásainkkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom