Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-04 / 103. szám
MOHOB «VIDÉKE A PES T. MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1975. MÁJUS 4., VASÁRNAP Áramszünet Monoron Monoron május 5-én és 6- án, reggel 7-től 16 óráig a Jókai, Pozsonyi, Zrínyi és Czu- I ezor utcákban; 7-én, ugyancsak 7-től 16 óráig a Mátyás király, Petőfi, Mártírok útja, Damjanich, Esze Tamás, Wesselényi, Széchenyi, Vörös Hadsereg, Dózsa György és a Móricz Zs. út gyorsbüfé és a TÜZEP közé eső szakaszán áramszünet lesz. Még több segítséget várnak Áz egészségügyi szakszervezet küldöttgyűlése Csaknem száz küldött jelent meg a járási pártbizottság nagytermében az egészségügyi szakszervezet járási küldöttértekezletén. Két napirendi pontja volt az értekezletnek: a szakszervezeti bizottság 4 éves munkájáról számolt be dr. Czinder Bálint, az szb járási* elnöke, majd a leköszönő szak- szervezeti bizottsági vezetők helyére választottak új vezetőket, valamint megyei küldötteket. Dr.Czinder Bálint beszámolójában elmondta, hogy a szákszervezet igyekezett hatáskörében teljes munkát végezni, s hogy nem sikerült maradéktalanul, az nem csupán a vezetők mulasztása. Sok tag — tagdíja ellenértékeként —sokszoros „visszatérítést” követel, pedig szakszervezeti tagnak lenni elsősorban azt jelenti: közösen — egymásért. 1973-ban kidolgozták a törzsgárdaszabályzatot, mert jó néhány vita kerekedett a tisztázatlan kérdések miatt. Nem volt kis munka 1974-ben a tagkönyvcsere lebonyolítása sem. Fokozatos a munkaidőcsökkentés bevezetése. A segélyeket indokolt esetben mindig kifizették, a nyugdíjas tagokkal még többet kell törődniük. Tervük, hogy a közeli jövőben háromtagú nyugdíjasbizottságot hoznak létre, jávorszki második, Róth ötödik helyen végzett Április 26—27-én Budapesten, a Játékcsamokban rendezték meg a magyar ifjúsági birkózóbajnokságot, ahol két monori birkózó is szerepelt. Négy szőnyegen mérték ősz- íze erejüket, az ország legjobb ifjúsági birkózói, mivel egyes súlycsoportokban nagy létszámú induló volt. A monorí- ak remekül megállták a helyüket, mindketten helyezést értek el. Jávorszki György a 70 kilós súlycsoportban ezüstérmes lett, a második helyen végzett, ami kiváló teljesítmény. Róth Artur, a 87 kilósok csoportjában ötödik helyen végzett. Mindkét sportoló szorgalmas és kitartó munkájának eredménye, hogy mindketten ilyen nagyszerűen szerepeltek az ország legjobbjai között. Kis híján még Kovács Gábor is résztvevője lehetett volna a magyar bajnokságnak, aki szintén tehetséges és szorgalmas versenyző. Róth Artur és Kovács Gábor — mivel még jövőre is az ifjúságiak kategóriájába tartoznak, és az adottságuk jó — újra szőnyegre léphetnek. (Oláh) Kettős vereség BSE II.—Monori SE NB III. női, 59:52 (25:27). A mérkőzést Monoron, a szabadtéri pályán játszották. A monori csapat az NB III- as mezőny egyik legjobb csapatát fogadta, mivel a BSE a nemzeti bajnokságnak bajnokjelöltje, ezért a tartalékcsapata is igen erős játékerőt képvisel, a budapesti csoportban a bajnokság első helyén áll. Monori támadásokkal és kosarakkal kezdődött a találkozó. A fővárosi csapat szebbnél szebb támadásokat vezetett, közelről és távolról egyaránt csont nélküli kosarakat értek el. Mindkét csapat teljes erőbedobással küzdött a kosarakért. Fej-fej melletti küzdelem alakult ki. A monori csapattól régen láttunk ilyen küzdőszellemet, akarást, mint ezen a találkozón. Bénító, Katus, Bokros, Antal, Kovács egymást múlták felül, aminek meg is lett az eredménye, mert a félidőt 27:25 arányban nyerték meg. A szünet után is folytatódott az erős küzdelem, a fővárosiak már a második percben behozták a hátrányukat és az 5. percben a vezetést is megszerezték, amit a mérkőzés végéig meg is tartottak. A monoriak papírforma szerint teljesen esélytelenül vették fel a küzdelmet, de a játék mást mutatott. Igaz; a fővárosi csapat annyit adott ki, amennyire szükség volt a mérkőzés megnyeréséhez. Jó az egész monori csapat. Orion—Monori SE NB III. férfi, 80:70 (42:36). A mérkőzést a fővárosban játszották. A fővárosi csapat kezdte a játékot, az első percekben megszerzett vezetést a mérkőzés végéig meg is tartotta. Csak a monori csapat küzdőképessége akadályozta meg a nagyobb arányú vereséget. Jók: Cseh, Bukni, Bagóczki, Kriskó, Zátrok. (Vitéz) Atlétikai szakosztály Jó kezekben van a Monori Gimnázium atlétika-szakosztályának vezetése. Zátrok Károly testnevelő tanár vezetése mellett eredményesen szerepelnek az atléták. A Pest megyei DSK-vezető- «ég a napokban rendezte meg az idei első, tavaszi atlétikai csapatbajnokságot a dunakeszi sportpályán, ahol a gimnázium atlétikai szakosztálya a három-három első, illetve második és egy harmadik helyezést ért el. A 4x100 méteres váltófutásban a Répás, Ábrahám, László, Szőke; a 4x400 méteres váltófutásban a Babinszlti, Dohai, Abrahám, Vicsotka; magasugrásban a Gerő, Kovács, Godina, Cinder, Tanyi, Simon összeállítású csapat végzett az első helyen. A háromezer méteres síkfutásban, a 110 méteres gátfutásban és a 4x100 méteres váltófutásban második, súlylökésben harmadik helyezést értek el. Pontversenyben első Monor, második a Váci Géza kir. Gimnázium, 3. a Fóti Gyermekváros. hiszen szükség van idős kollégáik tapasztalataira... A négy esztendő alatt negyvenkilenc üdülési beutalót osztottak szét, a szakszervezeti bizottság együttes döntése alapján: minden esztendőben megrendezik az egészség- ügyi dolgozók farsangi bálját, a bevétele s-sokat a kiadásokat fedezi, amelyekre egyébként nem jutna pénz. Végül sor került az új vezetőség megválasztására. A szakszervezeti bizottság elnöke ismét dr. Czinder Bálint, titkára dr. Altorjai Károly lett. Tagjai: dr. Sass János, dr. Németh Gábor, dr. Lévay Sán- dorné, Molnár Jusztinia, Szabó Bertalanná, Opavszky Mi- hályné. Faragó Sándorné, Bor- bás Mária és Sparas Ida. A megyei küldöttség tagjai: dr. Altorjai Károly, dr. Czinder Bálint, Sparas Ida, Molnár Jusztinia és Szabó Bertalanná. (Koblencz) MŰSOR MOZIK Ecser: Két bal láb az ezredben. Gomba: Szerelem a tengeren Gyömrő: Saint Tropez- be költözünk. H: Az utolsó parancs. Maglód: Alfredo, Al- fredó! H: A Gejzír-völgy titka. Mende: A Gejzír-völgy titka/ H: Alfredo, Alfredo! Monor, v-h: A keresztapa másik arca. Nyáregyháza: Piknik a sasok hegyén. H: Váltságdíj egy halottért. Pilis: Ki megy a nő után? H: Oklaho- ma olaja. Tápiósáp: A legutolsó nap. Úri, v-h: A halott asszony visszatér. Üllő: A dunai hajós. H: Lányok az aknamezőn. Vecsés: A farkassziget rejtélye. H: Az audiencia. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Ecseren: 16 órakor: anyák napi köszöntő a népi tánccsoport műsorával egybekötve, 18-kor; a munkásdalkör próbája. Gombán, hétfőn 18-tól: barkácsszakkör, Péteriben 16- tól 18-ig: az általános iskolások irodalmi színpadának próbája. ÜTTÖRŐIIÁZ Gyomron, 9-től 12 óráig: Ságvári-gárda és asztalitenisz kezdőknek, 9-től 11-ig: motor- szerelő szakkör. Vb-ülés Ecseren Napirenden: a (akarckszövelkezet múlt évi eredményei Naponta 400 hajszárító A vecsési Ferroelektrika Szövetkezetben naponta 400 kézi hajszárítót készítenek. A vecsési szövetkezetnek ez a terméke nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacon is népszerű, elsősorban Bulgáriába szállítanak sokat. Képünkön: Keve Gáborné és Mészáros Sándorné hajszárítót csomagol, szállításra készíti elő a népszerű terméket. Mutnéfalvy Adorján felvétele Madarak és fák napja után Az ecseri takarékszövetkezet munkájáról számolt be a legutóbbi tanácsi végrehajtó- bizottsági ülésen VJ éber Józsefivé, a takarékszövetkezet vezetője. Öt község: Ecser, Maglód, Üllő, Sülysáp és Mende tartozik a takarékszövetkezethez. A taglétszám számottevően emelkedett a múlt évben, jelenleg 3637 tagot számlálnak. A legtöbb, 1359 tag Maglódon van. Az éves tervekben szerepelt a betétállomány kétmillió forinttal való növelése. Ezt teljes egészében sikerült teljesíteniük, hiszen a betétállomány 12 millió 197 ezer forint volt 1974. december 31-én. A legtakarékosabbnak az ecseriek bizonyultak, mivel ebben a községben 6 millió forintot érő betétállomány van jelenleg. Nagy összeget, 5 millió forint kölcsönt adtak ki különféle célokra. Az ecseri takarékszövetkezet dolgozói szervezték a monori társszövetkezetet is. Április 4-én 672 taggal, 300 ezer forint részjegyalappal életre hívták Monoron is a szövetkezetét. Az idei tervek is nagy feladat elé állítják a takarékszövetkezetet. Tizenötmillió forintra kívánják növelni a betétállományt. Mendén faházat állítanak fel, iroda céljára. Üllőn is szeretnék megoldani az irodaépítést, de egyelőre nem kapnak telket a község központjában. Ecseren a központi irodát belülről felújítják, kerítést készítenek, parkosítanak. Maglódon bevezetik a vizet, a bútorokat befestik, összesen 560 ezer forintot fordítanak ezekre a célokra. A végrehajtó bizottság a jelentést megvitatta, majd elfogadta, és elismerését fejezte ki a takarékszövetkezet valamennyi dolgozójának az eredményes munkáért. G. J. Ha valaha, valamikor igen, akkor most kell szóvá tenni a fák védelmét, amikor a virágba öltözött természet megfizethetetlen esztétikai gyönyört nyújt, amikor ősszel vagy a tavasszal elültetett fácskák zöldellve hirdetik az új születés ígéretét. Most, amikor egyre-másra érkeznek a szomorú hírek: Sülysápon fenyőfákat, Üllőn rózsatöveket szedtek ki, Monori-endőn pedig majdnem száz elültetett nyár- fácsikát törtek ki vandál kezek. És hányról nem is tudunk! A tanácsok egyre-másra teszik meg a felhívásokat: fogják le a romboló kezeket! Ha látják, akadályozzák meg, tegyék szóvá a pusztítást! A népfrontbizottságok egyes községekben figyelőszolgálatokat állítanak fel. Mert miről van is szó? A jártas hivatalos személyek jól tudják, hogy a fák zömét — és általában a kártevéseket — az italboltok, szórakozóhelyek zárása után kapatosán, vagy ittasan hazafelé fartő személyek tördelik ki. Az eredmény valószínűleg nem marad el. Csak egy-két személyt kell elkapni és példásan megbüntetni — a visz- szatartó hatás azonnal érvényesül. De nem lehetne ezt megelőzni? Többet törődni a gyerekek nevelésével is. Célszerű volna megmutatni és megmagyarázni nekik: mekkora kár a fatördelés, mennyibekerült a községnek és hogy ezt a pénzt az ő szüleik fizetik adóként és így tovább. Még jobb lenne felújítani a madarak és fák régi szép ünnepét, hagyományait, amikor a tanító nénik és bácsik kivittek bennünket az . erdőkbe, mezőkre és ott ünnepségen méltatták a fák és a madarak védelmét és értelmét. Mert: megelőzni mindig egyszerűbb a bajt. Nem lehetne lefogni azoknak a kezét is, akik „hivatalból, díjá'talányozva” az üzem nevében, igen sokszor esztelenül és értelmetlenül megjelennek az utcákban hosszú nyelű fűrészekkel felszerelve — és üsd, vág, nem apád!- alapon nekiesnek a fáknak. Vágják, nyesik, azokat a fákat, amelyet a lakosság a Hazafias Nénfront felhívása nyomán ültetett. Meg lehet nézni a csonkokat még ma is a Monor utcáiban, Üllőn, vagy Ve- csésen a Vörös Hadsereg útja menti epres és diófás ligetekben. Mi éif; nem lehet ezeket az embereket kioktatni, ha már egyszer vágnak, úgy tegyék, mint otthon, a saját kertjükben szokták: tőből vágják ki a gallyakat és ne félméteres csonkokat hagyván, s főleg nem feleslegesen. Persze nem ártana, ha a fákat ültető személyek, vagy a mozgalmat irányító Hazafias Népfront-aktívák, pl. az elektromos szakemberekkel előre megbeszélt helyekre ültetné* nek csemetéket. (Kovács) Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János. (Gomba, Bajcsy Zs. u. 3), Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12, telefon: 26), Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi Sándor u. 30, telefon: 207.), Maglódon és Ecseren: dr. Móczár István, Pilisen, Nyáregyházán, Csév- haraszton és Vasadon: dr. II- lanicz Elemér (Pilis, Rákóczi u. 13.), Sülysápon és Úriban: dr. Bugyi István (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Ve- csésen: dr. Németh Gábor (Szabadkai u.), — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a monori járásban vasárnap reggel 8-tól 13 óráig és délután 15-től 19-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. Munkásportré Harminchét év után Hazajött egy délután M ag ácsi Sándor a monori Wesselényi utcába, s odaadott egy papírt a feleségének: olvasd el te is.. Kicsit könnyes lett a szeme mindkettőjüknek, mitagadás. A papír felmondólevél volt. Igaz, csak olyan, amit a nyugdíjazás előtt állók hivatalosan — kötelezően kapnak, de már hozta magával a gépelt lap a következő éveket, napokat, hajnalokat és délutánokat — amelyeket ezentúl a gyár nélkül kell eltölteni. — 1938-ban — harminchét éve — kezdtem a Bányagépgyártó Vállalatnál dolgozni. Mostani neve Országos Bányagépgyártó Vállalat Mélyfúró Berendezések Gyára. Akkor még Mazalán Pál okleveles bányamérnök tulajdona volt. Ö úgy képzelte, hogy „nagy családot” alapít, a munkások, majd a gyermekeik dolgoznak nála ... Nem mondom, hogy rossz ember volt, megkereshette a gyárában az ember a pénzt, ami kellett. És akkor nagyon kellett, amikor én odakerültem, akkoriban nehéz voP elhelyezkedni, megválogatták az embereket. Próbaidőre vettek fel mindenkit. aki nem állt helyt, két hét múlva mehetett is, addig be sem jelentették. Én maradtam. lakatos szakmunkás voltam, olajipari szerszámokat készítettünk ... Aztán jött a vándorélet. Mentem a fúrások helyére, jártam az országot. Gyöngyöst, Naevkanizsát, Ajkát, a Balaton környékét — és a lakatosból fúrómester lett. Mert arra volt szükség. Ha maradni akartam, csinálnom. kellett — én pedig maradná akartam ... Három-négyhetenként jártam haza. Az esküvőmre is épp hogy hazaértem, már mennem kellett vissza, Gyöngyösvisontára ... Erdélyben nyolc hónapig voltunk, a feleségem itthon kapta a fizetést, én a kiküldetési pénzből éltem... Él ■' kellett. Tizenöt évig csináltam, aztán már úgy éreztem, nem megy ez a vándorlás, nem szakíthatja ketté magát az ember. Újra a munkapad mellé álltam, s tettem a dolgomat. Ennyit tudok elmondani, ez volt az egész. Most majd elbúcsúzom. Nehéz, ennyi év után... Az ember egészen más életformára kényszerül. Bizonygatom magamnak, kell már a pihenés, de- hát az emberben azért csak ott munkál egy furcsa érzés: hat nincs szükség rám többé? ★ Magócsi Sándort a gyárban mindenki Sanyi bácsinak szólítja. A szakemberek négyötödét ő nevelte ki, 14—15 éves fiúként kerültek a mester keze alá a mostani családapák. 1946 óta párttag, ő volt az összekötő a párt és a KISZ- fiatalok között. A 463 fős üzem minden munkásának személyes ismerőse, nem kevésneic bizalmasa, barátja, a szó igazi legjobb értelmében munkatársa. Hajnalban az első vonattal indult mindig, fél négykor kelt — s nem ritkán késő este ért haza, mert munkaidőn túl is igénybe vették. Tapasztalataira, biztos ítéletére szüksége volt a gyárnak. Volt?... — Jólesett, hogy nem akarnak elengedni ... Dehát elfáradtam már. Ha arra gondolok, mennyire hiányzik majd az üzem, gyorsan az is eszembe villan: és a hajnali ébredések? A zsúfolt vonat? Pontos érkezés zuhogó esőben, csikorgó fagyban? Sok mindent csináltam a gyárban is, itthon is, házat építettünk, a szőlőben dolgozgattam. Rámfér már a pihenés. De ez a pihenés nem visz-e majd közelebb az ... öregedéshez? A brigádom — tudom — készül a búcsúztatásra. De már most azt mondják, visszavárnak, ne hagyjam őket magukra — És én vissza is megyek. Egy kis — mit mondjak? — kó- ceráj volt az üzem. amikor elkezdtem. Most már hatalmas műhelycsarnokunk, kultúrtermünk, munkásszállásunk van... Eggyel kevesebben szakítják meg hajnali álmukat az ingázók közül. (Koblencz) 1
