Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

4 1975. MÁJUS 31.. SZOMBAT A BNV UTÁN Megvették a gépek egy részét r A Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállított külföldi gépek, berendezések egy ré­szét megvásárolták a hazai yállalatok. Hazánkban ma­rad a szovjet TECHMAS- EXPORT újfajta légkomp­resszora és a vásáron bemu­tatott több új típusú szöv­őjét szerszámgép. A lengyel METRONEX Vállalat irodai számítógépét a Pénzügyminisz­térium vette meg. Ha a beren­dezés beválik, úgy a ma­gyar vállalatok számára to­vábbiakat importálnak. A METRIMPEX megvásárolta a BNV-n kiállított román Felix C—256 típusú, nagy telje­sítményű számítógépet, amely egy francia típus továbbfej­lesztett változata, a MOGÜRT pedig a bemutatott román exkavátorokat. A svéd AT­LAS—COPCO cég a Főváro­si Csatornázási Műveknek adta el kiállított kompresz- szorait, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel együtt. A BNV-n először bemutatott elektromos csatornakomp­resszorokat a Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalat vet­te meg a belga Büll és Struntz cégtől Veterántalálkozó A III. magyar vasútépítő dandár első zászlóaljának ve­terán katonái június 20-án 18.30-kor rendezik a zászlóalj megalakulásának 30 éves ju­bileuma alkalmából bajtársi találkozójukat a Vörös Csillag Gépgyár művelődési központ­jának különtermében. (1191 Budapest, Kispest, Marx utca 50.) Forgalomszámlálás a közutakon A Közúti Közlekedési Ku­tató Intézet irányításával nagyszabású, az ország vala­mennyi fő- és mellék útvona­lára kiterjedő forgalomszám­lálás kezdődött. A nagy appa­rátust és a sok mérőműszert igénylő akció adataiból levon­ható következtetések alap­vetően segítenek majd a kö­vetkező évek, évtizedek köz­útfejlesztési programjainak összeállításában, az autópá­lyák építésének ütemezésé­ben. A forgalomszámláló auto­mataberendezések az utakon elhelyezett egyszerű gumi­tömlős érzékelővel mérik a rajtuk keresztül haladó jár­művek tengelyének számát. A forgalomszámlálást azonban sok helyen akadályozza, hogy felelőtlen személyek megron­gálják az automaták érzé­kelőjét. CSALÁDBAN — HÁZ KÖRÜL ....... " " ■■■■ Tá borozás előtt GEPESITESSEL Munkaerőgondok ellenére javuló vendéglátás f Még nincs hivatalosan nyár, de a hétvégeken zsú­folásig megtelnek a Dunaka­nyarba tartó vonatok, az uta­kon megsokszorozódnak a gépkocsik. Egyre többen igye­keznek nyaralójukba vagy a kempingekbe, ki a városból, a szabadba. A kellemes üdü­lést azonban nemegyszer megzavarja, elrontja a gyen­ge vendéglátás. Mi várható az idén ? Tóth B. András, a Pest megyei Vendéglátóipari Vál­lalat vezérigafga tó-helyettese arról tájékoztatott, hogy a Dunakanyar nyári ellátása érezhetően javulni fog. Több étel fogy r A felkészülés jegyében nyi­tották meg néhány héttel ez­előtt Szentendrén a Görög Kancsó kisvendéglőt, amely­ről a Pest megyei Hírlap is írt. Május végén nyílik Du­nakeszin a Pavilon étterem, ahol egy terem kizárólag a fiataloké. Néhány napja ad­ták át a rendbehozott aszódi Galga éttermet. Rövidesen az érdi Pelikán