Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

4 1915. MÁJUS 27., KEDD A tapasztalatcsere fóruma volt Tanácskozás a munkásművelődésről Abonyban Jegyzetek a könyvaukcióhoz Miért csak kettő a tizenhétből ? Elismerésre méltó kezdemé- | nyezése a ceglédi járási hiva- | tál művelődésügyi osztályá­nak, hogy rendszeresen lehető­séget biztosít a járás népmű­velőinek, hogy kicseréljék ta­pasztalataikat, megvitassák az aktuális közművelődési kérdé­seket. Tegnap az abonyi kultu­rális napok keretében rendez­tek hasonló tanácskozást az abonyi Petőfi Művelődési Ház­ban, amelynek fő témája a munkásművelődésből adódó feladatok megvitatása volt. A megbeszélést Jakab Béla, á ceglédi járási hivatal műve­lődésügyi osztályának vezető­je nyitotta meg, majd Maróti László, a SZOT alosztályveze­tője tartott előadást a mun­kásművelődés segítésének je­lentőségéről. Hangsúlyozta: a munkásművelődés politikai kérdés, a továbblépés feltétele az élet minden területén. Eb­ből eredően nem csupán a népművelőkre ró feladatokat, hanem a munkahelyi vezetők­nek is a kötelességévé teszi a munkások művelődésének fo­kozottabb támogatását. Kapcsolat a szocialista brigádokkal ' Az előadást követően a ta­nácskozás résztvevői a saját ^tapasztalataikról számoltak be. tLür István, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ igazgató­ja elmondotta, hogy a város­ban jelenleg hétszáz szocialista brigád dolgozik. Ezért is vált szükségessé, hogy munkásmű- velődési előadója is legyen a művelődési központnak, aki­nek legfőbb feladata, hogy szo­ros kapcsolatot építsen ki a szocialista brigádokkal, behoz­za a művelődési központba igényeiket, kívánságaikat, ame. ilyek a továbbiakban meghatá- i rozzák az intézmény főbb prog. iramjait. A tíz legnagyobb ceg- jlécü üzeni" szocialista brigád- íjainak vezetőivel találkozót j szerveztek a közelmúltban. Ott | vetődött fel az a gondolat, hogy j a művelődési központ két szín- .1 házi bérletakciója közül az j egyiket a szocialista brigádok í részére szervezik az ősztől. — Ezt az a közelmúltban • Végzett felmérés is indokolja — hangsúlyozta —, melynek eredménye szerint jelenleg a , szocialista brigádok vállalásai­nak mindössze hét százaléka kulturális jellegű. Hogy ez a jövőben ne így legyen, abban nagy feladat hárul a mi intéz­ményünkre is. Nemcsak épü­leten belül, hanem azon kívül is. Ezért kívánunk író-olvasó, ; színész-közönség találkozókat, i valamint kiállításokat rendez­• ni az üzemekben. A terveink • között szerepel, hogy. az ősztől ! az üzemek dolgozói részére ■ filmbarátok körét szervezünk. Gimesi János, a ceglédberceli í művelődési ház igazgatója el- [ mondotta, hogy a község mun- t kaképes lakóinak a nyolcvan A Dunakanyar Vegyesipari Szolgáltató Ktsz Vác, Mártírok útja 5. sz. ,,;f alatti 'í cipőkonfekció­! részlegébe azonnali belépésre felvesz cipőfelsőrész készítéséhez I tűzőnőket jj Jelentkezés: f a fenti címen, 8-tól 15 óráig. százaléka eljáró dolgozó. Vas­utasok. Ezért is sikerült olyan megállapodásra jutniuk a Vas­utasok Szakszervezetével, hogy a művelődési ház vasutasokból álló férfikarának a fenntartá­sához tízezer forinttal járulnak hozzá. • • üzemek és szövetkezetek segítsége Szántó József né, az albert- irsai könyvtár vezetője szintén arról az egyre erősödő kap­csolatról beszélt, amely most van kialakulóban a könyvtár és a község szocialista brigád­jai között. Eddig huszonnégy termelőszövetkezeti és tizen­egy ÁFÉSZ szocialista brigád­dal kötöttek szocialista szer­ződést. Ennek kapcsán mind a két termelőszövetkezetben fiókkönyvtárat működtetnek A gazdaságok pénzzel és a fiókkönyvtárosok tiszteletdíjá­nak a fizetésével járulnak hoz­zá ahhoz, hogy tovább gazda­godjon a könyvtár köteteinek ■ választéka. A házigazda abonyi műve­lődési ház igazgatója, Skultéti Sándor a nagyközség vezetői­nek arról a törekvéséről szá­molt be, hogy a jövő eszten­dőtől kezdődően közös fenn­tartásba kerüljön a művelő­dési ház. Az alapok már most is adottak, mondotta, mivel a termelőszövetkezetek már ed­dig is támogatták anyagilag a művelődési házat. Most kíván­nak együttműködési szerző­désit kötni a Tiszai Vegyi­kombináttal, ahol száz és a szolnoki MÁV Járműjavító­val, ahol kétszáz abonyi em­ber dolgozik. A közös fenntartás gondola­ta a mi községünk vezetőitől sem idegen, folytatta a meg­kezdett gondolatot felszólalá­sában Baranyai János, a tör- teli művelődési ház igazgató­ja. Példaképünk a váci járás, ahol már minden művelődési ház közös fenntartásban mű­ködik. Nemrég jártunk ta­pasztalatcsere céljából Gödön és Foton a termelőszövetkeze­tünk elnökével és meglátogat­tunk két Békés megyei közsé­get, Kamutot és Medgyesegy- házát is, hogy. megtudjuk: ők hogyan csinálták. A két ter­melőszövetkezet jelenleg tizen­ötezer, az ÁFÉSZ és a MÉ­SZÖV tíz-tízezer forinttal já­rul hozzá a tör teli művelődési ház működési kiadásainak biztosításához. Közös fenntartás az egész járásban Amint Jakab Béla, a járási hivatal művelődésügyi osztá­lyának vezetője elmondotta: ez év az előkészítő munka esztendeje, mivel olyan elha­tározás született, hogy 19 76 januárjától a ceglédi járás valamennyi művelődési intéz­ménye közös fenntartásba ke­rüljön. Ez természetesen nem­csak azt jelenti majd, hogy a járás gazdasági egységei anya­gilag hozzájárulnak a műve­lődési házak működtetéséhez, hanem igényeket is támaszta­nak: milyen programokat, mi­lyen segítséget kérnek dolgozó­ik művelődésének elősegítése érdekében. Albertirsán már ez is ki­alakulóban van, mondta el véleményét Páncél Ferenc, a művelődési ház igazgatója. — Mi szerveztük a Dimitrov Termelőszövetkezet jubileumi ünnepségeit, s mi adtunk he­lyet a pártoktatásnak. A Dél- Pest megyei Területi Szövet­ség brigádvetélkedőjét mi bo­nyolítottuk s most a Szabad­ság Termelőszövetkezet felké­résére munkavédelmi oktatást szervezünk a gazdaság dolgo­zói részére. A tanácskozás, amely kitű­nő alkalomnak bizonyult a tapasztalatok kicserélésére, a kora délutáni órákban fejező­dött be. Prukner Pál Az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvár osztálya időnként aukciót, magyarul nyilvános árverést rendez: a többet ígérőknek adja el a ritka, vagy legalábbis gyéren fellelhető könyveket. Olykor, mint a mostanin is, egy-két ős- nyomtatvány, neves írók, tu­dósok kézirata is szerepel az előzetesen kiadott jegyzékben, amely közli a kikiáltási árat is. Ezt a jegyzéket természetesen mindenki beszerezheti, közüle- teknek pedig, nevezetesen köz­könyvtáraknak, múzeumoknak, levéltáraknak, különböző tu­dományos intézeteknek meg­küldi a vállalat. Elsősorban azért: legyen kellő idejük a válogatásra, de módot ad ezzel a számukra, hogy amit meg akarnak szerezni, arra elővé­teli ajánlatot tegyenek. Vagyis anyagi lehetőségükhöz mérten ráígérjenek a kikiáltási árra. Ilyen esetben nem kell jelen lenniük az árverésen, maga a vállalat képviseli őket, de azért, ha az elővételi ajánlat összegére bárki ráígér, azé lesz a szóban forgó könyv. Könnyítene a kutatást A Pest megyei Levéltár ilyenformán szokott részt ven­ni az árveréseken, így azon is, amelyet a múlt héten tartottak meg a MOM művelődési házá­ban. összesen 840 könyv és kézirat keresett gazdát, külön­böző intézmények mintegy 200- ra tettek elővételi ajánlatot. Levéltárunk 17 műre tartott igényt. — Éspedig olyanokra, ame­lyeknek nálunk kellene len­niük a helytörténeti kutatás szempontjából — hangsúlyozta dr. Lakatos Ernő, a Pest me­gyei Levéltár igazgatója. — Rendkívül lényeges ugyanis, hogy a helytörténeti kutatók lehetőleg egy helyen találják meg a számukra szükséges adatokat. Csaknem mind vidé­ken élnek, és az ügy iránti lel­kesedésből saját költségükön TV-FIGYELŐ Ami a hírek mögött van. Etiópiából jó ideig ‘zavaros hírek érkeztek hozzánk. Ne­héz volt kiigazodni, mi is tör­ténik ott valójában. Aztán lassan megvilágosodott a helyzet, és most vasárnap, a Hét remek riportjának kö­szönhetően ténylegesen köze­lebb kerültünk a változások lényegéhez. Sugár András riportja azt mutatta meg, ami a hírek mögött van. A folyamatot, amely az események hátteré­ben zajlik, s amelynek végső célja, hogy kivezesse az or­szágot nyomorúságos helyze­téből, a középkori állapotok­ból. A kitűnő riporttól pon­tosan azt kaptuk, amit a Héttői várunk: nem elsősor­ban híreket, és azok magya­rázatát, kommentálását —er­re sok más lehetőség van a tévében — hanem helyszíni beszámolót. Jobban szeretjük, ha a Hét-ben nem elsősor­ban a munkatársak beszél­nek — nekik az a dolguk, hogy kérdezzenek — hanem helyi emberek, akik közvet­lenül vesznek részt az ese­mények alakításában, formá­lásában. A Hét etiópiai riportja a műfaj legnagyszerűbb lehető­ségeit használta fel. Gondol­juk csak el, milyen keveset tudnánk például Chiléről a tévé, a Hét, pontosabban az ilyen mélyre néző Riportok nélkül. Amit tudunk, éppen azért tudjuk, mert a Hét, ha Chiléről szólt, nem pusztán az eseményekkel foglalkozott. Ha a?t mondjuk, szaporíta­ni kellene az ilyen riportok számát, szerények vagyunk. S nem biztos, hogy maxima­listák, ha azt javasoljuk,, mindig ilyen beszámolókat sugározzon a Hét. Ismét mozi. Nagyon jól tud­juk, semmi újat nem mon­dunk olvasóinknak, ha is­mét — ki tudja, hányadszor? — leírjuk, hogy elégedetle­nek vagyunk a tévé hétvégi műsoraival. Egymás után tel­nek a hetek, s a tévé az égvi­lágon semmit sem változtat egy bizonytalan értékű mű­sorszerkezeten. Nem változ­hat hát a kritika sem; innen az ismétlés. Ügy tűnik, tel­jesen eredménytelenül mond­juk, hogy az állandósult hét­végi forma, amely szerint a szombat-vasárnap műsora külföldi filmek sugárzására épül, nem megoldás. Sok szempontból nem az. Legfőképpen persze azért, mert ezek a filmek ’jobbára kommersz, jelentéktelen anyagok, s nem képesek iga­zi élményt, szellemi izgal­mat nyújtani. A mostani két film, az angol Elkésett vaká­ció és az amerikai Carter ka­pitány csapata — bár jellegé­ben, karakterében egészen el­térő alkotások — szerény színvonalukkal bizony sokkal jobban illettek volna egy csöndes hétköznap program­jába, mint a szombati-vasár­napi csúcsidőbe. Elég talán ez ügyben egyet­len dologra hivatkoznunk, a Carter kapitány sok valósze­rűtlenségére. S ezen nem se­gített a rokonszenves mon­danivaló, a négerek mellet­ti kiállás, és az idillikus be­fejezés kerülése sem. De nem kell ahhoz katonának lenni, hogy rájöjjünk, a film jó né­hány részlete a valóságban nem történhetett úgy, aho­gyan a filmben láttuk. Hol volt a gátrobbantás kísér­leténél a visszavonuló német hadsereg, hol a tolongás, a torlódás, az ilyenkor elkerül­hetetlen fejetlenség, kapko­dás, zűrzavar? A német visz- szavonulás egyáltalán nem olyan „tiszta formák” között zajlott, ahogyan a film be­mutatta. Mindennek az a lényege, hogy a hét vége műsorszerke­zete nem megoldott. Előbbre kellene lépni már e régóta húzódó probléma megoldásá­ban. Sajnos, a tévé erre irá­nyuló igyekezetét semmiben sem tapasztaljuk. Reméljük, csak egyelőre. ökrös László utaznak kutatni Budapestre. Ha egy helyen találják meg a nekik szükséges adatokat, gyorsabban, kisebb költséggel végezhetne munkájukat. Uj szerzemények — elvesztett lehetőségek Egey Tibor, a levéltár he­lyettes igazgatója tájékoztat ezután arról, hogy mit sikerült megszerezni az árverésen. Csu­pán két olyan könyvet kapha­tott meg a levéltár, ami ezút­tal másnak nem kellett. Az egyik Marczali Henrik 1901- ben megjelent munkája: A magyar történet kútforrásainak kézikönyve. Ehhez a levéltár az 500 forintos kikiáltási áron jutott. Eddig nem volt meg a könyvtárában, jelentős új szer­zemény, címe is megmutatja, milyen nagy segítségül szol­gálhat a kutatónak. A másik könyv 1937-ben je­lent meg: „A Podmaniczky család oklevéltára 1301-től 1510-ig.” Ezt is a 420 forintos kikiáltási áron kapták meg. Á báró Podmaniczky csálád év­századokon át volt aszódi/ bir­tokos, uradalma azonban a szomszédos községekre is át­terjedt. Szinte felesleges tehát rámutatni, hogy a megye tör­ténetét kutatók milyen fontos adatokat meríthetnek ebből ,a kútfőből. A 15 munka, ami másé lett az árverésen, szintén részben vagy egészben Pest megyei vo­natkozású. Ilyen például Ripka Ferencnek, 1896-ban Jókai Mór előszavával kiadott Gödöllő a királyi család otthona című könyve gazdag képanyaggal. Száz forint volt a kikiáltási ára, a levéltár a dupláját ígér­te rá, ám másé lett 260 forin­tért. Nagyon nagy szükség lett volna a levéltár könyvtárának Rupp Jakab négykötetes mun­kájára, Magyarország helyrajzi történetére. Ezt sem szerez­hette meg. Talán a legjobban fáj a levéltár vezetőinek, hogy nem jutott intézményük Oppel Jenő Cegléd 1730-ig című, 1931- ben megjelent művéhez. A 96 nyomtatott lapból álló munka kikiáltási ára 120 forint volt, a levéltár elővételi ajánlata vi­szont 300, de 400 forintért kelt el. Más módszer kell — Még szerencse — mondja dr. Lakatos Ernő igazgató —, hogy az Akadémia birtokába jutott, bár véleményem szerint nálunk, vagy legalábbis más Pest megyei tudományos in­tézménynél lenne a helye. Több, bennünket nagyon ér­deklő könyv viszont magán­gyűjtők kezébe jutott. Mél- tánylom és nagyon tiszteletre méltónak tartom a könyvgyűj­tést, csakhogy vannak köny­vek, amik, hogy a kutatók szá­mára mindenkor és könnyen hozzáférhetők legyenek, köz- gyűjteménybe valók. Éppen ezért meg kellene változtatni a könyvaukciók jelenlegi rendjét anélkül, hogy a Könyvterjesz­tő Vállalat érdekei sérelmet szenvedjenek. — Tartsanak a nyilvános árverést megelőzően külön egyet a közgyűjtemények szá­mára, versengjenek azok egy­mással és nem a pénzzel sza­badabban rendelkező magán­gyűjtőkkel. De előnyben kelle­ne részesíteni egymással szem­ben a közgyűjteményeket is, területük és kutatási irányult szerint — fejti ki véleményét Egey Tibor helyettes igazgató. Hozzátehetjük: nem pusztán Pest megyei, hanem országos érdek, hogy a Könyvterjesztő Vállalat ezt a véleményt jog vaslatnak tekintse, a jövőre nézve mérlegelje is. Szokoly Endre SZÉP KIEJTÉS Kazinczy Ferenc-verseny Vasárnap eredményhirde­téssel és a díjak átadásával befejeződött a felsőfokú okta­tási intézmények — egyetemeit, főiskolák, tanító- és óvónőkép­ző intézetek — hallgatóinak második országos Kazinczy Ferenc szép kiejtési versenye. A szabadon választott és a kö­telező szövegmondás alapján az első tíz helyet, s az ezzel já­ró oklevelet, valamint pénzju­talmat az alábbi versenyzők szerezték meg: Csipke Jolán (Egri Tanár­képző Főiskola), Tóth Agnes (Nyíregyházi Tanárképző Főis­kola), Loncsák Judit (Szegedi Tanárképző Főiskola), Almási Róza (Nyíregyházi Tanárképző Főiskola), Nagy Piroska (Ka­posvári Tanítóképző Intézet), Titles Ágnes (Debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyetem), Bruder Eva (Győri Tanítókép­ző Intézet), Horváth Erzsébet (Győri Tanítóképző Intézet), Ivicz Ilona (Bajai Tanítóképző Intézet), Hornyák Ilona (Ka­posvári Tanítóképző Intézet). A többi versenyző a nyíregyházi városi művelődési központ könyvajándékát kapta. A díjakat Péchy Blanka színművésznő adta át a győzte­seknek. Új Művészmonográfia Hárs Éva: Martyn Ferenc cíT mű könyvével indult a Képző- művészeti Alap Kiadó Vállala­tának új Művészmonográfia című sorozata. Hárs Éva mű­vészettörténész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum főigazgató­ja, nagy elmélyültséggel írta tanulmányát a kaposvári szü­letésű, Pécsett élő és alkotó Martyn Ferencről. A Kossuth- és Munkácsy-díjas érdemes művész Pécsett iskolát terem­tett, s mind a közép-, mind a fiatal nemzedék körében or­szágszerte számos követője van. A köteteit gazdag illusztrá­ciós anyaga teszi még értéke­sebbé: a 149 kép közül 51 szí­nes felvétel. Az új könyvet Hárs Éva és Martyn Ferenc május 31-én fél 1-től 2 óráig Csepelen a Tanácsház téren, 4-től 6-ig a Váci utcában, jú­nius 3-án Pécsett, a Széchenyi téri könyvesboltban 4-től 6-ig, és Kaposvárott június 4-én 12- től délután 2 óráig a József Attila könyvesboltban dedi­kálja. A Művészmonográfia sorozat még az idén újabb kötettel — Brestyánszky Ilona Kovács Margit című munkájával — bővül, majd a jövő évben el­sőként Haulisch Lenke Vasza- ry Jánosról írt monográfiája következik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom