Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

1975. JŰNIUS 12., CSÜTÖRTÖK %Híttav ü OSTAB Udvariasság . és gyorsjárat Örömmel tapasztaltam: a fővárost Budaörssel összekötő 40-es és 140-es autóbuszokon a fiatal utasok szinte mindig átadják ülőhelyüket a kisma­máknak, idős embereknek. Ez egyébként nemcsak az én tapasztalatom, hanem mások­kal beszélgetve is hasonló kö­vetkeztetésre jutottunk. Azt is jólesik látni, hogy az autó- buszvezetők türelmesen meg­várják, amíg az utasok nyu­godtan íelszállnak a járműre. I>énárt József , Budaörs y ★ örömmel adtunk helyi budaörsi tudósi tönk sorainak. Annál is in­kább, mivel köztudomású, hogy a tömegközlekedés sok bosszúságot okoz az utasoknak. A fenti példa egyértelműen bizonyítja: egy kis jóakarattal és megértéssel, ha nem is teljes mértékben, de rész­ben megold ható ez a kérdés. Hi­szen nem törvényszerű az, hogy az autóbusz után siető utas orra előtt becsukódjon az ajtó, vagy idős embereknek, kismamáknak ne jusson ülőhely. Véleményünk szerint a 40-es, illetve a 140-es autóbuszok vezetői, az itt utazók azt tették, amit a jóérzés, a lel- kiismcret diktál. Kórusfesztivál Nagykátán Jól sikerült kórusfesztivált rendeztek a minap Nagyká­tán. A járás hét általános is­kolája — a szentlőrinckátai, a szentmártonkátai 1-es számú, a tápiószentmártoni, a kókai, a tápiószelei és a nagykátai 1-es és 2-es számú — vett részt e találkozón. Hozzáértő pedagógusok, énektanárok ké­szítették fel a kisdiákokat a műsorra, s a siker egyértel­műen azt bizonyította, hogy nem eredménytelenül. Miközben az ember hallgat­ta az iskolai kórusok által előadott dalokat — Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Smeta­na és Balázs Árpád szerzemé­nyeit — nyomban arra gon­dolt: nemcsak egyszerűen elő­adják a műveket, hanem értik is őket. A szentlőrinckátai és a szentmártonkátai 1-es számú általános iskola kórusa bronz-, a többiek pedig arany „okle­velet” nyertek a zsűri dönté­se alapján. Ügy hiszem, járá­sunkban minden lehetőség biztosított ahhoz, hogy a kis­diákok továbblépjenek a megkezdett úton. Kaposi István Nagykáta Eredményes klub Kemencén A kemencei községi klub neve ma már egyre ismertebb a környék lakói körében. Alig egy év alatt tartalmas rendez­vények sorozatára került itt sor, az önművelés és a szóra­kozás magas szintű igényével. Kemencén sikerült egy olyan baráti közösséget létre­hozni, amely meghatározó sze­repet játszik a község kultu­rális arculata szempontjából. Díszes klubnaplójukban olyan idézeteket olvashatunk, ame­lyek sok mindent kifejeznek. Pásztor Imréné agrármérnök Sellye János idézetével kezd­te munkáját a klubban: „So­kat használhatunk magunk­nak, ha mindennapi életünk­ben engedünk a változatosság természetes igényének. Ne fe­lejtsük el, hogy minél gyakrabban változtatjuk tevé­kenységünket, annál biztosab­ban óvjuk szerveinket a fel­őrlőd éstfil.” Minden második hétfőn ren­deznek klubestet. Kirándulá­sokon, színházlátogatásokon, irodalmi rendezvényeken vet­tek részt. Ennél azonban több­re vágytak. Az asztalitenisz sportág fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett jubileu- mi bajnokságon községünkből 64 versenyző szerepelt. A ké­sőbbiekben megrendezett sportnap, majd az Ipoly menti községek részvételével meg­tartott újabb verseny az asz­talitenisz olyan fellendülésé­hez vezetett, hogy egy hónap múlva szakosztály alakult, és a megyei bajnokságban küz­denek Kemence színeiben. Külön kell szólnunk a közel­múltban megrendezett hobby- kiállitásról, ahol a klub ismét bizonyított. Százak számára tették hozzáférhetővé az érté­kes gyűjteményeket (könyve­ket, folyóiratokat, járműmo- d elteket), és eddig nem ismert néprajzi kincseket (fafaragá­sokat, kézimunkákat, haszná­lati tárgyakat). A klubban rendezett anké­tok, a közösen végzett társa­dalmi munka tovább gazda­gítja a programot. Tervbe vették egy erdei tornapálya megépítését is a közelben. Varga Imréné Kemence Büfé vagy kocsma ? Gödöllőn, a MÁV-állomás közvetlen közelében található az a büfének nevezett kocs­ma, amely bizony egyáltalán nem illik ide. A forgalom nagy, különösen az esti órák­ban és fizetési napokon. A jár­dát ellepik az erősen ittas em­berek, akiket tanácsos kike­rülni. A járda azonban évek óta „csonka”, helyreállításáról senki nem gondoskodik. Az italmérés előtt kora reg­geltől késő estig naponta sok gyologos ,j<5r. Nők. férfiak, kis­mamák gyermekkocsival, akik a részeg embereket legtöbb­ször az úttesten kénytelenek kikerülni. S mivel a párhu­Üdvözlet Augsburgból Ceglédre zamos műúton pillanatonként haladnak el a különböző jár­művek, érthető, hogy a bal­esetveszély is jelentős. Ügy érzem, az illetékesek gyors fellépésére van szükség. A környék lakói szeretnék, ha a jelenlegi rendellenes állapot mielőbb megszűnne. Árpády János, Gödöllő Étkezdét kapott a tsz A kocséri Üj Élet Termelő- szövetkezet vezetősége idén tavasszal elhatározta: a mű­velődési házban kialakítják a termelőszövetkezet étkezdéjét is. A tervek elkészülte után 0^0 munkához látott a házi építő­brigád, vakoltak, csempéztek, mázoltak és festettek, s leg­utoljára vízvezetéket szerel­tek. A KÖJÁL ellenőrét már az ízléses, elektromos kéz­szárítókkal felszerelt étterem fogadta, ahol egy időpontban százan ülhetnek asztalhoz. A közelmúltban történt megnyi­tást követően 180-ra emelke­dett a napi előfizetők - száma. Az étel a Nagykőrösi Konzerv­gyárból érkezik, amit vala­mennyien kulturált, higiénikus körülmények között fogyaszt­ható ak el. Bórzák Tibor Koosór Szerkesztői üzenetek A. J., Gödöllő: Kérjük, írja meg a pontos címét is (utca, házszám), mert néhány dolgot szeretnénk közölni önnel. Tudósításait, írá­sait örömmel olvastuk, hiszen minden esetben közérdekű ügyben emelt szót. özv. M. B.-né, Dabas: Az ide­vonatkozó jogszabályok szerint a vadgazdálkodás szeniDontíábdi a szarka a veszedelmes kafttí&ony állatok közé tartozik, hiszen el­foglalja a fácán- és fogolyfészke­ket. Balázs István megyei vadá­szati felügyelő tájékoztatása sze­rint a vadásztársaságok köteles­sége a szarkák hatékony irtása. Hivatásos vadőrök és vadászok elsőrendű feladatai közé tartozik ez. Az ön problémáját illetően a következőket javasolta: a dabasi járási hivatalban keresse lel Nyári József erdészeti főelőadót — aki egyben a helybeli Kossuth Vadásztársaság titkára is —, s minden bizonnyal segíteni fog. G. M., KLstarcsa: Kérdésére jog­tanácsosunk rövid időn belül vá­laszolni fog önnek. K. T., Cegléd: Jóleső érzéssel olvastuk sorait. Dalostalálkozó 500 résztvevővel címmel a duna­keszi művészeti napok e rangos eseményéről lapunk június 3-i, keddi számában közöltük tudósí­tásunkat. Válasz cikkünkre Tovább megy e a busz? Tavaly nyáron felvetettük: hét végén a meghosszabbított budapest—dömsödi járat visz- szafelé ne a Kunsági öntözőfő- csatoma Tassnál levő parti úti hiújától induljon, hanem az onnan csaknem egy kilomé­ternyire tevő vízügyi telep ka­pujától. Elsősorban azért, mert a horgászoknak, de a Halász - csárdában a hét fáradalmait kipihenő családos turistáknak is eléggé kellemetlen dolog gyerekkel, sok holmival a csa­torna hídjáig gyalogolni. A Volán 20. számú Vállalat ék­kor úgy válaszolt: lépéseket Minősített vizsgával rendelkező ívhegesztő szakmunkásokat azonnali belépéssel felveszünk Német vagy francia nyevtudással előnyben. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ksz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. tesznek, s talán az 1975-ös sze­zonra ez a kérdés már meg­oldható lesz. Mivel eddig változást nem tapasztaltunk, a korábbi hely­zethez képest, megkerestük Nemere Zoltánt, a Volán 20. számú Vállalat forgalomfej­lesztési osztályvezetőjét. — A tassi községi tanács műszaki osztályával tavaly no­vember 15-én helyszíni bejá­rást végeztünk, ahol megálla­pítottuk: egyelőre a busz for­dulása nem megoldott a Víz­ügyi telep kapujánál. Ha ezt a problémát rendezik, lehet szó a vonalhosszabbításról. Ehhez a következőket fűz­nénk hozzá saját „helyszíni szemlénk” alapján: a vízügyi telephez vezető bekötőutat az­Érdekes levelet kaptunk a napokban. Az NSZK-beli Augsburg városából küldték, s feladója, Boros István sorai­ból kiderül: a gyermekkori emlékek mindenhová elkísé­rik az embert. A következő­ket írta: „Cegléden születtem, s hat esz­tendeig a helybeli zeneiskola nö­vendéke voltam. Szüleim ma is ott élnek. Budapestre kerülve a Holéczy együttes tagjaként be­utaztuk az egész országot. Szá­mos rádió- écs tévé fel vél el után az általam alakított együttessel — a zenekar négytagú — az NSZK- beli Augsburg ban vendégszerepe­lünk hosszabb ideje. Ügy érzem, sikeresen. Ezúton is — a Pest me­gyei Hírlapon keresztül — szeret­ném üdvözletemet küldeni a ceg­lédi zeneiskola pedagógusainak, azoknak a tanároknak, akik an­nak idején megismertették velem az első hangjegyeket. Igaz, vendégszereplésünk előtt már hat esztendeje Ve esésen tele­pedtem le, de a ceglédi diák­éveimre mindig szeretettel gondo­lok. Különösen most, amikor or­szághatárainkon túl léphetek szín­padra. Az ott eltöltött évek felejt­hetetlenek maradnak számomra.” Boros István levélében mel­lékelte az Augsburger Rund­schau című újság egyik pél­dányát, amelyben elismerő szavakkal írnak zenekaráról, a Boros-Combóról. Mi pedig ez­úton is további sikeres ven­dégszereplést kívánunk. Re­méljük, ha ismét viszontlátja Ceglédet, személyeden is fel­keresi a zeneiskola pedagógu­sait. A Postabontás május 15-i számában Italbolt vagy váró­terem címmel közöltük Írházi Mária veresegyházi tudósítónk észrevételét a helybeli vasútál­lomáson levő vendéglővel kap­csolatban. Az Utasellátó Vál­lalat Komárom—Nógrád—Pest megyei igazgatóságától — Kár­pát hegyi László igazgató alá­írásával — a következő vá­laszt kaptuk: Veresegyház vasútállomáson le­vő 181. számú büfénk évtizedek óta üzemel. Vállalatunk kezelésé­be az államosítás során került. Kétségtelen, hogy a büfé jelentős részarányban szeszes italokat is értékesít. Célunk azonban nem az utasok lerészegítése, hanem az, hogy tevékenységünkkel meg tud­junk felelni az igényeknek. Cé­lunk továbbá az, hogy fokozato­san előtérbe helyezzük a szesz- mentes italok és ételek értékesí­tését. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi években az ékelek értéke­sítése jóval dinamikusabban fej­lődött, mint a szeszes italoké. Gyakori ellenőrzésekkel kísérjük figyelemmel egységünk munkáját éppen azért, hogy biztosítsuk a kulturált utasellátást. Az állomás rendjének biztosítá­sa nem egységünk feladata. A le­vélíró által említett fűszerüzletben nemcsak hűsítőt lehet kapni. Ezenkívül az állomás közvetlen szomszédságában egységünkkel azonos választékban értékesít sze­szes italt az ÁFÉSZ presszója, s körülbelül 50 méternyire az ÁFÉSZ italboltja. Ezt figyelembe véve nyilvánvaló, hogy túlzás len­ne az állomáson fellelhető ittas embereket kizárólag egységünk számlájára írni. F.gységiink tevékenységét igyek­szünk úgy irányítani, hogy mind­inkább megfeleljen a korszerű utasellátás követelményeinek. Sze­retnénk azonban azt is elérni, hogy a tevékenységünket bíráló észrevételek törekvéseinket is ér­tékeljék, vegyék figyelembe a fentiekhez hasonló egyéb körül­ményeket is« Bizonyítványosztás előtt... Pedagógusok KISZ-alapszervezete Tökölön óta rendbehozták, aszfaltozták és a horgászok számára gép­kocsiparkolót építettek a ka­punál, ahol kirándulóbuszok is várakoznak. Itt a busz tola­tással is megfordulhatna. Hi­szen jelenleg is ilyen módon fordul meg a csatornahídnál. A Volán illetékese szerint a megoldás az lenne, ha a tassi tanács újabb helyszínbejárást tűzne ki. Bízunk abban, hogy száz utas kényelme érdekében ezt minél gyorsabban meg is teszi. Lehetőleg még a nyári „csúcs” beállta előtt ... Szatmári Jenő István Befejeződött egy újabb is­kolai tanév. Bizonyítvány­osztás előtt különös figyelem­mel olvastuk tököli tudósí­tónk, Bundies Péter szer­kesztőségünkbe küldött so­rait: „Tőkőlőn, az általános iskolá­ban ez év márciusában megala­kult a pedagógusok KlSZ-alap- szervezete. Tudomásom szerint az eltelt időszakban tevékenységült révén az iskolában' hatékonyabbá vált az oktató-nevelő munka. S úgy hallottam, a Jövőben széle­sítik kapcsolataikat más alapszer­vezetekkel. Talán nem lenne érdektelen, ha most, a tanév végén, részleteseb­ben tudomást szerezhetnénk ed­digi tevékenységükről.” Kétharmaduk fiatal A tököli általános iskola KISZ-szervezetének titkára Nemoda István biológia, gya­korlati foglalkozás szakos ta­nár. A pécsi Tanárképző Fő­iskolán vehette át diplomá­ját, tavaly ősszel kezdte a ráckevei járásbeli nagyköz­ségben oktatni a kisdiákokat. KISZ-szervezetünk megala­kulásáról a következőket mondta. — A tököli általános isko­lában harminc nevelő tanít, akiknek java része — szám szerint húszán — 30 éven aluli. Egyrészt az volt a törekvésünk, hogy a napi munkán túl alaposabban meg­ismerjük egymást. Igazi ba­ráti közösség kialakítása nagy segítséget nyújthat egy- egy fiatal pedagógusnak a munkahelyi beilleszkedéshez, s a faluban való megtelepe­déséhez. Mindezen túl pedig a Petőfi Sándor nevét viselő úttörőcsapatunkat patronál­juk: csaknem mindnyájan rajvezetőként foglalkoztunk az elmúlt tanévben a kis­diákokkal, azzal a céllal, hogy előkészítjük útjukat a KISZ-be. Egyébként nemcsak pedagógusok, hanem iskolánk technikai dolgozói, valamint nyolc óvónő is tagja alap­szervezetünknek. „Jól érezzük magunkat” — Sükerült-e megvalósíta­ni elképzeléseiket? — Ügy hiszem, Igen. Meg­ismertük egymást,: s szerin­tem jól érezzük magunkat e környezetben. A jutalmazá­sok elosztása során minden esetben a véleményem figye­lembevételével született dön­tés a tantestületben. Amikor pedig kirándulni mentünk, az iskola mikrobuszát nyomban rendelkezésünkre bocsátot­ták. — Mit vállalnak napi mun­kájukon felül? — A különböző szakköri foglalkozásokon ismeretter­jesztő előadásokat tartunk — díjtalanul. Szvoboda Vido- szava például a szerb népszo­kásokról, táncokról beszélt a gyerekeknek, ismertetve a helybeli hagyományokat. Jó­magam pedig egy korábbi díjnyertes pályamunkám alapján a hetedik és nyolca­dik osztályosok értelmi szint­jének megfelelő szexuális ne­velésről és felvilágosításról, valamint a serdülőkor lélek­tanáról tartottam előadást. Az iskola szakácsnője, Ka­cséra Jánosné pedig főzni ta­nította a lányokat. — Tudomásunk szerint KISZ-alapszervezetük tagjai másutt is tartanak előadáso­kat. — A járási KTSZ-bizottság kezdeményezésére ifjúsági klubokba is ellátogatunk. Rendkívül hasznos dolog ta­lálkozni más szakmákban doigozó különböző foglalkozá­sú fiatalokkal. Szívesen já­runk ismeretterjesztő előadá­sokra e klubokba,. S úgy hi­szem, szívesen is látnak min­ket. Boldizsár Miklós, isko­lánk rajztanára például a plakátművészetről, annak kü­lönböző stílusirányzatairól tartott már több helyen be­számolót — sikerrel. Szorosabb kapcsolatokat — További terveik? — Elsősorban a helyi vál­lalatokkal, üzemekkel, vala­mint a művelődési házzal! szeretnénk szorosabbra fűzh kapcsolatainkat. Ügy hisszük, ez mindannyiunk számár! j hasznosnak bizonyulna. A kői vetkező tanévben minden bi' ) zonnyal erre is sor kerül. Falus Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom