Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-29 / 124. szám
CEGLÉD! PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEeTl^AROSRfeSZERE xix Évfolyam, 124. szám 1975. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK Háromig nem áll meg Sikerekben gazdag tavasz Elismerések a pályázatokon Ha valakit a siker vagy a balszerencse megkörnyékez, gyakran hallhatja a jóslatot: háromig meg nem áll. A babonás közmondásnak még sincs jelentősége, ugyanis ebben az esetben nem a véletlen, hanem egy fiatalasszony akaraterős, kitartó munkája hozta meg gyümölcseit. Linómetsiet és tanulmány Az idei tavaszon az abortyi könyvtár ifjú könyvtárosának nevét háromszor közölték a lapok. Mindhárom alkalommal a felszabadulás harmincadik évfordulója tiszteletére rendezett pályázaton vett részt — valamennyin eredménnyel. Nem sokkal elhagyva a második ixet, napi munka és tanulás mellett becsülendő ez a teljesítmény. Időközben még egy lagzira is futotta, ezért jelenhetett meg így neve a nyertesek listáján: Petemé Bálint Irén. Áprilisban sokan megtekintették Cegléden a Kossuth Művelődési Központban rendezett városi és járási amatőr- képző- és iparművészeti kiállítást. A szép számban kiállító abonyiak között az ő linómetszetei is szerepeltek. Nem sokkal később közölte a Pest megyei Hírlap a megyei fel- szabadulási helytörténeti pályázat sikeres résztvevőinek névsorát. Ebben is a jutalma- zottak között szerepelt, két vaskos kötetben dolgozva fel az abonyi könyvtár történetét, s megtetézve mindezt egy pótkötettel, amelyben „Mit olvasnak az abonyi fiatalok?” című tanulmányát bocsátotta a bírálók elé. — Könyvtárunk munkatervében évek óta szerepel történetünk feldolgozása, ám eddig — fontosabb és sürgősebb munkák miatt — megvalósítása elmaradt. Gondoltam, megpróbálom. A múlt év őszén kaptam hírt a pályázatról. Elolvastam a felhasználható szak- irodalmat, hozzáfogtam az adatgyűjtéshez, az emlékek felkutatásához. A végén már nagyon szorított az idő, a vizsga előtti napok tanulmányi szabadságát is erre fordítottam, s az utolsó percben hoztam el a könyvkötőtől. A sok fényképpel, a helybeli képzőművészek grafikai lapjaival, újságkivágásokkal, fotómásolatokkal kiegészített munka, az adatok pontos felsorolása. a belőlük levont következtetések jól illeszkedő rendszere elnyerte a bírálók rokonszenvét, és pénzjutalomban részesült. Díjnyertes lapszerkesztők Bálint Irénnek akkor még vőlegénye volt Péter Béla, a tóalmást művelődési otthon igazgatója. Együtt fedezték fel a Magyar Ifjúságban a pályázatot, amelyet a Magyar Üj- ságírók Országos Szövetsége hirdetett. A 18—30 év közötti fiatalok írásait várták a múlt harminc év eseményeiről, a fejlődésről. Elhatározták. együtt próbálkoznak. — Béla nyolc cikket írt, én kettőt. A többi témát már nem volt időm feldolgozni. Az általunk szerkesztett újságnak ezt a címet adtuk: Acta Diurna 1945—1975. Vőlegényem Gáspár István helybeli pedagógusköltőről írt, aki a szabadsággal együtt született, 1945 áprilisában. Bemutatta a tőalmási tanácstitkárnőt, Tóth József tószegi fazekast és az abonyi műemlékeket. — Saját írásomnak Cigány- szokás címet adtam. A könyvtárból ismerek egy fiatal, kétgyermekes anyát, akinek élete példa a cigányok felemelkedésére. Egyszer megszólított az egyik üzletben, s elmondotta, a könyvesboltban gyermeklélektannal foglalkozó könyvet vett, mert a nagyobbik gyermekével gondjai vannak. Nem értette a szakkifejezéseket, kérdezte, a könyvtárban talál-e használhatóbb kiadványt. — Felkerestem a lakásán, hosszan beszélgettünk, s ebből született a cikkem. A másik, amelyet volt osztálytársamról írtam, nehezebben készült. Budavári Éva, aki a Sportban ér el szép eredményeket, hosszú éveken át volt a diáktársam. — Közös újságunkat néhány rajziiróninal színesítettük, és — szó szerint — az utolsó percben futottunk vele a postára, a határidő letelte előtt. Őszintén szólva, nem számítottunk sikerre. Annál nagyobb volt az örömünk, amikor megtudtuk, hogy a százharmincnál több pályázó közül a felemelt második díjat kaptuk. Az iskolában kezdődőit A pályaművek szerzője már az abonyi Kinizsi Pál Gimnáziumban töltött diákévek alatt a faliújságok védnöke volt. Később, amikor munkába állt, jelenleg férjével kezdték szerkeszteni az abonyi fiatalok emlékében még élő PIK Ma1 gazint, amely a Petőfi Ifjúsági Klubról kapta nevét. Ez a kiadvány, amelyet maguk írtak, szerkesztettek, sokszorosítottak és terjesztettek, több mint egy éven át rendszeresen megjelent. Bálint Irén Péternéként is folytatni kívánja ezt a sok irányú működést. Igaz, most először a vizsgákkal kell megbirkóznia a debreceni tanítóképző népművelés-könyvtár szakán. Ott is eredménnyel veszi az akadályokat. Tamasi Tamás Tis kék kosár Brigádtagok a tiszta városért Cegléd városközpontjának tisztaságáért társadalmi munkában összefogtak a KÖZGÉP ceglédi gyárában dolgoó József Attila szocialista brigád tagjai. Hulladékanyagból falra illeszthető és könnyen kiüríthető hulladékgyűjtő edényeket készítettek, s feltűnő, vidám kék színre festették valameny- nyit. A tárolókat már el is helyezték Cegléd központjában. Felépült, takarítják Áll már Cegléden, a Köztársaság utcában az új bölcsőde és óvoda. épülete, az őszszel már fogadja is kis lakóit. Az építők végeztek a munkával, egy-egy épületrészben nagytakarításhoz lehet látni. A takarításból társadalmi munkában részt vállaltak a ceglédi úttörőcsapatok. Tanítás után úttörőktől népes a készülő óvoda: amiben csak tudnak, segítenek a gyerekek, hogy mielőbb tiszták, rendesek legyenek a tágas termek, csillogó ablakú folyosók. A KIOSZ szervezte Tanfolyam családtagoknak Március óta 20 előadásból álló elméleti oktatást tartott a ceglédi kisiparosok családtagjai, segéd- és betanított munkásai számára a KIOSZ helyi csoportja szervezésében a Bem József Szakmunkásképző Intézet. A családtagok így szakképzetten tudnak segítséget adni a munkavállaló kisiparosoknak, könnyebben eligazodnak gazdasági és adóügyekben, anyagbeszerzéskor és más számlakészítéskor. A ceglédi járás szocialista fejlődéséért Mikor jön legközelebb? Cegléden a járási hivatalnál megígérték: értesíteni fognak, mihelyt íróasztala mellett megtalálom Szalisznyó Sándort, a pénzügyi osztályvezető-helyettest. Ez most nem könnyű dolog. A községeket járja és elég sok a dolga, mert ő az adóügyi csoport vezetője. Alaposságáról híres, melyet nemcsak magától, hanem munkatársaitól és ügyfeleitől is épp úgy elvár, de nemcsak megkövetel, hanem irányít, segít is. Szorgalom, tettrekészség Szalisznyó Sándor tősgyökeres ceglédi. Hetedik gyermek volt egy népes ceglédi családban, ahol ugyancsak meg kellett dolgozni a mindennapi kenyérért apjának, anyjának, a cseperedő nagyobb testvéreknek. A családra nem vetett jó fényt, hogy egy kommunista eszméket hirdető rokon gyakran megfordult a portájukon. Annái többet jelentett az eszmélő, kamaszkorba serdülő fiúknak. Szakmát tanult, asztalos lett, a eegédségig vitte. Élete alakulásába beleszólt a második világháború, s az azt követő felszabadulás. 1945 októberében került haza. Cegléden nagv szükség volt dolgos kézre. Bombatölcsérek lyuggalták a várost, be kellett gyógyítani a sebeket. Egy év múltán a városi közmunkaügyi hivatalba került, majd az adóhivatalban kapott fontos megbízatást. Huszonöt éves, amikor a járás a főjegyzőségből megalakult, oda került vezető állásba. Á tevékeny és nagyon akaró fiatalember levelező tagozaton igyekezett tanulmányait folytatni, érettségi vizsgát tett, majd később az előírt szakvizsgákkal is megbirkózott. Csak aki kóstolta már a napi munka melletti tanulás ízét, az tudja, hogy az bizony nem mindig mézédes. Szorgalom, igyekezet kellett hozzá, s a maga embersége, ifjúi tenni- akarása. Társadalmi munkában sohasem volt tétlen. A MADISZ helyi titkáraként élen járt példamutatásban: a varos küldötte volt az első MADISZ- kongresszuson — s deresedő halántékkal jött össze . néhánv évvel ezelőtt — húsz esztendő múltán — barátaival, harcostársaival a ceglédi MADISZ- találkozón. Tanár, orvos, katonatiszt — politikai pályán aktív tevékenységet folytató barátok szorítottak akkor kezet, értékelve summázhatták, hogy mindaz, amire ifjúságukat, akaratukat és lelkesedésüket adták, nem volt hiába. Fiatalos akarással A pártban éveken át alap- szervezeti titkár volt Szalisznyó Sándor. Most a szervezőtitkári teendőket látja el, szak- szervezeti szemináriumot vezet és a KISZ-szervezetet is patronálja. A fiatalok gyakran felkeresik, kérdezik, tanácsát kérik. Hogy is lehetne nekik, a soron következőknek kitérő választ adni, fáradtságra, elfoglaltságra hivatkozni? Hogy is lehetne — amikor oly szívesen ül közéjük baráti szóra? Az ellenőrzésére bízott területen, munkatársai közt, szakmai tudása, akarása tiszteletre méltó. Lakóhelyén, mint a társadalmi munkák aktív szervezőjét és példamutató résztvevőjét ismerik. Tesz a városért, mert hozzáfűzi ifjúsága, élete, két iskolás gyermeke jövője. Tesz a községekért, mert felelősséggel végzi mindennapi megbízatásait. A kérdéstől, hogy fárad-e, halvány mosoly villan az arcán. Hát persze. De fiatalos akarással győzi, tervekkel, teljességre törekvéssel. A felsro- badulás 30. évfordulója alkalmából ezen a tavaszon munkásságáéit megkaptá 'A ceglédi járás szocialista fejlődéséért emlékplakettet, Asszonyi Tamás szobrászművész alkotását. Beszélgetünk a családról, a majd mindennapi utazásról, a szépen tavaszodó kertről, arról, hogy társadalmi munkában most gyermekjátszótér épül az utcájukban, s szervezésének ő is részese. Az utca lakói mesz- sziről köszöntik. A falvakban is gyakran hangzik:-I- Mikor jön megint, Szalisznyó elvtárs? Ugye, segít, Sándor bácsi? E. K. ABONYI KRÓNIKA Gyorsírást tanulhatnak Szeptemberben is lesznek elsősök Szakjellegű lesz az abonyi gimnázium A település rangját emeli, ha közép- vagy felsőoktatási intézménye van. Lassan-lassan húsz éve lesz, hogy Abony középiskolája megnyitotta kapuját. Nagy esemény volt ez akkor Abonyban, hiszen a tanulni vágyó fiatalok helyben folytathatták középiskolai tanulmányaikat. Az 1960-as években két évfolyamon volt párhuzamos osztály. Később Abonyban és környékén a fiatalok érdeklődése az általános gimnáziumok felől a szakjellegű és szakközépiskolák felé irányult. Ez és néhány más tényező ahhoz az elképzeléshez vezetett, hogy 1975-ben az abonyi gimnáziumban meglehet, első osztályt nem is szerveznek. Az iskolától fennállása óta sok száz fiatal kapott érettségi bizonyítványt. A maturálok eredményesen állták és állják meg helyüket az egyetemeken és főiskolákon, később orvosként, tanárként, mérnökként, katonatisztként, művelt fizikai dolgozóként munkálkodnak. A középiskolai tanulmányi versenyeken évről évre szép sikereket értek el a tanulók. A nevelői és ifjúsági könyvtár értéke meghaladja a százezer forintot, a tornatermet felújították, költsége meghaladta a félmillió forintot. Jól képzett tanári kara van az abonyi gimnáziumnak, szertáraiban minden megtalálható, ami tanárt és diákot egyaránt segít a munkában. Az utóbbi években rendszeresen megrendezték az egyre népszerűbb Kinizsi-kupa versenyeket, a sportkör teljesítményei mind ismertebbek lesznek a megyében. Az oktatási intézménynek mindenképpen van perspektívája, különösen akkor, ha számításba vesszük, hogy a múlt esztendőben a helyi, járási és megyei szervek közbenjárására a szakjellegűvé fejlesztéséért intézkedés- történt. Ennek nyomán vezették be az iskolában a gyorsírás oktatását és valószínű, a szakosítás lehetőségét a jövőben is keresni fogják. A múlt eredményei és a várható fejlődés az iskola élet- képességét nem teheti kétségessé. 1975 szeptemberében tehát első osztályt is szerveznek. Ezek után már csak arra van szükség, hogy a település lakói legalább annyira akarják ezt, mint annak idején. Ezért mindenki sokat tehet, szülők, nevelők, munkahelyek, szervek és\ szervezetek, ha az iskola iránti érdeklődést, a tanulási kedvet maguk is ser-, kentik. (gyif) Abonyi kullurális napok Kiállítás és sportbemutató r*S!g: .....„ Gú laépítők Az abonyi kulturális napok alkalmából vasárnap délelőtt 9 órakor a művelődési házban Abonyi mozaikok címmel képzőművészeti, hímző- és fotókiállítás nyílt, amelyet dr. Lo- sonCzi Miklós művészettörténész nyitott meg. Egy órával később népes közönség előtt került sor a felszabadulási emlékműnél a Somogyi Imre, a Gyulai Gaál Miklós és a kisegítő iskolák kisdobosainak és úttörőinek avatására. A Himnusz elhangzása után Szarvas Erzsébet csapatvezető köszöntötte a részvevőket az avatás, valamint a gyermeknap alkalmából. Elsőként a kisdobosok fogadalomtételére került sor, majd az úttörők következtek. Ezután Pólyák János, a Somogyi Imre Általános Iskola igazgatója méltatta a nap jelentőségét. Délután az ÖSN-hez kapcsolódva a Gyulai és a Somogyi iskola a gimnázium udvarán j sportbemutatót rendezett. A programot a több száz lét- I számú diáksereg színpompás felvonulása nyitotta meg, majd a két iskola külön-külön műsora következett. Á Gyulai iskola tanulói közös szabad-, zászló-, bot- és kendőgyakorlattal, valamint gúlaépítéssel szerepeltek, a Somogyi iskola növendékei különféle ugró és szellemes ügyességi gyakorlatot mutattak be. Sikert aratott és sokat derült a közönség a tornaparódián, vastapsot kaptak a gúlaéoítők és szabad- gyakorlatozók. Üde színfolt volt a bemutatón a 4. számú óvoda kicsinyeinek karika- és labdagyakorlata. A bemutatót a televízió egyik tornagyakorlata — amihez több néző is csatlakozott — és az Albert- irsa—Abony öregfiúk kézilabdacsapatának mérkőzése zárta. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc MÁJUS 26-TÖL JÚNIUS 2S-IG MINDEN FÉRFIÖLTÖNYHÖZ KÉT NYAKKENDŐT, MINDEN FÉRFIZAKÓHOZ ÉS PANTALLÓHOZ EGY-EGY véi NYAKKENDŐT AJÁNDÉKOZUNK KíSIRUHA-BOL TUNKBAN CEGLÉD, KOSSUTH TÉR 10/A.
