Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-08 / 106. szám

A 1975. MÁJUS 8., CSt]TÖKTÖK Képek közönsége R endre nyílnak a tárla­tok Nagymaroson, Gö-' dön, Gyálon, Gödöl­lőn, Budapesten, de egy­szer időszerű lenne alapo­san megvizsgálni a képek közönségét is, azt a hatást, melyet a művészet a társa­dalmi tudatban alakít. Itt van például Hincz Gyula találkozása országos közön­ségével a ráckevei Savoyai- kastélyban. Naponta század nézik a festményeket és május 18-ig nézhetik. Ta­nulságos adatokat rögzíthe­ttünk. Hincz ezekben a he­tekben Ráckeve mágnese, embereket vonz távolabb­ról is: Nagykőrösről, Sze­gedről, Bajáról. A vendégkönyv országos jelenlétet tükröz. Jelenlétet és felvilágosodást. A Zrínyi Katonai Akadémia 65 lá­togatója azt a véleményét fejezte ki, hogy „szeretné a jövőt is úgy megérteni, mint Hincz Gyula művé­szete”. Mi következik e megállapításból? Két do­log. Egyrészt az, hogy a képek közönsége érti, ér­zékeli a művészet „rejtvé- nyes” realizmusát is, sőt igényli az egyedi megoldá­sokat, hiszen ez a tény je­lenti a szemlélő bekap­csolódását a festészet alko­tó folyamatába, másrészt méri a társadalom tudatá­nak esztétikai állapotát. Ez jó, egyre jobb hatásfo­kot mutat. örvendetes Hincz Gyula ráckevei tár­latának inspirativ jellege, hiszen taksonyi, ráckevei, dunaharaszti, kiskunlachá- zi, nagykőrösi általános is­kolások és gimnazisták kapnak, kaphatnak rajzi indításokat korszerűen klasszikus színvonalon. Sőt! Énekes János — Hincz Gyula volt tanítványa — elragadtatással jegyzi meg, hogy ilyen újszerűén is ki lehet fejezni e „bonyolult világot”. Mindez lendületet ad számára ahhoz, hogy rajztanári gyakorlatában újra szerephez jusson a félbeszakadt festői tevé­kenység. Gyálon a Búzakalász Tsz ebédlőjében most rendez­tek először képzőművészeit kiállítást. A nyitány szere­pére a Nagy István Csoport vállalkozott. Május 10-ig naponta ötszázan találkoz­nak képekkel. Ténylegesen találkozni fognak, ezt a megnyitó fokozott légköre is ígérte. Szóban és a ven­dégkönyv írásos bejegyzé­seiben üdvözölték a mun­kások e kezdeményezést, ki-ki a saját gondolkodási szintjén fogadta Bányász Béla, Miklosovits László vagy a három gyűli mű­vész, Fepyó Béla, Radóczy Mária, Garai Jenő képei­nek üzenetét. Egy biztos: Gyálon is elindult a mű­vészet emberalakító folya­mata, mely gyönyörködés­sel, elmélyüléssel gyarapít­ja a közboldogságot. Tanulságos Molnár Gab­riella grafikai tárlata is a Kulturális Kapcsolatok In­tézetében. Két okból. Első­sorban azért, mert a kiál­lítás meglepetés. Nemcsak tényleges teljesítményt, ha­nem színvonalas vonalkul­túrát, rajzi gondolkodást tükröz. A színes linóleu­mok, rézkarcok előtt fel­ismerésekhez jutunk, a szépség tapasztalatokhoz segít, gyarapodva távozunk, mert a művészet Molnár Gabriella közreműködésé­vel ismét megajándékozott minket. A másik figyelem­re méltó tény a szakma egyöntetű elismerése, me­lyet a vendégkönyv tanú­sít. Így tárlata egyszerre jelent vizuális örömet a közönségnek és továbbkép­zést a kollégáknak. Nagymaroson is fokozó­dott a tárlatélet. A műve­lődési házban Gádor Emil munkásságát regisztrálhat­juk, melyek között több érzékeny alaposságú nagy­marosi festmény szerepel. Rendszeres művészi mun­káját egészítette ki csepeli amatőröket fejlesztő peda­gógiai tevékenysége, mely életművének önzetlen fe­jezete. Képeinek társaságá­ban a Nagymarosra kirán­duló közönség a helyi tár­latlátogatókkal együtt Kaubek Péter szobrainak mértéktartó harmóniáját is felmérheti. Losonci Miklós GÖDÖLLŐ Elnyerte a kiváló címet az egyetemi kollégium Tegnap, szerdán este ün­nepséget rendeztek a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektori tanácstermében, abból az alkalomból, hogy a Nyisz- tor György kollégium elnyer­te a megtisztelő kiváló kollé­gium címet. Az ünnepségen megjelent dr. Dimény Imre mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­ter, dr. Garamvölgyi Károly, oktatásügyi miniszterhelyet, tes, dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, dr. Biró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, Árpást Zol­tán, a KISZ Pest megyei Bi­zottságának első titkára, dr. Szűcs Kálmán, a MÉM Szak- oktatási Főosztályának veze­tője, dr. Nagy Sándor, az egyetemi pártbizottság titká­ra is. A Himnusz elhangzása után Nacsa János, az egyetemi KISZ-bizottság titkára meg­nyitotta az ünnepséget. Ezt követően dr. Pethő György, a Pest megyei párt-vég re haj tó­bizottság tagja, az egyetem rektora a kollégium múltjá­ról szólt és méltatta az ott folyó színvonalas oktató-ne­velő munkát. Kiemelte, hogy az elmúlt esztendőben létre­jöttek a megyei diákklubok, amelyeknek munkájába ti­zenkét megye több mint négyszáz hallgatója kapcsoló­dott be. A megyékkel kiala­kított kapcsolatok révén ja­vultak a hallgatók elhelyez­kedési feltételei is. A rektor beszéde után dr. Dimény Imre elemezte a kol­légiumban folyó munkát, a nevelésben elért eredménye­ket, majd átadta a Kiváló kollégium címet reprezentáló oklevelet dr. Prieger Károly kollégiumi igazgatónak. Ezt követően a miniszter át nej: a g Mezőgazdaság Kiváló DCTgeP zója kitüntetést Kiss Attila kari kollégiumi isazgatónak, valamint Molnár József egye­temi tanársegéd, kollégiu­mi tanárnak, és dicséretben részesítette Barkóczi Istvánt, kari kollégiumi igazgatót, to­vábbá dr. Heltai György egye­temi tanársegédet, kollégiumi tanárt. A kitüntetések átadását kö­vetően dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte a kollé­giumot, majd dr. Prieger Ká­rolynál: átnyújtotta az Ifjúság Érdemérmet. A KISZ KB tit­kárától jó munkájáért arany­koszorús KISZ-jelvényt ka­pott Mezei Tibor egyetemi hallgató, Kránicz Imre nyelv­tanár, valamint Nagy Béla egyetemi tanársegéd. A KISZ Központi Bizottsága Dicsérő oklevelét kapta Acs Sándor. Lukácsi János és Simonek Béla egyetemi hallgató. Az Oktatásügy Kiváló Dol- gdzója kitüntetést dr. Nagy László egyetemi tanárnak, ne­velési rektorhelyet tesnek, dr. Benézik László egyetemi ad­junktus, kollégiumi tanárnak, valamint dr. Soltész István egyetemi adjunktusnak, a me­gyei diákklubokat patronáló tanárnak adták át. Az ünnepség végén tizen­öten részesülitek főosztályve­zetői, rektori dicséretben, öten vették át az egyetemi if­júságért KlSZ-emlékplaket- tet, s ötvenen kaptak pénzju­talmat. Az ünnepség végén dr. Prieger Károly mondott rövid beszédet. Egyebek közt hangsúlyozta: — Bízunk abban, hogy a kitüntető cím birtokában ké­pesek leszünk nemcsak elért eredményeinket megtartani, hanem túlszárnyalni is, hogy kollégistáink az egyetemről kikerülve, ne csak szakterüle­tük kiváló ismerőivé, hanem környezetük politikai, köz­életi és kulturális tevékeny­ségének irányítóivá, valóban szocialista szakemberekké válnak. Nacsa János egyetemi KISZ- titkár zárszavát követően a vendégek és az ünneplők az egyetem énekkarának és ka­marazenekarának műsorát hallgatták végig. Szép befe­jezésként szereplők és hall­gatók, köztük a vendégek is együtt énekelték el a DIVSZ- iádülót. ' •• . A műsort követően az or­szág többi agráregyeteme kol­légiumainak küldöttsége kö­szöntötte a gödöllőieket a ki­váló cím elnyerése alkalmá­ból. Ezután a Dunaújvárosi Műszaki Főiskola kohászku­pát ajándékozott ' a kollégis­táknak, amit örömmel fogad­tak. A legnagyobb öröm azon­ban a pécsi Tanárképző Főis­kola képviselőinek bejelenté­sét követte, amely szerint szí­vesen kötnek együttműködési szerződést a gödöllőiekkel. Csiba József Nyílt szakköri napok Bagón Segít az iskolának a művelődési ház A művelődési házat keres­tem Bagón. Fiatal tanítónő, Horváth Péterné ajánlotta fel a társaságát, ö is oda igyeke­zett: Az anyanyelvi szaki:őrt vezeti ott — tudtam meg tőle. Amikor kiderült, hogy újság­tól jöttem, elmosolyodott: — Három éve dolgozunk az új módszerrel, s kezdenek már felfigyelni ránk. Érdek­lődtek már a minisztériumból, voltak itt filmesek, írtak is rólunk. Ügy látszik, reflektor- fénybe kerültünk. Tanulók a szüleikkel Mi is ez a különleges mun­ka, azt már a művelődési ház igazgatójától, Bagó Józseftől tudtam meg. Eszerint nyílt szakköri napokat tartanak Ba­gón, a művelődési házban, amelyre a diákok mellett be­mehetnek a szülök is. — Ez a mi évek óta folyó munkánkban már nem külön­leges esemény. Körülbelül fél éve kezdődött el az a folya­mat, amelyet ma már rendsze­resítettünk. A szülők hívás, kérés nélkül érdeklődni kezd­tek a pedagógusok és gyer­mekeik itteni munkája iránt. Beültek egy-egy foglalkozásra és végig ott is maradtak. Ek­kor született az az ötlet, hogy rendszeresen kellene meghí­vókat kiküldeni minden érde­kelt szülőnek. Jöjjenek el és nézzék meg, mit csinálunk itt. Nagy örömünkre, igen sokan einek a lehetőséggel. — Miért tartja ezt ennyire fontosnak? — A művelődési háznak nemcsak a fiatalsággal kell foglalkoznia. A felnőtteket ne­hezebb ideszoktatnunk, így most kettős a haszon: a szü­lők is megismerik az itteni életet, talán kedvet is kapnak rá, s közvetve, gyermekeik révén rájuk is hathatunk. Óvodásoktól a kismamákig Óvodás kortól a felnőttek TIT-előadásáig sok mindennel foglalkoznak. Hetente kétszer járnak ide azok az apróságok, akiknek egyelőre nem jutott hely az óvodában., A tanulás előtt már egy évvel itt foglal­koznak velük, szoktatják őket a közösséghez. Az iskolások­nak pedig az oktatást, nevelést segítő foglalkozásokat és te- hetségkutató szakköröket is vezetnek. Bagón nincs középiskola, de azok a fiatalok, akik már en­nek az új munkának a nevelt­jei, szívesen visszajárnak a művelődési házba. Nekik ala­kították ki az ifjúsági klubot, ahol TIT-előadásokat hallgat­hatnak meghívott előadóktól. A szülők nemcsak gyermekeik szakköreire hivatalosai:, ha­nem előadásokat hallgathat­nak a pedagógiának azokról a területeiről, amelyeket ők ér­tékesíthetnek igazán otthon. Nagyon hasznos az is, hogy rendszeresen egészségügyi előadásokat rendeznek a kis­mamák részére. Anyakönyvi szakkör A színpaddal és mozigéppel is felszerelt nagytermen ke­resztül jutottunk el beszélge­tés közben az első állomásra, ahol már ismerős arc foga­dott: Horváth Péterné anya­nyelvi szakkört vezetett a ne­gyedik osztályosoknak. Épp a tollbamondásnál tartottak. így első pillanatban csak sok göm­bölyű, félrebillent fejecskét láttam, meg szélesen elterülő könyököket. Nagyon igyekez­tek utolérni a diktálást és megbirkózni a nehezen leírha­tó szavakkal. Aztán amikor befejezték, megláttam az igye­kezettől kipirult arcocskákat is. Nem vették észre, hogy idegen jött közéjük. Most rámcsodálkoztak, én meg kér­dezgetni kezdtem őket. — Mit csináltatok az eddigi foglalkozásokon ? — A szabadabb, játékosabb programok felsorolását egy­más szavába vágva sorolták: — Grétsy László „Anya­nyelvűnk játékai” cimű köny­vét néztük át és megoldottuk belőle a nyelvi fejtörőket. — Megnéztük a „Csavargók köz­társasága” cimű filmet és be­szélgettünk róla. — Ez hogyan kapcsolódik az anyanyelvi szakkör munkájá­hoz? —I Itt azt is megtanuljuk, hogyan kell szépen, helyesen beszélni magyarul. A tanító néni szétosztotta az újabb feladat kellékeit. Já­ték a betűkkel. Ez volt az az­napi folgalkozás legkelleme­sebb állomása. A kémiaszakkör termében ugyanakkor nyolcadikosok dolgoztak. Dr. Ipacs lmréné foglalkozott velük. — Nem elég a kémiával az iskolában találkozni? Jobban megértjük — Nekem nehezen megy — felelte egy kisdiák —, külön is kell vele foglalkoznom. Itt kevesen vagyunk, több idő jut egy-egy feladatra. Kiderült, hogy vannak olya­nok is, akik annyira szeretik azt a tantárgyat, hogy részle­tesebben kívánnak vele foglal­kozni, ezért jönnek ide. — A mai foglalkozáson sem ezt, sem azt nem csinálhatjuk; Ma a témazáró dolgozatra ké­szülünk fel — mondta a szak­kör vezetője. Amikor a látogatás végezté­vel átmentem a művelődési ház udvarán, újabb csoport gyerek és egy-két szülő gyüle­kezett egy terem előtt? — Mire várnak? — kérdez­tem az egyik anyukát. — Számtanszakkör lesz. A tanító néni nekünk is küldött meghívót. Eljöttem, mert ne­hezen megy a fiamnak az egyenletmegoldás, s én nem tudok neki segíteni. Itt meg­hallgatom a tanító nénit, s ketten együtt csak okosobbak leszünk... Sásdi Mária HETI FILMJEGYZET Tűzgömbök Szűcs Gábor és Horváth Ildikó, a Tűzgömbök gyexckszarcplői Annyi háborús témájú film után is lenet meg újat, figye­lemre méltót mondani a nar- immc évvel ezelőtti esemé­nyedről — dör.mioeiul így ósz- saageznető a r, ért na nutcsú forgaLodonyvéből Fenér Imre által rendezett uj magyar film, a Tuzgomouti iegieayegeseoo tanulsága. Az újszerűség gyakran csak megaözeiitesi mod, nézőpont keraese. Ez is megtalainató a íilmioen. Főhőse egy kisfiú, Ambrus, aki éppen csak nyi­ladozó gyereder telemmel és sz/cimnel er ti-érzi-iát ja a li. vílágháDorú utolsó hónap­jainak zavaros eseményeit, rvrar a regeny is, melyoói Her­ma a forgatókönyvet írta, ed- sosoruan a kisau szemszögé­ből figyeli 1944 végének, 1945 eiejéned forgatagát. Azt Kutat­ja — kiéreziietuen óiteletrajzi eiemeklttel úúsítottan —, Ho­gyan jelent meg egy érzékeny, lugékony fiúcsna tadatában a nagy világégés, mit veit eszre belőle, hogyan reagált le bizo­nyos dolgoKíU, bizonyos élmé­nyeket. Ez a gyeredszemmel la lOtt-látta lőtt világ persze más fénytörést mutat, mint a felnőtte^ j; aMT, ismert-tudott háborús- \ élménykor, 'filégvan benné a ’tényét:' kegyetlen igazsaga, riaegisege, de meg­van benne egyfajta lebegés, a gyermeki képzeletvilág feiröp- penése is. Hogy ebben a kép­zeletvilágban a mesés elemek­nek is a környező valósághoz kötődő tárgyi alapja _ van, az természetesen érthető. Ami­ként az is érthető, hogy Amb­rus kibontakozni kezdő ka­masz-jellemére, lelkivilágára mindaz, amit átélt, hatással van, sőt, érezhetően lesz is. Es talán itt a nagyobb hangsúly: amit átélt, azt igazán a jövő­ben, érettebb fejjel tudja majd a maga helyére tenni. A kis- fiú élményeit majd a kamasz, a fiatalember érti meg igazán, annak a gondolatvilágába, él­ményanyagába épülnek bele meg Határ ozóan, kitörölhetet­lenül. Ami az eredeti megközelíté­si módnál több a filmben — a regényben is — az nem más, mint az Ambrus köré felra­kott környezetrajz. A fiúcska ugyanis csupa olyan személy­Ez a szovjet film is a hábo­rúról szól, de egészen más megközelítésben, mint a Tűz­gömbök. Egy vadászrepülő­egység életét kísérhetjük fi­gyelemmel, valahol Ukrajná­ban, 1943 nyarán. Vannak eb­ben az egységben tapasztalt, idősebb katonák, s vannak egészen fiatalok is Valódi harci egységgé kovácsolódá- sukról. áldozatkészségükről, mindennapi csatáikról és a bevetések szüneteiben fellob­banó fiatalos életkedvükről szól a film. melyet Leonyid Bikov rendezett A hasonló filmekben kötele­ző nagy légicsata-felvételek és izgalmas harci jeleneteit mel­lyel, eseménnyel, tragikus vagy derűs élménnyel találko­zik, aimi arra az adott korra nagyon is jellemző volt. Ber­tha jó tömörítő, sűrítő készsé­gét dicsén ez a megoldás. Lé­nyeges élmények, hatások érik főhősét, olyanok, melyek egye­diségükben is általánosnak mondhatók. Egy légópánee vi­lága az ottani hierarchia érzé­keltetésével, az autós menekü­lés szívszoronigató élménye (Ambrus katonatiszt édesapjá­val robog végig a két front közt, miközben kocsijukat szi­tává lövik), a néger pilóta vandál meggyilkolásának kép­sorai, a zsidó kislány, Olgi sorsának megindító története — vagy a közeledő szovjet csapatoktól való félelmükben egyenruhájukat eldobáló kato­nák és nyilasok gúnyos-gro­teszk ábrázolása mind-mind tudatosan megszerkesztett ele­mei az Ambrust körülvevő vi­lágnak. Fehér Imre rendezése arra koncentrált, hogy egy kitűnően játszó gyerekszereplő — Szűcs Gábor — alakja köré szervez­ze a film fő gondolatait és mondanivalóit. Ez sikerült is. A. nyiladozó értelmű fiúcska körül megjelenő világ egyszer­re tud a valósad hiteles rajza lenni, s ugyanakkor benne van a gyermeki szem sajátos látásmódjá pák enyhe optikai görbülete is. Nagy erénye a filmnek, hogy ezt a látásmódot végig képes megtartani, de so­sem válik gyermeteggé, egy­szerűsítővé. Sőt, arra is jutott elegendő figyelem, hogy a film végén tisztán és erősen cseng­jen ki a bizakodó, jövőbe pil­lantó tanulság: a gyerekek át­élték ugyan a háborút, s nem is fogják soha elfeledni, de mégis inkább a számukra megnyílt jövő érdekli majd őket. A gyerekszereplők mellett — Szűcs Gáboron kívül Mare- tics Erika, Horváth Ildikó, Pa- lásthy Beáta — néhány mar­káns felnőtt színészi alakítás is található a filmben: Mészá­ros Ági, Váradi Hédi nagyma­ma-, illetve nagynéni-figurái említhetők első helyen. Kitűnő karaktéra] aikí lás Kállai Feren­cé tgv tétova postatanácsos szerepében lett — amelyeket igen jól fényképezett Vlagyimir Voj- tyenko operatőr — érdekessé­ge a filmnek a humor és a szerelem szálainak ízléses beleszövése a történetbe. Ez még a nagyon elkomorodó be­fejezésen is enyhít-könnyít va­lamit. Egészében véve A repü­lőszázad a sikerültebb hábo­rús filmek közé sorolható. Eb­ben nyomós oka van a jó szí­nészi munkának is: az egység parancsnoka. Titarenko szere­pében a rendező, Leonyid Bi­kov, egy fiatal repülős, Ró­meó alakjában Kúsztam Szag- dujjalev, s mások színes, élve­zetes alakítást nyúj tanait. A mi völgyünk A hét harmadik filmje is háborús történet, s ezt a mű- sorratűzést is részint a II. vi­lágháború befejezésének 30. évfordulója, részint Csehszlo­vákia felszabadulásának jubi­leuma indokolja. A mi völ­gyünk partizántörténet. A cse­lekmény színhelye Szlovákia, s a jól bonyolított történetben az izgalmas harci jelenetek mellett fontos szerepet kap egy szerelmi motívum Jela és Dusán között (Andrea Cun- derliková és Emil Horvai játssza a két figurát). Ezt le­számítva. a film nem emelke­dik túl a szokásos partizán- filmek átlagán. Takács István A repülőszázad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom