Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-07 / 105. szám

2 1975. MÁJUS 7., SZERDA Atomsorompó-értekezlet _ Genf DÉL-VIETNAM Megkezdődött Diplomáciai láncreakció az általános vita Kedden délelőtt Genf ben, a Nemzetek Palotájának új épü- le (szárnyában — a nemzetközi tengerjogi értekezlet színhe­lyének szomszédságában — megkezdte általános vitáját az atomsorompó-értekezlet, pontosabban az 1968-ban alá­írásra bocsátott szerződés „ré­szeseinek” konferenciája. A kedd délelőtti files, egyben az általános vita első felszólalója Alfonso Garcia Robles nagy­követ, a mexikói delegáció ve­zetője volt. Ezt követően emelkedett szólásra Igor Morohov, a szov­jet állami atomenergiai bizott­ság első elnökhelyettese, a genfi konferencián részt vevő szovjet küldöttség vezetője. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió rendkívül nagy jelentősé­get tulajdonít az atomfegyve­rek terjedése megakadályozá­sának. Az atomsorompó-szer- ződés pozitív hatást gyakorolt a nemzetközi helyzetre, máris érzékelhető eredményeket ho­zott, fontos nemzetközi jogi norma lett, amellyel azok az országok is számolni kénytele­nek, amelyek nem csatlakoz­tak hozzá. Igor Morohov tárgyilagos hangvételű, konstruktív szelle­mű beszéde kedvező visszhan­got keltett a konferencia rész­vevői körében. Miközben a világsajtó tele van a dél-vietnami városok és falvak életének konszolidáció­járól szóló hírekkel, sokasod­nak az új állam külső, nem­zetközi helyzetének megszilár­dulásáról tanúskodó jelek is. Ez várható volt. Az indokínai' politikai-‘katonai földcsuszam­lás nyomán a diplomáciai lánc­reakció is csalt idő kérdése le­hetett. Ügy tűnik, ez a folyamat máris megkezdődött. Ennek egyik lényeges bizo­nyítéka, hogy az ausztráliai külügyminiszter hivatalosan és ünnepélyesen bejelentette, kor­mánya elismerte a Dél-vietna­mi Köztársaság ideiglenes for­radalmi kormányát. A gesztus önmagában is nagyon jelentős, hiszen a csendes-óceáni térség egyik legtekintélyesebb orszá­gának vezetői tették vitatha­tatlanná, hogy máris levonták az indokínai fordulat diplomá­ciai következtetéseit. A lépés értékét több szem­pontból is növeli, hogy Gough Witlam miniszterelnök nem volt hajlandó megvárni hama­rosan sorra kerülő washingtoni tárgyalásait A kormányfő, aki más kérdésekben is bátran szakított bizonyos ausztráliai hagyományokkal, nyilvánva­lóan még a látszatát is el akar­ta kerülni annak, hogy a DIFK elismerésének mérlege­lésében kikéri Washington „ta­nácsát”. Kevésbé meglepő, de nem kevésbé örvendetes, hogy a DIFK hivatalos ENSZ-meghí- vást kapott egy, a nyálon Me­xikóban megrendezendő világ- konferenciára. Gyakorlatilag ez nem kevesebbet jelent, mint az elismerés nyitányát a világszervezet részéről. Két, gyorsan egymást követő bangkoki lépés után a thai­földi magatartás zavarodottsá­got és rossz közérzetet tükröz. A kormány ugyanis megen­gedte, hogy az amerikaiak el­vigyenek vagy huszonöt re­pülőgépet, amelyen a bukott rezsim tisztjei menekültek Thaiföldre. A lépés tömeg­visszhangja olyan volt, hogy a kabinet újabb nyilatkozatban jelentette be: több repülőgépet nem ad ki az amerikaiaknak. A Pramodzs-k ormány már korábban bejelentette: fel akarja számolni Thai föld ön az Egyesült Államok katonai je­lenlétét. De amíg ez a jelenlét tart, a bangkoki döntéseik a je­lek szerint salamoni jellegűek lesznek... CSAK RÖVIDÍN... ALiEKSZEJ KOSZIGIN, a Lisszabon Újabb Cunhal—Soares találkozó Hétfőn éjjel ismét találko­zott egymással Alvaro Cun­hal, a Portugál Kommunista Párt, és Marios Soares, a por­tugál Szocialista Párt főtitká­ra. Alvaro Cumhal, a tanácsko­zás után kijelentette: túlzás volna azt hinni, hogy a mos­tani megbeszélésen, egy csa­pásra áthidalták a két párt politikájában mutatkozó vala­mennyi különbséget. „Még­is hasznos találkozó volt, bi­zonyos kérdésekben közösek nézeteink. Megpróbáljuk elő­mozdítani a két párt együtt­működését, és ennek érdeké­ben folytatni fogjuk tárgyalá­sainkat” — jelentette ki Cun­hal. A két politikus tanácsko­zásáról kiadott közleményben megállapították, hogy a kommunista párt és a szocia­lista párt kész együttműködni az államosítások és a földre­form megvalósításának bizo­nyos területein. Lisszabonban hivatalosan be­jelentették, hogy Vasco Gon- calves dandártábornok, mi­niszterelnök képviseli Portu­gáliát a NATO csúcsértekezle­tén, amelyet Brüsszelben tartanak május 29—30 között. Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke a líbiai forradalmi parancsnokság tanácsának meghívására május első felé­ben hivatalos látogatásra Lí­biába utazik. KENNETH KAUNDA zam­biai elnök kedden kétnapos hivatalos látogatásra Lissza­bonba . érkezett. Személyében első ízben látogatott Portugá­liába afrikai államfő. LUANDÁBAN, Angola fő­városában továbbra is kijárá­si tilalom van érvényben 23 órától reggel ,6 „óráig. 50Ö és 1000 között lehet azok száma, akik a múlt heti újabb véres összetűzésben lelték halálu­kat. A fegyveres konfliktus az Angolái Népi Felszabadítási mozgalom (MPLA) és az An­golai Nemzeti Felszabadítási Pront (FNLA) között robbant ki. MAGYAR—IRAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS Javuló kapcsolatok A Magyar Népköztársaság kapcsolatai Irakkal az ottani 1938-as júliusi forradalom után indultak fejlődésnek. Kétoldalú együttműködésünk tekintetében kapcsolatainkat sem politikai, sein gazdasági kérdésekben nem'gátolják kü­lönösebb problémák. Koráb­ban, az 1963-as iraki állam­csínyt követően — amelynek során reakciós, ’ soviniszta ka­tonatisztek ragadták maguk­hoz a hatalmat — államközi viszonyunk fejlődésében át­menetileg törés következett be. A kölcsönös erőfeszítések eredményeként az 1068. július 17-i hatalomátvétel után a ma­gyar—iraki kapcsolatok alap­vetően megjavulták, a két or­szág politikai, gazdasági, mű­szaki-tudományos együttmű­ködésében kedvező fordulat következett be. Meg keli em­líteni, hogy már 1958 szeptem­berében nagykövetséget és ke­reskedelmi kirendeltséget állí­tottunk fel Bagdadban. Gazdasági kapcsolataink ési együttműködésünk fejlesz­téséhez az Irakban 1968-tól ki­bontakozott haladó társadalmi, politikai átalakulás kedvező feltételeket teremtett. Magyar- országnak a fejlődő országok­kal kialakított kereskedelmi kapcsolataiban 1974-ben Irak az első helyre került. Orszá­gaink kereskedelmi forgalmát és fizetéseit az 1972. augusztus 31-én aláírt általános megálla­podás szabályozza. Ennek ér­telmében iraki nyersolaj átvé­telét vállaltuk azzal, hogy vá­sárlásainkat magyar áruszál­lításokkal finanszírozzuk. A megállapodásra — az iraki fél szorgalmazására — akkor ke­rült sor, amikor az IPC olaj- vállalat 1972 júniusában tör­tént államosítása következté­ben olajeladási gondokkal küzdöttek. Kivitelünk Irakba 1974-re az 1971. évinek több mint kétsze­resére emelkedett. A gépipari szállítások aránya 1973-ban 61, 1974-ben 58 százalék volt (fő­ként különleges gépipari ter­mékek, autóbuszok, élelmiszer- ipari berendezések szerepeltek exportunkban), a fogyasztási cikkek aránya a kivitelben 17, az anyag jellegű cikkeké 16, a mezőgazdasági termékeké 9 százalék volt az elmúlt esz­tendőben. Behozatalunk Irak­ból lényegében nyersolajat je­lent — ebből az országból származik csaknem teljes egé­szében nyersolaj-szükségle­tünknek az a része, amelyet tőkés piacon vásárolunk. Ki­sebb mennyiségben importá­lunk az irakiaktól datolyát, nversbőrt, dohányt és cigaret­tát. A hagyományos árucsere mellett a gazdasági együttmű­ködés magasabbrendű formái is kialakultak közöttünk. Pél­dául a CHEMOKOMPLEX or­szágos kőolaj- és gázipari tröszt 1970 óta olajkútfúrási bérmunkákat végez készpénz- fizetés ellenében, s ez jelenti szellemi exportunk túlnyomó hányádét. A magyar szakem­berek eddig hét kutat helyez­tek üzembe Irakban. A gazdasági kapcsolatok ha­tékonyabbá tételére 1972-ben megállapodást írtunk alá ma­gyar—iraki gazdasági együtt­működési állandó vegyes bi­zottság létrehozásáról. A ve­gyes bizottság, amely 1974 má­jusában Bagdadban tartotta meg alakuló ülését, eredmé­nyes munkát végez. Szakembereink értékelése szerint gazdasági kapcsolata­ink fejlesztésének további nagy lehetőségei vannak: Irak gaz­dasági helyzete megjavult, nagy beruházási programot valósít meg. Műszaki-tudomá­nyos együttműködésünket is megállapodás szabályozza, ezt 1971. január 19-én írtuk aló, s végrehajtása két évre szóló munkaprogramok alapján tör­ténik. A jelenleg érvényben levő munkaprogramot a mű­szaki-tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság 1974- ben Bagdadban tartott ülésén írták alá; főbb „tételei”: ma­gyar szakértők küldése Irak­ba, ösztöndíjasok fogadása Magyarországon, szellemi ex­port. A kulturális kapcsolatok terén az elmúlt évek jelentős fejlődést eredményeztek. Ira­ki ösztöndíjasok tanulnak ma­gyar egyetemeken. Tőlünk el­sősorban egyetemi oktatók és tudományos kutatók utaznak Irakba. Közvetlen kapcsolatok alakultak ki magyar és iraki egyetemek között, így például a Budapesti Műszaki Egyetem és a bagdadi egyetem, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem és a szulejmániai egye­tem épített ki közvetlen együttműködést. Felvette a kapcsolatokat a Magyar Tudományos Akadé­mia és az Iraki Tudományos Kutatások Alapítványa is. Je­lentős esemény volt kulturális együttműködésünkben ez év januárjában a Bagdadban nagy sikerrel megrendezett magyar hét, amelynek ren­dezvényein részt vett a Ma­gyar Néphadsereg Művész- j együttese, továbbá filmbemu­tatókat, magyar grafikai kiál­lításokat láthatott az iraki kö­zönség. Ez év szeptemberében Budapesten iraki kulturális he­tet rendezünk. A szabadság hajnala Barikád a prágai Nemzeti Mú­zeum előlit! a felkelés idején: 1945. május 6-án, dális ország volt. Az urbánus Csehszlovákiát már a háború előtt fejlett iparáról Ismerték. S ennek az Iparosított ország­nak munkásosztálya bebizonyí­totta, hogy lehet a magasból is tovább lépni. Ki foglalhatná össze né­hány mondatban mindazt, amit a szocialista Csehszlová­kia produkált? Ha csak any- nyit mondunk, hogy a kis Csehszlovákia ma az egész vi­lág ipari termelésének 1,7 szá­zalékát adja, vagy ha azt em­lítjük, hogy az egy főre számí­tott húsfogyasztásban megelőz­te Dániát, az anyákról való gondoskodásban Svédországot —, érzékeltetjük e a nagy ta­nulság súlyát. S emellett Csehszlovákia hozzálátott, hogy megoldja az első köztársaság­tól örökölt, súlyos gondot: a nemzetiségi kérdést. Döntő lé­pés volt az 1968-i föderációs törvény, amely alkotmányosan rögzíti mindkét nemzet és a Csehszlovákiában élő nemzeti­ségek egyenjogúságát, s ame­lyet nyomon követ a régi se­beket begyógyító, következetes nemzetiségi politika. Csehszlovákia a múlt három évtizedben kiemelkedő szere­pet játszott a testvéri szocia­Prága 1945. MÁJUS 5-9. A FASISZTA NÉMET MEGSZÁLLOK ELLEN 1915. MÁJUS 5-ÉN FELKE­LÉS ROBBANT KI PRÁ­GÁBAN. A FELKELÉST A KOMMUNISTA PAKT KEZDEMÉNYEZÉSÉRE 1915 TAVASZÁN MEG­ALAKULT CSEH NEMZE­TI BIZOTTSÁG VEZETTE. A FELKELŐK ELFOG­LALTÁK A VÁROS KA­TONAILAG FONTOS PONTJAIT, AZONBAN A TÚLERŐVEL TÁMADÓ FASISZTA NÉMET CSA­PATOK EGYES HELYEK­RŐL VISSZASZORÍTOT­TÁK A NÉPI FELKELŐ­KET. A PRÁGAI FELKE­LÉS AZ ELŐRENYOMULÓ SZOVJET HADSEREG EGYSÉGEINEK TÁMO­GATÁSÁVAL MÁJUS 9-ÉN GYŐZÖTT. PRÁGA FELSZABADULT. lista közösségben. A felszaba­dulásának harmincadik évfor­dulóját ünneplő szomszéd or­szág ma ismét erős, dinamiku­san fejlődő. Nemzeti ünnepén barát és ellenség egyaránt oda­figyel eredményeire. A baráti Csehszlovákia rendíthetetlen tagja a szocialista országok in­ternacionalista közösségénél^:. Szívből köszöntjük népét és további sok sikert kívahunk építőmunikájához.-n -s Magas színvonalon a csehszlovák gazdaság A csehsaslovák főváros lakói üd­vözlök az egyik szoviet harckocsi legénységét a Ixipor toronynál I94ö. május 9-én. A barikádokon akkor mór kilencvenhat órája nem alud­tak. Május 5-e óta a zsákba szorult, de túlerőben levő és utolsó bosszúra, vérfürdőre ké­szülő Gestapo és SS-csapatok gyújtogattak, gyilkoltak Prágá­ban. A 9-ére virradó éjszaka különösen nehéz volt. Az Őrá­ros téren felhőkig csapódó lán­gokkal égett a hatszáz éves, gótikus városháza. A szabad rádióadó órák óta sugározta: „Segítsetek! Segítsetek! Prága hívja a Vörös Hadsereget, Prá­ga hívja a Vörös Hadsereget! Segítsetek, segítsetek!”... És 9-én hajnali ötkor hatal­mas dübörgés rázta meg a smí- chovi kerület munkósházait: Ribalko és Leljusenko marsall T—34-esei száguldottak be a száztomyú városba. Soha eny- nyi embert még nem talált a págai hajnal az utcákon. Prága felszabadult. Furcsa paradoxon: az európai háború végül is abban az országban, ért véget, ahol a hitleri fasiz­mus — harmadik országok gyenge, megalkuvó politikusai­nak asszisztálásával — jutott elsőként „élettérhez”. Törté­nelmi tény ma már, hogy a szégyenletes 1938. augusztusi müncheni diktátum, majd a maradék Csehszlovákia 1939. március 15-i lerohanása, Cseh- és Morvaország protektorátus­sá züllesztése, bekebelezése, s az „önálló" szlovák bábállam kikiáltása nem csupán előjá­téka volt a következő háború­nak, hanem szerves része a zsaroló, előnyomuló német-fa­siszta agressziónak. A német fasiszták Csehszlo­vákiában 360 ezer férfit és nőt, ellenállót és túszt gyilkoltak meg. A csehek és a szlovákok ál­tal örömmel köszöntött új, né­pi majd szocialista köztársaság fejlődése tanulságokkal szol­gál. A társadalmi haladás út­jára lépő Csehszlovákia — fő­leg Csehország — nem elma­radott, félig, vagy egészen feu­A független államiságát az első világháború után elnyert Csehszlovákia — így fejtegette munkatársunknak egybehang­zóan Prágában a szövetségi kormány szóvivője és Po­zsonyban a szlovák tervbizott­ság elnökhelyettese — egy­mástól rendkívül eltérő két összetevőből jött létre. A cseh- morva rész — az 1968 vé­gén kialakított szövetségi ál­lamban: Cseh Szocialista Köz­társaság — a hajdani osztrák —magyar monarchiában a leg­fejlettebb, az európai élvonal­hoz tartozó ipari vidék volt, a mai föderáció másik tagja, a Szlovák Szocialista Köztársa­ság a súlyos feudális marad­ványokkal terhelt Magyaror­szág legelmaradottabb terüle­tei közé számított. Tovább súlyosbította a hely­zetet, hogy a két világháború közötti időbein, a burzsoá köz­társaság időszakában, sem po­litikai, sem gazdasági tekin­tetben nem törekedtek a kiál­tó egyenlőtlenségek megszün­tetésére. Az 1920-as évek ipari válsága, az 1929-ben kezdődött általános világgazdasági vál­ság, s az ezt követően a má­sodik világháború előestéjéig elhúzódó agrárválság így foko­zottan éreztette hatását. Bár a fasizmus németországi hata­lomra jutása után tettek lépé­seket Csehszlovákia honvédel­mi iparának fejlesztésére, a gazdaság nem érte el a világ­válság előtti színvonalat, a burzsoá vezetés megalkuvása pedig még a csehszlovák álla­miság felbomlásához is hozzá­járult. A csehszlovák gazdaság helyreállításához és igazi fel­lendítéséhez nélkülözhetetlen lehetőségek csak akkor tárul­tak fel, amikor a szovjet had­sereg — a kötelékében har­coló csehszlovák hadtesttel — felszabadította az országot. Az 1945 áprilisában meghirdetett kassai kormányprogram vilá­gosan kitűzött céljait azonban az újjászületett csehszlovák államban csak az 1948 feb­ruári fordulat után lehetett következetesen megvalósítani és a szocialista társadalom építésében kiterjeszteni. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ipari termelése a második világháború előttinek nyolcszorosára emelkedett, s a korábban nem iparosított Szlo­vákiában kétszerannyit ter­melnek, mint a háború előtt egész Csehszlovákiában. A szocialista ipar mellett, amely­nek termékei a negyedszázad alatt hétszeresére emelkedett, külkereskedelmi forgalomban 97 százalékos arányban vesz­nek részt, jellemző a nagy­szabású fejlődésre a mezőgaz­daság teljes átalakulása is. A második világháború előtt több mint 3 millió, ma egy­milliónál kevesebb ember dolgozik a mezőgazdaságban, az egy főre jutó termelés azonban az 1936. évinek négy és félszerese. Jelenleg körül­belül háromezer mezőgazda- sági termelőszövetkezet és 350 állami gazdaság gondoskodik a lakosság ellátásáról. S hogy nem kis eredménnyel, azt az is bizonyítja, hogy például az egy főre jutó húsfogyasztás a háború előtti 34 kilogrammal szemben eléri a 80 kilogram­mot. Az ipar és a mezőgazdaság más közszükségleti termékei­nek adatai is hasonló mérték­ben jellemzik az életszínvonal emelkedését, de a hosszú fel­sorolás helyett elégedjünk meg annak említésével, hogy a felszabadulás óta az ország lakosságának körülbelül a fele költözött új lakásba, a kiske­reskedelmi forgalom pedig ta­valy a tervezetten felül 7 és fél százalékkal nőtt. Ez ter­mészetesen gondokat Is okoz az idén befejeződő ötödik öt­éves terv megvalósításában, de előreláthatóan sikerrel tel­jesítik a tervet. A most készülő hatodik öt­éves, tervben még inkább épí­tenek a szocialista gazdasági együttműködésre, amelynek kimagasló vállalkozásai között tartják számon az orenburgi szovjet gáz szállítására épülő vezetéket, a villamosenergia- táwezetéket, a csehszlovák— magyar—jugoszláv Adria-olaj- vezetéket és más közös kezde­ményezéseket. Vajda Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom