Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-11 / 109. szám

XXíAav 1975. MÁJUS 11., VASÁRNAP HÉT NAP KRÓNIKÁJA •• I fseneffa világnak Konszolidáció Dél-Vietnamban — USA-gondok Szuez és Genf — Kubáról Washingtonban Hétfő: A szociáldemokrata— szabad demokrata koalíció si­kere a nyugatnémet tarto­mányi választásokon. — Géni­ben megnyílik az atomsorom­pó értekezlet. — Prágát Kle­men! Gottwald érdemrenddé1! tüntetik ki a felszabadulási évfordulón. — Nemzetközössé­gi kormányfői konferencia a jamaicai Kingstonban. Kedd: Arafat Moszkvában.— Ford—Wilson találkozó Wa­shingtonban. — A magyar kor­mány nyilatkozatában támo­gatja a leszerelési világkon­ferencia összehívását. — Bel­politikai feszültség Angolá­ban. — McGovern havannai út­ja. Szerda: Hajózható a Szuezi- csatorna. — DTFK-intézkedések a konszolidáció meggyorsítá­sára, — Az iraki alelnök Bu­dapesten. Csütörtök: Ünnepi ülés Moszkvában a győzelem nap­ján. Leonyid Brezsnyev be­széde. — Felszabadulási ün­nepségek az NDK-ban. — Kor­mányválság Libanonban. Péntek: A szovjet párt- és állami vezető testületek felhí­vása a világ népeihez, kor­mányaihoz és parlamentjeihez. — Az Amerikai Államok Szer­vezetének közgyűlése, Fidel Castro nyilatkozata. — Sztrájk- mozgalom Japánban. Szombat: Diplomáciai élénk­ség Ciprus körül, a tűzszünet súlyos megsértése. — A jobb­oldali miniszterek lemonda­nak Laoszban. Az emlékezés, a múlt idézé­se különös súlyt kapott ezen a héten. Harmincadik évfordu­lóját ünnepeljük a győzelem­nek, amely így. határozott név­elővel nem egyszerűen egy há­ború befejeződését, hanem a szörnyű ellenség, a fasizmus szétzúzását, a népek felszaba­dulását jelentette. Különösen nagyszabású ünnepségsorozat­ra került sor a Szovjetunióban, abban az országban, amelynek a legtöbb része volt e győze­lemben. A történelem tényeinek és tanulságainak felelevenítése azonban jelenünknek, jövőnk- nek is szólt. Az évfordulón hangzott el a szovjet párt és állami vezető szervek üzene­te a világnak, felhívása a né­pekhez. kormányokhoz, parla­mentekhez. A hidegháború és a súlyos válságok kitérői után most a korábbinál kedvezőbb feltételek adódnak az enyhü­lés kibontakoztatásához, s moszkva ennek érdekében for­dult a realitásokat elfogadó kormányokhoz, a felelős tör­vényhozó testületekhez, vala­mint a béke legigazibb letéte­ményeseihez, a népekhez. A mozgalmas hét, a maga tömör keresztmetszetében is, ezekről a biztató fejlődési fo­lyamatokról tanúskodik. Dél- Vietnamban a konszolidáció került napirendre: a béke, a helyreállítás, az újjáépítés hí­rei érkeznek. A forradalmi kormányt további államok is­merték el, s első ízben szemé­lyes érintkezés létesült a DIFK diplomatái és Wald­heim, ENSZ-főtitkár között. Az Egyesült Államok indo­kínai kudarca változatlanul gyűrűzik Délkelet-Ázsiában. Laoszban, népi nyomásra, le­mondott a kormány öt jobb­oldali minisztere. Az új thai­földi kormány egyesztendős határidőt adott 350 amerikai harci repülőgép és 27 ezer ka­tona távozására; Marcos, a Fü- löp-szigetek elnöke pedig Washington és Manila viszo­nyának teljes újjáértékelését helyezte kilátásba. Az Egyesült Államok „Vietnam utáni” ma­gatartása azonban nem szült osztatlan helyeslést, legalábbis erre vall Whitlam ausztráliai miniszterelnök heves bírálata, s a singapoore-i közelharc, ahol a városállam fegyveres erői akadályoznák meg az ame­rikaiak által elszállított saigo- ni menekültek partraszállását. Kiszabadulnak nyolc eszten­dős fogságukból a Szuezi-csa- tomában rekedt külföldi ha­jók, megkezdődött elvontatá- suk a nyílt tengerek felé. Nincs tehát technikai akadá­lya a június 5-i nyitásnak. An­nál nehezebben járhatók egy­előre a Genfbe vezető utak, igaz, a közlemények kifejezik a genfi újrakezdés óhaját.. Európában ezúttal két tar­tományi választás érdemelt különös figyelmet: a nyugat­német Észak-Rajna—Vesztfá- liában és s Saar-vidéken. Főként a tizenhétmilliós rajnai kör­zetet tekintették a jövő évben esedékes általános választások főpróbájának. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy meg­fordult a szél. Visszaestek a felfutó kereszténydemokraták, jóllehet alaposan kihasználták és ki tudták használni a gaz­dasági nehézségeket. Miután Kissinger — a szo­rongató időzavarok miatt — negyedszer is elhalasztotta la­tin-amerikai utazását, „a hegy ment Mohamedhez”, a latin­amerikai küldöttségek utaztak. Washingtonba, az AÁSZ köz­gyűlésére. Az amerikai álla­mok tanácskozásának napi­rendjét egy napirenden kívüli pont uralja: a Kuba ellenes blokád megszüntetése. Fidel Castro világosan tudomásul adta Havanna állásfoglalását, amikor nyolc órán keresztül tárgyalt a Kubába látogató McGovern szenátorral, a ko­rábbi elnökjelöttel... Réti Ervin Hét végi jelentések A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK meg­állapodása értelmében május 12—17 között a két ország ha­dihajói kölcsönösen hivatalos látogatást tesznek a fasiszta Németország felett aratott győzelem 30. évfordulójának tiszteletére. A Bojkij és a Zsgucsij szovjet torpedórom­boló Boston kikötőjét keresi fel. Egy amerikai fregatt és a Tattnoll torpedóromboló Le­ningrad kikötőjébe látogat. HENRY KISSINGER ameri­kai külügyminiszter szomba­ton újságíróknak adott nyilat­kozatban elmondta, hogy ki­dolgozták a Kuba ellen el­rendelt diplomáciai és gazda­sági szankciók megszüntetésé­nek „forgatókönyvét”. MÁJUS 15—17 között hi­vatalosan is megünneplik Dél- Vietnamban a vietnami nép győzelmét. HEVES TŰZPÁRBAJ zaj­lott le pénteken este Nicosiá­tól mintegy ötven kilométerre északnyugatra a török meg­szálló csapatok és a ciprusi nemzeti gárda egységei között. NEM LESZNEK! községtaná­csi választások Portugáliában, amíg az április 25-én megvá­lasztott alkotmányozó nemzet- gyűlés ki nem dolgozza az or­szág új alkotmányát. GÉPKOCSIBALESET áldo­zata lett pénteken késő éjjel Pedro Soares, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és felesé­ge, Maria-Luisa Costa Dias. Az AFP jelentése gyanúsnak minősíti a szerencsétlenség körülményeit, annál is inkább, mert a Mercedes utasai az összeütközés után a kocsit és az áldozatokat sorsukra hagy­va elmenekültek. A PORTUGAL KORMÁNY közleményben sürgeti a há­rom ellenségeskedő angolai felszabadítás! szervezet csúcs- találkozóját. SZOMBATON, a déli órák­ban véget ért az általános közlekedési sztrájk Japánban. AZ EGYIPTOMI állambiz­tonsági bíróság szombaton bű­A béke és szocializmus őrhelyén A Varsói Szerződés fenn­állásának huszadik éve egybe­esik a Szovjetunió népeinek a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme 30. évfor­dulójával. E két esemény, a köztük levő időkülönbség el­lenére a legszorosabban kap­csolatban van egymással. A második világháború győ­zelmes befejezése kedvező fel­tételeket teremtett a szocia­lista forradalom győzelméhez több európai és ázsiai ország­ban. Ez vezetett