éttermen belül presszó nyílik. Az V. ötéves tervben szerepel a többi kö­zött Dunakeszin egy bevásár­lóközpont létesítése, ebben a vendéglátóipar kiemelkedő helyet kap, modern étterem­mel és cukrászdával. Tár­gyalnak a zebegényi új étte­rem építéséről is. Százhalom­battán úgynevezett ételbár épül. A vállalatnak jelenleg 370 egysége van, mintegy 10 szá­zalékuk a Dunakanyarban üzemel. Az idei nyár elé bi­zakodóan tekintenek és re­mélik, hogy a forgalom növe­kedése lehetővé teszi majd, hogy az ez évre tervezett 590 millió forintos termelési ér­téket 610 millióra növeljék. Az eddig elért eredmények arra engednek következtetni, hogy optimizmusuk nem alap­talan. A nyári sláger, a fagylalt forgalma ez ideig 35 száza­lékkal emelkedett tavalyhoz képest. Addig, amíg a sör mindössze 7 százalékkal, a szörpök forgalma 64,3 száza­lékkal volt több mint egy év­vel korábban. Cola-értékesíté- sük is 25 százalékkal emel­kedett. Nagy a kereslet a Márka üdítő ital iránt is. Kár, hogy a termelés jelen­leg nem bírja az igényeket kielégíteni. Az üdítőkkel el­lentétben viszont hordós bor­ból 9,5 százalékkal, palackos borból 4 százalékkal keve­sebb fogyott az egységekben. A cukrásztermékek értékesí­tése 16, az ételforgalom 15,9 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. A hús­iparral kialakult jó kapcso­lat lehetővé teszi, hogy az idén az éttermekben nagyobb legyen a választék, mind a hagyományos, mind a spe­ciális ételekből. Szolid árpolitika A vezérigazgató-helyettes külön hangsúlyozta, hogy a vállalat árpolitikája szolid. Elsőosztályú éttermet nem tartanak fenn, az éttermek, büfék, bisztrók többsége II— III. osztályú. Ügyelnek ar­ra, hogy mindig legyen az étlapon olcsó, 10 forint kö­rüli étel és olcsó menü. El­sőrendű feladat az üzemel­tetés korszerűsítése. Csak né­hány példa erre: biztonsá­gosság és folyamatos ellátás érdekében por fagylalttal látták el az üzleteket. Figye­lembe véve, hogy a turisták a legkevesebb időt szánják az étkezésre, egy-egy idegenfor- galmilag frekventált terüle­ten önkiszolgáló egységeket állítottak üzembe a Duna­kanyarban, így például Visegrádon a Sirály, Leány­falun a Kagyló, Papszigeten pedig a Szigetgyöngye étter­met. Ezekben az éttermek­ben gyorsan és egyszerűen tálalható fagyasztott ételek árusításával próbálják a munkaerőhiányt pótolni. A Dunakanyar két ismert és keresett strandjának, a papszigetinek és a leányfa­luinak ellátását is sikerült megoldania a vállalatnak. Itt is kaphatnak a vendégek me­leg ételt, illetve tejet és tej­terméket. A tej és tejtermé­kek árusítására egyébként úgynevezett Boci-pavilono­kat állítanak fel a turisták által legjobban látogatott he­lyeken. Kölcsönpincérek Bár a Dunakanyar étter­meinek, üzleteinek túlnyomó többsége egész évben nyitva tart, nyáron mégis mintegy 20—25 százalékkal több dol­gozóra lenne szükség. Az idényüzletek szakmunkásait többnyire a ceglédi igazgató­ságtól kapják kölcsön a leg­forgalmasabb időszakban. Ennek ellenére munkaerő- hiány miatt nem tudták meg­nyitni Visegrádon a Vár ét­terem bisztróját és emiatt csupán a fagylaltozó átadá­sára kerülhet sor. A gondo­kon ezért gépesítéssel pró­bálnak segíteni, mosogatógé­peket vásároltak egyes étter­mekbe és több mélyhűtött, kevésbé munkaigényes ételt hoznak forgalomba. Sugár Róbert SOK GVEREK már számol­ja a napokat, mennyi is van még a táborba indulásig. De nemcsak a gyerek készül, a szülőnek is sok mindent kell tennie addig, hogy zavarta­lanul nyaraljon, esztendőre szóló élménnyel térjen haza csemetéje a táborból. Nagyon fontos a lelki fel­készítés. Ha a gyerek még nem volt huzamosabban távol otthonától, jó előre tudato­sítani benne, hogy ő már nagy fiú vagy lány, aki ön­állóan, a szülei nélkül is el tud lenni két hétig. Ha erre csak a vonaton döbben rá, vagy első este a táborban, akkor az egész nyaralást meg­keserítheti a szülők távollé­tének tudata. Könnyebb a helyzet, ha az úttörőcsapat­tal, ismerős társakkal és ta­nárokkal van együtt. Ám ezerszámra fogadják nya­ranta a nebulókat a SZOT- gyermeküdülők is, s szinte minden turnusból kénytele­nek hazaküldeni néhány gye­reket, mert reggeltől estig sírnak, enni sem hajlandók. S nemcsak a legapróbbak, oly­kor még a 11—12 évesek is. A testi felkészítés sem ke­vésbé fontos. Bár gondos ne­velői felügyelettel nyaral­nak gyermekeink, de egy pe­dagógusra 30, vagy annál is több tanuló jut, így azt a törődést, amit a családban megkapnak, nem várhatják el a tábori körülmények kö­zött A LEGROSSZABB ÉRZÉS,' ha esetlég betegen kell feküd­nie, egészséges* társai vidám lármáját hallva. Ezért hanem teljesen egészséges a gye­rek, ne engedjük elutazni a többiekkel, várjunk egy-két napot, s utóbb vigyük le a tá-. borba. Jobb, mint ha az or­vos már a megérkezés nap­ján a betegszobába dugná, iff Tanítsuk meg az időjárás-*', nak megfelelően öltözködni a gyereket. Nemegyszer láttam1 már kiskamaszt kánikulában' melegítőben izzadni, vágyj eső utáni hűvös időben egyj szál tomanadrágban dide­regni. Tudnia kell, hogy ki kell jönni a vízből, ha fá­zik, le kell törülköznie. Vagy ha megizzadt a mozgásban, ne igyon vizet, csak öblö­gesse a száját, míg le nem hüL ELÉRKEZIK AZ INDULÁS NAPJA, a szülők az állo­másra kísérik a gyereket de­geszre tömött hátizsákkal, bő­rönddel. Legtöbbjük talán nem is gondol arra, hogy ettől a pillanattól gyerme­kük már nem kap segítséget az utiholmi cipeléséhez. Kü­lönben nem eresztenék útra a 7—8 évest nemegyszer fel­nőttnek is nehéz cipelnivaló- val. Mit vigyen a gyerek a nyaralásra? Ezt a hely és idő szabja meg, erre taná­csokat ad az üdültető is. Ám induljanak a legnagyobb kánikulában, a meleg puló­vernek, hosszúnadrágnak, zárt lábbelinek mindig le­gyen helye a csomagban, hisz két hét alatt sokszor változ­hat az idő. , Egész sült csirkét, doboznyi rántott húst, nagy szál kol­bászokat csomagolnak több­nyire az utazó gyereknek. Ennek a nagy része a sze­métbe kerül. Először az édes­séget eszik meg, ha nem kap­tak az útra, vesznek a zseb­pénzből. A fogadó helyen ebéddel, de vacsorával biz­tosan várják őket, kár több napi élelemmel elindítani né-, hány órás útra a gyereket, aki a sok édességtől amúgy is étvágytalan lesz. Szóljunk a zsebpénzről is. Bár nemigen van szüksége pénzre, hisz teljes ellátása biztosítva van, mégis gya­kori szokás, hogy a rokon­ság „összead” a nyaraló gyereknek. Nem ritka a 200— 300 forint sem. Ilyen nagy összeg felhasználásában nincs tapasztalata, ezért felesleges dolgokra szórja el. Elég, ha 30—40 forintból gazdálkodik. S MINEK ÖRÜL A LEG­JOBBAN a táborozó gyerek? A hazulról jövő híreknek, a levélnek, képeslapnak. Min­dennap várja, hangulatát nagymértékben befolyásolja, hogy érkezett-e aznap pos­tája. Aki teheti, írjon min­dennap , gyerekének, ha mást nem, néhány sort egy képes­lapon. Kedves szokás már az indulás előtti nap feladni, hogy már a táborban várja a lap a megérkező gyereket , Atányi Horváth László I Kerti utak, lépcsők & -.Ml f A kéri osaJc akkor nyújt igazán tkeuemefe, jó eilogtoltoagot, pihe- •itetit, ka fizaJqszeru'cn akuutjua: ki. «Ne elég égjünk meg tékát, hogy a iliazat leuszettófeeii eikéfezíteuük, gyuiuölcfefakáU, tablót, difezcsérje­iét ültettünk. Többféle kerti lé- iefeitnienyire is «zük*següßjk. van. Jkertbea nem nélküiözáietjük az utakat. iÄek lehetnek kócsiueja- róik, azaz a kaputól a garázsig* vagy ina» házrészig vezető erő», legalább 2,5 in szele» utak. Ll- keszit/ésüknoz a i eg külön hozón b anyagokat — termésütővel, betont, graiutkockát, salakot stb. — hasz­nálhatunk fel. Bármelyikből is alakítjuk ki, igen. fontos, hogy az alapozás legalább 25—50 cm le­gyen. Ha ezt elmulasztjuk, a ko­csi súlya az alapozás nélküli bur­kolást rövid idő alatt benyomja a földbe, vagy széttöri. A bejáró elkészíthető egybefüggő burkolás- e<ali (az egész útfelületei lekövez­zük vagy betonozzuk), vagy csak keréknyomot készítünk. Ez utób­bi sokJtal tetszetősebb, jobban il­leszkedik a kert hangulatába, hi­szen a bunkóit, 40—50 cm széles két keréknyom közötti és mel­letti részek fűvel vethetők be. Újabban mind több helyen alkal­mazzák az ún. zöldbeton-módszert. Ekkor üreges betonidomokat süly- lyésztünk a főidbe, az üregeket földdel töltjük meg 6» fűmaggal vetjük be. Lényeges szerepük van a kapu­tói a házig és a háztól a kertbe vezető gyalogútoknak. Ezek készí­tésénél még inkább vigyázzunk, hogy a környezetbe illőék, tetsze- tösek legyenek, a hasznos kert­felületből minél kisebb helyet ve­gyenek el, s ugyanakkor általuk jól megközelíthető legyen a terü­let minden fontos része. A gyalogútok méretét, vezetését és anyagát a helyszíni körülmé­nyek, lehetőségek határozzák meg. Általában a ház bejáratát a kapuval összekötő gyalogút 1,5—2 m, a mellékutak 0,7—1,5, a tipegő, az ösvény fél méter széles le­gyen. A gyalogutak készíthetők salak­ból, kőzúzalékból, betonlapokból* téglából, hasított terméskőből. Az út csak akkor lesz tartós, ha ré­szére alapot készítünk. Az*'alapo­zás egyúttal a vízelvezetést is el­látja, tehát domborúnak kell len­nie. Ha salak-, kőzúzalékutat épí­tünk, ez legalább 6—8 cm vastag legyen. A betonlapból, vagy ha­sított terméskőiből készülő útnál 5—10 cm ledöngölt, elegyengetett kavics, durva folyami homokré­teg, vagy salak tetejére cement­habarcsba fektetjük a beton­vagy kőlapokat, vagy öntjük a betont. A fúgákat sovány (1 köb­méter sóderhez 60 kg cement) be­tonnal töltsük ki. A kerti ösvény, tipegő burkoló betonlapjainak, köveinek ágyaza­tát szintén szakszerűen kell elké­szíteni. Ugyanis, ha a burkoló­anyagot csak belenyomkodjuk a talajba, ez billegni fog, besüly- lyed, bizonytalan lesz rajta a já­rás. A tipegő lehet egy- és két­soros. A betonlapok, kövek 30—50 cm-re — lépéstávolságra — legye­nek egymástól. Az utalt a kert jellegétől füg­gően készülhetnek szegéllyel, vagy anélkül. Szegélyre tégla, hasított terméskő, oldalra fektetett beton­lap használható. Sohase fessük be ezeket, mert így elütnek a kör­nyezettől, kellemetlen, idegen ha­tást keltenek! Lépcső építéséhez hétvégi tel­keknél az egyszerűbb, természe­tesebb megoldást válasszuk. Lép­cső készíthető fából, kemény tég­lából, természetes kőből, beton­lapból. Ügyeljünk, hogy a lépcső kényelmes is legyen. Ezért a lép­csőfok magassága 10—20 cm, a belépő szélessége legalább 30 cm legyen. Téglából úru telelép cső építhető. A lépcső homlokát álló, tetejét (a belépőt) lapjára fektetett téglák­ból legalább 5 cm vastag homok-, sóder-, vagy salakágyazatba szük­séges rakni. A terméskőből, be­tonlapból készült lépcsőt szinten ágyazattal kell készíteni és a kö­veket köböd faragott ékekkel rög­zítsük. A falépcső homlokfala tö­vekkel megtámasztott deszka. A belépőjét 5 cm vastagon homok­ká!, kőzúzadékkial vagy salakkal kell borítani. A cövekek elé kis támasztó faékeket ütünk. Készül­het főlépcső egyenletesen besüly- 3 y esz tett farönkökből is. Tartó- sabbá tehető a falépcső, ha kát­ránnyal erősen átitatjuk. I Szent-Miklós sy Ferenc \ Receptek GOÍIBAGn.VAS. Egy nagyobb tej hagymát meg rész elünk, zsira­dékban üvegesre párolunk, meg­hintjük pirospaprikával, felöntjük 1 dl vízzel, 40 dkg gombát vékony szeletekre vágunk, majd keverjük a paprikás lébe. Három-négy per­cig forraljuk, ekkor töltsünk hoz­zá megfelelő mennyiségű forró vizet és tegyünk még bele 30—40 dkg kockára vágott burgonyát, ízesítsük sóval. Amikor a gomba és a burgonya megfőtt, sűrítsük be 1—2 dl tejfölből és 1 kanálnyi lisztből készült habarással, szór­juk meg apróra vágott zöldpetre­zselyemmel. HIRTELEN SÜLT MARHASZE­LET TOJÁSSAL. A vékony mar­háé ombszel eteket jól kiverjük, majd mustárnál vékonyan beken­jük, sózzák, borsozzuk, lisztbe forgatjuk, forró zsírban vagy olaj­ban. mindkét oldalán hirtelen ki­sütjük. Közben megsütjük a tü­körtojásokat (minden hússzeletre egyet számítva) és a kisült sze­letekre rakjuk, megszórjuk zöld­petrezselyemmel. Burgonyapüré­vel és párolt zöldborsóval tálal­juk. mixerben készíthető te­jes ITALOK: Almatej. Negyed 1 tej, 2 cl cít- romszörp, 1 dl almaié vagy 0 dkg almareszelék. Osizlbaraektej. 1,5 dl tej, 2 dkg citrom, 1 dkg cukor, 8,5 dkg őszi­barackbefőtt. Málnatej. 1,5 dl tej, 5 cl málna­szörp, 2 dkg cukor. Banántej. 5 dkg tisztított banán* 2,3 dl tej, 3 dkg citrom, 3 dkg cu­kor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom