Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-21 / 117. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A ceglédi jár XIX. ÉVFOLYAM, 117. SZÄM mJTTn Ás ás cegT^dvärosreszere 1975. MÁJUS 21., SZERDA Fiatal mesterek Sokat tettek Abony fejlesztéséért Kisiparosok küldöttválasztó közgyűlése Egy hónapig tart Készül a ceglédi ősz programja Mindenki kedvére legyen! A napokban tartott az abonyi KlOSZ-szervezet vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlést. A tanácskozáson részt vett dr. Somodi István, a nagyközségi pártbizottság titkára, Pej János, a KIOSZ megyei titkára, Tarkó Sándor tanácselnök-helyettes és Palásti László, az OTP-fiók vezetője. A múlt félév munkájáról Molnár István műszerész, a helyi csoport titkára számolt be. Elmondta: Abonyban 178 kisiparos van, közülük másodállásban és nyugdíjasként tevékenykedik negyvenhat. A lakosság ellátására irányuló javító, szolgáltató tevékenységet igyekeztek valamennyien maradéktalanul ellátni. A vezetőséghez egyetlen kisiparos ellen sem érkezett panasz. A csoport tagjai tanfolyamokon vettek részt. Politikai tájékozó ttságukat, továbbképzésüket a téli TIT-elöadások szolgálták. Részt vettek a kongresszu- ’ si versenyben és szép eredményeket értek el. Tagdíj- és adófizetési hátralékuk .nincs. Sokan, olvassák rendszeresen a Kisiparosok Lapját. A titkár bejelentette, hogy a KlOSZ-tagságot a vezetőség munkahelyén keresi fel, mű- helylátogatást tesznek. A hiányosságokról jegyzőkönyvet •készítenek, és segítenek azok felszámolásában. A hozzászólók közül C soll árt Istv'án kefekötő és Tóth István szabó a KIOSZ megalakulására emlékezett vissza. Becsületes, kitartó munkára, a politikai élet támogatására hívták fel a fiatalok figyelmét. A nagyközségi pártbizottság nevében Pásztor Pál nagyra értékelte az abonyi KIOSZ munkáját. Tarkó Sándor tanácselnök-helyettes örömmel állapította meg, hogy sok fiatal került a kisiparosok közé. Kérte, hogy a kisiparosok tegyenek meg mindent továbbbra is a lakosság igényeinek kielégítésére, majd megköszönte a község fejlesztése érdekében végzett sok társadalmi munkát. Az új vezetőség megválasztása Pej János megyei titkár elnökletével zajlott le. Az öt évre megválasztott vezetőség elnöke Rimóczi Béla villanyszerelő-mester, titkára Molnár István műszerésamester, mindketten a szakma kiváló kisiparosai. Ezután a küldöttek és a vezetőségi tagok helyetteseinek megválasztására került sor. VÁSÁROLJON A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT CEGLÉDI SZAKÜZLETEIBEN. Kérjen törzsvevő-vásárlási könyvet! MINDEN TÖRZSVEVŐNKNEK, aki december 31-ig ceglédi boltjainkban 8000 forinton felüli összegért vásárol, az összérték 2 százalékának megfelelő árú AJÁNDÉKKAL KEDVESKEDÜNK. Bármelyik boltunk vezetőjétől kérhet törzsvevő-vásárlási könyvet. Ebben igazoljuk az elvásárolt összegeket. Az ajándék bármelyik ceglédi boltunkban kiválasztható, 1976. január 2. és 20. között. PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT * Pej János Duma Albert kőművesmesternek a megyei tanács ipari osztályától „Az ipar kiváló mestere” Oklevelet, Rimóczi Béla Villanyszerelő- mestemek az országos központtól „A lakosság szolgálatában végzett kiemelkedő munkáért” oklevelet adta át. Fehér Jánosné Tavasz van, de Cegléden már az őszről beszélnek: a ceglédi ősz eseménysorozatáról, melyre ismét sor kerül ebben az évben. A városi tanács egyik hivatali subájában a napokban tanácskozást tartottak arról, hogy milyen programokat állítsanak össze, amelyekkel a város hírét-nevét, hagyományát öregbíthetnék és emlékezetes rendezvények, ünnepségek, kiállítások, bemutatók sorát kínálhatnák a részvevőknek. Mint megnyitójában Győré Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője elmondta, több mint ötven levelet küldtek munkahelyek, vállalatok, gyárak, termelőszövetkezetek vezetőihez, intézmények igazgatóihoz, segítségüket, javaslataikat kérték. Sokan telefonon jelentkeztek, máris javaslattal, tanáccsal szolgáltak. A várható költségek felét a helyi és a megyei tanács állja, a többiben az intézmények tudnak segítséget adni, főként saját programjaik Felújított emlékművek anyagi részének önálló intézésével. Az eddig beérkezett javaslatokat Paskó Istvánná közművelődési felügyelő ismertette a tanácskozókkal. Azt tervezik, hogy az eddigieknél rövldebb időszak — egy hónap — alatt széles tömegeket megmozgató programot állítanak össze. Tervezik a helyi üzemek termékbemutatóit, melyeket vásárral kötnének egybe. Élelmiszerkészítéssel, árusítással foglalkozó intézmények javasolták ezt, s szóltak arról is, hogy mi mindent tudnának a nagy- közönségnek bemutatni. Szó került arról, hogy az egészséges táplálkozásról bemutatóval egybekötött tanácskozást tarthatnának. Az ÁFÉSZ lak- berendezési bemutatóra, a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyára divatbemutatóra és vásárra, tett javaslatot. A ceglédi kórház orvoskonferencia szervezését tervezte a ceglédi ősz idejére, a Kertészeti Kutató Intézet szintén országos tanácskozást tart. A könyvtár szakmai napra, a művelődési intézmények ifjúsági klubvezetők találkozójára tettek javaslatot, öntevékeny művészeti csoportok bemutatójára, zenés irodalmi estre szintén sor kerül. A Kossuth Művelődési Központ a budapesti Thália Színházat szeretné meghívni, hogy mutassa be Cegléden László Ben- csik Sándor: Történelem alulnézetben című könyvének színpadi változatát. Az előadás alkalmat adhatna arra, hogy a szocialista brigádok találkozhassanak a mű írójával is. Operaelőadás, hangverseny, a fegyveres erők napján a Néphadsereg Művészegyüttese vendégszereplése szintén várható a ceglédi őszön. A Kossuth Múzeumban kiállítás nyílik a ceglédi származású fiatal művész, Dohnál Tibor munkáiból. A múzeum a ceglédi ősz jegyében tervezi az októberi múzeumi hónap megszervezését. A tanácskozók megállapodtak, május végére írásban rögzítik a várható programokat, hogy a műsortervet elkészíthessék és időben megjelenhessen az 1975-i ceglédi ősz műsorfüzete. Labdarúgás Tartalékok első veresége A budapesti kerületi bajnokságban szereplő Ceglédi VSE labdarúgó tartalékcsapata a legutóbbi fordulóban rangadót vívott, s vereséget szenvedett, igy a gárda előnye a Gránit SC-vel szemben három pontról egyre csökkent. Ugyanakkor a CVSE ifjúsági együttese döntetlent ért el. Gránit—Ceglédi VSE „B" 2:1 (1:1) CVSE: Fekete — Paskó, Kiss, Klein, Káplár (Vígh II.), Lest! — Bozsó, Vígh I., Gál, Hörömpő, Károly. A hazaiak mindkét góljukat büntetőből szerezték. Göllövő: Gál. Jók: Károly, Klein, Gál. Az ifjúsági bajnokságban: Pénzügyőrök—Ceglédi VSE 2:2 A nagy szélben játszott találkozón a ceglédiek kiegyenlítő góljuk után, a hajrában három további gólt is lőhettek volna, de a jó helyzetek sorra kimaradtak. Góllövő: Ecser (2). Jók: Hajdú, Zsilka, Ecser, Ágai. VÍZILABDA Második vereség idegenben Pécsi USC—Ceglédi VSE 9:5 (2:1, 2:1, 2:1, 3:2) A ceglédi Szabadság téren álló szovjet hősi emlékműveket nemrég tatarozták. A győzelem napján már felújítva fogadták a koszorúkat. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Pécs, fedett uszoda. Vezette: Csordás F. Cegléd: Sárközi, Soós, Pálinkás, Beck I., Papp, Komáromi, Ungvári. Csere: Pákozdi. Edző: Paál Attila. Góllövők: Beck I. (2), Ungvári (2), Soós (1). Javuló formában, nagy küzdelemben maradt alul Pécsett a ceglédi csapat. Isimét bebizonyosodott, hogy mit jelent egy város vízilabda sportjának a fedett uszoda. A ceglédi fiúk lényegesen jobban játszottak, mint a múlt héten. Sokat úsztak, mozogtak, rengeteg helyzetet dolgoztak ki, de, sajnos, csak ötöt tuditak értékesíteni. A pécsi együttes megérdemelte a négygólos győzőimet. Beck Mihály Pásztor a juhászbrigádból Munkahelye: a széles határ Könyv, rádió kerül a tarisznyába A juhász nyáját, a nap meleg sugarait terelgeti a zöldellő határban. Meg is volna a két „őrző” egymással szépen, csak sugárfalkája ne lenne oly tüzes a fent haladónak. Egy xkis hűvös, ha volna közelben, meghúzódnék most ott Vincze, Imre, a ceglédi tangazdaság kecs- késcsárdai körzetének juhásza. Segédjének, Böjti kutyának a legjobb a sora pillanatnyilag: jól látta el az imént feladatát, engedélyt kapott, hogy leheveredhessen gazdája árnyékába. — 1200 birkáról gondoskodom. Kint a mezőn hétszázról, az anyák és a kisbárá- nyok, míg legeltetem a falkát, bírják az eleségen, amit kihajtás előtt készítek oda nekik. Bárányok, exportra — ősi foglalkozás a családban a juhászkodás? — A nagyapámról biztosan tudom, hogy juhász volt. Sokat mesélt gyerekkoromban a tószegi határban szerzett élményeiről, a bojtárokról, akikkel versenyben gyártotta a tréfát, miközben a gróf nyáját őrizték. Apámhoz, akinek a tiszakécskei és a jászkarajenői legelők adtak megélhetést, kiskoromtól kijártam testvéreimmel. Pista öcsém és jómagam széles mosollyal adtuk hírül édesanyánknak, hány kisbárány született aznap, mennyit kap majd apánk, ha legközelebb fizet a gazda. Kedvet kaptunk a mezei élethez. — Egyéni juhászként kezdődött felnőtt életem Jász- karajenőn. Segítőm, mert fejtünk, túrót és sajtot is készítettünk, a feleségem volt. A tagosításkor a tsz-ben folytattam a pásztorkodást. Tizenhárom éve költöztünk Törteire, azóta dolgozom a ceglédi gazdaságban. Egy személyben „ura” harmadik éve vagyok a több mint másfél ezer hektáros legelőnek. Évente mintegy kétezer exportbárány kerül ki a kezem alól. A nagyobb felelősség magasabb fizetéssel jár, szerencsére nem gond, hová tegyük a forintokat: Imre fiunk műszaki főiskolás Vácott, Ilona a nagykőrösi gimnázium óvónőképző tagozatán tanul. A lakásunkba még villany kell, televízió, háztartási gépek. Könyvek és levelek — Mivel üti agyon az időt legeltetés közben? — Furulyám nincs — nyúl vállra akasztós táskájába. Pattogós muzsika kél nyomban, Szokol rádió szolgáltatja. — így mulatók én —kacsint a juhász., — Sajt, túró — azt sem talál a tarisznyámban. Újságpapírba csomagolt könyv kerül elő az ebédre- uzsonnára eltett elemózsia mellől: Zsukov Gondolatoké» visszaemlékezések című kötete. — Ifjúkoromban, bár megkedveltem a juhászéletet, s azóla is szeretem, örömmel léptem volna feljebb a tudomány lépcsőin. Hogy arra lehetőség nem volt, hát nem volt. A történelem a kedvencem, ma is élményadóim egyike. Újságból, rádióból, ha értesülök jó könyvekről, fölírom egy lapra a címüket, s a feleségem, vagy ismerőseim közűi valaki elhozza nekem a könyvtárból. Most is van néhány, amit szeretnék megkapni. A fiam, lányom leveleit is ki szoktam hozni, napközben többször is előkapom őket; ml történt körülöttük, hazajönnek-e, mire van szükségük. Nem elég azt egyszer elolvasni! — Egykor könyv és rádió helyett gondoktól volt súlyos a táskám. A munka, amit végzek, nem változott sokat, szívósságot kívánt régen is, ma is. Megbecsülés, jólét szempontjából viszont jóval előbbre tartunk, mint a múlt rendszerben. Tágja vagyok a gazdaság juhászokból álló szocialista brigádjának. Csak az a kár, hogy a munkaidő miatt (hajnaltól este 7—8 óráig is eltart nyáridőben) ritkán találkozom társaimmal. Színes szőttes, gondolatból — Igaz, hogy bot nélkül nem juhász a juhász? — Nem bizony! Munkaeszközzé kampója teszi. Ha a szélen haladó birkák egyike- másika kószálásra kap kedvet, a kampóval meg lehet fékezni. Ügy van megcsava- rintva a kampóvég, hogy átérje az állat lábát, de benne se szoruljon. Nyíráskor is nagy szolgálatot tesz a bot. De az sem lényegtelen, hogy remek pihenőalikalmatosság ez. Rátámaszkodva még a gondolataim is színesebbre szövődnek. Házaséletünk eddigi éveiből, a gyerekek sikereiből szövöm-fonom a legszebbeket. Olykor a jövőbe is elkalandozom. Elképzelem például, hogy a fiam, ha majd saját autója lesz, elvisz egyszer Apajpusztára, meg a Hortobágyra. Természetesen az unokák is velünk jönnek... ötvenéves vagyok, remélem, még megérem ... Győri Mária