az erős, szo­cialista világrendszer kialaku­lásához. A gyarmati és fél­gyarmati országokban hatal­mas erejű nemzeti felszabadí­tó mozgalmak lángoltak fel. A gyarmati világrendszer össze­omlott. Az imperialisták azonban nem tudtak belenyugodni ve­reségükbe ... A Varsói Szerződés — léte­sítésének első napjától — az agresszív erők ellensúlya, az európai kontinens és a világ­béke megbízható őre. A szer­ződésben részt vevő szocialis- A Varsói Szerződés — léte- ta országok állhatatosan meg- sítésének első napjától — az valósítják a béke és a nem­HADGYAKORLAT. Átkelés a szovjet és a magyar műszakiak által közösen épített pontonhídon. A Varsói Szerződés céljai és elvei elvek alapján fejlődnek, ösz- szességükben egytípusú szer­vezeti felépítéssel, haditechni­kával és fegyverzettel rendel­keznek. A nemzeti gazdaság, a tudomány és technika sike­res fejlesztése, valamint a Szovjetunió állandó széles kö­rű segítsége lehetővé tette a Varsói Szerződés országainak, hogy fegyveres erőiket mo­dem fegyverekkel lássák el, és a világ haladó hadseregeinek soraiba emeljék. A testvéri hadseregek tartó gerincét a modern haditechni­kával felszerelt szovjet fegy­veres erők képezik. Gazdag katonai tapasztalatuk, hatal­mas nukleáris rakétapotenciál­juk, magas fokú katonai Ruda­suk és a személyi állomány nagyszerű erkölcsi-politikai ál­lapota a szocialista országok biztonságának záloga. A testvéri hadseregek szá­razföldi csapatai a legmoder­nebb fegyverzettel és techni­kával ellátott harckocsi, gépe­sített lövész- és gépesített had­osztályokból állanak. Az utób­bi években a nemzeti hadse­regek szárazföldi erőinek tűz- ereje, mozgékonysága és ma­nőverező képessége jelentős mértékben fokozódott. Hatal­mas mértékben fejlődtek a légvédelmi erők és a légierők, melyek irányított rakétákkal, hangsebességnél gyorsabban repülő vadászgépekkel, korsze­rű rádiótechnikai eszközökkel vannak ellátva. A testvéri or­szágok hadiflottái különböző osztályú és típusú hadihajók­kal, gyors járatú és torpedó- naszádokkal rendelkeznek. A Varsói Szerződés tagor­szágai hadseregeinek katonai tudását, harctevékenységük összehangolását a közös had­gyakorlatokon és más alkal­makkor fejlesztik. Ezek a sze­mélyi állomány katonai kikép­zésének jó iskolái, közelebb hozzák egymáshoz a részvevő­ket, fokozzák a fegyverbarát­ságot. A Varsói Szerződés országai egyesített fegyveres erőit a nemes célok egysége kovácsol­ja össze. Az osztálytestvérek, a fegyverbarátok megbízha­tóan védelmezik a szocialista tábort, földünk békéjét és biz­tonságát. Ivonsztantyin Pasuk altábornagy, a Varsói Szerződésben részt vevő tagállamok egyesített fegyveres erői törzsfőnökének helyettese A Varsói Szerződés létrejötté­nek huszadik évfordulója előtt a nyugati sajtóban olyan anya­gok jelentek meg, melyek szer­zői a Varsói Szerződés re akar­ják hárítani a felelősséget azért, hogy Európa felett hosszú éve­ken keresztül a „hidegháború sze­le” uralkodott, E próbálkozások nem újkele- tűek. A Varsói Szerződés szerve­zetét állandóan, különböző jel­legű támadások és nyílt rágal­mazások érték. De nézzük meg a tényeket: ...1949. április 4., Washington: az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, Kanada, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Norvé­gia, Dánia, Izland és Portugália külügyminiszterei aláírják az Északatlanti Szerződést. Így ke­letkezett a NATO, az európai ka­pitalista államok katonai politi­kai csoportosulása. . . 1.952-ben fel­veszik. a NATO-ba Görögorszá­got és Törökországot. . . 1954. ok­tóber 23. Párizsban aláírják azo­kat az egyezményeket, amelyek előirányozzák Nyugat-N émetor­szág újrafelfegyverzését és bevo­nását a NATO-ba. Ugyanakkor gyakorlatilag elutasítják a szocia­lista országok azon javaslatát, hogy hozzanak létre Európában egy hatékony kollektív bizton­sági rendszert... . . . 1954. november 29. és decem­ber 2. között Moszkvában meg­tartják az európai országoknak az európai béke biztosításáról és Európa biztonságáról szóló ta­nácskozását, melyet azért hívtak össze, hogy felülvizsgálják a pá­rizsi egyezmények következté­ben a kontinensen kialakult hely­zetet. A nyugati nagyhatalmak el­zárkóztak a konferencián való részvételtől. . . A tanácskozáson részt vevő nyolc szocialista or­szág az elfogadott nyilatkozat­ban hangsúlyozta, hogy „az iga­zi . európai biztonságot csak úgy lehet megteremteni, ha egyes eu­rópai államok más európai ál­lamok ellen irányuló zárt katonai csoportosítása helvett Európában kollektív biztonsági rendszert hoznak, létre”... A moszkvai tanácskozáson részt vevő államok megegyeztek, hogy amennyiben a párizsi egyezmé­nyeket ratifikálják, újból fö­nősnek találta három vezető­jét annak a múlt évi össze­esküvésnek, amely Szadat el­nök megdöntésére irányult, mindhármójukat valószínűleg halálra ítélik. MAGUKAT „fegyveres pro­letárosztagoknak” nevező ter­roristák Rómában elrabolták az igazságügy-minisztérium egyik főtisztviselőjét, Giusep­pe di Gennaro főbírót, és fegyveres lázadást szerveztek a viterbói börtönben, túszokat ejtve foglyul. A KAMBODZSAI királyi nemzeti egységkormány szom­baton követelte, hogy „vala­mennyi Kambodzsában élő külföldi meghatározott időn belül kivétel nélkül hagyja el az országot”. A most kezdődő hét ese­ménynap tárából : Hétfő: Megkezdődik Koszigin s-zovjet miniszterelnök líbiai látogatása — Kreisky osztrák kancellár látogatása Bulgáriá­ban — Tindemans belga kor­mányfő látogatása Luxemburg­ban — Khaddtam Szíriái kül­ügyminiszter Bonnba látogat — Teng Hsziao-ping kínai mi­niszterelnök Párizsba látogat — Megnyílik a Szocialista in­te maci ónál é kétnapos ülése Canberrában — Szadat egyip­tomi elnök arabközi körúton. Kedd: Joop den Uyl holland kormányfő befejezi kanadai látogatását — II. Erzsébet brit királynő befejezi japáni láto­gatását. Szerda: Schmidt nyugat-né­met kancellár Luxemburgba látogat — Brandt, az SPD el­nöke Moszkvába utazik — Joop den Uyl kétnapos látogatást tesz Washingtonban — Koszi­gin befejezi líbiai látogatását. Csütörtök: Kosz igln Tunéziá­ba látogat — Az iráni sah Wa­shingtonba érkezik — Megem­lékezés Bécsben az osztrák ál­lamszerződés 20. évfordulói­ról — Georges Marcliais saj #- értekezlete — Teng Hsziao-ping befejezi párizsi látogatását. Péntek: Szadat elnök Jugo­szláviába látogat — Richie Ryan ír pénzügyminiszter az EGK képviseletében Washing­tonba látogat. Szombat: Kreisky osztrák kancellár Romániába látogat — Koszigin befejezi tunéziai lá­togatását. — Az Afroázsiai Szo­lidaritási Szervezet szemináriu­ma Moszkvában. Á szövetség ereje az internacionalizmus iránti hűség ellenesség talaján megszületett az úgyneve­zett „korlátolt szuverenitás” elmélete, melyet aktívan hangoztatnak Nyugaton. Ez a — bocsánat a szóért — „elmélet” nyíltan azt célozza, hogy éket verjenek a Szovjetunió és a többi szocialista ország közé, felhasználják az egyik-másik országban a lakosság bizo­nyos rétegei között időnként felbukkanó na­cionalista hangulatokat, melyeket a burzsoá propaganda fokozott mértékben próbál fel­szítani. A marxista—leninisták számára azonban a „szuverenitás” kategória osztályjellegű. Tisz­teletben tartása és figyelembe vétele nem jelenti egyes szocialista országok érde­keinek más szocialista államok érdekeivel történő szembeállitását. Bármely szocialista ország szuverenitása nemcsak az ország önállóságát és függetlenségét tételezi fel, de a szocialista tábor egésze előtti felelős­séget, a szocializmus sorsáért, a szocialista vívmányokért érzett felelősséget is. A testvéri népek harci szövetségén belül uralkodó viszonyokat, e szövetség valameny- nyi szervének struktúráját és működését az internacionalista testvériség, az állami füg­getlenség kölcsönös tiszteletben tartása hatja át. A Varsói Szerződés tagországai függet­lenségének elve többek között az egyesített fő­parancsnokság részére az egyes államok által rendelkezésre bocsátott csapatok jogi helyzeté­ben is megtestesül. E csapatok teljes mértékben megőrzik nemzeti jellegüket és saját pa­rancsnoki szerveik közvetlen vezetése alatt maradnak. A szocializmus katonai ereje állandó nö­velésének, a testvéri államok védelmi szervezete fejlesztésének egyik leg­fontosabb feltétele a marxista—leninista párt vezetése. A forradalmi elmélettel fel- fegyverzett, a világ felszabadító mozgalmá­nak csapataihoz a szolidaritás szálaival szi­lárdan kapcsolódó szocialista országok gon­dosan elemzik a reális világhelyzetet, osz­tályálláspontról határozzák meg a szocia­lista országok kollektív védelmének, az egye­sített fegyveres erők erősítésének, harcké­szültségük fokozásának aktuális feladatait. Alekszandr Szkrilnyik elsőosztályú kapitány, a filozófiai tudományok kandidátusa liUvizsgálják a helyzetet, hogy sa­ját biztonságúit megőrzése és az európai béke fenntartása érde­kében megtegyék a szükséges intézikedésetas't... 1.955. május 11—14. között Var­sóban az európai államok újabb tanácskozást tartottak, az euró­pai békéről és biztonságról. A tanácskozás résztvevői — nyolc szocialista ország — megállapítot­ták. hogy a párizsi egyezmények ratifikálása, valamint Nyugaí-Né- metország felvétele a NATO-ba, fokozza egy új háború veszé­lyét, és fenyegeti a békeszerető államok nemzeti biztonságát. Ezért elhatározták», hogy barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási egyezményt kötnek, melyet ma Varsói Szer­ződés néven ismerünk. A Varsói Szerződés céljai és el­vei összességükben megfelelnek az ENSZ alapokmánya céljai­nak és elveinek, melyek — mint a szerződés szövegének beve­zetője is említette —, vezérfona­lat jelentettek ezek meghatározá­sában. A szerződés néhány cikke­lyét közvetlenül az ENSZ alap­okmányából vették át: lemon­dás az erővel való fenyegetés­ről, vagy az erők felhasználásá­ról, az a szándék, hogy a nem­zetközi vitákat békés úton ren­dezzék (1. cikkely), az egyéni vagy kollektív önvédelem joga, kapcsolat a Biztonsági Tanács­osai, a nemzettoözi béke és biz­tonság helyreállítását és fenntar­tását célzó intézkedésetekéi kap­csolatban (1. cikkely). A szerző­dés hangsúlyozza, hogy a szocia­lista államok hűek azokhoz a kötelezettségeihez, melyeket az ENSZ-be történő belépésükkor vállaltain, hűek a béke és a nem­zetközi biztonság eszméjéhez. A Varsói Szerződés ily módon különbözik gyökeresen a NATO, illetve a SEATO katona-politikai szerződésektől. Vjacseszlav Ivanov zetközi biztonság aktív védel­mét. Az SZKP, a testvéri szo­cialista és munkáspártok sok­oldalú, elvi tevékenysége, az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott valamennyi testvér­párt által támogatott béke­program megvalósításáért foly­tatott következetes harca jó­tékony hatást gyakorol a nem­zetköz helyzet egészségesebbé tételére. Napjainkban, amikor a Var­sói Szerződés szervezetének létrehozása óta immáron két évtized telt el, megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetunió és a szocialista tá­bor valamennyi országa konst­ruktív külpolitikai tevékeny­ségének eredményeképpen Európában és a világ más tér­ségeiben a feszültség enyhü­lésének, a különböző társadal­mi rendszerű országok közötti jószomszédi viszony kialakítá­sának irányába mutató fordu­lat zajlott le. E pozitív változások szem­mel láthatóak, nem lehet őket elhallgatni. Nem véletlen, hogy tavaly a Monde című francia lap. a NATO 25. éves fenálíásának tiszteletére szen­telt cikkében ezt írta: „ ... Az utóbbi évek eseményei vál­tozásokhoz vezettek. Senki sem hisz többé a szovjet ag­resszióban ..., mely ellen an­nak idején az atlanti katonai rendszert létrehozták”. Mi tehát — immár nemzet­közileg elismert — megkülön­böztető sajátja a szocialista országok katonai-politikai szö­vetségének? Elsősorban abban különbözik az imperialista ál­lamok agresszív katonai blokk­jaitól, hogy mind tartalmát, mind céljait tekintve teljes mértékben védelmi szervezet. A szövetséges szocialista ál­lamok fegyveres erői a lenini A győztes proletariátus országai közötti szilárd szövetség, a szocialista vívmá­nyok katonai védelmének szükségessé­gét Lenin számos alkalommal hangoztatta. „... az imperialista hatalmak roppant front­jával állva szemben — mondotta —, mi, akik az imperializmus ellen harcolunk, olyan szö­vetséget alkotunk, amely szoros katonai tö­mörülést követel, és minden olyan kísérletet, amely e szoros tömörülés megbontására irá­nyul, teljesen megengedhetetlen jelenségnek tekintünk, úgy fogunk fel, mint a nemzet­közi imperializmus elleni harc érdekeinek elárulását... Azt mondjuk: feltétlenül szük­séges a katonai erők egysége, megengedhe­tetlen ennek az egységnek mindennemű la­zítása”. Megkövetelte, hogy „ha valaki inter­nacionalista szocialista akar lenni, ... ne csu­pán a saját nemzetére gondoljon, hanem annak fölébe helyezze valamennyi nemzet érdekeit... mindig emlékezzen rá, hogy ... a szocializmus érdekei felette állnak a nem­zeti érdekeknek ...” A Varsói Szerződésben részt vevő orszá­gok senkit sem fenyegetnek. Mind az im­perializmus által kiváltott nemzetközi vál­ságok idején, mind a nemzetközi feszültség enyhülésének jelenlegi szakaszában — me­lyet a szocialista országok visszafordítha­tatlanná akarnak tenni — a szocialista or­szágok katonapolitikai szövetsége teljesíti alapvető nemzetközi funkcióját, a szerző­désben részt vevő államok szocialista és kommunista építőmunkája kedvező feltéte­leinek biztosítását. Az imperializmus ideológiai fegyverhordo­zói igyekszenek csökkenteni a Varsói Szer­ződés erejét, megkísérlik aláásni tagjainak szocialista internacionalista hűségét, igyekez­nek árnyékot vetni a résztvevők közötti kapcsolatok jellegére. Mi több, az antikommunizirnus és szovjet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom