Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-21 / 117. szám

2 </fíiha> 1975. MÁJUS 21., SZERDA Közlemény a Groraiko—Kissinger találkozóról FÓKUSZ A portugál forradalom kulcsa HA EDDIG VALAKINEK netán kétsége lett volna arról, milyen kulcsszerepet tölt be az új Portugália profiljának ki­alakításában a fegyveres erők mozgalma, az MFA, most újra bizonyságot szerezhetett erről. A szervezet ugyanis megtar­totta közgyűlését a portugál fővárosban és — bár volta­képpen csak a napirend né­hány kulcstémája vált isme­retessé, a részletek taglalása nélkül — szinte az egész vi­lágsajtó rendkívüli jelentősé­gűnek véli mindazt, ami ezen a közgyűlésen elhangzott. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség lisszaboni tudósítója úgy értesült, hogy a tanácsko­záson megerősítették azt az el­vű döntést, amely szerint „a mozgalom tovább erősíti kap­csolatait mindazokkal a szer­vezetekkel, amelyek biztosít­ják a lakosság részvételét a forradalmi folyamatban”. Nyilvánvalóan ennek; a mi­kéntje az ország jövőjének egyik kulcskérdése. Egyelőre csak az tűnik biztosnak — és ezt egyes nyugati kommentá­torok nem titkolt riadalommal veszik tudomásul —, hogy az MFA nem hajlandó a polgári demokrácia struktúrája alap­ján berendezni Portugália köz­életét és kormányzatát, hanem egy közvetlenebb, népibb de­mokrácia kialakításának útját- módját keresi. Az ezzel kapcsolatos nyuga­ti reagálásnak sajátos módját választotta Genscher, az NSZK külügyminisztere, amikor por­tugál kollégáját, Antunest fo­gadva kijelentette, mennyire elégedett a portugál választá­sok eredményével, vagyis nyilvánvalóan a szociáldemok­rata párt eredményeivel... A KIJELENTÉS olyan pil­lanatban hangzott el, amikor egyre nyilvánvalóbb, hogy Ma­rio Soares pártja igyekszik akadályozni a forradalmi fo­lyamatot. Erre figyelmeztetett Cunhal, a KP főtitkára Vila Franca de Xirában, amikor kijelentette: a szociáldemokra­ta párt magatartása a jelenle­gi koalíciós struktúra felboru­lásával fenyeget. AZ MFA-KÖZGYÜLÉS rhá- sik legfontosabb témája An­gola volt. A mozgalom vezetői hangsúlyozták, hogy az ottani fejlemények szorosan össze­függnek a hazai problémákkal és lehetőségekkel. Máris szá­mos jele van annak, hogy An­golában és más, minapi gyar­matokon olyan ellenforradal­mi szervezkedés folyik, amely­nek nem szándéka megállni egy-egy gyarmat határain ... HA FIGYELEMBE VESZ- SZÜK, hogy magában az anya­országban is újabb összeeskü­vést lepleztek le, megállapít­hatjuk: az MFA közgyűlése minden szempontból nehéz időszakban ült össze. KEDDEN DÉLELŐTT Bécs- ből négynapos hivatalos lá­togatásra Lengyelországba ér­kezett dr. Rudolf Kirchschlä­ger osztrák szövetségi elnök és felesége. AZ ÁPRILISI véres in­cidensek után alig egy hó­nappal, kedden hajnalban is­mét ellenségeskedés robbant ki Bejrútban a jobboldali fa- langista párt milicistái és palesztin gerillák között. (Folytatás az 1. oldalról) Értesülések szerint a két külügyminiszter a közeljövő­ben ismét tanácskozásra ül össze. Megfigyelők úgy vélik, hogy az újabb szovjet—ame­rikai külügyminiszteri talál­kozó megelőzi a genfi békeér­tekezlet újabb összehívását. Mint ismeretes, a Szovjetunió azt a nézetet képviseli, hogy a közel-keleti kérdést békés úton, a genfi békeértekezlet felújításával kell rendezni, de a tanácskozást alaposan elő kell készíteni. Az újabb kül­ügyminiszteri megbeszélés va­Egynapos „villámlátogatás­ra” kedden a nyugatnémet fő­városba érkezett Henry Kissin­ger amerikai külügyminiszter. Az amerikai vendég nyugat­német házigazdáját, Hans- Dietrich Genscher szövetségi külügyminisztert „munkava­csora” keretében tájékoztatja azokról a megbeszélésekről. mely eket Bécsiben tartott Gromiko szovjet külügymi­niszterrel. Ma Kissinger talákozik Hel­mut Schmidt kancellárral is, majd Genscher kíséretében Nyugat-Berlinbe repül, ahol beszédet tart a városi parla­ment képviselői előtt. Bonni vélemények szerint az amerikai—nyugatnémet meg­beszélések fő célja a NATO brüsszeli csúcstalálkozójának előkészítése. Mint Schlesinger amerikai hadügyminiszter leg­újabb nyilatkozata is valószí­nűsíti, Washington ismét ka­cérkodik az erőpolitikával és ehhez meg akarja szerezni a nyugat-európai szövetségesek odaadó, kritikátlan hűségét és támogatását. lószínűleg fezt a célt szolgálja, felhívják a figyelmet arra is, hogy a közeljövőben az ame­rikai fél éppen a közel-keleti kérdést illetően jelentős tár­gyalások előtt alL Ford ame­rikai elnök június első két napján Salzburgban Szadat egyiptomi elnökkel folytat eszmecserét, majd Washing­tonban Rabin izraeli minisz- i terelnökkel tárgyal. A két külügyminiszter szí­vélyesen vált el egymástól. Kissinger a tervezettnél fél órával később indult a Bécs melletti schwechati repülő­térről Bonnba. Genscher beszámol Kissin- gernek azokról a megbeszélé­sekről, amelyeket hétfőn és kedden tartott Meló Antunes portugál külügyminiszterrel. Napirenden szerepel még a kö­zel-keleti helyzet, a görög—tö­rök viszony alakulása és a nemzetközi energiaértekezlet előkészítésének felújítása. A keddi nyugatnémet lapok közül a bonni General-Anzei­ger a brüsszeli NATO-csúcstól azt reméli, hogy a „délkelet­ázsiai lélektani sokk” elülte után Nyugat-Európ.ában az Egyesült Államok visszaszerzi szövetségesei bizalmát. A Neue Ruhr-Zeitung ebben az összefüggésben perbe száll a harcias amerikai megnyilat­kozásokkal. „Egyetlen világha­talom sem engedheti meg ma­gának büntetlenül, hógy a ha­tározatlanság benyomását kelt­se. De ugyanilyen kevéssé is­mételheti meg állandóan a ré­gi hibákat. Schlesinger izom­mutogatása tehát hosszú távon veszélyes játék, ha nem egé­szíti ki egy új politikai kijó­zanodás. ' Gromiko szovjet külügymi­niszter egy napra még Bécs- ben marad. Hír szerint szerdán délelőtt látogatást tesz Bruno Kreisky osztrák kormányfőnél és eszmecserét folytat vele. Az esti órákban a Gromiko —Kissinger találkozóról közzé­tett közlemény utalt arra, hogy a két külügyminiszter korábbi megállapodásnak meg­felelően tartotta meg hétfőn és kedden eszmecseréjét az oszt­rák fővárosban. Kifejezésre juttatták, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatok további fejlesztését és javítását mind­két nép és a béke erősítése ér­dekében fontosnak tartják. Véleménycserét folytattak bi- lateriális kérdések közül töb­bek között a hadászati táma­dófegyverek további korlátozá­sáról. ezenkívül tárgyaltak a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előreha­ladásáról és annak gyors befe­jezéséről, a közel-keleti hely­zet igazságos és tartós békés rendezéséről, ezzel összefüg­gésben a genfi békeértekezlet felújításáról és más időszerű kérdésekről. A tárgyalásokat konstruktív szellem jellemezte és a megbeszélések mindkét fél szerint hasznosak voltak. PÁRIZS Téma: a mezőgazdaság Kedden a párizsi Luxem- foourg-palotában megnyílt az európai tőkésországok kommu­nista pártjainak konferenciája, amelynek témája a mezőgaz­daság. A konferencia célja: javaslatok kidolgozása a pa­rasztság helyzetének megjaví­tására, a közös cselekvések összehangolása e téren. A ta­lálkozót az európai tőkésorszá­gok kommunista pártjai képvi­selőinek 1974 januárjában Brüsszelben elfogadott határo­zatai alapján tartják. NATO-rengés — csúcs előtt Nem évforduló és jubi­leum — hanem a politikai gyengülés és válság rezgései keltették azt a diplomáciai mozgást, amely május 29-én és 30-án a brüsszeli NATO- csúcsértekezletben éri majd el tetőpontját. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetére és magatartásá­ra eleve rányomta bélyegét az, hogy 1949-ben, a hideg­háború kiéleződésének sza­kaszában hozták létre, mint a Szovjetunió és a szocialista országok elleni közvetlen ag­resszió eszközét. A szocialista országok több mint öt esztendőn keresztül figyelték a NATO szervezé­sét, s mind katonapolitikai, mind diplomáciai szempont­ból rendkívüli mértéktar­tást tanúsítottak. Csak mi­után a potsdami egyezmé­nyek megsértésével Nyugat- Németországot felvették . a NATO-ba, 1955. május 14-én született meg a Varsói Szer­ződés. Már az időpont is de­monstrálja, hogy ez a kato­nai-politikai szövetség vá­lasz volt az imperializmus agresszív terveire. Mint a Varsói Szerződés huszadik évfordulóján tartott nemzet­közi megemlékezések hang­súlyozzák: ameddig a NATO fennáll és más imperialista tömbök léteznek — addig szükség van a Varsói Szerző­dés szervezetére. , A nagy kérdés i975 ta­vaszán tehát az: milyen ál­lapotban van maga a NATO? Kétségtelen, hogy az impe­rializmusnak ez a legerősebb és legszorosabban megszer­vezett katonai blokkja sem kerülhette el a nemzetközi erőviszonyok általános fej­lődésének hatását. Nos, a NATO déli szárnya a nyílt és akut válság állapotában van — északi szárnya pedig bizo­nyos tartózkodást tanúsít az amerikai katonai követelé­sekkel szemben. Északon a két, skandináv NATO-tagál- lam, Norvégia és Dánia egész­séges józansággal mindig kor­látokat szabott az amerikai támaszpont-politikának. Az utóbbi évtizedben pedig ezek az országok egyre nehezeb­ben viselték el Washington­nak a görög és portugál fa­siszta rezsimmel fenntartott NATO-kapcsolatait. A két északi ország tartózkodása nem okozott ugyan nyílt vál­ságot a NATO-ban, politi­kai és morális fenntartásaik kétségkívül jelentettek bizo­nyos akadályozó tényezőt az amerikai politika számára. (Például abban, hoav Spanyol- országot már korábban köze­lítse a NATO szervezetéhez.) Az igazi krízist a nato­politika számára a szerződés déli szárnyán lezajló válság­sorozat jelentette és jelenti ma is. Ez a következő fő esemé­nyekben öltött testet: 1. A cip­rust események miatt Görög­ország kivonult a NATO kato­nai szervezetéből, 2. Törökor­szág bennmaradt ugyan a ka­tonai szervezetben, kapcsola­tai azonban feltételessé vál­tak. Hiszen, ha Washington olyan lépéseket tenne a NATO érdekében, amelyek Görögor­szágot kielégítenék, akkor Tö­rökország elszakadása válik reális fenyegetéssé. 3. Olaszor­szágban két esztendeje egyre mélyül a második világháború után kialakult, lényegében a kereszténydemokrata párt ha­talmi monopóliumán alapuló rezsim válsága. Ennek követ­keztében Olaszország sem szá­mít többé katonailag biztos szövetségesnek a NATO szem­pontjából. 4. Portugália, a déli szárny legnyugatibb tagja rendkívül haladó, sőt demok­ratikus-szocialista jellegű for­radalmi folyamaton megy ke­resztül, s ez megkérdőjelezi CONN Kissinger „ villámlátogatása’' Laoszi kormánynyilatkozat A VNA-hírügynökség Vien­tiane! tudósítója szerint a la­oszi ideiglenes nemzeti egy­ségkormány 1975. május 17-én nyilatkozatot tett közzé. Eb­ben megállapította: „A vientianei megállapodás és a csatolt jegyzőkönyv alá­írása óta változatlanul béke és nemzeti egyetértés van a Laoszi Királyságban. A meg­állapodás és a jegyzőkönyv végrehajtása fokozatosan fo­lyik. Az ideiglenes nemzeti egységkormány, és az orszá­gos politikai konzultatív ta­nács teljesíti feladatait, ám az utóbbi időben a kormány és a nemzeti hadsereg bizo­nyos számú személyisége le­mondott.” E személyek kül­földre menekültek, nagy mennyiségű állami tulajdont vittelc magukkal, olyan híre­ket terjesztettek, amelyekkel a vientianei lakosság köré­ben elhintettéle a nyugtalan­ság és a félelem magvát. Né­hány személy velük együtt menekült el külföldre, így Thaiföldre. Tekintettel e helyzetre, a laoszi ideiglenes nemzeti egy­ségkormány kijelenti: O a laoszi ideiglenes nem­zeti egységkormány meg­erősíti, hogy a tartós béke védelmének, a nemzeti egyet­értés biztosításának egyet­len helyes útja a vientianei megállapodás és a csatolt jegyzőkönyv, továbbá a tizen­nyolc pontos politikai prog­ram végrehajtása, valamint a laoszi nép szabadságjogai­ra vonatkozó rendeletek ki­bocsátásának folytatása. Ezek alkotják a laoszi külpolitika végrehajtásának alapját; a laoszi ideiglenes nem­zeti egységkormány meg­állapítja, hogy a laoszi békét és nemzeti egyetértést aka­dályozó reakciósok megbé­lyegzésére és eltávolítására irányuló harcos mozgalom igazságos. Ezért igyekezni fog az e harcos megmozdulások törvényes követelményeinek megfelelő intézkedéseket ten­ni; © azokat, akik elmenekül­tek, illetve ideiglenesen külföldre menekülnek, a lao­szi ideiglenes nemzeti egy­ségkormány felszólítja, hogy a lehető legrövidebb időn belül térjenek vissza ottho­nukba és folytassák rendes munkájukat. A demokrati­kus szabadságjogokról szóló törvény rendelkezéseinek meg­felelően biztosítják és tiszte­letben tartják az összes lao­sziak illetve a Laoszi Ki­rályságban élő külföldiek ál­tal folytatott törvényes fog­lalkozásokat és szakmákat; O a népellenes bűncselek­mények elkövetése miatt külföldre menekülők bűn- cselekményei nem évülhetnek el. Am, ha megbánást mu­tatnak, s a kormány és a nép előtt elismerik, hogy hi­bát követtek el, akkor a lao­szi ideiglenes nemzeti egy­ségkormány és a nép türel­met fog tanúsítani irányuk­ban, s továbbra is megen­gedi nekik, hogy hazatelepü­lésük után éljenek állam- polgári jogukkal. Azokkal szemben, akik a meghatáro­zott időn belül nem hajlan­dók visszatérni országukba, a kormány az érvényben le­vő törvényeket fogja alkal­mazni ; a laoszi ideiglenes nem­zeti egységkormány ösz- szes külföldi nagykövetségei­nek megtiltották, hogy befo­gadják és védelemben része­sítsék e személyeket. A lao­szi ideiglenes nemzeti egy­ségkormány egyidejűleg fel­kéri a szomszédos országok kormányait, hogy a félreér­tések és a végzetes következ­mények elkerülése végett — amelyek megronthatják a La­osz és a szóban forgó orszá­gok között fennálló jó kap­csolatokat —, ne adjanak politikai menedékjogot e sze­mélyeknek. az Egyesült Államok számára rendkívül fontos Azori-szige- tek támaszpontjainak stabilitá­sát. 5. A felsorolt válsággócok nem szigetelhetek el egymás­tól, hanem egymásra is hat­nak, egymást erősítik. Magától értetődően az ame­rikai politika minden erővel arra törekszik, hogy a NATO bomlási folyamatát megállítsa és váratlan eseményekre fel­készülve új alternatívákat dol­gozzon ki. A május végi NATO-érte- kezlet küszöbén az új megol­dások keresése elsősorban két területen figyelhető meg. Az első: Franciaország álláspont­jának fokozatos csúszása az at­lanti pozíciók felé. Emlékeze­tes, hogy annak idején De Gaulle tábornok Franciaor­szága kilépett a NATO kato­nai szervezetéből s voltakép­pen így került a blokk székhe­lye Brüsszelbe. Az olajválság és a nyugati tőkésvilág egyéb gazdasági problémái alkalmát adtak Washingtonnak arra, hogy hatásos nyomást gyako­roljon az új francia rezsimre. Ezért — ha a NATO katonai szervezetébe 'való formális visszatérésre nem is kerül sor — Franciaország mindenesetre aktívabb és lojálisabb atlan­ti politikát fog folytatni, mint az elmúlt évtizedben. A másik, egyelőre homályos kísérlet Spanyolországgal kap­csolatos, ahol a következő he­tekben kell ismét- meghosz- szabbítani az 1953 óta fenn­álló kétoldalú spanyol—ameri­kai katonai szerződést. Az amerikaiak célkitűzése az, hogy megszabják a meghosz- szabbítás feltételeit, s olyan, helyzetet teremtsenek, ami egy későbbi időpontban Spanyol- ország NATO-tagságához ve­zethet. Ezzel kettős céljuk van.. Először: támogatni olyan. Franco utáni rezsim létrejöt­tét. amely társadalmilag kon­zervatív és így szövetségese lehet Washingtonnak. Másod­szor: elszigetelni a NATO pil­lanatnyilag leghaladóbb és ezért Washington szempontjá­ból legveszélyesebb tagálla­mát, Portugáliát. Mint látható, rendkívül ne­héz és bonyolult feladatok állnak a Brüsszelbe készülő NATO-főnökök előtt. Nyilván­való, hogy a kétnapos, brüsz- szeli csúcs ezeket nem oldhat­ja meg, legfeljebb ünnepélye­sen kinyilváníthatja a „szövet- ségesi hűséget”. A küzdelem eredménye — mint eddig — ezúttal is az európai és nemzetközi erővi­szonyok valóságos alakulásá­nak függvénye. Itt pedig vál­tozatlanul hatnak azok a tár­sadalmi, politikai és gazdasági áramlatok, amelyek a NATO jelenlegi válságát előidézték.-i -e TAVASZI BNV IS A BERUHÁZÁSI JAVAK SZAKVÁSÁRA MÁJUS 21-TOL 29-IG A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN X., ALBERTIRSAI ÜT 10. NYITVA: 10-TÖl 18 ÓRÁIG. ............................ A nyitás napján és a szakmai napokon: 21-én, 22-én, 23-án, 26-ón, 27-én es 28-an a nagyközönség reszere 14-tol 18 óráig. 33%-OS VASÚTI UTAZÁSI KEDVEZMÉNYI # Rendezi a: RM30<FO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom