Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-10 / 134. szám
A szocialista tervgazdálkodás eszköze A feladatokat, a tennivalókat bármilyen oldalról közelítsük is meg, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a világgazdaságban jelenleg végbemenő -folyamatokat. Az ellentétesen ható és egymást felerősítő kedvezőtlen hatásokat. Azt, hogy egyrészt a növekvő nyersanyag- és energiaárak tovább emelik a hazai termelés nem éppen alacsony költségszínvonalát. Másrészt a tőkés válságjelenségek és importkorlátozások hatására mind nehezebbek a verseny, az értékesítés feltételei. „A gazdasági mimika 1975. évi fő feladata a népgazdaság egyénsúlyi helyzetének javítása” — hangsúlyozza az idei tervről szóló kormányhatározat első mondata. S ez a kiindulópont. A konkrét téma pedig: hogyan szolgálhatja az egyensúlyi helyzet javítását hatásosan a gazdaságirányítás rendszere? „A bevált alapelveket érvényesítve gazdaságirányításunkat — mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét — jobban mai és holnapi fél- adataink, céljaink szolgálatába állítjuk; működését javítjuk”. E megállapításokat már az MSZMP kongresszusi irányelveiben is olvashattuk. A gazdaságirányítási rendszer, lényegét tekintve, tehát nem változik sem az idén, sem a jövőben. A részletek, a módszerek, a hangsúly ok azonban időről időre fejlődnek, változnak. Azért, mert semmiféle irányítási rendszer nem lehet tökéletes es befejezett. Hiszen az ismeretek, a tapasztalatok gyarapodnak, a szabályozó eszközök, az irányítási módszerek a gyakorlat próbakövén csiszolódnak. De a feladatok szintén változnak, más es más követelményeket támasztva. Az új és tartósnak ítélt külgazdasági helyzetiben pedig a régi feladatok is más megvilágításba kerültek. A gazdaságirányítás reformját Kővetően neiyest-n Hangsúly oztUK a minőségi vanozast, a hatasKorok aecentrauzalasat a \ altaia toK metgnoveiteueu anyagi erdekelüseget es önállóságát. S úgy turn, nogy a gazdasági szaöáiyozas, a vállalatom erdekutKozese raven a Helyi törekvésük szinte automatikusan a központi akarat, a népgazdaságí oeuok szolgálatába állíthatok. Később — sorozatos eroieszi lesem nyomán — nyilvánvalóvá vált, nagy ez nem is olyan egyszerű feladat. De végül is solcat javait a tervszerűség. A népgazdaság egyseges irányításának erősítéseire létrehoztak az Állami Tervbizottsagot, megalkották a terv törvényt, s kz irányítási rendszer továbbfejlődött. Az elért szinttel azonban nem lehetünk elégedettek. 1975-ben konkrét iri'tézkedések szolgálják a kiemelt allami nagyberuházások tervszerű megvalósulását, illetve közülük kilenc létesítmény határidő előtti üzeraoe helyezését, valamint a termelési készletek csökkentését. A vállalatok, a szövetkezetek, intézmények széles körét érinti a szigorú anyag- és energiatakarékosság. Ez részben önkéntesség, a helyi intézkedési tervek alapján valósul meg. De új termékforgalmazási intézkedések, kontingensek révén központilag is gon- goskodmak arról, hogy az energia- és anyagimport ne haladja meg a tervezett mértéket. A termékforgalmazási imézkedéseket és a kontingenseket, a fizetési mérleget leginkább befolyásoló üzem- és fűtőanyagokra, kohászati, papíripari, vegyipari termékekre dolgozták ki. A felhasználástól, az árviszonyoktól, az időjárás alakulásától függően az irányító szervek Izözponti operatív intézkedéseire is sor kerülhet. gazdaságirányítás Bár a rendszerében változatlanul a közvetett módszerek, a szabályozó eszközök a meghatározóak, de vitathatatlanul növekszik a közvetlen irányítás szerepe^ az operatív beavatkozás lehetősége. Igaz, meghatározott célokkal és korlátozott körben, ám több vállalatnál és szövetkezetnél mégis a gazdálkodás lényegét, egészét érintve. S mindezt nem valamiféle szubjektív megfontolás sugallja, hanem az ésszerűség, a gazdasági szükségszerűség. A nép- gazdasági célkitűzések valóra- váltása, a szocialista tervgazdálkodás erősítése ugyanis a közvetett és a közvetlen irányítási módszerek rugalmas kombinációját igényli a jelenlegi gazdasági helyzetben. A fokozott hatékonyság, az ésszerű takarékosság, a nagyobb rugalmasság követelményei csakis helyi öntevékenységgel elégíthetők ki. Az energia- és anyagkontingensek, illetve a termékforgalmazás központi előírásai is elsősorban az önálló vállalati és szövetkezeti döntéseken keresztül befolyásolhatják a gazdálkodás célirányosságát. Ügy, hogy minél kevesebb anyag- és energiafelhasználással, minél több kiváló minőségű, valamennyi piacon versenyképes termék készüljön. _________ szinte \ követelmények | egyik ■-------------------------- napról a másikra, ugrásszerűm növekednek. Mind a vezető, mind a munkás csak új módszerekkel és új szemlélettel képes felzárkózni hozzájuk. A helyzetfelismeréshez és a határozott cselekvéshez impulzust, bátorítást adhatnak a központi irányítás felerősített elemei, megelőzve, kivédve az utólagos kényszerű intézkedések káros hatását. Kovács József A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1975. JÜNIUS 10., KEDD Könyvtár a lakótelepeken, munkásszállásokon Munkásművelődés a nagyüzemekben Átfogó intézkedési terv készült A Gödöllő és Vidéke vasárnapi számában számoltunk be a városi pártbizottság pénteki üléséről, amelyen városunk közművelődési eredményeiről, gondjairól, fejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak. A kibővített pártbizottsági ülésen sok szó esett Gödöllő üzemeinek, intézményeinek munkásművelődéséről iá. Erről, továbbá a pártbizottsági ülés által elfogadott intézkedési tervről most adunk hírt. Negyven év alattiak A közművelődés helyzetét elemző beszámolójában Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára külön szólt az 500 dolgozónál többet foglalkoztató üzemekről, intézményekről. A kiindulási alapot az adja, hogy a munkásművelődés politikai kérdés, s az ezzel kapcsolatos teendők nem utalhatók egyedül az oktatási és közművelődési intézmények feladatkörébe. Gödöllő ipari üzemeiben jelenleg 10 ezer 300-an munkálkodnak, közülük 7800-an fizikai dolgozóik. (Szakmunkás 40, betanított munkás 37, és segédmunkás 23 százalék.) A technikai haladás az üzemektől megköveteli, hogy a szakmunkásgárdát állandóan továbbképezze, s a szakember- hiány pótlására alapkiképzéssel is foglalkozzon. A munkások tömeges, aktív művelődésének egyik alapvető feltétele az általános iskola elvégzése. Jó példát mutat a Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyára, ahol évek óta működnek a kihelyezett általános iskolai osztályok, s mind több munkás rendelkezik középiskolai végzettséggel, csakúgy, mint a Gödöllői Gépgyárban is. Az Árammérőgyár korszerűen berendezett oktatótermeket alakított ki, ahol szakmásító tanfolyamokat szerveznek. Kiemelhető a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, ahol köny- nyűgépkezelői, a Gödöllői Gép. gyárban hegesztői, a Humánban pedig gyógyszergyártó szakmunkás tanfolyamot szerveznek. A továbbképzésnek sajnos sokszor az szab gátat, hogy hiányzik az alapműveltség. Plutzer Miklós ezzel kapcsolatosan megemlítette, hogy nagyüzemeinkben a. fizikai dolgozók 34 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, s közöttük aránylag sokan vannak negyven év alattiak. Városunkban immár 26 esztendeje folyik szervezett felnőttoktatás, ám a kívánt eredményt eddig csak az Árammérőgyárban sikerült elérni, s egyedül csak ebben az üzemben éltek a 16 hetes oktatási forma beindításának lehetőségével. Nem sikerült kihelyezett osztályokat szervezni a KKMV-nél és a Humánban. TIT — háttérben Az igazsághoz tartozik persze az is, hogy rengeteg gondot okoznak a szétszórt munkahelyek és a sok bejáró munkás. (Egy példa: a KKMV-hez száz településről járnak dolgozni.) Kihelyezett marxizmus— leninizmus esti középiskolai osztályok működnek az Áram- mérőgyárban, a Gödöllői Gépgyárban és a KKMV-nél, s az esti egyetemre minden esztendőben túljelentkezés van. Ugyancsak örvendetes, hogy a város minden üzemében található szakszervez-rti könyvtár, s ezeket a fizikai dplgozók 18 —20 százaléka rendszeresein látogatja is. Kevesebben járnak viszont színházba, éppen ezért jó kezdeményezés, hogy nagyüzemeink irodalmi műsorokat, kiállításokat, esetenként pedig zenei rendezvényeket szerveznek. Emellett megállapítható. hogy az üzemek kevésbé élnek a TIT által nyújtott lehetőségekkel. Klubok - munkásfiataloknak A beszámolót követően több hozzászólás is elhangzott, a felszólalók számos javaslatot tettek a közművelődési munka A Gödöllői Építőipari Szövetkezet AZONNAL FELVESZ AROKASÖGÉP-KEZELÖT ÉS LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT Fizetési besorolás az OSZB szerint. Cím: 2101 Gödöllő, Dózsa György u. 67. Telefon; 456. Színpad a szomorúfűz árnyékában Parkerdő a falu végén Társadalmi munkák egy kisközségben Előkelő helyezést ért el Nagyiarcsa a megyei község- szépítési és rendezési versenyben. Mint már korábban hírül adtuk, 1974-ben a községek között a harmadik lett. Tavaly l millió 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a község lakosai. Padlsaépitök Mészáros Lajosné tanácselnök elmondta, hogy a nagy- tarcsaiak sokat dolgoztak az újonnan parcellázott telkek közötti út kialakításánál. Bozótot irtottak, makadámutat, járdát építettek. Az utcákban a házak előtt sok virágot elültettek, a szép ágyások érdekében az agyagos tárcsái talajra majd mindenütt termőföldet kellett hordani. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat is részt vállalt a község gondjaiból. A PVCSV mérnöke, Pribék Ferenc társadalmi munkában tervezte meg azokat a pótvezetékeket, melyek az új telkek ellátásához szükségesek. Ez a munka 30 ezer forint megtakarítást jelentett a községi tanácsnak. A cinkotai Aranykalász Termelőszövetkezet szintén segítette a közösséget. Mint minden nyáron, tavaly is kime- szeltette az iskolát és az óvodát, az útépítéshez dózert adott. A községen átvezető KPM-utat is rendbehozta a fenntartó, a lakosság pedig feltöltötte a padkákat. A falu összefogását mutatta az a lelkesedés is, amivel a győzelem napjára elkészítették a II. világháborúban elesett hősök emlékművét. Minden családból De nemcsak a munkában vannak együtt a tarcsaiak. A csömöri választási gyűlésre zsúfolt autók indultak a faluból: a kocsitulajdonosok minden érdeklődőt átvitték a szomszéd községbe a nagy eseményre. Kovács Elemér községi párttitkár és a tanácselnök további gazdag tervekről tájékoztatott. Nemrégiben parkosították a lakosok a Múzeum utcát. Itt szeretnénk mielőbb a szomorú- fűzligetben egy játszóteret, tollaslabdapályát kialakítani természetesen társadalmi ösz- szefogással. Augusztus 20-án szabadtéri színpad avatását tervezik ugyanit. A terepet már fölszántották. Játszótér, lornapálya És ami régi elképzelés: egy parkerdő létrehozása. A falu végén, az Isaszeg felé vezető út mentén, a Szitás pataknál van egy kétboldas erdő. Ide terveznek játszóteret, pihenőt, tornapályát. Június második felében megindul a munka. Ebben az évben mindenképpen lesz parkerdőnk, mondta a tanácselnöknő. Ö. E. módszereivel kapcsolatban, továbbá az intézkedési terv kiegészítését illetően. A közművelődési feladatok megvalósítására készült intézkedési terv a kiegészítések nélkül tizennyolc pontot tartalmaz, összefoglalja a pártszervezetek feladatait, ezenkívül kimondja, hogy a következő ötéves terv során fal kell építeni Gödöllő új művelődési központját; tovább bővítendő az iskolai fiókkönyvtár-rendszer, s klubkönyvtárak létesítésére van szükség a lakótelepeken, a munkásszállásokon. Az intézkedési terv kimondja, hogy szükség van a városi közművelődési alap létrehozására, s ennek felhasználásáról a városi közművelődési bizottság dönt, továbbá a moziiskola épületében létre kell hozni a városi múzeumot. Az intézkedési terv kitér a felnőttoktatásra, s a művelődési ház programjára, melynek keretében olyan klubokat kell létrehozni, amelyek a munkásfiatalok számára vonzóak. Ez kapcsolódik az ifjúságpolitikai határozat megvalósításához is. Az átfogó, s a közművelődési határozat megvalósításának útját megmutató intézkedési tervet — a kiegészítésekkel együtt — a pártbizottsági ülés elfogadta. F. B. Irodalmi est Isaszegen Az isaszegi művelődési házban június 6-án, szombaton este hat órakor tartották meg az ünnepi könyvhét községi rendezvényét. A műsor színhelyét, a színpadot Szik- szai Ákosiné vezetésével tették otthonossá az óvoda dolgozói. A Ki hogyan szeret? című irodalmi esten Szemes Mari érdemes művész és Vitai Ildikó énekművésznő lépett fel. Csaknem százfőnyi közönség találkozott a művészekkel, akiknek színvonalas műsora nagy sikert aratott. Az előadás jó hangulatát bizonyítja vendégkönyv! bejegyzésük: „Köszönjük értő sze rét etüket!”. Szűcs Gábor felvétele Kiránduló nagytarcsaiak Végzősök Baranyában Búcsúkiránduláson vettek részt a múlt héten a nagytar- csai általános iskola nyolcadik osztályos tanulói. A háromnapos útra a diákokat néhány szülő Is elkísérte. A végzős hallgatók Baranya megyébe látogattak el, s a környék nevezetességeit tekintették meg. ' S Érettségiző szakmunkások HÄ1 Első ízben érettségiznek a gödöllői 202-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben szervezett dolgozók kétéves szakközépiskolájában. Az ötven érettségiző korábban az intézetben szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Winkler Csaba felvétele SPORT -V SPORT 4- SPORT SPORT Területi ifjúmunkás-olimpia Fölényes gödöllői győzelem A KISZ Pest megyei Bizottságának kiírása alapján a KISZ gödöllői városi bizottsága először rendezte meg • a területi ifjúmunkásolimpiát, június 8-án, vasárnap az ATE- és a Ganz- pályán. Szabó Károly, a megyei KISZ-bizottság ifjúmunkásfelelőse megnyitója után mértek össze erejüket a gödöllői, váci és nagykátai járás, valamint Gödöllő város versenyzői. Sajnos, a hirtelen érkezett nagy felhő- szakadás a labdarúgó-mérkőzéseket félbeszakította. A délutáni eredményhirdetésen a következőket ünnepelték a szurkolók. Női kézilabda: nagykátai járás, férfi kézilabda: gödöllői járás, 10x100 méteres váltófutás: Gödöllő város, női asztalitenisz: Dóna Mária (Gödöllő), férfi asztalitenisz: Bankó József (Gödöllő), női tolltenisz: Nagy Katalin (Gödöllő), férfi tolltenisz: Má- csár László (Gödöllő), sakk: Farkas Antal (Gödöllő). Az összesített pontversenyt nagy fölénnyel nyerte Gödöllő város.
