Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-25 / 121. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM 1975. MÁJUS 25., VASÁRNAP Ki tud többet ? A jutalom: budapesti kirándulás Jól ismerik a város történetét lan, látva, amint a zsűri elmö­Ho Si Minh brigád Dánszentmiklósi piros köpenyesek Igényesek, dolgosak, jó kereskedők Kötegnyi, pillanatnyilag még kitöltetlen elismerő OKlevel vá­rakozik sorsára a ceglédi Kos­suth. Művelődési Központ iro­dájában az egyik íróasztalon. Délután három óra felé jár az idő. Az egyik földszinti klub­szobában már gyülekeznek a versenyzők, a nap eseményé­nek részvevői. A honismereti és helytörténeti szakkörösök, ceglédi általános iskolások val­lanak rövidesen arról, hogy mit tudnak Cegléd felszabadu­lásáról. az azt követő évekről, eredményekről, s mind arról, ami a város fejlődésével össze­függ. A vetélkedőt a ceglédi városi úttörőelnökség, a Kos­suth Művelődési Központ és a városi tanács művelődésügyi osztálya rendezte számukra. Pontszerzők Pataki Ferenc nagy tudású helytörténész és pedagógus ké­szítette a forgatókönyvet, ő csoportosította, válogatta az öt kérdéssereget. A felkészülés­ben is sokat segített azoknak, akik most itt ülnek az aszta­lok köirül, izgalomtól kipirul- tan, várakozással. A belterüle­ti Iskolák versenyző csoportjai mellett nagy örömmel köszönti a művelődési központ munka­társa, Orvos Vera, a Czárák- dűlői úttörőket, akik igen lel­kesen tanultak, kutattak, hogy ezen a vetélkedőn részt vehes­senek. Először is kérdéseket kap minden csoport: a Földvári Károly, a Mészáros Lőrinc, a Tessedik Sámuel, a Várkonyi István nevét viselő általános iskolák népes történész csapa­ta, s természetesen a Czárák- dúlőiek, akik az első kérdésre adott válasszal két pontot sze­reztek. Példájukon a többiek is felbuzdultak. Tíz percet kap­nak a csapatok arra, hogy a felszabadulási totó lapján, mint valami tesztlápon kivá­laszthassák a legmegfelelőbb választ arra a kérdésre, hogy Testvérbátyjával együtt ivott S. J. 24 éves köröstetétleni fia­talember. Az italozásnak ve­rekedés lett a vége. S. J. baltát fogott és a testvérére akart támadni, de anyja nem enged­te. Erre anyját fenyegette meg, majd az ajtót verte. Botrányos tettéért 2500 forint pénzbün­tetést kell fizetnie. Fiatal, egészséges ember a rendőri felügyelet alatt álló P. J. A., de fittyet hány a kö­telezettségének. Ráadásul a a munka sem jó oldala, köz­veszélyes munkakerülő. Bün­tetése 60 napi elzárás lett. Mértéktelenül italozik az abonyi S. S. Elvonókúrán is volt már, de a kényszergyógy- mód a helyzeten szinte mit mikor szabadult fel Cegléd, a ceglédi járás egy-egy községe és az ország fővárosa? Buksi fejek koccannak össze a nagy igyekezettől később, amikor egy igen komoly adatlapot kell kitölteni. A lapon fel kell so­rolni a városban lelhető em­léktáblákat, szobrokat, ceglé­di múzeumi kiadványokat kell ismertetni, felszabadulás utón létesült iskolák, intézmények, üzemek nevét kell felsorolni. Aki névvel és dátummal is kiegészíti a válaszát, természe­tesen több pontot kap értéke­léskor. Igazságos döntés A zsűrinek is van munkája, csak győzze. A kérdéssereget összeállító Pataki tanár úr szemüveges arcán mosoly vil­A Kisgrafika 1974/3. száma cikkekben számol be a Kis- grafikabarátok Köre ceglédi csoportjának tevékenységéről. Réti István, a KBK titkára arról ír, hogy a XV. nemzetkö­zi ex libris kongresszuson, a jugoszláviai Bledben a 33 ta­gú magyar küldöttségben né­gyen a ceglédi csoport tagjai közül képviselték hazánkat. F. Magyar Mária a legutóbbi ..Ceglédi ősz” alkalmával hir­detett kisgrafikai pályázattal foglalkozik elismerően. „Ceglédiek Szegeden” cím­mel Nagy László Lázár számol be a ceglédi csoportnak a Ti- sza-parti városban tett látoga­tásáról, a könyvtár kisgrafikai anyagéinak megtekintéséről s a ceglédiek által vetített két kis- filmről, amelyek közül az „Ex libris” címűt Soós Imre készí­tette, míg a másik film Cegléd történelmi múltjáról regélt. A Csongrád megyei Hírlap sem változtatott. Legutóbb életveszélyesen megfenyegette a feleségét, mert az asszony nem volt hajlandó pénzt adni, hogy kedvére ihasson. 3 ezer forint pénzbírsággal sújtották. Sajnos, a statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy gya­korta ad okot családi nézetel­térésre a mértéktelen italozás. Verekedést kezdeményezett Cegléden a Szolnoki út és a Rákóczi út kereszteződésében februárban H. F. tizennyolc éves fiatalember, ceglédi lakos. Botrányos viselkedéséért, ga­rázdaságáért 1500 forint pénz­bírságra büntették, melyet 30 napi elzárásra lehet változtat­ni, ha a büntetést meg nem fi­zeti. ke, Máté Bertalan muzeológus és Szabó Alfréd városi taná­csos, városi tanulmányi fel­ügyelő tolla a válaszokat mér­legeli. — Nagyon tudnak, de lám- pailázasak ... úgy, de úgy ké­szültek ... igazságosan kell ér­tékelni őket. Az igazságos döntés a két­órás verseny után megszületik: elsőik lettek a Földváry Károly Általános Iskola úttörői, a má­sodik helyen a Várkonyi és a Mészáros iskola osztozott. Va­lamennyi részvevő megkapta a közben névre kitöltött emlék­lapot. A legjobbak jutalmul hamarosan budapesti kirándu­láson vesznek részt, ellátogat­nak a Budai Vár Múzeumba és a Hadtörténeti Múzeumba. c. k. is foglalkozott a kiállítással, a Dél-Magyarország a ceglédiek látogatásáról írt. „A KBK pé­csi csoportjának mohácsi kiál­lításán Nagy László Lázár is nagyobb anyaggal szerepelt" — írja a Dunántúli Napló. Közli a kiállító fametszetét is, amelyet a találkozó alkal­mából készített. B. L. Dánszentmiklós központjá­ban 1969-ben épült fel az ABC-áruház. Nagy szükség volt rá, ezt bizonyítja forgal­ma is, amely havonta 650—700 ezer forintot számlál. A kor­szerű üzletben minden fontos cikket megtalálnak a vevők. Az élelmiszeren kívül, amely a hűtőpult jóvoltából mirelit­árukkal bővült, háztartási cik­kek, divat- és kötöttáruk, né­mely iparcikkek, üveg- és porcelánfélék, iskolaszerek, já­tékok kaphatók. Vállalás felelősséggel Az üzlet valamennyi alkal­mazottja piros köpenyt visel. Kellemes külsővel, piros arc­cal, kedves szóval fogadják a vásárlókat, éppen ezért a dá- nosiak szeretik ezt a boltot, és 3zemély szerint ismerik az ösz- szes boltost. Azt kevesebben tudják, hogy a Ho Si Minh brigád tagjai, pedig az albert- irsai ÁFÉSZ-núl számontart- ják ezt a kollektívát jó ered­ményeit ismerve. JNagy Imrével, az ÁFÉSZ igazgatósági elnökével keres­tük fel a kisáruházat és be­szélgettünk Guba Lászlónéval, aki a boltot és a brigádot ve­zeti. — Az utóbbi években egyre nagyobb gondot fordítunk a követelmények teljesítésére. Vállalásaink felelősséggel töl­tenek el valamennyiünket, többet, jobbat akarunk elér­ni: szocialista módon dolgoz­ni, tanulni, élni. Többen ta­nulnak közülünk. Akik szak­képzetlenek voltak, képesítést szereztek. Magam a boltveze­tői tanfolyam utolsó vizsgái előtt állok. Könyv és újság — A tanulóképzésre nagy gondot fordítunk, szívesen és sokat foglalkozunk a fiatalok­kal. Ez elől egyikünk sem zár­kózik el. Amikor hozzánk ke­rül egy ifjú eladójelölt, elő­ször az ajtó közelében kap feladatot. Nálunk nem a söp- rögetéssel kezdi, hanem kö­szönni tanul. A bolti kollektí­vában az egyetlen férfi, Ványi Gábor, néhány éve maga is itt szerzett szakmát. Felfigyeltek a tehetséges fiúra, aki a szak­ma ifjú mestere lett. Egy év­vel a szakmunkás-bizonyít-* vány megszerzése után bolt­vezető-helyettes lett. A boltban sokféle ügyes pró­bálkozás jelei láthatók. Az egyik polcra, amely legin­kább a vevők szeme előtt van, könyveket helyeztek. Azóta há­romszor annyit adnak el. Igaz, könyvvásárlók a brigád­tagok is. Rendszeres újságol­vasók, talán ez adta az ötletet, hogy a Hírlapkiadó Vállalattal közös kezdeményezésként be­vezették az újságárusítást. A pénztár mellett sorakoznak a hetilapok, folyóiratok. Csak a napilapok hiányoznak, mert későn érkeznek a községbe, jobb lenne, ha korábban meg­jönnének. A 2676 lakosú Dánszentmik- lóson igényes a lakosság. Igaz, a pénze is megvan a vá­sárláshoz. A boltvezető ezt jól tudja, és nem sajnálja az utánjárást az áruért. Hol a fő­városban, hol Szólónkon, Kecs­keméten tárgyal vagy a FÜ- SZÉRT-hez megy, igyekszik minél jobban kielégíteni a községbeliek igényeit. Beszél a napló A brigádnapló hónapról hó­napra tudósít minden fontos eseményről. Helyt ad a leg­fontosabb forgalmi adatoknak, a brigádélet jelentősebb moz­zanatainak. Lapjain sorakoz­nak a közös kirándulások, a szegedi szabadtéri játékokon való részvétel, a jégrevű meg­tekintése, az együtt látott cir­Kecskés Pista bácsit a kert végében találom, amint ép­pen szamócaföldjét kapálgatja. Fiatalosan mozog, int, hogy varjaim meg, míg a sor végére ér. így jut idő a nézelődésre. A kertben példás rend uralkodik. Konyhakerti növények, szőlő, a ház előtt virágok. — Mióta nyugdíjas vagyok, több idő jut a kertre. Még bí­rom, szívesen csinálom. Ma­gam kezelem a szőlőt is, ka- pálgatok. A kerítést is együtt csináltuk Imre fiammal. Pista bácsi nyolcvankét éves. Korát meghazudtoló gyorsa­sággal, frissen, fürgén mozog. Visszajár még ma is a törteli tsz-be, ahol dolgozott. Szalmát ad ki, lucematáblákat mér, le­gelőket, kukoricaföldeket oszt a tagoknak. — Szeretek dolgozni, talán mert így szoktam meg. Szeret­nék még sokáig „fiatal” ma­radni, hiszen a nyolcvankét év még nem kor — mondja hun­cut mosollyal. Tolmács volt — Szegény család gyermeke voltam. Hatéves koromban havi három koronáért cseléd­nek küldtek. Értelmes gyerek lévén könnyen tanultam, ment a számtan is remekül. Mégsem tanulhattam tovább, nem volt rá pénz, meg különben sem engedtek volna a szüleim, mert kellett otthon a munkás kéz — emlékezik Pista bácsi. — Tizennyolc éves koromban már arató voltam. 1919-ben megnősültem. Rengeteget nél­külöztünk, én is, a feleségem is sokat dolgoztunk. Abban, hogy a mai világban már nyugod- tabban élhetünk, hogy a gye­kuszi előadás, a húsvétkor tett kétnapos kirándulás Hajdú­szoboszlóra és Debrecenije. Fénykép örökítette meg a pi­ros köpenyesek felvonulását május elsején. Van olyan dolog is, amiről a brigádnapló nem beszél. Csak némi vonakodásai tárták fel titkukat, az asztalon álló persely szerepét. A nyelvmű­velő Lőrincze intelmeit hall­gatva rájöttek, hogy beszéd- stílusuk nem felel meg min­denben a kívánalmaknak, s né­ha bizony meggondolatlanul csúszik ki a szájukon egy-egy csúnya kifejezés. Ezt kiküszö­bölendő, bírságot vezettek be: minden pongyolaságért, illet­lenségért egy forintot kell le­szurkolnia az elkövetőnek. — Ma fizetésnap volt — mondja a boltvezető —•, leg­alább egy százas gyűlt a hó­nap folyamán a bűnös forin­tokból. Visszük a takarékba, a közös betétkönyvet gyarapít­ja­Ezüstösök Berobban az irodába egy tűzről pattant fiatalasszony, Málnás Józsefné. Ügy mutat­ják be, mint a brigád jókedé­lyének felelősét, a közösség mókamesterét. Volt olyan ve­vő, aki búslakodó perceiben miatta jött vásárolni és de­rűsen távozott a boltból. Álta­lában a jó közösségi szellem, egymás megbecsülése és segí­tése jellemző a Ho Si Mink brigád tagjaira. Jó munkájukat és összefor-^ rótt kollektívájukat dicséri a1 legutóbbi ezüstkoszorús szo­cialista brigád elismerés. T. X. rekeink, még inkább az uno­káink nyugodtan élnek, dol­goznak, nekünk is részünk volt. Kecskés István 21 éves ko­rában katona volt. Hadifogoly­ként tanulta meg az I. világ­háborúban az orosz nyelvet, megismerte a szovjet embere­ket. A harminc évvel ezelőtti felszabadító harcok idején orosz tolmácsként segített a szovjet katonáknak. Jól be­szélt oroszul, olvasni, cirill be­tűkkel írni, a Szovjetunióban tanult meg, ahol negyvenkét hónapot töltött. A Volgára, a partján elterülő városra még ma is jól emlékszik. A jövő a fiataloké — Hat gyerekem volt. Kö­zülük 3 már nem él. Az unokák — hat fiú és hat lány — tanult, művelt em­berek. Már az én gyere­keimnek is sokkal könnyebb életük volt, mint nekem. De legszebb, legnyugodtabb életük mégis a dédunokáimnak lesz! A gyerekeim szeretnek. Laci vezető állásban volt, részt vett a nyársapáti és a kőröstetétle- ni tanács alapításában. Károly a törteli vas- és edénybolt ve­zetője. Az unokák, a déduno­kák talán pilóták, mérnökök, orvosok lesznek. így van rend­jén. A feleségem már meghalt. Két évig egyedül éltem, most Imre fiamékkal lakom együtt. Így könnyebb és nem vagyok magányos. Így élünk csende­sen, dolgozunk. Megérte küz­deni. Megérte nyolcvankét évet élni. Elköszönök. Pista bácsi a kertbe indul, még kapálgat egy kicsit. Fehér Anna Szerelik a habosítót Hőszigetelő anyagot előállító, habosító gyáregységet ké­szítenek a Vasipari Elektromos és Műszerész Isz-nél Ceglé­den. A berendezés szállítását júniusban, felállítását a Szov­jetunióban szeptemberben kezdik meg. A hőszigetelőt a Szaratov hűtőszekrényekben hasznosítják. Apáti-Tóth Sándor felvétele Tanulópénzük: pénzbírság Italozók, rendbontók A közvélemény is elmarasztalja őket Gyűjtők, gyűjtemények Vándorló kisgrafikák PISTA BÁCSI, A FÁRADHATATLAN Örömöt ad a munka A tsz-ben is szívesen segítkezik OLCSÚ NAPOK május 26-tól június 7-ig a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat AJÁNLATUNK: női ruhák és kosztümök, férfiöltönyök és pantallók KÉSZROHA-BOLTJÁBAN Cegléd, Kossuth tér 10/a. 40-50%-OS ÁRENGEDMÉNNYÉ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom