Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-27 / 122. szám
4 1915. MÁJUS 27., KEDD A tapasztalatcsere fóruma volt Tanácskozás a munkásművelődésről Abonyban Jegyzetek a könyvaukcióhoz Miért csak kettő a tizenhétből ? Elismerésre méltó kezdemé- | nyezése a ceglédi járási hiva- | tál művelődésügyi osztályának, hogy rendszeresen lehetőséget biztosít a járás népművelőinek, hogy kicseréljék tapasztalataikat, megvitassák az aktuális közművelődési kérdéseket. Tegnap az abonyi kulturális napok keretében rendeztek hasonló tanácskozást az abonyi Petőfi Művelődési Házban, amelynek fő témája a munkásművelődésből adódó feladatok megvitatása volt. A megbeszélést Jakab Béla, á ceglédi járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd Maróti László, a SZOT alosztályvezetője tartott előadást a munkásművelődés segítésének jelentőségéről. Hangsúlyozta: a munkásművelődés politikai kérdés, a továbblépés feltétele az élet minden területén. Ebből eredően nem csupán a népművelőkre ró feladatokat, hanem a munkahelyi vezetőknek is a kötelességévé teszi a munkások művelődésének fokozottabb támogatását. Kapcsolat a szocialista brigádokkal ' Az előadást követően a tanácskozás résztvevői a saját ^tapasztalataikról számoltak be. tLür István, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ igazgatója elmondotta, hogy a városban jelenleg hétszáz szocialista brigád dolgozik. Ezért is vált szükségessé, hogy munkásmű- velődési előadója is legyen a művelődési központnak, akinek legfőbb feladata, hogy szoros kapcsolatot építsen ki a szocialista brigádokkal, behozza a művelődési központba igényeiket, kívánságaikat, ame. ilyek a továbbiakban meghatá- i rozzák az intézmény főbb prog. iramjait. A tíz legnagyobb ceg- jlécü üzeni" szocialista brigád- íjainak vezetőivel találkozót j szerveztek a közelmúltban. Ott | vetődött fel az a gondolat, hogy j a művelődési központ két szín- .1 házi bérletakciója közül az j egyiket a szocialista brigádok í részére szervezik az ősztől. — Ezt az a közelmúltban • Végzett felmérés is indokolja — hangsúlyozta —, melynek eredménye szerint jelenleg a , szocialista brigádok vállalásainak mindössze hét százaléka kulturális jellegű. Hogy ez a jövőben ne így legyen, abban nagy feladat hárul a mi intézményünkre is. Nemcsak épületen belül, hanem azon kívül is. Ezért kívánunk író-olvasó, ; színész-közönség találkozókat, i valamint kiállításokat rendez• ni az üzemekben. A terveink • között szerepel, hogy. az ősztől ! az üzemek dolgozói részére ■ filmbarátok körét szervezünk. Gimesi János, a ceglédberceli í művelődési ház igazgatója el- [ mondotta, hogy a község mun- t kaképes lakóinak a nyolcvan A Dunakanyar Vegyesipari Szolgáltató Ktsz Vác, Mártírok útja 5. sz. ,,;f alatti 'í cipőkonfekció! részlegébe azonnali belépésre felvesz cipőfelsőrész készítéséhez I tűzőnőket jj Jelentkezés: f a fenti címen, 8-tól 15 óráig. százaléka eljáró dolgozó. Vasutasok. Ezért is sikerült olyan megállapodásra jutniuk a Vasutasok Szakszervezetével, hogy a művelődési ház vasutasokból álló férfikarának a fenntartásához tízezer forinttal járulnak hozzá. • • üzemek és szövetkezetek segítsége Szántó József né, az albert- irsai könyvtár vezetője szintén arról az egyre erősödő kapcsolatról beszélt, amely most van kialakulóban a könyvtár és a község szocialista brigádjai között. Eddig huszonnégy termelőszövetkezeti és tizenegy ÁFÉSZ szocialista brigáddal kötöttek szocialista szerződést. Ennek kapcsán mind a két termelőszövetkezetben fiókkönyvtárat működtetnek A gazdaságok pénzzel és a fiókkönyvtárosok tiszteletdíjának a fizetésével járulnak hozzá ahhoz, hogy tovább gazdagodjon a könyvtár köteteinek ■ választéka. A házigazda abonyi művelődési ház igazgatója, Skultéti Sándor a nagyközség vezetőinek arról a törekvéséről számolt be, hogy a jövő esztendőtől kezdődően közös fenntartásba kerüljön a művelődési ház. Az alapok már most is adottak, mondotta, mivel a termelőszövetkezetek már eddig is támogatták anyagilag a művelődési házat. Most kívánnak együttműködési szerződésit kötni a Tiszai Vegyikombináttal, ahol száz és a szolnoki MÁV Járműjavítóval, ahol kétszáz abonyi ember dolgozik. A közös fenntartás gondolata a mi községünk vezetőitől sem idegen, folytatta a megkezdett gondolatot felszólalásában Baranyai János, a tör- teli művelődési ház igazgatója. Példaképünk a váci járás, ahol már minden művelődési ház közös fenntartásban működik. Nemrég jártunk tapasztalatcsere céljából Gödön és Foton a termelőszövetkezetünk elnökével és meglátogattunk két Békés megyei községet, Kamutot és Medgyesegy- házát is, hogy. megtudjuk: ők hogyan csinálták. A két termelőszövetkezet jelenleg tizenötezer, az ÁFÉSZ és a MÉSZÖV tíz-tízezer forinttal járul hozzá a tör teli művelődési ház működési kiadásainak biztosításához. Közös fenntartás az egész járásban Amint Jakab Béla, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője elmondotta: ez év az előkészítő munka esztendeje, mivel olyan elhatározás született, hogy 19 76 januárjától a ceglédi járás valamennyi művelődési intézménye közös fenntartásba kerüljön. Ez természetesen nemcsak azt jelenti majd, hogy a járás gazdasági egységei anyagilag hozzájárulnak a művelődési házak működtetéséhez, hanem igényeket is támasztanak: milyen programokat, milyen segítséget kérnek dolgozóik művelődésének elősegítése érdekében. Albertirsán már ez is kialakulóban van, mondta el véleményét Páncél Ferenc, a művelődési ház igazgatója. — Mi szerveztük a Dimitrov Termelőszövetkezet jubileumi ünnepségeit, s mi adtunk helyet a pártoktatásnak. A Dél- Pest megyei Területi Szövetség brigádvetélkedőjét mi bonyolítottuk s most a Szabadság Termelőszövetkezet felkérésére munkavédelmi oktatást szervezünk a gazdaság dolgozói részére. A tanácskozás, amely kitűnő alkalomnak bizonyult a tapasztalatok kicserélésére, a kora délutáni órákban fejeződött be. Prukner Pál Az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvár osztálya időnként aukciót, magyarul nyilvános árverést rendez: a többet ígérőknek adja el a ritka, vagy legalábbis gyéren fellelhető könyveket. Olykor, mint a mostanin is, egy-két ős- nyomtatvány, neves írók, tudósok kézirata is szerepel az előzetesen kiadott jegyzékben, amely közli a kikiáltási árat is. Ezt a jegyzéket természetesen mindenki beszerezheti, közüle- teknek pedig, nevezetesen közkönyvtáraknak, múzeumoknak, levéltáraknak, különböző tudományos intézeteknek megküldi a vállalat. Elsősorban azért: legyen kellő idejük a válogatásra, de módot ad ezzel a számukra, hogy amit meg akarnak szerezni, arra elővételi ajánlatot tegyenek. Vagyis anyagi lehetőségükhöz mérten ráígérjenek a kikiáltási árra. Ilyen esetben nem kell jelen lenniük az árverésen, maga a vállalat képviseli őket, de azért, ha az elővételi ajánlat összegére bárki ráígér, azé lesz a szóban forgó könyv. Könnyítene a kutatást A Pest megyei Levéltár ilyenformán szokott részt venni az árveréseken, így azon is, amelyet a múlt héten tartottak meg a MOM művelődési házában. összesen 840 könyv és kézirat keresett gazdát, különböző intézmények mintegy 200- ra tettek elővételi ajánlatot. Levéltárunk 17 műre tartott igényt. — Éspedig olyanokra, amelyeknek nálunk kellene lenniük a helytörténeti kutatás szempontjából — hangsúlyozta dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója. — Rendkívül lényeges ugyanis, hogy a helytörténeti kutatók lehetőleg egy helyen találják meg a számukra szükséges adatokat. Csaknem mind vidéken élnek, és az ügy iránti lelkesedésből saját költségükön TV-FIGYELŐ Ami a hírek mögött van. Etiópiából jó ideig ‘zavaros hírek érkeztek hozzánk. Nehéz volt kiigazodni, mi is történik ott valójában. Aztán lassan megvilágosodott a helyzet, és most vasárnap, a Hét remek riportjának köszönhetően ténylegesen közelebb kerültünk a változások lényegéhez. Sugár András riportja azt mutatta meg, ami a hírek mögött van. A folyamatot, amely az események hátterében zajlik, s amelynek végső célja, hogy kivezesse az országot nyomorúságos helyzetéből, a középkori állapotokból. A kitűnő riporttól pontosan azt kaptuk, amit a Héttői várunk: nem elsősorban híreket, és azok magyarázatát, kommentálását —erre sok más lehetőség van a tévében — hanem helyszíni beszámolót. Jobban szeretjük, ha a Hét-ben nem elsősorban a munkatársak beszélnek — nekik az a dolguk, hogy kérdezzenek — hanem helyi emberek, akik közvetlenül vesznek részt az események alakításában, formálásában. A Hét etiópiai riportja a műfaj legnagyszerűbb lehetőségeit használta fel. Gondoljuk csak el, milyen keveset tudnánk például Chiléről a tévé, a Hét, pontosabban az ilyen mélyre néző Riportok nélkül. Amit tudunk, éppen azért tudjuk, mert a Hét, ha Chiléről szólt, nem pusztán az eseményekkel foglalkozott. Ha a?t mondjuk, szaporítani kellene az ilyen riportok számát, szerények vagyunk. S nem biztos, hogy maximalisták, ha azt javasoljuk,, mindig ilyen beszámolókat sugározzon a Hét. Ismét mozi. Nagyon jól tudjuk, semmi újat nem mondunk olvasóinknak, ha ismét — ki tudja, hányadszor? — leírjuk, hogy elégedetlenek vagyunk a tévé hétvégi műsoraival. Egymás után telnek a hetek, s a tévé az égvilágon semmit sem változtat egy bizonytalan értékű műsorszerkezeten. Nem változhat hát a kritika sem; innen az ismétlés. Ügy tűnik, teljesen eredménytelenül mondjuk, hogy az állandósult hétvégi forma, amely szerint a szombat-vasárnap műsora külföldi filmek sugárzására épül, nem megoldás. Sok szempontból nem az. Legfőképpen persze azért, mert ezek a filmek ’jobbára kommersz, jelentéktelen anyagok, s nem képesek igazi élményt, szellemi izgalmat nyújtani. A mostani két film, az angol Elkésett vakáció és az amerikai Carter kapitány csapata — bár jellegében, karakterében egészen eltérő alkotások — szerény színvonalukkal bizony sokkal jobban illettek volna egy csöndes hétköznap programjába, mint a szombati-vasárnapi csúcsidőbe. Elég talán ez ügyben egyetlen dologra hivatkoznunk, a Carter kapitány sok valószerűtlenségére. S ezen nem segített a rokonszenves mondanivaló, a négerek melletti kiállás, és az idillikus befejezés kerülése sem. De nem kell ahhoz katonának lenni, hogy rájöjjünk, a film jó néhány részlete a valóságban nem történhetett úgy, ahogyan a filmben láttuk. Hol volt a gátrobbantás kísérleténél a visszavonuló német hadsereg, hol a tolongás, a torlódás, az ilyenkor elkerülhetetlen fejetlenség, kapkodás, zűrzavar? A német visz- szavonulás egyáltalán nem olyan „tiszta formák” között zajlott, ahogyan a film bemutatta. Mindennek az a lényege, hogy a hét vége műsorszerkezete nem megoldott. Előbbre kellene lépni már e régóta húzódó probléma megoldásában. Sajnos, a tévé erre irányuló igyekezetét semmiben sem tapasztaljuk. Reméljük, csak egyelőre. ökrös László utaznak kutatni Budapestre. Ha egy helyen találják meg a nekik szükséges adatokat, gyorsabban, kisebb költséggel végezhetne munkájukat. Uj szerzemények — elvesztett lehetőségek Egey Tibor, a levéltár helyettes igazgatója tájékoztat ezután arról, hogy mit sikerült megszerezni az árverésen. Csupán két olyan könyvet kaphatott meg a levéltár, ami ezúttal másnak nem kellett. Az egyik Marczali Henrik 1901- ben megjelent munkája: A magyar történet kútforrásainak kézikönyve. Ehhez a levéltár az 500 forintos kikiáltási áron jutott. Eddig nem volt meg a könyvtárában, jelentős új szerzemény, címe is megmutatja, milyen nagy segítségül szolgálhat a kutatónak. A másik könyv 1937-ben jelent meg: „A Podmaniczky család oklevéltára 1301-től 1510-ig.” Ezt is a 420 forintos kikiáltási áron kapták meg. Á báró Podmaniczky csálád évszázadokon át volt aszódi/ birtokos, uradalma azonban a szomszédos községekre is átterjedt. Szinte felesleges tehát rámutatni, hogy a megye történetét kutatók milyen fontos adatokat meríthetnek ebből ,a kútfőből. A 15 munka, ami másé lett az árverésen, szintén részben vagy egészben Pest megyei vonatkozású. Ilyen például Ripka Ferencnek, 1896-ban Jókai Mór előszavával kiadott Gödöllő a királyi család otthona című könyve gazdag képanyaggal. Száz forint volt a kikiáltási ára, a levéltár a dupláját ígérte rá, ám másé lett 260 forintért. Nagyon nagy szükség lett volna a levéltár könyvtárának Rupp Jakab négykötetes munkájára, Magyarország helyrajzi történetére. Ezt sem szerezhette meg. Talán a legjobban fáj a levéltár vezetőinek, hogy nem jutott intézményük Oppel Jenő Cegléd 1730-ig című, 1931- ben megjelent művéhez. A 96 nyomtatott lapból álló munka kikiáltási ára 120 forint volt, a levéltár elővételi ajánlata viszont 300, de 400 forintért kelt el. Más módszer kell — Még szerencse — mondja dr. Lakatos Ernő igazgató —, hogy az Akadémia birtokába jutott, bár véleményem szerint nálunk, vagy legalábbis más Pest megyei tudományos intézménynél lenne a helye. Több, bennünket nagyon érdeklő könyv viszont magángyűjtők kezébe jutott. Mél- tánylom és nagyon tiszteletre méltónak tartom a könyvgyűjtést, csakhogy vannak könyvek, amik, hogy a kutatók számára mindenkor és könnyen hozzáférhetők legyenek, köz- gyűjteménybe valók. Éppen ezért meg kellene változtatni a könyvaukciók jelenlegi rendjét anélkül, hogy a Könyvterjesztő Vállalat érdekei sérelmet szenvedjenek. — Tartsanak a nyilvános árverést megelőzően külön egyet a közgyűjtemények számára, versengjenek azok egymással és nem a pénzzel szabadabban rendelkező magángyűjtőkkel. De előnyben kellene részesíteni egymással szemben a közgyűjteményeket is, területük és kutatási irányult szerint — fejti ki véleményét Egey Tibor helyettes igazgató. Hozzátehetjük: nem pusztán Pest megyei, hanem országos érdek, hogy a Könyvterjesztő Vállalat ezt a véleményt jog vaslatnak tekintse, a jövőre nézve mérlegelje is. Szokoly Endre SZÉP KIEJTÉS Kazinczy Ferenc-verseny Vasárnap eredményhirdetéssel és a díjak átadásával befejeződött a felsőfokú oktatási intézmények — egyetemeit, főiskolák, tanító- és óvónőképző intézetek — hallgatóinak második országos Kazinczy Ferenc szép kiejtési versenye. A szabadon választott és a kötelező szövegmondás alapján az első tíz helyet, s az ezzel járó oklevelet, valamint pénzjutalmat az alábbi versenyzők szerezték meg: Csipke Jolán (Egri Tanárképző Főiskola), Tóth Agnes (Nyíregyházi Tanárképző Főiskola), Loncsák Judit (Szegedi Tanárképző Főiskola), Almási Róza (Nyíregyházi Tanárképző Főiskola), Nagy Piroska (Kaposvári Tanítóképző Intézet), Titles Ágnes (Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem), Bruder Eva (Győri Tanítóképző Intézet), Horváth Erzsébet (Győri Tanítóképző Intézet), Ivicz Ilona (Bajai Tanítóképző Intézet), Hornyák Ilona (Kaposvári Tanítóképző Intézet). A többi versenyző a nyíregyházi városi művelődési központ könyvajándékát kapta. A díjakat Péchy Blanka színművésznő adta át a győzteseknek. Új Művészmonográfia Hárs Éva: Martyn Ferenc cíT mű könyvével indult a Képző- művészeti Alap Kiadó Vállalatának új Művészmonográfia című sorozata. Hárs Éva művészettörténész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum főigazgatója, nagy elmélyültséggel írta tanulmányát a kaposvári születésű, Pécsett élő és alkotó Martyn Ferencről. A Kossuth- és Munkácsy-díjas érdemes művész Pécsett iskolát teremtett, s mind a közép-, mind a fiatal nemzedék körében országszerte számos követője van. A köteteit gazdag illusztrációs anyaga teszi még értékesebbé: a 149 kép közül 51 színes felvétel. Az új könyvet Hárs Éva és Martyn Ferenc május 31-én fél 1-től 2 óráig Csepelen a Tanácsház téren, 4-től 6-ig a Váci utcában, június 3-án Pécsett, a Széchenyi téri könyvesboltban 4-től 6-ig, és Kaposvárott június 4-én 12- től délután 2 óráig a József Attila könyvesboltban dedikálja. A Művészmonográfia sorozat még az idén újabb kötettel — Brestyánszky Ilona Kovács Margit című munkájával — bővül, majd a jövő évben elsőként Haulisch Lenke Vasza- ry Jánosról írt monográfiája következik.
