Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-28 / 123. szám
Közös gondról — közös gondolatok Hová lesz a kulturális alap? A járási pártbizottság napirendjén a közművelődés II. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 1975. MÁJUS 28., SZERDA í________________________________________________________________________ ___ ______________________________________ Es őváró palán láz ók Tart a lucernabetakarítás Kukorica 3458 hektáron Élénk eszmecsere alakult ki a járási pártbizottság legutóbbi, tegnapi üléséh, amelynek egyik napirendi pontja A közművelődés helyzete, a fejlesztés feladatai a gödöllői járásban címen került a testület elé. A napirend előadója Nyíri Tibor, a járási párt- bizottság munkatársa volt. A pártbizottsági ülésen részt vettek a pártbizottság mellett működő munkabizottságok tagjai, a pártbizottsági titkárok, a pártvezetőség titkárai, valamint a közvetlen járási irányítással működő alapszervezetek titkárai. Kártya, Esti Hírlap Az írásos jelentés szóbeli kiegészítése után egymást követték a felszólalások. Egyaránt szót kért községi párttitkár, iskolaigazgató, pedagógus és egyéb más tisztséget betöltő párttag is. Dobróczi Zoltánná erdőker- tesi párttitkár a falut leginkább érintő bejáró dolgozók művelődési helyzetéről beszélt: — Talán száz üzembe is járnak dolgozni a községünkben lakó munkások. De hogy telik az életük, hogyan alakul egy napjuk? Ha letelik a műszak, szállnak a vonatra, jó esetben olvassák az Esti Hírlapot, rosszabb esetben előveszik a kártyát. A nők még utazás közben is dolgoznak, majd mindegyikük kézimunkázik. Aztán ha le- szállnak a vonatról, első útjuk a kocsma, a bisztró, ne- talántán a presszó. Tudnunk kell azt, hogy a bejáróknak körülbelül csak tíz százaléka szakmunkás, igen sok köztük a segédmunkás. Ebből következik, hogy az átlagosnál is alacsonyabb a műveltségi szintjük. A helyzetet figyelembe véve még sürgősebb megoldanunk községünkben a munkásművelődést. A köz- művelődési gyakorlat ez idáig csak arra terjedt ki, hogyan lehet foglalkozni a helyben dolgozókkal. A bejáró dolgozók valahogyan kívül vannak ezen a körön, nem élnek a falu közművelődési vérkeringésében. Nem szabad várnunk addig, míg a vidéki ipartelepítés folytán mindenki helyben dolgozik. Tanácsokat, módszereket kérünk párt- és állami vezetésünktől arra vonatkozóan, hogyan lehet a faluban lakó bejáró dolgozóinknak is megfelelő közművelődési életet teremteni. A községi közművelődési viszonyok differenciáltságát mutatta, hogy ahány felszólalás hangzott el, annyiféle probléma került napirendre. Bencze Imre, galgamácsai párttitkár a községre sajátosan jellemző személyi problémákról szólt: Jobb szemléletet — Nem anyagi kérdés a művelődés, legalábbis úgy érzem, hogy nálunk a faluban nem az. Egy éve kísérletezünk azzal, hogy a területünkön jelentkező személyi ellentéteket feloldjuk, s az erőnket a község közművelődési élete fellendítésének érdekében egyesítsük. Nem mondhatjuk azt, hogy nincs nálunk közművelődés. Japántól Olaszországig mindenütt láthatók Vankóné Dudás Ju- ló képei, csoportja szinte már világhíres, számos külországban volt fellépésük. De a má- csai csoport nem galgamácsai együttes, hanem a Juló Az Észak-PeJl megyei Sütőipari Vállalat gödöllői munkahelyekre felvételre keres SÜTŐ SZAKMUNKÁST, SEGÉDMUNKÁST BETANÍTÁSRA, továbbá GÉPKOCSIVEZETŐT KÉSZARUSZALLÍTÁSRA. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: Gödöllő, Dózsa Gy. út 16. sz. elatt, az üzem csoportvezetőjénél. néni együttese. Nem illesz- | kedik a közművelődés egységébe. És sajnos, amíg a sze- j mélyi elkülönülések nem szűn- | nek meg, a területünkön működő gazdasági egység támogatására sem lehet számítani. Az érdek közös, s ha a különválás megszűnik, jelentősebb népművelődési eredményekről adhatunk számot. A gazdasági egységek támogatástól való elzárkózásának a községek többségében egészen más okai vannak, mint erről Szilágyi Péter, a túrái pártbizottság titkára beszámolt : — Most, hogy területünkön egyre több a gazdasági és közigazgatási egyesülés, ideje lenne szorgalmazni a gazdasági egységek művelődési alapjainak koncentrálását is. Sajnos, a mai állapotokat tekintve egyáltalában nem biztos, hogy a kulturális alapokból a gazdasági egységek megfelelő részt használnak fel a művelődéspolitikai célok megvalósítására. Sokkal inkább külföldi utazásokra költenek, azok a bizonyos kirándulások jóval többet emésztenek föd, mint azok a tízezer forintok, amivel a gazdasági egységek kiszúrják a tanácsok szemét a közművelődési munka támogatása címén. Ezen a téren a szemlélettel van a legnagyobb baj. A gazdasági egységek nem érzik a művelődési politikai feladatok megoldásának súlyát. Számukra nem egyértelmű például az, hogy a túrái művelődési ház 200 ezer forintos kiadásakor az egyes gazdasági egységeknél dolgozók művelődési igényeinek kielégítéséről is szó van. — Feltétlenül szükséges lenne a bejáró munkások művelődési életére is jobban odafigyelni. A lakóhelyükön kívül levő vállalatoknak képződnek ugyan kulturális alapjaik, de sajnos, arra még semmilyen rendelkezés nem született, hogy ezekből az alapokból valamiképpen részesedjen a lakóhely is. Egyenrangú partner Részben szintén gazdasági hiányokról beszélt Drabon József, a kartali iskola igazgatója: — Jó volna változtatni a rendszeren, mely szerint a művelődési ház nagyságából szabják azt, hogy legyen vagy ne legyen egy községben függetlenített, külön- fizetésű művelődésiház-igaz- gató. Ezt a kérdést a község művelődési életének szintje kellene, hogy meghatározza. Nálunk például egyáltalában nem megoldás a hat-nyolcszáz forintos tiszteletdíj. Igaz, hogy nincsen művelődési házunk, csak egy termünk van, ahol össze tudunk jönni, de mégsem a helyiség a legnagyobb probléma. Hanem az, hogy társadalmi munkában, félállásban lehetetlen ellátni községünk közművelődési életének irányítását. Talán az ötödik ötéves tervben helyiségünk is lesz. Ha jelenleg Gö- döllöhöz viszonyítok, nem vagyok elégedetlen, de ha Ve- resegyházra vagy Bagra gondolok, el kell, hogy keseredjek. Mégis azt mondom, hogy a legfontosabb egy teljes állású népművelési szakember. Hogy közművelődésünk teljesebb és zavartalanabb legyen a jelenleginél, meg kell teremtenünk a lehetőségét annak, hogy a művelődésiház- igazgató egyenrangú partnerA Tőzegkitermelő Vállalat, Isaszeg FELVESZ Prága típusú, billenőplatós tehergépkocsira vezetőt, kotrógépkezelőt vizsgával, DT-54-es erőgépre vezetőt külszolgálatos, váltakozó munkahelyre. Lehet kezdő is. Jelentkezés: Isaszegen, a Tőzegkitermelő Vállalatnál. ként tárgyalhasson az iskolaigazgatóval, vagy akár a tanácselnökkel. — Nálunk is igen sok bejáró munkás lakik. S azoknak az ipari üzemeknek a környéke, amelyekben a karta- liak dolgoznak, kulturált benyomást kelt. De mi van akkor, ha hazajönnek? Mit találnak községünkben? Legföljebb egy-két kocsmát. Nem nagy a választékuk a szabad idő eltöltésére. Elhangzott a jelszó, hogy nyissuk ki az iskolát a közművelődési programok számára. Községünkben ez meg is történt, de erre nagyon kell vigyáznunk ezzel a nyitott iskolával, ugyanis Kartalon van olyan réteg, amelyik veszélyezteti az ifjúságot. Nagy figyelem kell ahhoz, hogy ezeket kizárjuk. A pártbizottsági ülésen az elmondottakon kívül számtalan kérdés és probléma vetődött fel. Az ülés határozatot hozott, hogy az intézkedési tervet a járásra jellemző konkrét viszonyok figyelembe vételével kiegészítik. Örszigethy Erzsébet Tanácsülések Ifjúságpolitikáról Kartalon Költségvetésről Kistarcsán • A kartali községi tanács május 26-án, hétfőn délelőtt tanácsülést tartott. Az ülés egyik napirendjeként tájékoztató hangzott el a tsz tevékenységéről. Ezen kívül a tanácsülés résztvevői jelentést hallgattak meg az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról és az oktatási bizottság munkájáról. Május -J-én, kedden a Kis- tarcsa-Kerepes nagyközségi közös tanácsülésén az 1974. évi költségvetési és fejlesztési feladatok teljesítését tárgyalták meg. Ezt követően napirendre került az 1975. évi költség- vetési és fejlesztési terv. Az utóbbi hetekben több esetben is írtunk az egymás után véletlenül felbukkanó értékes régészeti leletekről. A föld mélyébe ható ásók nyomán újabb nagyszerű darabokra bukkantak a munkások. Aszódon, a Rákóczi út 1. szám alatti telken házalapozás közben koravo.skori hulladékgödröt találtak. A százhúsz centiméteres átmérőjű és körülbelül egy méter mély körtealakú gödörből sok igen értékes anyag került elő az időben értesített régészek segítségével. Mint ahogyan manapság is a szemétgödörbe dobálják az ételmaradékot, a csontokat, továbbá háztartásban elhasznált edényeket, ugyanúgy jártak el mintegy háromezer évvel ezelőtt is az itt élt emberek. Kecske-, tehén-, valamint disznócsontok sokasága mellett számos agyagedény maradványát is megtalálták. A kézzel formált, különböző minőségű, nagyságú és formájú edénymaradványból a restaurálás folyamán többet is rekonstruálni lehet. Számos nagyméretű, agyagból készült, átlyukasztott hálónehezék is előkerült. Az agyag orsógomb a szövésfonás emlékét idézi. Nagyon érdekesek a szintén agyagból mintázott kis edények, ezek gyermekjátékok voltak. A legértékesebb lelet a harminc centiméter hoszNéhány héttel ezelőtt azt írtuk, hogy a váratlanul beköszöntött, s tartósnak bizonyult jó időjárás kedvez a mezőgazdasági munkálatoknak. Később naponta érkezett két vihar, múlt hét végén a kiadós esőzés; vasárnap néhol csak délután állt el az eső. A mezőgazdaságban dolgozók ezt a fordulatot is nagy örömmel nyugtázták. Nagyon kellett már az eső a kikelt fiafal növényeknek, a kalászoló búzának. A hosszú szárazság időszakában félő volt, hogy a kiszórt, drága növényvédő szerek hatástalanok lesznek, nem érvényesülnek, nem jutnak a növénybe. Az eső ebből a szempontból is — ahogy mondani szokás — a huszonnegyedik órában érkezett. Nemhiába van két jól bevált közmondás is: májusi eső aranyat ér (ezt mindenki tudja) és akkor lesz jó termés, ha a lucerna első betakarításkor elrohad (ezt főként azok ismerik, akik a mezőgazdaságban dolgoznak). Járásunkban a kora tavaszi növények vetése kevés híján, befejeződött. Cukorrépából összesen 732 hektárnyi vetés van, amennyi a tervekben is szerepelt. E fontos növényből 160 hektáron a nádudvari KITE-rendszerben termel a vérségi Barátság Termelőszövetkezet. Járásunkban összesen 3458 hektáron termesztenek kukoricát a közös gazdaságok, el is vetették, egyedül a silókukorica vetéséből van még kevés hátra, az is az alacsony fekvésű, vizes területeken. Ugyancsak befejezték a dohány és a napraforgó vetését is. szúságú, szépen megmunkált bronz tű, amely a korabeli ruházat összefogását szolgálta. Az értékes leletegyüttest az aszódi Petőfi Múzeumban helyezték el. Kukoricát a dányi Magvető és a Túrái Galgamenti gazdaság termel zárt rendszerben, összesen 1311 hektáron. Ez utóbbi termelőszövetkezet a napraforgót is zárt rendszerben termeszti; ennek vetése is befejeződött: Járásunk gazdaságai zöldségfélét összesen 3218 hektáron termesztenek, ebből a legtöbb a kétezer hektárnyi zöldösszel, októberben kezdődött a gödöllői Petőfi művelődési ház balett-tanfolyama. Az induláskor igen nagy volt az érdeklődés, sok gyerek nem tudott beiratkozni, ötven-ötven- ölen jelentkeztek a tanfolyamra, de az év végéig csak harminckilencen tartottak .ki. (A beiratásnál a szülőknek arra is kell gondolni, hogy a rend- szertelenül, vagy egyáltalában nem járó gyerek elveszi a helyet más elől, aki esetleg szívesebben és nagyobb kedvvel járna a tanfolyamra!) Ezen a héten kezdődnek meg a záborsó, s a 433 hektárnyi paradicsom. E növényféleségeket illetően egyedül kevés meny- nyiségű paprikapalántázás van még hátra, de ez is csak azért, mert a valóban aranyat érő esőt várták. Tart a lucerna első kaszálása, s a gazdaságok készülnek a borsó és a gabona betakarítására. Már ehhez készítik elő a gépeket. Fi B. róvizsgák. Nem szabályos balettvizsgákat tartanak, hanem olyan foglalkozásokat, amelyeken a szülők is részt vehetnek. A balett-tanfolyam célja nem balerinaképzés, nem az ügyes piruettforgás megtanítása, hanem az, hogy határozott, szép mozgású, harmonikus testtar- tású gyerekek váljanak a va- dóc kicsikből. SPORT + SPORT Olimpikonjelöliek a CEAC-pályán Országos döntőben két túrái csapat Hétfőn rendezték meg a GEAC-sportpályán a nyári úttörő-olimpia Pest megyei labdarúgó-döntőjét. Az egész napos verseny folyamán nyolcvannyolc ifjú focista lépett két korcsoportban pályára. A fiatalabbak, az ötödik és hatodik osztályosok közül az abonyi együttes került az élre. Mindössze egyetlen gólkülönbséggel szorult a második helyre az aszódi 2-es számú általános iskola csapata. E korcsoport mérkőzéseit kispályán vívták. A hetedikesek és nyolcadikosok nagypályán verséngtek az elsőségért. Nagyszerű játékkal a túrái pajtások szerezték meg a megyei bajnoki címet, mögöttük a ceglédiek végeztek a második helyen. A túrái sikereket növeli, hogy kézilabdacsapatuk is megyei bajnok lett és szintén részt vesz az úttörő-olimpia országos döntőjén. A. I. 1911-ben faragták Mint már korábban hírül adtuk, a zsámbokiak új parasztház építését tervezik, amelyben helyet kapna a faluban már régóta összegyűlt helytörténeti, néprajzi anyag. Lapuné magángyűjteményén kívül is sok értékes tárgyat őriznek a zsámbokiak, s szeretnék mielőbb egy közös gyűjteményben együtt látni. A képen látható faragott oromzatot az egyik lebontott házból vitték el a tanácsházhoz: vagy ezt, vagy ennek pontos mását fogják beállítani a falumúzeumba. Ez az oromzat 1911-ben készült. Barcza Zsolt felvétele Gyarapodó múzeum BRONZ TŰ A SZEMÉTGÖDÖRBEN ' I Költöző betonkeverő Ahogy halad az alsóparki toronyházak építése, ahogy a tetszetős épületek egyre messzebb húzódva sorakoznak, úgy vándorol utánuk a betonkeverő telep is. Képünkön az áthelyezett telep melletti fakerítéssel elkülönített rekeszekbe rendezi a sódert a kotrógép. Barcza Zsolt íclvéteie Nyilvános balettóra
