Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-13 / 110. szám

1975. MÄJUS 13., KEDD Türingia üzenete Neuhausi énekesek, muzsikusok Pilisvörösvárott 'Vasárnap délután négy óra tájt már zsúfolásig megtelt a pilisvörösvári Jókai Művelő­dési Htjsz nagyterme. Pedig csak öt órára szólt a meghívó. Nem csupán a meghirdetett kulturális műsor vonzotta ide az emberéket, hanem baráto­kat, személyes isnterősöket köszönteni jöttek. Ez a barát­ság három esztendővel ezelőtt kezdődött: akkor járt először Pilisvörösvárott a Suhl megyei Neuhaus városából az Anna Seghers elektroncsőgyártó gyár ének- és zenekara. Ta­valy a vendéglátó pilisvörös­vári német nemzetiségi tánc- együttes viszonozta a látoga­tást s vett részt nagy sikerű turnén a Suhl megyei váro­sokban. Novemberben pedig a német együttes négy vezetője volt hivatalos azon az ünnep­ségen, amelyen a pilisvörösvá­ri tánccsoport fenállása hu­szadik évfordulóját ünnepelte. Három esztendeje A három esztendeje kezdő­dött Icapcsolat a szó szoros ér­telmében őszinte barátsággá vált. Nem múlik el hónap, hogy a pilisvörösvári együttes valamelyik tagja ne utazna ki Neuhausba, vagy az ottani gyár ének- és zenekarának valamelyik képviselője ne lá­togatna el Pilisvörösvárra. Sőt házasság is született már a barátságból: Hans Zirwas mérnök tavaly tartotta eskü­vőjét Pilisvörösvárott Peller Katalinnal, aki tizenkét esz­tendeig volt táncosa az együt­tesnek. Ilyen előzmények után ért­hető, ha ezen a délutánon is­mét szűknek bizonyult a pilis­vörösvári művelődési ház, Kétnapos ünnepségen emlékeztek Székely Bertalanra Szádén A gyerrnekrajzversenyen helyezett Csanaki Csilla szadai kisdobos- ■ aak Solti Alpár, a járási úttörőelnökség tátikára átadja a díjat. Barcza Zsolt íelvétele Kétnapos ünnepségen em­lékeztek Szadán a valaha a községben alkotó nagy festő­művészre, Székely Bertalan­ra, születésének 140. évfordu­lóján. A szadai KlSZ-fiata- lok fél évig tartó társadal­mi munkával újjávarázsol­ták a művelődési házat, me­lyet május elsején vettek birtokukba. Szombaton eb­ben vette kezdetét a Székely Bertalan ünnepségsorozat. A szomszéd községek kisdobo­sai és úttörői, mintegy fél­ezer rajzot küldtek Szadára, az Ilyen, e tájon élek című gyermekrajz-kiállításra. A gödöllői, a mogyoródi, a sza- dai és a veresegyházi pajtá­sok munkáiból kilencven festmény és rajz került a nagyterem falaira. Az egyenruhás úttörők és kisdobosok előtt P. Haulisch Lenke, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze értékelte a beérkezett mun­kákat, majd Solti Alpár, a járási úttörőelnökség titkára adta át a kisdobosoknak és az úttörőknek a megérde­melt díjakat. Linkes Lilla el­sőosztályos mogyoródi és Má­tyás Ágnes, szadai kisdobos kapott első díjat, Galambos László szadai és Érseki Emő­ke mogyoródi kisdobos má­sodik helyezést ért el. Az út­törők közül Kővári Miklós gödöllői pajtás első, Zsigri Gyula veresegyházi úttörő és Fekete György mogyoródi pajtás második díjat kapott. A díjkiosztás után az út­törők gödöllői, mogyoródi, szadai és veresegyházi hat­hat fős csapata színvonalas vetélkedőn Székely Bertalan életművének ismeretéről adott tanúbizonyságot. A ve­télkedőt Novák Lászlóné, a szadai általános iskola igaz­gatója vezette, a zsűri tag­jai voltak: P. Haulisch Len­ke művészettörténész, Tóth Rezső, a Rajzpedagógusok Országos Szövetségének tag­ja, Nagy Lajosné, a gödöllői járási-városi könyvtár igaz­gatója, Gulyás Sándor veres- egyházi, László Lilla gödöllői Papp Gáborné szadai és Ta­tár Nóra mogyoródi pedagó­gusok. A szoros küzdelemben a mogyoródi és a szadai csa­pat azonos pontszámmal az első helyen végzett, a gö­döllőiek másodikok, a ve­resegyháziak harmadikok lettek. Székely Bertalan emlék­művének megkoszorúzásá­val folytatódott az ünnepség vasárnap délelőtt. A kegye­let koszorúit helyezte el Ivánka László, a Rajzpeda­gógusok Országos Szövetsé­gének titkára, Nádaski László községi tanácselnök a szadai pártszervezet, a köz­ségi tanács és Hazafias Nép­front helyi bizottsága nevé­ben, valamint a helyi KISZ- szervezet titkára és .az úttö­rők is megkoszorúzták Szé­kely Bertalan emlékművét Ezt követően a Magyar Nem­zeti Galéria tizenöt Székely Bertalan-festményből rende­zett kiállítást a községi ta­nácsteremben, Baícó Zsuzsa művészettörténész nyitotta meg. ö. E. Balázs István igazgató nem lás bánatára. Az ünnepi programot Peller János nagyközségi tanácsel­nök magyar és német nyelvű köszöntője vezette be, majd Réger Antal, a Magyarorszá­gi Német Dolgozók Demokra­tikus Szövetségének főtitkára német nyelven üdvözölte a vendégeket és a pilisvörösvá­ri közönséget. A vendégegyüt­tes jókívánságait Hans Fi­scher mérnök tolmácsolta, Pei­ler Katalin közvetítésével. Magyarok és németek A műsort o pilisvörösvári utánpótlás, az úttörőegyüttes Vörösvári gyermekjátékok cí­mű tánca nyitotta meg. Ezzel a produkciójukkal alig egy hónappal ezelőtt két díjat is nyertek a Békéscsabán meg­rendezett nemzetiségi úttörő­fesztiválon. A táncot követő taps vastapssá erősödött, ami­kor megjelentek a színpadon a neuhausi énekesek. A tü- rinigiai erdők üzenetét tolmá­csolták dalban és muzsikában. A kétórányi idő, amíg egy­mást váltották az énekesek és a táncosok a vörösvári műve­lődési ház színpadán, szinte észrevétlenül elrepült. Jó pél­da volt ez a műsor a népek és nemzetiségek barátságára. A tizenegyezer lakosú nagyköz­ség lakosságának fele német anyanyelvű. Hogy a néhány száz szerencsés között, akik ezen a délutánon bejutottak a művelődési házba, hányán vol­tak a németek és hányán a magyarok, azt nehéz lett volna megállapítani. De nem is akarta senki. Mint ahogy a hétköznapokon sem tartja számon senki, ki milyen anya­nyelvűnek vallja magát. Mert itt, Pilisvörösvárott nemcsak az ünnepek közösek, hanem a munkás hétköznapok is. Ma estes Solymáron A neuhausi együttes tegnap este a Komárom megyei Tar­ján községben vendégszerepeit, ma este pedig a solymári mű­velődési házban lépnek fel. Prukner Pál ZENÉS HÉTVÉGE-NYITÁNY Szocialista brigádvezetők a Szőnyi Múzeumban Vasárnap rendezte meg a zebegényi Szőnyi István Em­lékmúzeum baráti köre a több éves hagyományra visszate­kintő zenés hétvégek idei nyit óműsorát. Az egész napos rendezvény­re a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsával karöltve a megye üzemeinek, válla­latainak szocialista brigád­vezetőit hívták meg. A ven­déglátásnak az volt a célja, hogy a résztvevők megismerjék, megszeres­sék e képzőművészeti és zenei programot és máskor is visszatérjenek családjukkal, munkatársaik­kal. Vasárnap délelőtt mintegy száz szocialista brigádvezető­nek az emlékháza t Dániel Kor­nél festőművész, a múzeum igazgatója mutatta be; Szőnyi István egvkori lakó- és dol­gozószobáját, műtermét, a múzeumhoz tartozó kempin­get, szabadtéri színpadot és sportpályát. Ezt követően levetítették a moziteremben Kollányi Ágos­ton Szőnyi István és Gorka Géza életéről és munkássá­gáról készített . színesfilmjét. Délután a szabadtéri szín­padon hangversennyel foly­tatódott a program. A mű­sorban fellépett Radnay György operaénekes, Szentpál Mónika előadóművész, Rákos Sándor költő, Mező László előadóművész, valamint Mak­iári József karnagy vezetésé­vel a váci Vox Humana kó­rusa. A hangverseny szüne­tében a rádió Ki nyer ma? műsorának mintájára Cigány i György, a Magyar Rádió fő- I Szaktárgyi verseny Zebegénykew Több éves hagyomány, Ijogy a Pest megyei Tanács műve­lődésügyi osztálya és a Pest megyei Üt törőelnökség Szőnyi István festőművész szülőfalu­jában, Zebegényben rendezi meg az úttörők megyei rajz szaktárgyi versenyét. Hétfőn délelőtt a zebegényi általános iskola úttörői fogad­ták a megye városaiból és községeiből érkező harminc versenyzőt, akiket a zsűri az előzetesen beküldött rajzaik alapján meghívott a vetélke­dőre. Arady Jenő, az Országos Pedagógiai Intézet munkatár­sa, a zsűri elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd ismertet­te feladataikat. A versenyzők először kocka, tégla és hasáb testeket rajzoltak természet után, majd akszonometriai fel­adatot oldottak meg. Ezt kö­vetően művészettörténetben való jártasságukat bizonyítot­ták. A vetített diák alapján kellett Pest megyei műalkotá­sokat, műemlékeket felismer­niük s elemezniük. A vetélkedőn elért kimagas­ló, csaknem maximális telje­sítményéért a zsűri különdíját Lőrincz Beáta fóti tanuló kap­ta. Első helyezést ért még el: Arató Mihály pomázi, Merkei Kornél alsónémedi, Wets Edit szobi, Könyves Kálmán albert- irsai és B. Tóth Sára nagy­kőrösi úttörő. Pest megye múzeumaiban Pest megye múzeumai gaz­dag programmal, számos ál­landó tárlattal várják látoga­tóikat. E helyen a június vé­géig nyitva tartó kiállításokat ismertetjük. A múzeumok hét­fő kivételével naponta dél­előtt 10-től este 6-ig látogat­hatók, kivétel az isaszegi, dömsödi, penci, szadai, vérsé­gi, amely naponta' délután 2- től 5-ig tart nyitva. TV-FIGYELO A tűzijáték dramaturgiája. Aki szombat este a képernyőn találkozott először Marcel Pagnol nálunk is többször játszott világhírű .vígjátékával, a Topaze-zal, biztosan lebilin­cselve figyelte az író szerelmes bravúrjait, briliáns dramatur­giai megoldásait, a játék vib­ráló légkörét, meglepő ötleteit, fordulatait. Marcel Pagnollal először találkozni valóban él­mény: egyike ő azoknak a francia mestereknek, akik a hagyományos dramaturgiát, az úgynevezett „jól megcsinált” drámát boszorkányos ügyes­séggel művelik. Nincs néző, akit ez az írói varázslat kö­zömbösen hagyna. Pagnolra figyelni kell. Nemrég láttuk a képernyőn másik világhírű művét, A pék feleségét. Mint tapasztaltuk, azt se lehetett hideg fejjel végignézni. Egy idő után mindannyiunkat ma­gával ragadott a pergő-sodró játék, a torlódó, de mégis har­monikusan előadott ötletek- fordulatok, az író színes tűzi­játéka. Egri István, a televíziós változat rendezője, a Topaze- ban éppen ezt a tűzijáték­dramaturgiát hangsúlyozta. Ahogyan augusztus 20-án a Gellérthegyen az igazi tűzijá­ték kibontakozik a nézők előtt, először szerényen, aztán erőteljesebb hatásokkal, úgy kápráztattak el bennünket szombaton a Topaze mindig időben robbanó rakétái. A vígjáték színészei látható­lag nagy élvezettel és jókedv­vel működtek közre a pompás játékban. A remek gárdából két színészt emelünk itt Iá: Sztankai Istvánt, aki Topaze nagy átalakulását hitelesen, hatásosan ábrázolta, és Moór Mariannt, aki elektromossággal töltötte meg Suzy izgalmas fi­guráját. Amikor megjelent, vibrált körülötte a levegő. Vasárnap délutánok. Egy idő­re, úgy látszik, megoldódnak a tévés vasárnap délutánok: új, kalandos sorozat gondos­kodik jó néhány héten át a nézők szórakoztatásáról. A folytatásos francia film, A császár kémje, első epizódját most mutatták be, s úgy tűnik, a műsornak ez a része ezzel rendben is lesz. Nincs ugyan a filmen sem­mi meglepő, szokatlan, De- court rendezése a műfaj már jól bevált sémáit, fordulatait követi. Aki szereti az efféle filmeket, semmiképpen sem csalódhat benne: azt kapja, amit vár. De — s ez nem je­lentéktelen valami — A csá­szár kémje tisztes' mestermun­ka. Olyan, mint a jó konfek­ció: szabása, kidolgozása egyaránt elfogadható, nincse­nek benne hanyagul összefér- celt, rosszul vasalt részek. Ceglédberccli német táncok. A Magyarországi néptáncok című sorozatban eddig ma­gyar, szlovák és román anya­got láttunk. Ezek a táncok természetszerűleg nem voltak azonosak, de bizonyos érte­lemben, elsősorban a hagyo­mány mélységében, régiségé­ben, szorosan kapcsolódtak egymáshoz. Most vasárnap egészen más tradíciókkal találkozhattunk. A ceglédberceliek előadásában német néptáncokat mutattak be. A legnagyobb különbség a korábban látott magyar, ro­mán, szlovák táncokkal szem­ben, hogy a német hagyomány nem vitt olyan messzire vissza az időben. Ez az anyag újabb keletű. De azért a folklór szempontjából is értékes tra­díció ez. Főképpen azért, mert a magyarországi néme­tek, a ceglédberceliek körében is — mint Pesovár Ernő be­vezetőjében elmondotta — jobban konzerválódtak a régi elemek, mint Ausztriában vagy magában Németország­ban, ahol a modern világ ha­tásaira feloldódtak, átalakul­tak ezek az elemek. A cegléd­berceliek színes előadásában ez a jobban őrzött régiség éledt újjá vasárnap. Ökrös László Abony. Abonyi Lajos- és Már­ton Ferenc-emlékkiáUítáe, Tég- latáx, Kismesterségek és népi gazdálkodás eszközanyaga. (Ba­kost László festőművész kiáll.). Aszód. A Galga völgye régé­szeti, történeti és néprajzi emlé­kei, Petőfi Pest megyében. — Az észt Arrak házaspár képzőmű­vészeti kiállítása. Cegléd. Ceglédi évszázadok. Komplex régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti be­mutató. — Üj szerzemények ki­állítása. Isaszeg. Az isaszegi csata, Isa- szég története, Petőfi Isaszegen. Dömsöd. Dömsöd néprajzi em­lékei, Petőfi Dömsödön. Nagykőrös. Arány János Múze­um. Nagykőrös történeti emlékei, A XVII—XIX. század céhes em­lékei. — Jubileumi dokumen- tumkiállités; — Ifjú képzőművé­szek grafikai kiállítása. Arany Emlékmúzeum. Arany János éle­te és müvei, Arany János dol­gozószobája. Nagytarcsa. A község törtér netg, régészeti emlékei, népraj­za, különös tekintettel a népvi­seletre. Penc. A község története. Cső­vár faragott kövei. Penc, Kösd, Rád és Csővár néprajzából. — Nemzetiségi fotókiállítás. Ráckeve. A Csepel-sziget és á Kiskunság északi részének nép­rajza és története. A ráckevei Duna-ág népi halászata. Szada. — Székely Bertalan mű­terme. Szob. Az Ipoly-völgye és a Bör­zsöny természettudományi, ré­gészeti és néprajzi emlékei. Szentendre. Ferenczy Múze­um. Kőtár. A Ferenczy család újjárendezett kiállítása. Uleisia Castra katonai táborának emlé­kei. — Kovács Margit-gyüjte- mény. A nagy magyar kerami­kusművész mintadarabjainak ál­landó bemutatója. — Műyésztelepl Galéria: Bálint Endre — Korniss Dezső festőművészek kiállítása. Táplőszele. Nemesi kúria a XIX, században. — Az Arrak házaspár művészete. Vác. Vác története a honfogla­lás idejétől napjainkig. Vác törté­net) kőemlékei — Vac a század- fordulón. Verőce: Gorka Géza életműve, Verseg. A község néprajzi em­lékei. Zebegény. Szőnyi István élet­műve. lakóháza, műterme. — Fo­lyamatosan bemutató a képzőmű­vészeti szabadiskola tanárainak és tanulóinak munkáiból és Sző-, nyl István tanulmányrajzaiból. • • IJ PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓ Értesítjük vendégeinket, hogy VÁLLALATUNK MEGNYITOTTA VENDÉGSZOLGÁLATI IRODÁJÁT Pest megyei Vendéglátó Vállalat (VII., Kertész u. 35. Tel.: 426-770.) Készségesen állunk rendelkezésükre különféle rendezvények, esküvők, fogadások és egyéb társas összejövetelek szervezésével, lebonyolításával. munkatársa rendezett ve­télkedőt a szocialista bri­gádvezetőknek. A verseny győztese Rózsa Pál, a gödöl­lői Ganz Árammérőgyár Húsz év szocialista brigádjának ve­zetője lett. Hibátlan válaszainak ju­talmául Kórusz József festőművész Dunakanyart ábrázoló réz­karcát kapta. A sokszínű, tapasztalatok­ban gazdag nap végén na­gyon sok élménnyel búcsúz­tak Zebegénytől a résztve­vők. Mint ahogy Trepák Ist­vánná, a monori MEZŐGÉP Vállalat dolgozója mondrta: igazán érdemes volt eljönni. Nagy József és felesége, a •Csepel Autógyár dolgozói j mondták: az eddig látottak, a I környezet minden várako­zást fölülmúlt. Igazán jól érez­tük niagunkat. — Ügy érzem, egészen kö­zel kerültem a művészethez — állapította meg Bonifert Györgyné, a Váci Kötöttáru- gyár Ságvári Endre szocia­lista brigádjának vezetője. Schlett Tibor és felesége, a Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói így búcsúztak: — Máskor is visszajövünk! Ha így lesz: ez a nap elérte a célját. U. lé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom