Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-16 / 113. szám

\ 1975. MÁJUS 16., PÉNTEK 3 Egyhangú szavazással Gödöllőn Cservenka Ferencnét, Cegléden Kárpáti Ferencet jelölték képviselőnek Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága üléséről A negyedik naphoz érkeztek tegnap az országgyű- ^ lési képviselői jelölőgyűlések. Pest megyében az ün­nepélyes külsőségek között és légkörben lefolyt ta- ^ nácsfcozásokon eddig mindenütt elfogadták a Hazafias ^ Népfront jelöltjét. Csütörtökön a megyében 12 jelölő­id gyűlésit tartottak. A párt céltudatos poll Amikor négy évvel ezelőtt a 4. választókerület állam­polgárai, a gödöllőiek először jelölték képviselőjüknek Cser­venka Ferencnét, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a megyei pártbizottság első tit­kárát, a bizalom a politikus­nak, a megyei vezetőnek szólt. Tegnap ismét Cservenka Fe­rencnét szavazták meg képvi­selőjelöltjüknek a gödöllőiek. Amikor a jelölőgyűlésen ezt a döntésüket indokolták, a fen­tiekhez hozzátették: a képvi­selő a négy év alatt kiérde­melte az újabb bizalmat. Hivatalos, a törvényes elő­írásoknak mindenben megfe­lelő, mégis adott légkörű volt a tegnapi jelölőgyűlés a Ganz Műszer Művek Áram­mérőgyárában. Olyan volt, mint amikor az egymás mel­lett dolgozó munkatársak vi­tatják meg közös dolgaikat. A jelölőgyűlésen részt vett Plu­tzer Miklós, az MSZMP városi bizottságának első titkára és dr. Dunajszky András, a Ganz Műszer Művek vezérigazgató­ja is. Németh Alajosnak, a Hazafias Népfront városi tit­kárának bevezető szavai után Benedek János, a városi ta­nács elnöke mondott beszédet A jelenlevők, mintegy félezer választópolgár — az Áram- mérőgyár és a többi gödöllői üzem műszakból érkezett vagy majd éppen műszakba induló munkása, az intézmények, szövetkezetek képviselői — egyetértő helyeslésével talál­kozott az a megállapítása, hogy Gödöllő soha még ilyen dinamikus fejlődésen nem ment keresztül, mint az utób­bi négy esztendőben. Nem listát, nem leltárt mondott Benedek János, csu­pán csak felidézte mindazokat Képviselőnek lenni: a Az ÉVIG ceglédi Kisgép­gyárában a máskor oly szi­gorú portás tegnap délután invitáló, kedves szóval tárta szélesre az ajtókat az érke­zők előtt. A 7. választóke­rület jelölőgyülésén mintegy félezren hallgatták a Kisgép- gyár főkönyvelőjének. Túri Józsefnek üdvözlő szavait. A jelölőgyűlésen részt vett Ara­tó András, az MSZMP Pest megyei bizottságának titká­ra. Gyigor József a városi párt- bizottság első titkára beszé­dében vázolta azt a nagy­arányú fejlődést, amely az utóbbi években Cegléden vég­bement. A városi pártbizottság első titkára ezután a. Hazafias Népfront nevében javasolta, hogy az elkövetkező öt évre Kárpáti Ferenc vezérőrna­gyot jelöljék országgyűlési képviselőnek. Kárpáti Ferenc tagja az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának, a ma­gyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes. Az előző ciklusban a szobi választó- kerület állampolgárait kép­viselte a Parlamentben. Gyigor József aláhúzta: bár nagy ez a megye, olyannyi­ra azonban mégsem, hogy ne lenne ismert: Kárpáti Ferenc választóit jól képviselte a Parlamentben, segítőkészsé­géről, a terület ügyeinek tá­mogatásáról, közéleti aktivi­tásáról elismeréssel szóltak és szólnak volt kerületében. Tudja: a képviselőség a dol­gozó nép szolgálata. A javaslattevő szavait egé­szítette ki Farkas László, a Ceglédi Állami Tangazdaság csemői kerületének dolgozója. — Immáron 25 éve ismerem Kárpáti Ferencet — mondotta —, aki a fiatal szocialista ál­lam hadseregében jelentős munkát végzett. Nagy türe­lemmel, következetes szigorral nevelte a rendszerhez hű ka­tonatiszteket A gyűlés részvevői egy­hangúlag jelölték képviselő­nek Kárpáti Ferencet. Ugyancsak egyhangúlag je­lölték a másik, a Kossuth Mű­ikája segíti a munkát az eredményeket, amelyeknek a jelenlevők és a gödöllőiek nap mint nap érzékelői, élve­zői. Arra is csupán emlékez­tetett, hogy az idén például felépül még három százsze­mélyes óvoda, egy nyolc tan­termes iskola és megnyílik az öregek napközi otthona. Hangsúlyozta viszont — s mint a hozzászólások igazol­ták — joggal, hogy Gödöllőn a legfigyelemreméltóbb ered­mények között elsőként azt az összefogást kell említeni, amely a vállalatok, az intéz­mények, a lakosság körében egyre szélesebb körben meg­nyilvánul és kiteljesedik. Sok szó esett a jövőről, a tervekről, a további fejlődés igényéről, a hogyan-t azon­ban talán legpontosabban Fe­dor Istvánná, az Árammérő- gyár dolgozója fogalmazta meg: Eredményeink mind­annyiunkat köteleznek. Fele­lősségteljes munka vár a je­löltre és — mindnyájunkra. Benedek Jánosnak a képvi­selőjelölt személyére tett ja­vaslatára spontán kitörő taps, majd egyhangú igen volt a válasz. Cservenka Ferencné meg­köszönte a jelölést. — Ha sikerült az elmúlt négy évben megfelelni a bi­zalomnak — mondotta —, az elsősorban annak köszönhető, hogy a párt nagyon egyértel­mű, céltudatos, határozott po­litikát folytatott, s ez meg­könnyíti a képviselő munká­ját. Ez a munka szorosan ösz- szefüggött a helyben dolgozó emberek, az üzemek, a gyárak munkásai, vezetői, a város la­kossága és vezetői erőfeszí­téseivel, mindazokéval, alak cselekedtek azért, hogy Gö­döllő tovább fejlődjön. dolgozó nép szolgálata velődési Központban megtar­tott jelölőgyűlésen is, ahol a népfront javaslatát dr. Sza­badfalvi András, a ceglédi kórház igazgató főorvosa ter­jesztette elő. S mintha csak az előző jelölőgyűlésre válaszolt volna ez a késő délutáni: részt vett azon Humela Mi­hály vezetésével a szobi nagy­községi pártbizottság három­tagú küldöttsége is. Elmondot­ták: tanúsíthatják, hogy a szo­bi választókerület állampolgá­rai elégedettek voltak Kárpáti Ferenc tevékenységével, őszin­te szívvel javasolhatják je­löltnek a tábornokot ők is. Mindkét jelölőgyűlésen szót kért Kárpáti Ferenc megkö­szönve azt a bizalmat, amely- lyel a nagymúltú alföldi város lakói megtisztelték. Jelölőgyűlésekre került sor a megye több más területén is. VERESEGYHÁZ A 2. választókerületben Ve- resegyházon, a művelődési házban tartották meg a jelölő­gyűlést, amelyen részt vett Nagy Sándomé, az MSZMP Pest megyei bizottságának munkatársa. Pásztor Béla, a nagyközségi tanács elnöke, a Hazafias Népfront nevében képviselőjelöltnek dr. Cselőtei László kertészmérnököt, a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tanszékvezető tanárát ja­vasolta. Az indítvánnyal a je­lölőgyűlés egyetértett. NYÁRSAPÁT A 8. választókerület Nyárs­apáton, a művelődési házban megtartott jelölőgyűlésén részt vett Budai János, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa. A képviselőjelölt­re Detrei Sándor, a Hazafias Népfront ceglédi járási elnöke tett javaslatot. A képviselője­lölt Tóth Attiláné kertész­technikus, az albertirsai Di­mitrov Termelőszövetkezet kertészeti brigádvezetője lett. MONOR A 11. választókerület mono- ri jelölőgyűlésén megjelenít Furulyás János, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bi­zottságának és az Országos Választási Elnökségnek a tag­ja, a valkói Egyesült Zöldme­ző Termelőszövetkezet elnöke. A képviselőjelöltre a Haza­fias Népfront nevében javas­latot tett dr. Gerö Igor György, gimnáziumi igazgató. Dr. Varga János állatorvos­nak, a Monori Állami Gazda­ság gombai körzete állatorvo­sának jelölésével a gyűlés egyetértett. HERNÁD A 15. választókerület jelölő­gyűlését Hemádoo, a Március 15 Termelőszövetkezet barom­fifeldolgozó üzemében tartot­ták meg. Á gyűlésen részt vett dr. Szabó Imre, az MSZMP Központi Bizottságának alosz­tályvezetője és Balogh László, az MSZMP Pest megyei bi­zottságának osztályvezetője. Csipái Ferenc, a daibasi járási pártbizottság titkára a nép­front nevében ismét dr. Palo­tai Sándor daibasi körzeti or­vost javasolta képviselőnek. A gyűlés résztvevői egyhangú szavazással fogadtak el a ja­vaslatot. RÁCKEVE A 16. választókerületben, Ráckevén, a nagyközségi ta­nácsnál tartott jelölőgyűlé­sen részt vett dr. Biró Fe­renc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. A ja­vaslattevő dr. Verdes Margit körzeti orvos volt. A kerület képviselőjelöltje dr. Novák Béla munkás, a Csepel Autó­gyár vezérigazgatója lett. DUNAHARASZTI A 17. választókerület Du- naharasztiban, a művelődési házban megtartott jelölőgyű­lésén részt vett Homoródi An- dorné, az MSZMP Pest me­gyei végrehajtó bizottságának tagja, a Csepel Autógyár gaz­dasági igazgatója. Raffay Bé­la, a ráckevei járási hivatal elnöke a népfront képvisele­tében javasolta a résztvevők­nek, hogy a választókerület képviselőjének ismét Tarjányi Béláné pedagógust, a duna- haraszti 1. sz. általános isko­la tanárát jelöljék. A javas­latot elfogadták. ÉRD A 19. választókerületben, Érden, a Mezőgép Vállalat művelődési házában tartot­tak jelölőgyűlést, amelyen részt vett Németh Ferenc, a megyei párt-vb tagja, a Mechanikai MÓvek csoport- vezetője és Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei titkára. Mogor Béla, a budai járási pártbizottság titkára, a Hazafias Népfront nevé­ben képviselőjelöltnek An­tal Imre mezőgazdasági mér­nököt, a MEZŐGÉP érdi vál­lalatának igazgatóját java­solta. A javaslattal a jelölő­gyűlés egyetértett PILISSZENTIVÁN Pilisszentivánon a művelő­dési házban rendezték meg a megye 23. választókerületé­nek jelölőgyűlését amelyen részt vett Arpási Zoltán, a Pest megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja, a KISZ me­gyei bizottságának első titká­ra. Dr. Pollmann Ferenc, a budai járási hivatal elnök- helyettese két jelöltre tett javaslatot, Nagy Imére, a PEVDI pilisszentiváni bőr­díszmű üzemének villanysze­relő csoportvezetőjére és Manhertz Józsefre, az Orszá­gos Érc- és Ásványbányák pi- lisvörösvári üzemének esz­tergályosára. A gyűlés részt­vevői úgy döntöttek, hogy mindketten kerüljenek a je­lölőlistára. PILISSZENTKERESZT A 25. választókerület, Pi- lisszentkereszten, a klubban megtartott jelölőgyűlésen részt vett Gelencsér Árpádné dr., az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető­je. A népfront nevében Pá­pai Lajos, a szentendrei já­rási pártbizottság titkára kép­viselőjelöltnek Réger Antal újságírót, a Magyarországi Né­met Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkárát ja­vasolta. A javaslattal a je­lölőgyűlés egyetértett. (Folytatás az 1. oldalról) zés csak valamennyi fél te­vékeny részvételével oldha­tó meg. Alapos, sokoldalú elő­készítés után fel kell újítani a rendezést szolgáló genfi tárgyalásokat és biztosítani kell, hogy azon valamennyi érdekelt fél, köztük a Palesz­tinái felszabadítási szervezet önálló, teljes jogú küldött­sége is részt vehessen. O A Központi Bizottság megelégedéssel állapí­totta meg, hogy az európai kommunista és munkáspártok értekezletének megszervezé­se a testvérpártok közös ügyévé vált. Kifejezésre jut­tatta, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt a XI. kongresszus állásfoglalásának megfelelően továbbra is ak­tívan részt vesz az értekezlet előkészítésében, elősegíti an­nak sikeres megtartását. A Központi Bizottság tá­jékoztatást kapott arról, hogy az 1973. decemberében tar­tott megbeszélés folyfcatásá- ként 1975. március 4—5-én Prágában tanácskozást tar­tottak a testvérpártok köz­ponti bizottságainak titkárai a nemzetközi ideológiai harc és a sokoldalú ideológiai együttműködés kérdéseiről. A prágai értekedet tovább erő­sítette, fejlesztette a résztve­vő pártok közös tevékeny­ségét és új együttműködési megállapodásokra került sor. A közelmúlt eseményei meg­győzően bizonyítják, hogy a kommunista és munkásmozga­lom a jelenkor legbefolyáso­sabb ereje. A kommunista és munkáspártok a tőkésorszá­gokban a munkásosztály nem­zeti és nemzetközi érdekeit szolgálva, mind határozottab­ban vezetik a dolgozó tömegek harcát politikai és gazdasági követeléseik teljesítéséért, a demokratikus jogok védel­méért, a monopóliumok ha­talmának megtöréséért és felszámolásáért. Szolidárisak vagyunk azok­kal a kommunistákkal és de­mokratákkal, akik Chilében, Spanyolországban és má­sutt harcolnak a fasiszta rendszer felszámolásáért, a társadalmi haladásért, a bé­kéért. A többi szocialista or­szággal, a világ haladó köz­véleményével együtt min­dent megteszünk harcuk segítésére. Követeljük a tör­vénytelenül fogva tartott ha­zafiak, közöttük Luis Corva- lán elvtársnak, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárának sza­badon bocsátását. II. A Központi Bizottság Ká- tály, valamint ipari, mező- dár János elvtárs előterjesz- gazdasági és közlekedési osz­tásé alapján a párt közpon- tály működjön, ti apparátusának munkáját A Központi Bizottság ál­érintő szervezeti kérdésekről lást foglalt személyi kérdé- tárgyalt. sekben és úgy döntött, hogy , ‘ „ javaslatait a Hazafias Nép­Jóváhagyta, hogy a Közpon- front Országos Tanácsának ti Bizottság apparátusában a elnöksége és az Elnöki Tanács jövőben gazdaságpolitikai ősz- elé terjeszti. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével május 15-én ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Kádár János és ismertette a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának javaslatát a Minisztertanács­ban történő személyi válto­zásokra. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa támogatta a tervezetet és úgy határo­zott, hogy e kérdésben a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával együtt előterjesztést tesz a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa május 15-én ülést tartott. Megtárgyalta és elfo­gadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának együttes átiratát. Az Elnöki Tanács Fock Je­nőt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagját, saját kérésé­re, egészségi állapotára való tekintettel, érdemei elismerése mellett, a Minisztertanács el­nöke tisztsége alól felmentet­te és nyugállományba helyez­te. Az Elnöki Tanács Lázár Györgyöt, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi- zattságának tagját, felmentet­te miniszterelnök-helyettesi és az Országos Tervhivatal elnö­ki tisztségei alól, s megválasz­totta a Minisztertanács elnö­kének. Az Elnöki Tanács Huszár Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagját, miniszterel­nök-helyettest az Országos Tervhivatal elnökévé válasz­totta. Az Elnöki Tanács Szekér Gyulát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagját, nehézipari mi­niszteri tisztsége alól felmen­tette, és miniszterelnök-he­lyettessé megválasztotta. ★ Az Elnöki Tanács Fock Je­nőt, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját a munkás- mozgalomban, a szocializmus építésében kifejtett több évti­zedes kimagasló munkája el­ismeréseként, a kormányzati munkában hosszú évekig foly­tatott áldozatos, odaadó tevé­kenységéért a Szocialista Mun­ka Hőse kitüntetésben részesí­tette. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át Fock Jenőnek. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Huszár István miniszterelnök-helyettes, és Szekér Gyula miniszterelnök­helyettes letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt: Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, Aczéjj György, Borbándi János, Timár Má­tyás miniszterelnök-helyette­sek és Vass Istvánné, az El­nöki Tanács tagja. Lázár György Lázár György, a Minisztertanács elnöke 19i24-ben Isaszegen szüle­tett, munkáscsalád gyermekeként, 1945 óta a párt tagja. Állami felső ipari iskolát vég­zett , 1942-ben a Fémmunkás Épü- letlakatosipari Vállalat elődjénél helyezkedett el, és 1948-ig műsza­ki rajzolóként ott dolgozott. 1948-ban az akkor megalakult Országos Tervhivatalhoz került előadónak. Később főosztályveze­tő-helyettes, majd 1953-ban az Or­szágos Tervhivatal főosztályveze­tője lett. 1958-ban a Tervhivatal elnökhelyettesévé nevezték ki. Elméleti folyóiratokban számos publikációja látott napvilágot a népgazdasági és a területi terve­zés kérdéseiről. 1970 februárjában munkaügyi miniszterré, és ezzel egyidejűleg az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács társelnökévé ne­vezték ki. 1973 júniusában a Miniszterta­nács elnökhelyettesévé választot­ták, és egyben az ekkor meg­alakult Állami Tervbizottság elnö­ke lett. 1970 novembere óta a Központi Bizottság tagja, 1975 márciusában az MSZMP XI. kongresszusán a Politikai Bizottság tagjává válasz? tóttá k* Huszár István Huszár István, a Minisztertanác, elnökhelyettese 1927-ben Hernád- kak községben született, mező- gazdasági munkáscsaládböl. 1948 óta a párt tagja. 1951-ben végezte el a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egye­temet, és 1953-ig az egyetem sta­tisztikai tanszékén, mint tanárse­géd dolgozott. Ezután a párt köz­ponti apparátusában folytatta munkáját. 1961—1963 között az MSZMP KB államgazdasági osz­tályának helyettes vezetője volt, 1963-ban a KSH első elnökhelyet­tese lett, 1969-ben államtitkárként a KSH elnökévé nevezték ki. 18J3. június és november között az Országos Tervhivatal elnöké­nek első helyettese volt, s tagja lett az Állami Tervbizottságnak. 1973 novemberétől a Miniszterta­nács elnökhelyettese. 1970 őta a Központi Bizottság tagja. A Magyar Közgazdasági Társa­ság alelnöke, címzetes egyetemi tanár. 1967-ben, majd 1973-ban a Munka Érdemrend arany fokoza­tával tüntették ki. Dr. Szekér Gyula Dr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese 1925-ben, Szombathelyen született. Apja mozdonyfűtő volt. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegye­temen végezte, majd 1950—1953 kö­zött Moszkvában aspiráns volt, 1971-ben megszerezte a kémiai tu­dományok doktora tudományos fokozatot. 1954 és 1956 között a miniszté­rium Alumíniumipari Igazgatósá­gát vezette. 1956-ban vegyipari miniszterhelyettessé, majd _ a mi nisztérium megszűnése után — nehézipari miniszterhelyettessé nevezték ki. 1963-ban a nehézipari miniszter első helyettese lett. 1971 óta nehézipari miniszter. Az Oren­burg földgázvezeték építésére ala­kult magyar kormánybizottság el­nöke. 1948 óta a párt tagja. 1963 óta 1 tagja az MSZMP Központi Bizott­ságának. A Szocialista Munkáért Érdemérem, a Munka Érdemrend arany fokozata, valamint a Fel- szabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetés tulajdonosa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom