Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-25 / 121. szám
VÁC I WAPLÖ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 121. SZÄM 1975. MÁJUS 25., VASÁRNAP KOSDON, SZOKOLYÁN, ÖRBOTTYÁNBAN Jó ütemű a tavaszi mezőgazdasági munka 1 A kosdi Lenin Termelőszövetkezetben Sápi Imre termelési elnökhelyettessel a szérűn találkoztunk, éppen ellenőrizték a kazalba rakott lucerna hőmérsékletét. A gazdaságban e pillangós takarmánynövényt kétféleképpen takarítják be. Kétszáz hektárról a rendrevá- gott lucernát NDK-gyártmá- nyú szálastakarmány-betaka- rító kombájnnal szecskázzák, kocsira rakják és szenázst késijének belelő. Eddig mintegy hetven vagonnal takarítottak be. Száznegyven hektárról bálázva hordják a lucernát, mintegy tizenkét vagonnal már kazalba is került. A közös gazdaság egyik tábláján talajelőkészítő gépek dolgoznak, az öt éve telepített lucerna kiszántása után silókukorica alá készítik elő a talajt. Dohányt palántáznak A háztáji területeken is szorgalmasan dolgoznak az emberek; burgonyát kapálnak, málnát, szőlőt permeteznek. A szövetkezet asszonyai a dohányt palántázzák. A palántózógépen ülve fürge ujjaikkal ültetik, majd ezt követően kézzel öntözik. A tervezett tíz hektárnak már több mint felével végeztek. Sápi Imre elmondta, hogy a tsz szocialista brigádjai segítenek a tavaszi munkák végzésében. A műit szombaton is száz brigádtag szorgoskodott a málnásban, íg-r kapálását tegnapra befejezték. Az őszibarackos ápolását, növényvédelmét befejezték, igen jó termés ígérkezik. Kézzel takarítják be a lucernát Kismarost elhagyva a Börzsönybe rejtett Szokolya felé 1 igyekezve kiskertjükben szor- goskodókat láttunk. A szokolyai Béke Tsz-ben Horváth Szabolcs főmezőgazdász elmondta, hogy ipari üzemei kel leállították és az ott dolgozók a mezőgazdaságban segítenek, főként a lucemabe- takarításban. Hetvenegy hektár pillangósuk nagyrészt gyo- mos, ezért gépi kaszálás után forgatása, petrencébe rakása kézzel történik. A piros és fekete ribiszkés- ben szintén segítenek az iparosok, így kapálását időben be tudják fejezni. Szépen fejlődik az ötven hektáron szénának vetett hybár, kiadós esőt kaptak az őszi és tavaszi vetések. Felújították a legelőket A termelőszövetkezet az Idén tért át a húshasznú szarvasmarha-tenyésztésre a HSZV 'keretében. Ezért a pé- celi tsz-től százhat növendéküszőt vásároltak és kétszáz- negyven saját tehenükkel s borjaikkal együtt legelőn tartják őket. Elkészítették az állatok nyári ^ szállását mintegy háromszázezer forint értékben és a Pest megyei Tanácstól kapott hétmillió forintos támogatásból rendbe hozták a legelőket. A fű mennyisége és minősége nagyon jó és idén már azt várják, hogy az eddigi veszteséges szarvasmar- la-tenyésztés nyereséges lesz. Horváth Szabolcs elmondta, logy sajnálatos módon «Z AGROKER-től megrendelt dllanypásztort nem kapták neg, ez nehezíti a legeltetést te így a gulyásoknak 24 órái 'oltásban kell dolgozniuk. A vácrátóti botanikus kertben igazi nagyüzem van. A község minden parkírozóhelye szűknek bizonyult az autóbuszok, gépkocsik fogadására Számos általános iskola, szocialista brigád keresi fel a kertet, hogy csodálja a pom- ’pásan virágzó növényeket az Európa-hírű gyűjteményt és felüdülést nyerjen a famatuzsálemek árnyékában. Sok száz hektárt v öntözünk Az őrbottyáni Petőfi Termelőszövetkezetben szintén nagyüzem van. Mészáros Béla, a közös gazdaság főmezőgazdásza kísért el határszemlére. A paradicsomiban szorgoskodó asszonyok, lányok pótlást végeznek, mivel a két héttel ezelőtti palántázáskor szárazság volt és így a növények egy része nem eredt meg. Az öntözés teljes intenzitással folyik. A paprika palántázása előtt hektáronként harminc milliméter, utána 20 milliméter vizet juttatnak ki a földre. A soroksári és cecei fajtából eddig harminchét hektáron került földbe h palánta. Öntözik a csalamádét, a keveréktakarmányokat, a lucernát, szamócát, ezzel téve biztonságosabbá a termelést. Nagyon jó minőségben és a tervezettnél nagyobb mennyiségben takarították be a mintegy kétszáz hektár lucernát. A tavasszal ültetett és borsóval felülvetett pillangós növény is igen szépen fejlődik. Időben végeztek a napraforgó és a kukorica vetésével, vegyszerezésével. Mészáros Béla elmondta, hogy huszonnyolc hektáron kívántak burgonyát ültetni, de a rossz vetőgumó-ellátás miatt csak kilenc hektáron került földbe a krumpli. A nyolcvanhét hektáron elvetett tavaszi árpa közepesen, a tizenkilenc hektár zab igen jól fejlődik. Már hasban van a búza kalásza, a rozs és őszi árpa pedig már sárgul. A kalászosokból nagyon jó termés ígérkezik. Jelenleg a 64 hektár szőlőt permetezik, a fürtkezdemények igen jó termést sejtetnek. Az őszibarack kétszeri tárcsázását, négyszeri permetezését elvégezték. A Corella fajtájú szamóca szüretét hétfőn kezdik. Eperből a hekt áronkén tervezett 55 mázsa helyett mintegy 85 mázsa betakarítására van kilátás, ehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy idén is öntözték a szamócát. Rajki László Veteránok Budapesten és a Fóti Gyermekvárosban Csütörtökön délelőtt a váci járás és a város tizenhét munkásmozgalmi veteránja Budapestre látogatott, ahol megtekintette a Munkásmozgalmi Múzeumot, valamint a Nagy győzelem c. kiállítást. Különösen a Tanácsköztársaság do- k amentum aj t, fotóit nézegették nagy figyelemmel, hiszen ők is'aktív részesei voltak a dicső napoknak. Ezt követően az Országház előtt tekintették meg Károlyi Mihály nemrég felavatott szobrát, majd a Fóti Gyermekvárosba utaztak, ahol Kemenessy Tivadar igazgatóhelyettes adott tájékoztatást a gyermekváros életéről és diafilmen mutatta be a több mint ezer lakó mindennapját. A veteránok találkoztak a gyermekváros úttörőivel, KISZ-eseivel, akik nagy figyelemmel hallgatták az idős forradalmárok visszaemlékezéseit, majd közösen elénekelték a „Bunkócskát”. r—i Séta a botanikus kertben A Madách Imre Művelődési Központ Dunakanyar Fotóklubjának baráti köre következő rendezvényén, május 28- ár., szerdán délután 6 órától a vácrátóti botanikus kertben tehetnek sétát az érdeklődők Vasas István színes diafelvételei segítségével. Bizalom a közös tanácsok iránt Szélesedő demokratizmus, együttes eredmények Néhány évvel ezelőtt, amikor a váci járásban először alakult két vagy több községnek közös tanácsa, sokan ellenezték a közös közigazgatást. Azzal érveltek, hogy a közös tanács legfeljebb a székhelyközségben lakóknak előnyös. A másikra úgy is kevesebbet fognak költeni. Ök majd csak huza-vona, utazgatás után tudják intézni ügyeiket. Akadtak ellenzők azokban a községekben is, ahová a tanács székhelye került, hiszen ezek általában a fejlődő- képesebb, jobban kiépült települések. Ügy gondolták,' ezután a tanácsi kiadások nagyobbik részét majd a szomszéd nyeli le. Demokratikus-e a közös tanácsok tevékenysége, vagy igazuk lett az aggályoskodók- nak? A múlt időszakban sok fórumon, a többi között a járási párt-végrehajtóbizottság ülésén foglalkoztak a kérdéssel. A járásban 10 közös tanács a’akult, 24 község tartozik igazgatásuk alá. Sokan attól féltették a testületeket, hogy éppen a testületi munka szenved majd csorbát. Lesznek megbántott emberek, esetleg nem járnak el az ülésekre, esetleg nem szólnak, nem vitatkoznak a napirendekről. Tévedtek! Statisztikák bizo- nvítják, hogy jobban „megrágják” a kérdéseket, mint egykoron, mindkét községből való tanácstagok elmondják a véleményüket. Különösen hasznos volt az a kezdeményezés, hogy a testületi üléseket felváltva, hol az egyik, hol a másik községben tartják. A közös tanácsoknál sok az új ember, hiszen a megnövekedett feladatok már szakembereket kívánnak. Gondoljunk csak az építési csoportokra, a szakigazgatási szervek munkájára. Többnyire azért így is helyi emberek látják el a feladatokat, hiszen alig akad már község, ahol ne lenne tanácsakadémiát, egyéb iskolát végzett ember. De ahol nem így van, ott is tapasztalják, hogy a szakképzett előadók gyorsabban, szakszerűbben végzik a munkát. Nem mindenütt tökéletes a közös igazgatású községek közötti közlekedés, így az előadók, a tanácsok vezetői felváltva tartanák fogadóórákat a községekben. Igaz, ez a tanácsi dolgozók munkáját teszi nehezebbé, de megkíméli az eníbereket, hogy csip-csup ügyekben is utazniuk kelljen. A tanácstörvény előírja, hogy a közös tanácsú községekben alkalmanként falugyűléseket kell tartani. Az idei falugyűlések azt bizonyítják, hogy a közös tanácsokkal szembeni aggodalmak elosztóban vannak. Közel 3 ezren vettek részt a falugyűléseken, megváltozott a hang és nagyobb az érdeklődés, a segítőkészség. A mostani falugyűléseken már nem a követelőd- zés volt a jellemző, sehol sem tapasztalták, hogy az egyik község a másik kárára kívánt volna előnyt szerezni. A 317 közérdekű javaslat többsége azzal foglalkozott, hogyan lehetne egyik, vagy másik szükséges beruházást kis anyagi ráfordítással, társadalmi munkában megoldani. Bevált tehát az új közigazgatási forma. Természetesen ez korántsem jelenti azt, hogy a közös tanácsok munkájában nincs hiba, zökkenők nélküli az ügyintézés. Sok tanácsi dolgozó most szerez gyakorlatét, kevés az ügyintéző, és például az építési csoportok nem győzik a munkát. A választóit megnövekedett bizalma, az együttes tenni- akarás biztosítéka annak, hogy a közös tanácsok a jövőben egyre jobban, eredményesebben, községeik nagyobb hasznára tevékenykednek. ÚTTÖRŐK VETÉLKEDŐJE Az Én hazám — a Kétéves munkát zárt le csütörtökön délelőtt a gödi úttörőtáborban megrendezett az „Én hazám” elnevezésű expedíciós vetélkedő járási döntője. Elek Ilona, a Járási Üttörő- élnökség elnöke köszöntötte a versenyzőket, majd — a zuhogó eső miatt — faházakban berendezett állomásokon bizonyították felkészültségüket a pajtások arról, hogy a kétéves kutatómunka eredményeként mennyire ismerték meg közvetlen környezetüket, járásukat, Pest megyét, Magyar- országot. A verseny végén Járik László, a szobi úttörőcsapat vezetője, a zsűri elnöke értékelte az őrsök teljesítményét. A szakadó eső ellenére nagyon jó hangulatban zajlott versenyt a fóti Gyermekváros Orgona őrse nyerte — jutalmuk kéthetes csillebérci táborozás. Második helyen a zebegényi Pinocchio végzett, harmadik a szadi Pillangó őrs lett. A pajtások eredményes szereplésükért társasjátékokat, sportfelszereléseket kaptak. — Ezzel nem zárult le a kutatómunka — mondta Elek Ilona —, hiszen a nyári táborokat is az expedíciós feladatok jegyében rendezzük meg, valamint ott készülnek fel a pajtások a következő évi munkára, melynek elnevezése: „Őrizzük a lángot”. R. L. Száznegyven bazsarózsa Száznegyvenjajta bazsarózsa nyílik most a vácrátóti botanikus kertben. Tavaly több mint 100 ezer látogatója volt az arborétumnak. Az idén minden bizonnyal többen látogatják meg a kertet. Az érettségi vizsgák, szünetében naponta 8—10 iskola növendékei járják a park útjait. Képzőművészed előadás A Madách Imre Művelődési Központ képzőművészeti szakkörében május 26-án, hétfőn délután 4 órai kezdettel Solymár István' tárt előadást „Modem francia képzőművészeti törekvések” címmel. Bábolna után, KOMÉP előtt Közeledik az NB III-as labdarúgó-bajnokságban is a hajrá. A Váci Híradás csapata a bajnokság előkelő 5. helyét foglalja el. Igaz, az utóbbi két mérkőzésen vereséget szenvedett a gárda, előtte azonban kilencszet nem szenvedett vereséget. A legutóbbi bábolnai mérkőzésen ’ 2:0-ra kikaptak, de nem játszottak rosszul. A mérkőzés nagyobb részében a vadak irányítottak, s tetszetős játékukkal kivívták a hazai közönség elismerését. A mérkőzés végén Gunyhó Egy „ismeretlen” Mnnkácsy-rajz margójára Munkácsy Mihály halálának 75. évfordulója alkalmából egy rajzáról szeretnénk szólni, amelyet említ ugyan az irodalom, de a rajz eddig „ismeretlen” maradt, nem reprodukálták sehol, pedig ama kevés fiatalkori munkái közé tartozik, amelyet később nem dolgozott át, tehát teljes tisztaságában azt a rajzolói tudást és felfogást tükrözi, amely e korai korszakában jellemzi a művészt. A rajz békéscsabai éveihez kötődik, élete legmegalázóbb időszakához. A Lángi asztalosnál átszenvedett keservek mellett itt kellett elszenvednie az első szerelmi csalódást is, amely épperi annak a lánynak a részéről érte, kinek anyját a szóban forgó rajz ábrázolja. Az esetet maga írta meg Emlékezéseiben, a későbbi rajzról azonban Munkácsy nem tesz említést. Szerelmi csalódás Mint gyermekifjú, bejáratos volt a békéscsabai úri családokhoz, s az első szerelmi bánatot éppen ez okozta. Titkon szerelmes volt az egyik Bartóky lányba, ám amikor mint asztalosinas az első szép tavaszi napon társaival rongyosan, piszkosan ment a Körös hídját mázolni, meglátta a nevelőnőjével sétáló kis ideálját. Feléje rohant mindenről megfeledkezve, de a lány megvető fintorral fogadta meleg köszöntését. „A szívem hevesen dobogott, az arcom piros lett. Inastársaim kiröhögtek” — írta a művész az esetről. Munkácsy aztán felszabadult, majd Szamossy mellé került, festőnek készült. 1861-ben hazament Békéscsabára. Az eltitkolt szerelem sebével eljárt a Bartóky családhoz is, nyilván a gyermekkori szerelmet nem tudta feledni, meg talán bizonyítani is akart, hogy az azóta eltelt időben mire vitte. A rajzot nem szignálta Bartóky József, egykori földművelés- ügyi államtitkár, finom novellák és tanmesék ma már elfeledett írója, művészetet kedvelő ember is volt, így írta meg édesanyja arcképének történetét: „Édesanyám arcképét Munkácsy 1861- ben rajzolta Békéscsabán. Munkácsy — akkor még Lieb Miska — igen gyakran megfordult nagyapám házánál nagybátyjával, Reök Istvánnal együtt, de talán még többször egyedül. Egyszer megkérte édesanyámat, hogy az akkori divat szerint öltözve üljön modellt, hogy arcképét megrajzolhassa. Édesanyám szívesen vállalkozott erre”. Egyszer, amikor Munkácsy Mihály, már mint világhírű művész itthon járt, szó volt arról, hogy szignáltatni kellene vele a rajzot. Az öregek azonban leszavazták ezt az indítványt, mondván, hogy először is a famíliában mindenki tudja és fogja tudni, hogy ezt a képet Munkácsy rajzolta, másodszor meg, ha a szignálást kérnék, azt gondolhatná a „Miska”, hogy el akarják adrti a képet, pedig az nem lesz eladó soha semmi áron. Nos, ebből a levélből kiderül, hogy a rajzot a művész nem. szignálta, miként azt Végvári Lajos különben kitűnő és megbízható Munkácsy-könyvében találjuk (Munkácsy Mihály élete és művei. Akadémiai Kiadó, 1958. 346. 1. Kát. 25.) A rajzon az itt megadott „Miska” jelzés nem szerepel, és nyoma sincs annak hogy szerepelt volna. A rajz később az említett levél írójához. Bartóky Józsefhez került, majd leányától Szőnyi István tulajdonába, a Szőnyi-hagyaték megvásárlása után pedig a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumba. Horváth Béla, a Szőnyi István Emlékmúzeum muzeológusa Ferenc, a bábolnai csapat edzője elmondta, hogy véleménye szerint a váci csapat a csoport egyik legképzettebb együttese. Jeszenszki István edző elégedett a fiúkkal, mert mindenki megtette a magáét, de a szerencse elpártolt a csapattól. A Híradás csapatának még öt bajnoki mérkőzése van hátra, ebből hármat hazai pályán (KOMÉP, Bauxit Bányász, Győri Dózsa), kettőt idegenben játszik (Soproni Textil, Ajka). Vasárnap a szinte már bajnoknak tekinthető KOMÉP csapatát fogadja az együttes. A múlt ősszel nehezen nyertek 1.0-ra a tatabányaiak, s ebből is következtetni lehet, hogy nagy mérkőzésre van kilátás. A KOMÉP bizonyára győzelmével kívánja tartani első helyét a Bábolna előtt, viszont a váciaknak is feltétlenül szükséges a győzelem. A szerdai edzőmérkőzésen (2.2) a Vasas Izzó már bajnoknak tekinthető együttese eben igen jól mozgott a gárda, s látszott, hogy teljes erőbedobással készül a vasárnapi mérkőzésre. Jó idő esetén nézőcsúcs várható a városi stadionban, s bizonyára a közönség is segít buzdításával a Híradásnak a 17 órakor kezdődő mérkőzésen. László Attila Szervusz, Peti! A Madách Imre Művelődéi Központ színháztermében hét főn délután fél 3-tól az Álla mi Déryné Színház vendég szerepel. Gyermekműsorána címe: Szervusz, Peti! TIT-előadás A városi ifjúsági klubban május 28-án délután 6 órától: Nem szégyen orvoshoz menni címmel TIT-előadást rendeznek.