Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-25 / 121. szám

VÁC I WAPLÖ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 121. SZÄM 1975. MÁJUS 25., VASÁRNAP KOSDON, SZOKOLYÁN, ÖRBOTTYÁNBAN Jó ütemű a tavaszi mezőgazdasági munka 1 A kosdi Lenin Termelőszö­vetkezetben Sápi Imre terme­lési elnökhelyettessel a szérűn találkoztunk, éppen ellenőriz­ték a kazalba rakott lucerna hőmérsékletét. A gazdaságban e pillangós takarmánynövényt kétféleképpen takarítják be. Kétszáz hektárról a rendrevá- gott lucernát NDK-gyártmá- nyú szálastakarmány-betaka- rító kombájnnal szecskázzák, kocsira rakják és szenázst ké­sijének belelő. Eddig mintegy hetven vagonnal takarítottak be. Száznegyven hektárról bá­lázva hordják a lucernát, mintegy tizenkét vagonnal már kazalba is került. A közös gaz­daság egyik tábláján talaj­előkészítő gépek dolgoznak, az öt éve telepített lucerna ki­szántása után silókukorica alá készítik elő a talajt. Dohányt palántáznak A háztáji területeken is szor­galmasan dolgoznak az embe­rek; burgonyát kapálnak, mál­nát, szőlőt permeteznek. A szö­vetkezet asszonyai a dohányt palántázzák. A palántózógépen ülve fürge ujjaikkal ültetik, majd ezt követően kézzel ön­tözik. A tervezett tíz hektár­nak már több mint felével végeztek. Sápi Imre elmondta, hogy a tsz szocialista brigádjai se­gítenek a tavaszi munkák vég­zésében. A műit szombaton is száz brigádtag szorgoskodott a málnásban, íg-r kapálását teg­napra befejezték. Az őszibarackos ápolását, növényvédelmét befejezték, igen jó termés ígérkezik. Kézzel takarítják be a lucernát Kismarost elhagyva a Bör­zsönybe rejtett Szokolya felé 1 igyekezve kiskertjükben szor- goskodókat láttunk. A szokolyai Béke Tsz-ben Horváth Szabolcs főmezőgaz­dász elmondta, hogy ipari üze­mei kel leállították és az ott dolgozók a mezőgazdaságban segítenek, főként a lucemabe- takarításban. Hetvenegy hek­tár pillangósuk nagyrészt gyo- mos, ezért gépi kaszálás után forgatása, petrencébe rakása kézzel történik. A piros és fekete ribiszkés- ben szintén segítenek az ipa­rosok, így kapálását időben be tudják fejezni. Szépen fejlődik az ötven hektáron szénának vetett hybár, kiadós esőt kap­tak az őszi és tavaszi vetések. Felújították a legelőket A termelőszövetkezet az Idén tért át a húshasznú szarvasmarha-tenyésztésre a HSZV 'keretében. Ezért a pé- celi tsz-től százhat növendék­üszőt vásároltak és kétszáz- negyven saját tehenükkel s borjaikkal együtt legelőn tart­ják őket. Elkészítették az állatok nyá­ri ^ szállását mintegy három­százezer forint értékben és a Pest megyei Tanácstól kapott hétmillió forintos támogatás­ból rendbe hozták a legelő­ket. A fű mennyisége és mi­nősége nagyon jó és idén már azt várják, hogy az ed­digi veszteséges szarvasmar- la-tenyésztés nyereséges lesz. Horváth Szabolcs elmondta, logy sajnálatos módon «Z AGROKER-től megrendelt dllanypásztort nem kapták neg, ez nehezíti a legeltetést te így a gulyásoknak 24 órái 'oltásban kell dolgozniuk. A vácrátóti botanikus kert­ben igazi nagyüzem van. A község minden parkírozóhe­lye szűknek bizonyult az autó­buszok, gépkocsik fogadására Számos általános iskola, szo­cialista brigád keresi fel a kertet, hogy csodálja a pom- ’pásan virágzó növényeket az Európa-hírű gyűjteményt és felüdülést nyerjen a famatu­zsálemek árnyékában. Sok száz hektárt v öntözünk Az őrbottyáni Petőfi Ter­melőszövetkezetben szintén nagyüzem van. Mészáros Béla, a közös gazdaság főmezőgaz­dásza kísért el határszemlére. A paradicsomiban szorgos­kodó asszonyok, lányok pót­lást végeznek, mivel a két héttel ezelőtti palántázáskor szárazság volt és így a növé­nyek egy része nem eredt meg. Az öntözés teljes intenzi­tással folyik. A paprika pa­lántázása előtt hektáronként harminc milliméter, utána 20 milliméter vizet juttatnak ki a földre. A soroksári és cecei fajtából eddig harminchét hektáron került földbe h pa­lánta. Öntözik a csalamádét, a keveréktakarmányokat, a lucernát, szamócát, ezzel téve biztonságosabbá a termelést. Nagyon jó minőségben és a tervezettnél nagyobb mennyi­ségben takarították be a mint­egy kétszáz hektár lucernát. A tavasszal ültetett és bor­sóval felülvetett pillangós nö­vény is igen szépen fejlődik. Időben végeztek a napraforgó és a kukorica vetésével, vegy­szerezésével. Mészáros Béla elmondta, hogy huszonnyolc hektáron kívántak burgonyát ültetni, de a rossz vetőgumó-ellátás miatt csak kilenc hektáron került földbe a krumpli. A nyolcvanhét hektáron el­vetett tavaszi árpa közepesen, a tizenkilenc hektár zab igen jól fejlődik. Már hasban van a búza kalásza, a rozs és őszi árpa pedig már sárgul. A ka­lászosokból nagyon jó termés ígérkezik. Jelenleg a 64 hektár szőlőt permetezik, a fürtkezdemé­nyek igen jó termést sejtet­nek. Az őszibarack kétszeri tárcsázását, négyszeri perme­tezését elvégezték. A Corella fajtájú szamóca szüretét hétfőn kezdik. Eper­ből a hekt áronkén tervezett 55 mázsa helyett mintegy 85 má­zsa betakarítására van kilá­tás, ehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy idén is öntözték a szamócát. Rajki László Veteránok Budapesten és a Fóti Gyermekvárosban Csütörtökön délelőtt a váci járás és a város tizenhét mun­kásmozgalmi veteránja Buda­pestre látogatott, ahol megte­kintette a Munkásmozgalmi Múzeumot, valamint a Nagy győzelem c. kiállítást. Különö­sen a Tanácsköztársaság do- k amentum aj t, fotóit nézeget­ték nagy figyelemmel, hiszen ők is'aktív részesei voltak a dicső napoknak. Ezt követően az Országház előtt tekintették meg Károlyi Mihály nemrég felavatott szobrát, majd a Fó­ti Gyermekvárosba utaztak, ahol Kemenessy Tivadar igaz­gatóhelyettes adott tájékozta­tást a gyermekváros életéről és diafilmen mutatta be a több mint ezer lakó minden­napját. A veteránok találkoztak a gyermekváros úttörőivel, KISZ-eseivel, akik nagy figye­lemmel hallgatták az idős for­radalmárok visszaemlékezése­it, majd közösen elénekelték a „Bunkócskát”. r—i Séta a botanikus kertben A Madách Imre Művelődési Központ Dunakanyar Fotó­klubjának baráti köre követ­kező rendezvényén, május 28- ár., szerdán délután 6 órától a vácrátóti botanikus kertben tehetnek sétát az érdeklődők Vasas István színes diafelvé­telei segítségével. Bizalom a közös tanácsok iránt Szélesedő demokratizmus, együttes eredmények Néhány évvel ezelőtt, ami­kor a váci járásban először alakult két vagy több község­nek közös tanácsa, sokan el­lenezték a közös közigazga­tást. Azzal érveltek, hogy a közös tanács legfeljebb a szék­helyközségben lakóknak elő­nyös. A másikra úgy is keve­sebbet fognak költeni. Ök majd csak huza-vona, utazga­tás után tudják intézni ügyei­ket. Akadtak ellenzők azok­ban a községekben is, ahová a tanács székhelye került, hi­szen ezek általában a fejlődő- képesebb, jobban kiépült te­lepülések. Ügy gondolták,' ez­után a tanácsi kiadások na­gyobbik részét majd a szom­széd nyeli le. Demokratikus-e a közös ta­nácsok tevékenysége, vagy igazuk lett az aggályoskodók- nak? A múlt időszakban sok fórumon, a többi között a já­rási párt-végrehajtóbizottság ülésén foglalkoztak a kérdés­sel. A járásban 10 közös tanács a’akult, 24 község tartozik igazgatásuk alá. Sokan attól féltették a testületeket, hogy éppen a testületi munka szen­ved majd csorbát. Lesznek megbántott emberek, esetleg nem járnak el az ülésekre, esetleg nem szólnak, nem vi­tatkoznak a napirendekről. Tévedtek! Statisztikák bizo- nvítják, hogy jobban „meg­rágják” a kérdéseket, mint egykoron, mindkét községből való tanácstagok elmondják a véleményüket. Különösen hasznos volt az a kezdeménye­zés, hogy a testületi üléseket felváltva, hol az egyik, hol a másik községben tartják. A közös tanácsoknál sok az új ember, hiszen a megnöveke­dett feladatok már szakembe­reket kívánnak. Gondoljunk csak az építési csoportokra, a szakigazgatási szervek mun­kájára. Többnyire azért így is helyi emberek látják el a feladatokat, hiszen alig akad már község, ahol ne lenne ta­nácsakadémiát, egyéb iskolát végzett ember. De ahol nem így van, ott is tapasztalják, hogy a szakképzett előadók gyorsabban, szakszerűbben végzik a munkát. Nem mindenütt tökéletes a közös igazgatású községek kö­zötti közlekedés, így az elő­adók, a tanácsok vezetői fel­váltva tartanák fogadóórákat a községekben. Igaz, ez a ta­nácsi dolgozók munkáját teszi nehezebbé, de megkíméli az eníbereket, hogy csip-csup ügyekben is utazniuk kelljen. A tanácstörvény előírja, hogy a közös tanácsú közsé­gekben alkalmanként falugyű­léseket kell tartani. Az idei falugyűlések azt bizonyítják, hogy a közös tanácsokkal szembeni aggodalmak elosztó­ban vannak. Közel 3 ezren vettek részt a falugyűléseken, megváltozott a hang és na­gyobb az érdeklődés, a segítő­készség. A mostani falugyű­léseken már nem a követelőd- zés volt a jellemző, sehol sem tapasztalták, hogy az egyik község a másik kárára kívánt volna előnyt szerezni. A 317 közérdekű javaslat többsége azzal foglalkozott, hogyan le­hetne egyik, vagy másik szük­séges beruházást kis anyagi ráfordítással, társadalmi mun­kában megoldani. Bevált tehát az új közigaz­gatási forma. Természetesen ez korántsem jelenti azt, hogy a közös tanácsok munkájában nincs hiba, zökkenők nélküli az ügyintézés. Sok tanácsi dolgozó most szerez gyakorla­tét, kevés az ügyintéző, és például az építési csoportok nem győzik a munkát. A választóit megnövekedett bizalma, az együttes tenni- akarás biztosítéka annak, hogy a közös tanácsok a jö­vőben egyre jobban, eredmé­nyesebben, községeik nagyobb hasznára tevékenykednek. ÚTTÖRŐK VETÉLKEDŐJE Az Én hazám — a Kétéves munkát zárt le csü­törtökön délelőtt a gödi úttörő­táborban megrendezett az „Én hazám” elnevezésű expedíciós vetélkedő járási döntője. Elek Ilona, a Járási Üttörő- élnökség elnöke köszöntötte a versenyzőket, majd — a zu­hogó eső miatt — faházakban berendezett állomásokon bizo­nyították felkészültségüket a pajtások arról, hogy a két­éves kutatómunka eredménye­ként mennyire ismerték meg közvetlen környezetüket, já­rásukat, Pest megyét, Magyar- országot. A verseny végén Járik Lász­ló, a szobi úttörőcsapat veze­tője, a zsűri elnöke értékelte az őrsök teljesítményét. A szakadó eső ellenére nagyon jó hangulatban zajlott versenyt a fóti Gyermekváros Orgona őr­se nyerte — jutalmuk két­hetes csillebérci táborozás. Második helyen a zebegényi Pinocchio végzett, harmadik a szadi Pillangó őrs lett. A paj­tások eredményes szereplésü­kért társasjátékokat, sportfel­szereléseket kaptak. — Ezzel nem zárult le a ku­tatómunka — mondta Elek Ilona —, hiszen a nyári tábo­rokat is az expedíciós felada­tok jegyében rendezzük meg, valamint ott készülnek fel a pajtások a következő évi mun­kára, melynek elnevezése: „Őrizzük a lángot”. R. L. Száznegyven bazsarózsa Száznegyvenjajta bazsa­rózsa nyílik most a vácrátóti botanikus kertben. Tavaly több mint 100 ezer látoga­tója volt az arborétumnak. Az idén minden bizonnyal töb­ben látogatják meg a kertet. Az érettségi vizsgák, szüneté­ben naponta 8—10 iskola nö­vendékei járják a park út­jait. Képzőművészed előadás A Madách Imre Művelő­dési Központ képzőművésze­ti szakkörében május 26-án, hétfőn délután 4 órai kezdet­tel Solymár István' tárt elő­adást „Modem francia kép­zőművészeti törekvések” cím­mel. Bábolna után, KOMÉP előtt Közeledik az NB III-as lab­darúgó-bajnokságban is a haj­rá. A Váci Híradás csapata a bajnokság előkelő 5. helyét foglalja el. Igaz, az utóbbi két mérkőzésen vereséget szenve­dett a gárda, előtte azonban kilencszet nem szenvedett ve­reséget. A legutóbbi bábolnai mérkőzésen ’ 2:0-ra kikaptak, de nem játszottak rosszul. A mérkőzés nagyobb részében a vadak irányítottak, s tetsze­tős játékukkal kivívták a ha­zai közönség elismerését. A mérkőzés végén Gunyhó Egy „ismeretlen” Mnnkácsy-rajz margójára Munkácsy Mihály halálának 75. év­fordulója alkalmából egy rajzáról sze­retnénk szólni, amelyet említ ugyan az irodalom, de a rajz eddig „ismeretlen” maradt, nem reprodukálták sehol, pe­dig ama kevés fiatalkori munkái közé tartozik, amelyet később nem dolgozott át, tehát teljes tisztaságában azt a raj­zolói tudást és felfogást tükrözi, amely e korai korszakában jellemzi a mű­vészt. A rajz békéscsabai éveihez kötődik, élete legmegalázóbb időszakához. A Lángi asztalosnál átszenvedett keser­vek mellett itt kellett elszenvednie az első szerelmi csalódást is, amely épperi annak a lánynak a részéről érte, kinek anyját a szóban forgó rajz ábrázolja. Az esetet maga írta meg Emlékezéseiben, a későbbi rajzról azonban Munkácsy nem tesz említést. Szerelmi csalódás Mint gyermekifjú, bejáratos volt a békéscsabai úri családokhoz, s az első szerelmi bánatot éppen ez okozta. Tit­kon szerelmes volt az egyik Bartóky lányba, ám amikor mint asztalosinas az első szép tavaszi napon társaival ron­gyosan, piszkosan ment a Körös hídját mázolni, meglátta a nevelőnőjével sétá­ló kis ideálját. Feléje rohant mindenről megfeledkezve, de a lány megvető fin­torral fogadta meleg köszöntését. „A szívem hevesen dobogott, az arcom pi­ros lett. Inastársaim kiröhögtek” — írta a művész az esetről. Munkácsy aztán felszabadult, majd Szamossy mellé került, festőnek ké­szült. 1861-ben hazament Békéscsabára. Az eltitkolt szerelem sebével eljárt a Bartóky családhoz is, nyilván a gyer­mekkori szerelmet nem tudta feled­ni, meg talán bizonyítani is akart, hogy az azóta eltelt időben mire vitte. A rajzot nem szignálta Bartóky József, egykori földművelés- ügyi államtitkár, finom novellák és tan­mesék ma már elfeledett írója, művé­szetet kedvelő ember is volt, így írta meg édesanyja arcképének történetét: „Édesanyám arcképét Munkácsy 1861- ben rajzolta Békéscsabán. Munkácsy — akkor még Lieb Miska — igen gyakran megfordult nagyapám házánál nagy­bátyjával, Reök Istvánnal együtt, de ta­lán még többször egyedül. Egyszer meg­kérte édesanyámat, hogy az akkori di­vat szerint öltözve üljön modellt, hogy arcképét megrajzolhassa. Édesanyám szívesen vállalkozott erre”. Egyszer, amikor Munkácsy Mihály, már mint világhírű művész itthon járt, szó volt arról, hogy szignáltatni kellene vele a rajzot. Az öregek azonban le­szavazták ezt az indítványt, mondván, hogy először is a famíliában mindenki tudja és fogja tudni, hogy ezt a képet Munkácsy rajzolta, másodszor meg, ha a szignálást kérnék, azt gondolhatná a „Miska”, hogy el akarják adrti a képet, pedig az nem lesz eladó soha semmi áron. Nos, ebből a levélből kiderül, hogy a rajzot a művész nem. szignálta, miként azt Végvári Lajos különben kitűnő és megbízható Munkácsy-könyvében talál­juk (Munkácsy Mihály élete és művei. Akadémiai Kiadó, 1958. 346. 1. Kát. 25.) A rajzon az itt megadott „Miska” jelzés nem szerepel, és nyoma sincs annak hogy szerepelt volna. A rajz később az említett levél írójához. Bartóky József­hez került, majd leányától Szőnyi Ist­ván tulajdonába, a Szőnyi-hagyaték megvásárlása után pedig a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumba. Horváth Béla, a Szőnyi István Emlékmúzeum muzeológusa Ferenc, a bábolnai csapat ed­zője elmondta, hogy vélemé­nye szerint a váci csapat a csoport egyik legképzettebb együttese. Jeszenszki István edző elé­gedett a fiúkkal, mert minden­ki megtette a magáét, de a szerencse elpártolt a csapat­tól. A Híradás csapatának még öt bajnoki mérkőzése van hát­ra, ebből hármat hazai pályán (KOMÉP, Bauxit Bányász, Győri Dózsa), kettőt idegenben játszik (Soproni Textil, Ajka). Vasárnap a szinte már baj­noknak tekinthető KOMÉP csapatát fogadja az együttes. A múlt ősszel nehezen nyertek 1.0-ra a tatabányaiak, s ebből is következtetni lehet, hogy nagy mérkőzésre van kilátás. A KOMÉP bizonyára győzel­mével kívánja tartani első he­lyét a Bábolna előtt, viszont a váciaknak is feltétlenül szük­séges a győzelem. A szerdai edzőmérkőzésen (2.2) a Vasas Izzó már baj­noknak tekinthető együttese eben igen jól mozgott a gár­da, s látszott, hogy teljes erő­bedobással készül a vasárnapi mérkőzésre. Jó idő esetén né­zőcsúcs várható a városi sta­dionban, s bizonyára a közön­ség is segít buzdításával a Híradásnak a 17 órakor kez­dődő mérkőzésen. László Attila Szervusz, Peti! A Madách Imre Művelődéi Központ színháztermében hét főn délután fél 3-tól az Álla mi Déryné Színház vendég szerepel. Gyermekműsorána címe: Szervusz, Peti! TIT-előadás A városi ifjúsági klubban május 28-án délután 6 órától: Nem szégyen orvoshoz menni címmel TIT-előadást rendez­nek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom