Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

MOHOS-VIDÉKE PEST MEGYEI H í R L 4P KÜLÖNKIADÁSA XVn. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM 1975. MÁJUS 27., KEDD Három Mende Európában Fáradhatatlanul kutat, levelez Jóllehet Kővári József har­minc éve Budapesten él, la­kik, mégis sokan ismerik, tisz­telik őt Mendén. Rászolgált a tiszteletre: több mint négy év­tizede keresi, kutatja Mende község történetét. Levél a Vatikánból — örszentmüdóson szület­tem, másodikos elemista vol­tam, amikor Mendére költö­zött családunk — mondja Kő­vári József. — A régészet, tör­ténelem kedvenc tárgyam lett. Számomra érdekesnek tűnt az itt élők- beszéde, de különös­képp a községnév, Mende ere­detére voltam kíváncsi. Az elemi után Gyomron jártam polgári iskolába,, s hiába kér­deztem tanítóimat, ők sem tudtak magyarázatot adni a községnévvel kapcsolatosan. A felsőkereskedelmit Buda­pesten végeztem el, itt tanul­tam a francia, később a latin és görög nyelvet. A nyelvtudással még elszán­táéban keres, kutat. A legna­gyobb meglepetés 192ő-ban éri: — Vatikánból keltezett le­vél érkezett a postára, ám a levéllel nem tudott mit kez­deni a postamester. Nem cso­da, mert igaz, hogy a boríté­kon Mende helységnév volt feltüntetve, csakhogy a Szent­szék a levelet nem a magyar- országi, hanem a franciaor­szágbeli Mendére címezte. Az eset teljesen lázba hozott, azonnal elővettem az atlaszt, kerestem a. franciaországbeli Mendét, s rábukkantam, a déli határrészen, a Földközi-ten­gerhez közel található ... Üjabb meglepetés követke­zett: — Sokat tanultunk a görög művészetekről, kultúráról, e témakörben ismét felbukkant a Mende szó. Azon nyomban fellapoztam a görög—magyar szótárt, olvasom a szó jelen­tését : Pallene félszigetén eret- riai gyarmat, lakosai mendei- ek... Görögországból Mendére És akkor, a harmincas évek elején elkezdődött az a kutató, felderítő munka; eredménye­ként ma már hiteles választ kapunk a kérdésre: mi a ma­gyarázata az ógörög, a fran­ciaországbeli és a magyaror­szági azonos nevű helységek­nek? — Időszámításunk előtt, a VI—VII. században találko­zunk először a Mende névvel. Mende ógörög városállam volt (a mai Görögország déli ré­szén), önálló közigazgatással, saját pénznemmel, forgalmas kikötőhellyel, szőlőtermő bor­vidékkel, élénk kereskedői élettel, 5—6 ezer lakossal. Mintegy ötszáz évi fennállás után végül is a területrabló Vasodi—usévharaszti krónika Az elmúlt évben Vasadon és Csévharaszton — a születések­ből levonva az elhalálozások számát — a lakosság számá­nak természetes növekedése 41 volt, amely a múlt éveké­hez mérten nagymértékűnek mondható. 1971-ben például csak 27 volt.: A múlt évben rózsahimlc- ben 19-en, járványos fültőmi- rigy-gyulladásban 8-an, fer­tőző májgyulladásban 4-en, bárányhimlőben 6-an és vér­hasban egy személy betegedett meg. A kanyaró gyakorlati­lag megszűnt. Séta a borharapók körül Kora délután van. (5mlik a tömeg a most érkező munkás­vonatokból. Hosszú sorok áll­nak a buszmegállóknál, meg­rakott szatyrokkal igyekez­nek hazafelé a vásárlók az ABC-áruházból. Megszokott monori kép... A sarki bisztró tömve van, jut az ácsorgók­ból az ajtók elé is. A tsz-bo- rozó, a másik sarkon, szin­tén tekintélyes forgalmat bonyolít, a kis ablakon át csak egymáshoz préselt tes­teket látni. Az utcán, a málló vakolatú fal mellett végig­csúszik egy férfi, feje a mel­lére kókad. Motyog, néha ha­donászik. Valaki kikerüli, un­dorral jegyzi meg: „Holtré­szeg ...” Az ajtó elé hoznak egy széket, kitámogatnak egy falfehér fiatalembert, leülte­tik, vizet spriccelnek az ar­cába. Bent felharsan a ne­vetés. ★ A KIOSZ tisztújító közgyű­lésén hangzott el — ki tudná megmondani, hányadszor? —, hogy a büfében tűrhetetlen állapotok uralkodnak. A KlOSZ-székház ugyanis es­ténként vendéglátóipari in­tézménnyé válik, zenével, itallal. Nemcsak a kisiparo­sok látogatják, ez természe­tes. — De az már nem — mond­ta valaki felháborodva —, hogy részegen randalíroz­nak itt majdnem mindennap, és alig van olyan éjszaka, hogy a rendőrséget ne kelljen kihívni! Erőszakoskodnak, hogy záróra után néhány tár­saságnak még tartsák nyitva a helyiséget. És reggel csak szét kellene néznie az illeté­keseknek a kerthelyiségben... Bűz, mocsok __Hát lehet ez t? Ügy látszik! A kiállítást I azonban, amelyre a monori körzet kisiparosai olyan nagy gonddal készültek, csak há­rom napig tarthatták nyit­va, mert kellett a hely az esti „szórakozásokra". Ilyen szórakozásra? És éppen a KlOSZ-székházban! A fáradt pincér jutott az eszembe, aki éppen itt mondta, tréfás keserűséggel: „A tegnapi jó éjszakánk volt. Csak négy­szer verekedtek”, ★ Bezárt a piactéri italpavi­lon. Nem tudom, hullat-e valaki könnyet utána... Nem valószínű. Ott van néhány lépésnyire tőle egy másUc. Miért jó az, ha egymás he- gyén-hátán nyílnak a kul­túráltnak még jóindulattal sem nevezhető borharapók, amelyeknek nyilvánvalóan és szemmel láthatóan egyetlen funkciójuk van: szeszt mér­ni végkimerülésig. A nagy­községi tanács az állomás­nál levő pálinkáspavilont be­záratta. Még mindig ott ma­radt a bisztró, de minek a tsz-borozó? Az épület a leg­elhanyagoltabb a környéken, és ha valaki sok részeget akar látni, csak meg kell áll­nia a sarkon... Miért jó ez? És miért jó, hogy a sokáig népszerű KlOSZ-székház hír­hedt, rossz kocsmává zülW:? Hiszen másképp is lehet. A vasasklub például — amit nyugdíjasklubnak hívnak Mo- noron — szintén népszerű. Kerthelyisége is van, sőt, italt is mérnek. Békésen söröz- getnek itt esténként a tár­saságok, és egyetlenegyszer sem kellett verekedéshez vo­nulnia a készültségnek. Érdemes lenne elgondolkod­ni ezeken az illetékeseknek, akik Jiivatálból döntenek egy-egy ilyen italmérés léte vagy nemléte felett... (Koblencz) háborúk pusztították el a vi­rágzó Mende városállamot. — A járásunkbeli Mendét milyen szálak kötik az egy­kori görög városállamhoz? — Nos, az ókori Mende pusztulását követően hosszú útra indultak az ott élő trá- kok. Egy részük a mai Bulgá­riában telepedett le, másik részük feltehetően hatalmas kerülővel, tengereken, folyó­kon hajózott be a Kárpát- medencébe, telepedtek le a Duna—Tisza-közben, így a mai Mendén. Innen származ­hat a név is. — S a harmadik, a dél-fran ciaországi Mende városka? — Franciaországiján, Lozére megyében található Mende, amely valóban kicsiny város még ma is: 10—12 ezer lako­sa lehet. A helységnévvel 1500 —1600-as évek közepe táján találkozunk először. A török­vész után ugyanis a török csá­szár jobbára a Duna—TLsza- közéből összeszedett magyaro­kat vitt és ajándékozott, sok­kal inkább eladott a francia királynak. Az elhurccttakat e dél-francia területen telepí­tették le, s az addig franciás hangzású helységnév akkor kapta a Mende nevet. Negyven éve kutat, de folytatja Vaskos kötetek tucatjait la­pozzuk — sok ezernyi gépelt oldalt Mende, s a régmúlt századok történetéből. A gé­pelt oldalak között százszám­ra találhatók olyan megsár­gult és új keltezésű levelek, külföldi újságcikkek, tanul­mányok, tárképrajzok, vázla­tok, fényképek, amelyek hite­lessé teszik a feldolgozott anya­got. Kővári József több mint negyven éve levelez, tart kap csőlátót Európa legjelesebb múzeumaival, levéltáraival. Nyolc-tíz nyelven ír, olvas. Különösen gyümölcsöző leve­lezői kapcsolatot alakított ki a franciaországi Menőével, az I. világháború idején kivándo­rolt, magyar származású Ga- ramvölgyi Arthúrral, aki otta­ni levéltári kutatásainak ered­ményét mindig eljuttatta Kő­vári Józsefnek. Az időközben elhunyt Garamvölgyi küldte haza azokat a fotókópiákat amelyeket a franciaországi Mendén készített az 1700-as években íródott anyaikönyvi levelekről. Ezeken az anya­könyvi leveleken olyan ma­gyar nevek olvashatók, mint Fokos, Piros, Várhidi, Szabó.. A kötetek tovább gyarapod nak. A régmúlt mellett helyet kap a lapokon a legújabbkori történelem is. Ma is, nyugdí­jas éveiben is fáradhatatlanul kutat, nyomoz. Rendszeresen ellátogat a járásunkbeli Men­dére, ahol egykoron hosszú éveket töltött. Aligha van hoz­zá hasonló az országban, aki amatőr szinten, ilyen fárad hatatlanul, kitartóan és ered­ményesen tárja föl, adja to­vább a régmúlt századok tör­ténéseit. Jandó István A monori járás minden köz­ségében még a télen megkezd­ték a felkészülést a járási tűzoltóversenyre. Az üzemek, gazdaságok és iskolák többsé­gében lelkiismeretesen készül­tek a múlt hetekben is. Rend­szeresen megtartották gyakor­lataikat és napról napra ja­vították eredményeiket. A tűzoltók legfontosabb, fel­adata: a megelőzés. Feladatuk az esetleges tűzesetek gyors lokalizálása is. Nos, a vasár­nap Gombán megrendezett já­rási tűzoltóversenyen az idő­járás nem kedvezett a részt­vevőknek. Az egész éjjel zuhogó eső reggelre sem szűnt meg, s ennek ellenére mind a 148 benevezett raj megje­lent a kies fekvésű sport­telepen. A jó hangulatot, a versenyzők elszántságát azonban a zuho­gó eső sem csorbította, sőt mindenki még nagyobb oda­adással végezte a különböző gyakorlatokat. Az ünnepélyes megnyitót Kása Károly, a gombai közös községi tanács elnökét tartot­ta, majd Horsik József, a já­rási hivatal elnökhelyettese nyitotta meg a versenyt. Felsorakoztak a rajok, meg­kezdődött a verseny. A vizes pályán a versenyzők sokat csúszkáltak, többségük így is eredményesen, hiba nélkül hajtotta végre a gyakorlatot. A zuhogó eső nem állt el egy pillanatra sem. Az önkén­tes tűzoltók térdig sárosán fe­GYERMEKNAP ’75 Úttörőket és kisdobosokat avattak A múlt hét vége a monori járásban is a gyermeknap je­gyében telt el. Szombaton sok nagyközségben, községben — így Vecsésen, Monoron és Gyömrőn — úttörőket, kisdo­bosokat és ifivezetőket avat­tak. Vecsésen a sporttelepen színvonalas ünnepséget ren­deztek ez alkalomból, amelyen részt vett Pintér Erzsébet já­rási úttörőelnök is. Gyömrőn, a négy általános iskola úttörői, kisdobosai a sportpályán gyülekeztek. Do- bossy Tamás, az úttörőház igazgatója tartott ünnepi be­szédet, majd kitüntetéseket adott át a legjobban dolgozó úttörőknek (képünk), kisdobo­soknak. Ezután került sor az ünnepélyes avatásra. Az egyik honvédségi alakulat tisztje is köszöntötte az ifjú úttörőket és kisdobosokat. Este az úttörőházban film­vetítést tartottak, vasárnap pedig a Budapesti Gyermek­színház előadását tekinthették meg a művelődési házban a gyömrői gyerekek. Monoron, a főtéren szín­1 pompás ünnepségen avatták fel az úttörőket és kisdoboso­kat, akárcsak a járás többi községében. (g.) Monori öregfiúk-Színészválojatott 8:4 (5:1) jezték be a gyakorlatokat, s ezért minden dicséretet meg­érdemelnek. Részletes eredmények; (csak a győzteseket közöljük). I. CSOPORT: gépjárműfecs­kendő férfi, Gyömrő. 800-as kismotorfecskendő férfi, Ve- csés. 800-as kmf. női, Pilis. 400-as kmf. férfi, Vecsés. 400- as kmf női, Monori-erdő. 400- as lauf, fiú, Monori-erdő. 400-as kmf. leány, Monori-er­dő. 400-as kmf. úttörő fiú, Maglód, 1. sz. iskola, 400-as kmf. úttörő leány, Vecsés. 3. sz iskola. Osztottsugár-szerelés férfi, Maglód Ifjú Gárda, osz­tottsugár-szerelés női, Mende, osztottsugár-szerelés fiú, Nyár­egyháza, osztottsugár-szerelés leány, Üllő községi, osztottsu­gár-szerelés úttörő fiú, Vecsés, 4. sz. iskola, osztottsugár-szere­lés úttörő leány, Üllő, kocsifecs­kendő férfi, Bénye, kocsifecs­kendő női, Vasad, kocsiíecs- kendő úttörő fiú, Nyáregyhá­za, kocsifecskendő úttörő le­ány, Csévharaszt; II. CSOPORT: gépjármű- fecskendő férfi, Monor Űj Élet Tsz, 8O0-as kismotoríecs- kendő férfi, Vecsés Gázüzem. 400-as kmf. női, Vasad Danu- via, 400-as kmf. férfi, Vecsés Ferihegy Tsz, 400-as kmf. if­júsági fiú. Maglód Vasipari Vállalat, osztottsugár-szerelés férfi, Ecser Univerzál Tsz, osztottsugár-szerelés női, Űri szövőüzem, osztottsugár-szere­lés fiú, Ecser Szolgáltató Szö­vetkezet, osztottsugár-szerelés leány. Gomba Fáy A. Tsz. Az eredményekből is kitű­nik, a vecsésiek, a mono- ri-erdeiek, a maglódiak szerepeltek a legjobban. A győztesek képviselik majd a monori járás színeit a me­gyei tűzoltóversenyen, amely június 1-én, vasárnap Gödöl­lőn, az Agrártudományi Egye­tem sporttelepén kerül meg­rendezésre. A versenyt megtekintette Újvári András ezredes, a Pest megyei tűzoltóság parancsno­ka is, s a következőket mon­dotta: — A rendező gombaiak mindent megtettek a sikeres lebonyolításért, s ezért csali az elismerés jár nekik. Akárcsak a megjelent ezerötszáz versenyzőnek, aki nem törődve az eső­vel, sárral, megbirkózott a nehéz feladattal. Bizonyára a megyei versenyen is megállják majd a helyüket a győztesek. Gcr József Nem kedvezett az időjárás a SZÜR-ra készülő színészválo­gatott monori vendégszereplé­sének, mégis kétezer néző volt kíváncsi a játékra. Mátrai Sán­dor nyolcvanszoros magyar labdarúgó-válogatott vezetésé­vel lépett a két csapat pályára. A mérkőzés jó propagandája volt a labdarúgásnak, és dr. Hegedűs János humoros kon- ferálása sok derültséget keltett. A monori öregfiúk csapata lé' nyegesen jobb játékerőt kép. viselt és könnyedén, játszva érte el góljait. Góllövők: dr. Bencsik (7) és Dimof, illetve Bujtor, Ihász (2—2). IM Vasas Iklad-M6:1 Nem nagy reményekkel kí­sérték el a szurkolók kedvenc csapatukat Gödöllőre, de ilyen súlyos vereségre még gondolni sem mertek! Monori támadá­sokkal kezdődött a játék, ezért már az első perc végén sza­badrúgáshoz jutottak. Somogyi erős lövését az ikladi kapus csak bravúr árán tudta szög­letre tisztázni. A 12. percben Lomen lövését védte az ikladi kapus, ezután átvették a játék Havonta háromszáz gépkocsi A inaglódi Univerzál Tsz AUTÖKER-telepére havonta 300 gépkocsi érkezik szervizelés céljából, főleg Lengyelor­szágból és Romániából, A gépkocsikat a gyömrői vasútállo­másról viszik át a 31-es főközlekedési út mellett levő telepre. (Mutnéfalvy Adorján felvétele) irányítását. Egymás után ve­zették támadásaikat Kalocsa kapujára, de ezekben a per­cekben Kalocsával az élen So­mogyi, Kécskei I., Paput és Si monovics sikeresen verték visz- sza a meg-megújuló támadáso­kat. A monori csapat védeke­zésre kényszerült, elöl csak Halápi és Lomén tartózkodott. A 30. és a 35. pereljen ismét Kalocsának kellett tisztázni. A félidő befejezése előtt néhány perccel Halápi lőtt kapura, amelyet a kapus csak kiütni tudott. A szemfüles Lomén hirtelen ott-termett és nagy gólt lőtt, 0:1. A szünet után nagy nyomás nehezedett a monori védőkre, mert a csatársor tagjai igen gyengén játszottak. Az 50. percben túl szigorú büntetőből egyenlített Iklad, 1:1. A gól után a védelem is kezdett in­gadozni, a 63. és a 65. Dercben nagy védelmi hibából 3:l-re elhúzott az ikladi csapat, de a 68. percben Kécskei László unott, kényelmes játéka miatt újabb gól született, 4:1. Az utolsó három percben újabb két góllal növelte előnyét az ikladi csapat, amely minden szempontból jobb volt, mint a monori. Monori ifi—Ikladi ifi 2:2. (Vitéz) Eltűntek a zebrák Monoron jóleső biztonságér­zettel fogadták a járókelők, amikor pár hónappal ezelőtt a főútvonalakon a testi épségü­ké; védő gyalogátkelőhelyeket, zebrákat kijelölték. A Kossuth Lajos és az Ady Endre úton, a főtéren, az iskolák előtt, a buszmegállóknál festették fel fehér festékkel az úttestet, je­lezve a járműveknek az el­sőbbségadást, az óvatosabb közlekedésre való felhívást. Azóta a zebrákat elkoptatta az idő, a forgalom, alig lát­szik belőlük valami. A gép­járművek úgy száguldanak át rajtuk, mintha nem is ismer­nék jelentőségét. Javasoljuk az átkelőhelyek mielőbbi felfestését a két for­galmas útvonalon. Ez nem le­het anyagi fedezet hiánya, meggondolás tárgya akkor, amikor a legfőbb értékről, az emberről, legféltettebb kin­csünkről, a gyennekekről van szó. H. J. MŰSOR MOZIK Gyömrő: A meztelen diplo­mata. Maglód: A dunai hajós. Mende: Sellő a pecsétgyűrűn, I—II. Monor: Régi falak. Pilis: A szélhámosnő. Üllő: Jelbe­széd. Vecsés: A fenevad. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gombán, 18-tól: ifjúsági klub, Gyömrőn, 19-től: utazók klubja a TÖVÁL klubhelyisé­gében, Péteriben, 18-tól 22-ig: klubfoglalkozás, 18-tól 21-ig: az irodalmi mikroszínpadok próbája. ÜTTÖRÖHÁZ Gyömrőn, 15-től 17 óráig: ri­porter- és fotó-; 16-tól 13-ig: modellező szakkör. / 148 raj részvételével Járási tűzoltó verseny Sombán

Next

/
Oldalképek
Tartalom