Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-10 / 108. szám
Megőrizni és továbbfejleszteni Sokrétű tevékenység a tapioszcntmartoni művelődési központban 1975. MÁJUS 10.. SZOMBAT Amikor Fejős Piroska ötödik osztályos korában beiratkozott a tápiószentrnártoni művelődési központ bábszakkörébe, még álmodni sem meirte, hogy alig nyolc esztendő múlva már nem látogatója, hanem művészeti előadója lesz az intézménynek. Az Irodalmat, a művészeteket itt szerette meg, pontosabban itt tanulta meg szeretni Béla bácsitól — egész beszélgetésünk során csak így emlegeti Várallyai Bélát, a művelődési központ esztendeje nyugdíjba vonult igazgatóját. Előbb csak bábozott. aztán belépett a népi tánccsoportba, később szavalt, majd részt vett az irodalmi színpad munkájában. Négy esztendőn át, amíg a tápiószentmártoni iskola diákja volt. Aztán Budapestre került, az I. István közgazda- sági szakközépiskolába. Kollégista lett, de a nyári hónapokban változatlanul számíthattak rá. akár táhcolni, akár szavalni kellett. Amit az ember egyszer megszeret, attól nem válik meg könnyen — ez a ma- ] gyarázata. Közösen — sikerrel — Véletlenül kerültem a közgazdasági szakközépiskolába, mert a számoknál mindig sokkal inkább vonzott az irodalom, a történelem. Azért nem bántam meg, jelenleg nagy hasznát veszem, mivel nekem kell beböltenem a gazdasági ügyintéző feladatkörét is. Négy százharmincezer forintos iköltségvetést kezelni nem könnyű... S ha már a pénzre fordul a beszélgetés, a témánál marad: — A tanács nem egyedüli fenntartója a művelődési központnak. Az a százötvenegyezer forint ugyanis, amennyit a tanács adni tud, jószerivel csak a bérekre elegendő. Mégsem vagyunk kiszolgáltatva a nagyobb bevételt biztosító szórakoztató rendezvényeknek, s ez annak köszönhető, hogy az Aranyszarvas Termelőszövetkezet, az OTP és az ÁFÉSZ összesen százötvenötezer forinttal járul hozzá a művelődési ház működéséhez. Hat művészeti együttes, nyolc szakkör, három klub és ráadásként az öregek napközi otthona — ez ad tartalmat a művelődési központ munkájának. Itt mindent tudni kell. Plakátokat festeni, ha kell, székeket hordani, vetíteni, rendezni, szervezni, vetélkedőt vezetni. Ehhez ketten vannak: Tóth János, a pedagógusiból lett igazgató és Fejős Piroska, aki a színjátszó-rendező tanfolyam másodéves hallgatója, s jelenleg a népmű velés- könyvtárszak előkészítőjére jár. Kedvtelésből, mindennapi kenyér Amikor 1958-ban felavatták a falu művelődési házát, az mindössze egyetlen nagyteremből’állt. Ma huszonnyolc helyisége van, ahol otthont tudnak biztosítani valamennyi klubnak, szakkörnek, művészeti együttesnek. Reggel nyolckor nyitják a házait: a délelőtt és a kora délután az öregeké. Huszonöt-harminc idős asszony és férfi életének ad újra és újra megújuló tartalmat, értelmet, biztosít nyugodt öregséget ez a ház. Televízióval, magnetofonnal, lemezjátszóval, könyvekkel, újságokkal. Kulturált környezettél, otthonos berendezéssel, meleggel, nyugalommal, törődéssel, a társasélet lehetőségének a biztosításával. Ezt már örökül kapta a művelődési központ két mai vezetője — becsületes munkára kötelező örökségül a nyugdíjba vonult igazgatótól. Tápiószen.tmártonnák korábban nem volt népművészete, behozták a falak közé az ország különböző- vidékeinek rpotívumkincseit, amelyekkel az elmúlt másfél évtizedben nagyon sok leány és asszony ismerkedett meg. Sokuknak, akik azóta háziipari sáövetke- ! zetekben dolgoznak, kenyeret : is adott ez a kedvtelésből kez- i dett szép mesterség. S nehéz lenne összeszámolni: hány szentmártoni leány tanult meg sütni-főzni itt, a művelődési központ korszerűen felszerelt kon vhaszakkörében. Mindezt megőrizni, továbbfejleszteni a művelődési központ mai vezetőinek kötelessége. Mint ahogy feladataik közé tartozik az is. hogy a megye egyetlen kerámiaszakkörét — amelynek vezetője még ma is a nyugdíjas igazgató — úgy őrizzék, ahogy örökül kapták ezt a nemes hobbyt. amelynek produktumai ma már jószerivel a falu minden házában megtalálhatók. Újabb ötletek Megőrizni és továbbfejleszteni. Tudja ezt Tóth János és Fejős Piroska is. Ezért alakították meg ősszel a könyvklubot. ^melyben az irodalmat ked-velők találkoznak rendszeresen egymással, cserélik ki olvasmányélményeiket vagy rendeznek vitát egy-egy úi ■ műről, irodalpii irányzatról. S ez a megőrizni és továbbfejleszteni gondolat hívta életre néhány héttel ezelőtt a művelődési központ kamara népi együttesét, amelvnek taigíai a két népi támccsoDortból, az irodalmi színpadiból és a cite- razemekarból verbuválódtak. És nincs hiány újabb ötletekben sem. Keresik a kapcsolatokat a Tápiószentmártonból eljáró dolgozók üzemeivel. A cél, hogv ez a jelentős réteg se maradjon ki a közművelődésből. Vagy: honismereti szakkör megalakítását tervezik. Az ötletet minden bizonnyal az a két pályamű adta. amelyet a közelmúltban Várallyai Béla készített el Tá- niószentmárton történetéről. Bővíteni kívánják az iskola és a művelődési központ kapcsolatát. És folytathatnánk még az ötletek. Gondolatok sorét. Ami a dolgok lén vege: tW tűnik. lelkes és értő emberek irányítják ma is a művelődési házat. Prukner Pál Ösztöndíjasok, tanárok (seréje Pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézetében Demeter Sándor, a KKI elnökhelyettese és Hriszto Szantov, a bolgár külügyminisztérium kulturális főosztályának vezetője aláírta a következő két évre szóló magyar—bolgár tudományos, oktatási és kulturális együttműködési munkatervet. A kétéves munkáterv meghatározza a két ország akadémiái közötti együttműködést, valamint további lehetőségeket biztosít ösztöndíjasok, tanárok és szakemberek kölcsönös cseréjére. Megállapodás szerint 1976-ban kerül sor a szófiai opera budapesti vendégszereplésére. A munkaterv lehetőséget ad továbbá a film- és színházi kapcsolatok bővítésére Elhunyt Ajtai Andor A Madách, Színház igazgatósága megrendültén közli, hogy életének 72. évében, hosszú szenvedés után elhunyt Ajtói Andor Kossuth-díjas, kiváló művész. Temetéséről később intézkednek. Rákosi Szidi szinészképzö iskolájában tanult. Szegeden lépett először színpadra. 1932- ben került a fővárosba, amikor a Vígszínház szerződtette. Tehetségére hamar felfigyeltek a filmnél is, s különösen 1945 után — kiemelkedő szerepek sorát formálta meg. Alkotói pályáján fokról fokra a nehezebb, igényesebb, mélyebb átélést kívánó szerepek vonzásába került, idővel a legkiválóbbak sorába emelkedett, mint ritka képességű jellemábrázoló színész. Emlékezetesek maradnák szatirikus humorral megformált vígjátékfigurái, de kiemelkedő drámai alkotásai is, köztük a Hamlet Poloniusa, a Naplemente előtt Clausen tanácsosa. A színjátszás és a színpadi rendezés mellett kiváló szereplője volt sok hang játéknak és tv-játéknak is, s tehetségének sokrétűségét igazolja, hogy sokan dalénekesként ismerték és kedvelték legjobban. Halála a magyar színművész társadalom nagy vesztesége. Pest megye általános iskoláiban Több mint 11 millió forint szemléltető eszközökre Gond a tárolás, javítás, karbantartás A Pedagógusok Szakszérve- zete Pest megyei bizottságának legutóbbi ülésén érdekes napirend szerepelt: az alsó és középfokú oktatás tárgyi feltételeinek helyzetét vizsgálták meg, s kiemelve foglalkoztak az iskolai taneszközellátás helyzetével. Stúdióbemutató a Bábszínházban Egy műfaj szépségei és érdekességei o./ J J I o o Értesítjük vendégeinket, hogy a váci, a leányfalui és a Pap-szigeti melegvizű strandfürdőinket május elsején MEGNYITOTTUK. Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Méltán tartja a közönség a Bábszínházát a legtöbbet újító, a legérdekesebb módszereket és színpadi fogásokat felhasználó társulatok egyikének. A Tárgyak és emberek című stúdióelőadása az 1972-es Bábuk és émberek című — hasonló jellegű — összeállítás méltó folytatása volt; a bemutatón — akárcsak az előzőn — meggyőző teljességgel vonult fel a mai magyar bábművészet szinte valamennyi szépsége, érdekessége. Arról már korántsem az alkotók tehetnek, hogy a hat különböző jellegű és formájú darab végül is nem vált plasztikus egységgé. Ez inkább rendezési hiba. Ám mindez mégsem tűnt volna fel, ha az ösz- szeállítás szerkesztői nem akarták volna szántszándékkal összekötni a mondanivalójukban egymástól igencsak eltérő darabokat. Az előadáshoz különösen nem illő narrátor mondta: a bemutatott művek álmok, a képzelet teremtményei. Aligha adhatnánk igazat neki: a darabok nagyonis valóságos témákkal foglalkoztak. A főhős mindvégig az ember maradt. Az érző, a vétkező, a szerető és tévelygő ember. És egyébként is: melyik alkotást nem az írói képzelet hozza világra, melyik mű pattan ki önmagából? A narrátornak olykor vitathatatlanul van lét- jogosultsága. de miért kell megmagyarázni azt is, ami megérthető? Az előadás szemléletesen bizonyította: a bábművészet kétségtelenül képes nemcsak a gyermekérzések, hanem a felnőttek gondolatvilágának meg- bolygatására is. Az első alkotást, Bajázs Béla A könnyű ember című művét marionettjátékként láthattuk viszont a színpadon. Ez a műfaj egyébként elég ritka napjainkban. Az 1910-es években írt mű vitathatatlanul időszerű ma is. Egy ember könnyű, elfújja a szél, a huzat... Ám Balázs Béla hőse nemcsak testsúlyát tekintve könnyű, hanem jellemére nézve is: csélcsap, hazugé kényeskedő. Ezért nem is életképes, óhatatlanul halálra van ítélve. Ez derült ki az írói alapállásból is, s a könnyű embert váratlan — a bábszínpadhoz ülő — fordulattal elnyelte a haladó kor ítéletét végrehajtó porszívó. Dino Buzzati Crescendóját árnyjátékként vitte színpadra Bánky Róbert. Más formában ez az alkotás bizonyára kevésbé lett volna ilyen hatásos. Az olasz író keserves társadalmi ellentmondást fogalmazott meg: egy halálát váró, az idő múlását figyelő öregasszony hátborzongató víziói sem borzalmasabbak magányraítélt- ségénél. Gyárfás Endre Cseppek című alkotása nyílt, éles szatíra. Kegyetlen, megvető humorral rajzolja fel a nemtörődöm, közönyös és lusta embertípus jellemvonásait. Hová vezet az, ha mindent a másikra hárítunk, ha kibújunk a felelősség alól, s még akkor sem cselekszünk, amikor cselekednünk kell. A jelenet sikerét nagyban segítették Ország Lili ragyogó, találó bábfigurái és díszletei. Szilágyi Dezső és a neves lengyel drámaíró, Slawomir Mrozek Székhistória című tárgyjátéka, illetve Strip-tease című groteszk je szinte kapcsolódott egymáshoz. Az elsőben — Schaár Erzsébet szobrászművésznő segítségével — képzőművészeti igényességgel jelent meg a férfi és nő kapcsolata tárgyak képében. Kicsinyes civódásuknak, hűtlenségüknek és féltékenységüknek epizódjai váltogatták egymást. Az utóbbiban pedig a megfélemlített kisember magyarázkodása, önigazolás-keresése, megalázkodása volt az írói célpont. Mindkét mű középpontjában az ember állt: az esetlen, ám azt be nem ismerő, gyakran még önmagának is hazudó embertípus. Az összeállítás utolsó részlete, a Mozart zenéjére írt pásztorjáték, Les pétits riens, kis semmiségek már kevésbé volt sikeres. A szerelmi epizódot megjeleníteni akaró cselekmény erőtlen, szinte érthetetlen volt, s ezen még Koós Iván szellemes, jól sikerült figurái és díszletei sem változtathattak. Nem jött létre a zene és mozgás között a jelenet számára elengedhetetlenül szükséges harmónia. Mindent egybevetve tanulságos, egészében véve színvonalas előadás volt a Tárgyak és emberek című stúdióbemutató. Felvonult benne a bábművészet valamennyi összetevő eleme, alkotórésze. A bemutató után azonban joggal vetődik fel a kérdés: miért nem látjuk viszont ezt a formagazdagságot máskor is a bábszínpadokon? Nem valószínű, hogy a Bábszínház képzett gárdájának tudásából csak egy-egy stúdióelőadásra futja. Virág Ferenc A kérdést Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának a vezetője ismertette. A tájékoztató jellegű referátum sokoldalúan elemezte a jelenlegi helyzetet, s ugyanakkor beszélt arról Is, mit tesznek az illetékesek a jobb és korszerűbb taneszközökkel való ellátás érdekében. Az Oktatási Minisztérium e tárgyban 1973-ban és 1974-ben felméréseket végzett, majd a kapott kép alapján meghatározta az országos tennivalókat is. Ami az anyagiakat illeti, Pest megye 1973-ban 5,7 mülió forintot, 1974-ben 7,9 millió forintot kapott az államtól. 1975- ben a központi támogatásból 8,2 millió forint jut már az általános iskolák számára alapvető taneszközök beszerzésére. Ehhez tevődik a megyei előirányzatból biztosított pénz. E két forrásból az idén 11,8 millió forint értékű taneszközt és szemléltető eszközt rendeltek. a kereskedelemtől. Az általános iskolák taneszköz-ellátottsága között igen nagy a különbség. Ezek sajnos | általában a munkások és parasztok lakta területek iskoláit sújtják. A középfokú iskolák ellátottsága jobb, mint az általános iskoláké. A szakoktatás megfelelő felszerelése azon. ban nagyon költséges, ezért több helyen még hiányos is A szakmunkásképző intézetek ellátottsága jó, de a kisebb nem saját épületben működe iskolák felszereltsége nagyon gyenge. A középiskolák közül a kevésbé eszközigényes gimnáziumok ellátottsága ugyancsak jó, a szakközépiskolák közt viszont igen nagyok a különbségek: találtak jól felszerelt Iskolákat, de vannak gyengén ellátott intézmények is. Az idén, tehát — a IV. ötéves terv befejező évében — változatlanul az általános iskolák alapvető szemléltető eszközökkel való ellátása a legfontosabb feladat, de a szak- múnkásképzők és a szakközéo- iskolák szakmai felszerelése is kiemelt tennivalóként szerepel a megyei művelődésügyi osztály intézkedési tervében. A beszámolóban jelentős helyet kapott az a megállapítás is, hogy ezek a forintban jól mérhető és kifejezhető anyagi erőfeszítések, intézkedések az iskolákban folyó oktató-nevelő munka színvanalát csak akkor tudják emelni, ha a pedagógusok is felkészülnek a modern szemléltető eszközök alkalmazására. A beszámolót élénk vita követte. A vitában elhangzott kérdések közül csupán kettőt emelünk ki. Az egyik probléma: egyes iskolák zsúfoltsága. Megfelelő helyiségek hiánya miatt sok helyen egyszerűen még tárolni se nagyon tudják a szemléltető eszközöket. A másik kérdés már országos gond: nincs olyan, sem megyei szintű, sem országos szintű ipari vállalat, amely az egyre sokasodó iskolai szemléltető eszközök karbantartását és javítását vállalná. Ez azért ggnd, mert a szemléltető eszközök jó része (televízió, rádió, vetítőgép, epidiaszkóp, diavetítő stb.) munkaigényes készülék, s ezeknek karbantartása, javítása iskolán belül nem oldható meg. Ez fontos ipar- és kereskedelempolitikai kérdés, az alkatrészhiány, a javítási határidő eltolódás, a monopolhelyzetben lévő javítóipari vállalattal kapcsolatos vita és huzavona sokszor visszahúzó hatással van a különben jelentős országos és helyi kezdeményezésekre. A hozzászólók véleménye alapján ezen az áldatlan helyzeten feltétlenül javítani kel'. Kiss György Mihály A Simontornyai Bőrgyár 5—10 éves gyakorlattal rendelkező beruházó, bonyolító csoportvezetői munkakör betöltésére pályázatot hirdet. Fizetés és juttatások a kollektív szerződés szerint Jelentkezés: Simontornyai Bőrgyár személyzeti osztály. 7081 Simontornya, Gyár u. 1—5. A GYERMEK, AZ IFJÚSÁG természetes életkori tulajdonsága a mozgékonyság. Gondosan óvni kell őket a balesettől. Az elővigyázatosság egyik fontos eleme a tanuló-balesetbiztosítás Ez a biztosítás nemcsak az iskolaidőszakban, hanem egész évben érvényes.
