Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-19 / 91. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE5L XIX. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1975. ÁPRILIS 19., SZOMBAT A lakosságnak is szava van Járda és úttest épül, jelzőtábla készül Társadalmi munkáváI tovább segíthetnek A város fejlődéséről szóló híreket Cegléd, lakossága nagy figyelemmel kíséri. A leg­utóbbi tanácstagi beszámolók alkalmával felszólalók serege kért szót, hogy valamennyiük nevében további jelentéssel, észrevételekkel, tapasztalatok­kal, akár a panaszok közlésé­vel segítsék a tanács munká­ját. Annak, hogy szavuknak foganata van, bizonyítéka már sok utca képe. Az előző ta­nácstagi beszámolókon elhang­zott kérelmekből a legfonto­sabbakat, legközérdekűbbeket a munkák során figyelembe vették. Eszerint javult a köz- világítás, sok kilométer utca kapott szilárd burkolatú jár­dát, lakónegyedek ívóvízgond­ja oldódott meg, szebbek a parkok, nemcsak gyermekek­től, hanem játékoktól is né­pesek a játszóterek. Az új városnegyed kör­nyékén Is igyekeznek min­den talpalatnyi helyet cél­szerűen kihasználni. Sokat tett a tanács a parkosí­tásért, fásításért és várhatóan ezek után is lesz sok tenni­valója. Ebben az évben a szilárd burkolattal ellátott utcák fenn­tartására, járdák javítására fordítanak gondot. A város közlekedési csomópontjain új típusú, pontos útbaigazítást adó jelzőtáblákat helyeznek el. A gáz- és ivóvízvezetékek, csatornák elhelyezése, a járda­építés és a csapadékelvezetést szolgáló árokrendezés továbbra is fontos feladat marad. A Károlyi-lakónegyed úthálóza­tának kiépítését már megkezd­ték, az alaphoz szükséges kő­zúzalék egy részét elterítették. Korszerűsítés előtt áll a vasút­állomást a város központjával összekötő Rákóczi út. Járdaépítést terveznek több mint 3 ezer méter hosszan, orvosolván vele régi és új vá­rosrészek lakóinak panaszát. Természetesen az utcák la­kóin is múlik, hogy milyen lesz lakóhelyük képe. A jár­dákra, árkokra gondjuk kell legyen. A rend, a tisztaság és a megóvás mindenki kötelessé­ge. Ott, ahol még nem kerül szilárd burkolat a járdákra, a lakosság társadalmi munkában sokat tehet azért, hogy csapa­dékos időben is járható legyen a járda, ne legyen hepehupás az úttest. Fák ültetésével — melyhez a Hazafias Népfront városi bizottsága és a tanács illetékes osztálya a Városgaz­dálkodási Vállalattal karöltve segítséget ad —, valamint a járdaszéli virágoskertekkel a lakosság hozzájárulhat Cegléd rendezett, tiszta városképének kialakításához. Honfoglalás - muskátlival A Károlyi Mihály város­negyed Kossuth Ferenc ut­cai házsorában az év ele­jén nagy örömmel költöz­tek be a lakók. Sokan hosz- szú évek óta vártak erre az alkalomra, ki-ki maga tud­ja, hogy mennyi takarékos­kodásba, tervezgebésbe, le­mondásba került, míg idáig eljutott, s most mily öröm tudni, hogy a város legkor­szerűbb lakásainak egyike épp az övé. A szolnoki rádió műsora Április 21-től 27-ig Hétfő: 17.30—19: Műsoris­mertetés, hírek. Fúvószene Lipcséből. Traktoros l^rigád — Gulyás Ferenc riportja. Hanglemezbarátoknak. Alföl­di krónika. Hétfői hullám­hosszunk, zenés riportműsor. Hírösszefoglaló, lapelőzetes, 19.00—19.30: Szlovák műsor. Kedd: 18.00—19.00: Alföldi krónika. A Szolnoki MÁV Járműjavító férfikarának mű­sorából. Üzemi lapszemle. Do- nován énekel. Szerkesztik: a hallgatók. Szerda: 17.30—19.00: Műsor- ismertetés, hírek. Brigádélet a Cukorgyárban — Kosa Ju­dit riportja. Könnyűzene. Al­földi krónika. Népi hangszer­szólók. Farmer és, nyakkendő — szerkesztő: Forró Tamás. Hírösszefoglaló, lapelőzetes. Csütörtök: 18.00—19.00: Al­földi krónika. Népdalok — csárdások. Üttörőhiradó. Dzsesszmozaik — Nyitrai Gyu­la műsora. Sporthiradó. Tánc­zene a szerzők előadásában. Péntek: 17.30—19.00 Műsor- ismertetés, hírek. Alföldi lap­szemle. Tíz perc tudomány. Nótakedvelőknek. Alföldi kró­nika. Tételek a Szolnoki Szim­fonikus Zenekar 10 évéből “ÍV. Kulturális figyelő. Aktuális jegyzet. A Hollies együttes felvételeiből. Hírösszefoglaló, műsorzárás. Szombat: 18.00—19.00: Hét­végi kaleidoszkóp — szerkesz­ti Kutas János. Vasárnap: 9.00—10.00: Va­sárnapi magazin. 10.00—10.30: Szlovák műsor — szerkeszti! Zalman Ferenc. (30 év szülő­hazánkban — Kesztölc — Vi­dám irodalmi összeállítás — Érdekességek innen-onnan) 18.30—19.00: Sport és muzsika. Az adások mindennap a 232 méteres középhullámon hang­zanak el. A lakók költözését a tél elején a bútorszállító ko­csik és a rendezkedések, nagytakarítások jelezték. A lámpákra szép bura került, habos függöny az ablakok­ra, dísznek szánt üvegek, népi cserépedények a kony­ha szekrénysorára. De ez csak a kezdet volt. A „hon­foglalást" a legigazabban most egy sor tűzpiros mus­kátli jelzi az egyik erké­lyen. A lakást már valóban otthonának érzii, aki ben­ne él. Biztosan szereti a szépet, szereti a virágot, s csöpp erkélyének virágtar­tóit elsőként varázsolta üde kiskertté. Remélhetően lesznek majd követői, hi­szen a házsor tervezője minden erkélyen helyet adott a virágosládáknak is. A szabálysértők „tanulópénze” A kötelezettségeket ismerni kell A megelőzésért sokat tesznek Abonyban Hét éve működik önálló ta­nácsi szabálysértési hatóság Abonyban. A tanács szakigaz­gatási szervén belül, s tanácsi bizottság formájában is mun­kálkodó „helyi bíróság” ko­rábban 38, napjainkban közel 200 féle szabálysértés elbírálá­sára jogosult. Döntéseit hatá­rozatba foglalja, tárgyalás nél­kül is dönthet, ha a bejelentést megalapozottnak találja. Az ilyen döntések ellen sajátos jogorvoslattal, „kifogással” 8 napon belül — tárgyaláson hozott döntés ellen 15 napon belül fellebbezéssel élhet a szabálysértő vagy a károsult. A bírság, a „tandíj” bizony elkerülhető volna, ha a törvé­nyek, rehdelkezések iránt fo­kozottabb tisztelettel, (megtar­tásukkal, megismerésükkel) vi­seltetnének az emberek. A lakosság nagy többsége ritkán vagy sohasem követ el szabálysértést, mert tudja, is­meri kötelezettségeit. Minden­kitől joggal elvárható, hogy törvényeinket, rendelkezésein­ket mindenkor tiszteletben tartsa, éljen velük, s ne elle­nük. A szabálysértés állam­igazgatás-ellenes vagy hasonló jogellenes magatartás, cselek­mény. Törvény, törvényerejű rendelet, tanácsrendelet hatá­rozza meg. Az abonyi tanácsi hatóság 1974-ben 214 ügyben járt el és 157 szabálysértőt bírságolt meg. Tulajdon ellen 59, iparban, kereskedelemben 24, mezőgazdaságban 22, egész­ségügyben 12, más szabálysér­tési cselekményekben 40 sze­mélyt büntettek pénzbírsággal. A rendelkezések módosulásá­val magasabb összegű bírsá­gok várhatóak a jövőben. A szabálysértési cselekmények száma sajnos, nem csökken. Bárki sokat tehet azért, hogy a jogellenes cselekmé­nyek száma ne szaporodjék. Valamennyi szabálysértést meg kell előzni, vagy fel kell tárni, büntetlenül szabálysér­tő nem maradhat. A szabály­sértési hatóság a jogos érde­keket védi, a társadalom szolgálatában áll. S. J. A gyerekeknek: Csipkerózsika Április 27-én, vasárnap délelőtt Cegléden, a Kossuth Művelődési Központban ját­szik az Állami Déryné Szín­ház társulata. A Csipkeró­zsika című mesejátékot fog­ják bemutatni. Az előadás délelőtt 10 órakor kezdődik. ———— / A FIN-kupa döntője HELYEZÉSEKET ÉRTEK EL A városi és járási selejte­zők után Dunakeszin rendez­ték meg a forradalmi ifjúsági napok alkalmából a KISZ me­gyei sporbizottsága által ki­írt sportversenyeket. A ceglé­diek a sokszáz fős mezőnyben nyolcvan indulóval képvisel­tették magukat, s igen jót sze­repeltek, előkelő helyezéseket értek el, közöttük két első he­lyet is. A résztvevők hét sport­ágban mérték össze erejüket. Eredmények: Kispályás labdarúgásban l. Villamos Vonalfelügyelő- ség, 2. KÖZGÉP. Kézilabda: női 2. Cipőipari Vállalat, férfi 3. KÖZGÉP- ÉVIG vegyes. Lövészet: 3. Czombos István (KÖZGÉP). Asztalitenisz: női 3. Szabó Lászlóné, férfi 2. Bujáki Pál (KÖZGÉP). Atlétika: női magasugrás: 1. Balogh Zsuzsa (KÖZGÉP), női távolugrás: 2. Balogh Zsuzsa, 3. Zsadon Anna (KÖZGÉP). A boltvezető válasza Pénteki kenyér volt Lapunk április 17-i szá­mában „Szombati kenyerek" címmel a ceglédi Rákóczi úti ABC-áruház hét végi kenyér- ellátásáról írtunk. Az üzlet vezetője felkereste szerkesz­tőségünket és elmondotta, hogy az említett időpontban csak a friss kenyér hiányzott, a péntekiből még este, a zá­ráskor is húsz kétkilós so­rakozott a polcokon. A boltvezető ígéretet tett, hogy a jövőben kenyérből, tejből egyaránt folyamatos és kielégítő ellátásra töreked­nek. Ki mit tud? az iskolában A ceglédi gyors- és gépíró is­kola II. C. osztálya nemrég Ki mit tud?-ot tartott. Min­denki nagy izgalommal ké­szült. A témákat már napok­ká lelőbb megkapták' a diá­kok. Kipirult arcok, színes do­bókockák, igazságos, lágy szívű zsűri jellemezte a ve­télkedőt, amely bővelkedett az izgalmakban. Az egyik fel­adat keresztrejtvény meg­fejtése volt, ezáltal jutottak el egy levélig, melyet a ci­pőszekrényben rejtett el a szervező. Voltak földrajzi, történelmi, irodalmi és szaky mai kérdések, majd képekről kellett felismerni politikuso­kat, munkásmozgalmi vezető­ket. • A szoros küzdelemben min­den tanuló erejéhez mér­ten helytállt. Az első és a második helyezett között csu­pán három pont volt a kü­lönbség. A győztes csapat tagjai könyvet kaptak jutal­mul, a többi csapat tagjai egy-egy srácot, öcsit és Ma­rikát kaptak, persze csokiból. Darók Anna Két asztalitenisz-mérkőzés A hétvégi sportműsor A hét végén Cegléden négy sportágban rendeznek baj­noki mérkőzéseket. Asztalitenisz NB I-ben kettős fordulóra kerül sor, a CVSE mindkét mérkőzését a sportcsarnokban rendezi meg. Szombaton: 17 órakor CVSE—Csepel. Vasárnap: 9 órától Jónyer István, Sidó Ferenc és Há­mori Tibor élménybeszámo­lója a Calcuttái VB-ről. 10 órától CVSE—Bp. Spartacus Kossuth bizalmi embere volt Asbóth Sándor emléke O tervezte a Central Parkot két ország szabadsaghar­cának hőse volt, emlékét őrzik a magyarok is, meg az amerikaiak is. Mi, ceglédiek büszkén, gondolunk reá, mert falaink közt is megfordult ama nagy időkben, amikor Cegléd volt a kormány székhelye. Kossuthtal jött és a kormányzósági iroda vezetője volt. Korábban mint honvédtiszt részt vett a kápolnai csatában és kézitusában tüntette ki magát Nagysallónál. Debre­cenben Kossuth maga mellé vette első hadsegédének, az időtől fogva folyton együtt voltak. A keszthelyi születésű Asbóth Sándor volt a kormányzó egyik bizalmi embere műveltsége és fárad­hatatlan munkabírása következtében. Ezernyolcszáznegyvenkjlenc július 2-án jöttek városunkba és Ferenchich tiszttartónál nyertek szállást. Ott ren­dezték be a kormányzósági hivatalt és ő itt irányította a tisztviselők hadát. Asbóth érdeme volt a rendeletek meg­fogalmazása, gyors leírása és kézhez juttatása, ismerte a futárokat, mindig tudta, hogy kihez kit indítson útnak. Kezén megfordultak a legbizalmasabb levelek, melyeket a kormányzó a mi­niszterekhez, a kormánybiztosokhoz, akár a vele nem mindenben egyetértő tábornokoknak írt. Július 9-én a tiszttartó hintáján a kocsison kívül négyen ültek, kifelé me­net a vasútállomásra: Kossuth, Kos- suthné, Horváth Mihály és Asbóth Sán­dor. Délnek vonultak és a világosi fegy­verletétel előtt. Aradról ők ketten mentek a kormányzóvaj Lúgosra. Ott Asbóth sógoránál éjszakáztak, másnap Tregova következett, az utolsó magyar falu. Augusztus 14-én hagyták el végleg Magyarországot, hogy az életben többé sohase lássák. A balkáni Viddinben és Sumlában még együtt voltak. Ez utóbbi városban érte utol Kossuthné az urát azon a hintón, amelyik száz évvel ké­sőbb itt rongálódott meg Cegléden és most avatott kezek restaurálják a Köz­lekedési Múzeumban. A kisázsiai Kiu- tahiából együtt hajóztak be a „Missi- sippi” gőzösre, Kossuth Gibraltárban kiszállott, hogy Londonba menjen, Asbóth és sok más emigráns New York­ba utazott. ASBÖTH SÁNDOR polgári foglalko­zása mérnök volt, Selmecbányán szer­zett oklevelet. Az amerikaiak kezdet­ben a syracusai csatorna építésénél al­kalmazták főmérnöknek. Azután társult egy jenkivel, akivel acélkohót állított föl New Yorkban. Volt tervező és ki­vitelező városi mérnök is, ő alkalmazta elsőnek járdaburkolásra a bitumenasz­faltot. Ö tervezte a máig is világszépsé­gű Central Parkot. Az amerikai polgárháború kitörése­kor azonnal jelentkezett a haladó észa­kiak hadsereg-parancsnokságán. 1850. júliusában a legendás JcShn C. Frémont generális vezérkari főnökévé választot­ta. Szeptemberben kinevezték tábor­nokká. A hadosztályparancsnok Asbóth — többségében magyar legénységgel — súlyos harcok árán bevette Bentonville és Fyetteville városokat. Főileg a Mis­souri és Arkansas államok területén harcolt, az ő nevéhez fűződik a Pea Ridge melletti fényes győzelem. Életét sohasem féltette. A legválságosabb he­lyekre karddal avatkozott be és egy kö- zeiharcban súlyos fejsebet kapott. 1863-ban Nyugat-Florida kerületpa­rancsnokává nevezték ki, azon a terü­leten tartották magukat a legelszán- tabban a déliek. Asbóth Mariannánál megütközött velük és ott ismételten megsebesült: bal karját két helyen roncsolták szét a golyók, s egy golyó az arccsontjába fúródott, hogy vele szálljon sírta. Sebesülései ellenére is hadi szolgálatban maradt addig, míg be nem fejeződött a polgárháború. 1885-ben nyugdíjazta őt a hadsereg a legnagyobb kitüntetéssel: a tábornagyt rendfokozattal. Már csak három év maradt életéből. 1866-ban kinevezték Argentínába az Egyesült Államok követének, előbb azonban Párizsba hajózott, megoperál­tatni magát egy világhírű francia se­bésszel. Az orvos nem vállalta a ve­szélyes műtétet, de vigasztalta, hogy arccsontjának golyója bizonyosan ki­mozdul a helyéről. Útja mégsem volt hiábavaló, Párizsban találkozott Kos­suth Lajossal. Baráti, honfitársi órákat töltöttek együtt Európa e mozgalmas fővárosában, majd ismét elváltak, hogy többé ne találkozzanak, még holtukban sem, az őket megillető magyar pan­teonban. Kossuthot hazahozattuk a hársfák alá, Asbóth továbbra is pálmák tövében alussza örök álmát a Rio de la Plata mentén. NEM VART HALÄLA az argentin fő­város főutcáján, a Calle Floridán tör­tént. Sétált a polgármesterrel, Asbóth elbotlott, szétroncsolt karja három he­lyen eltört és beteg koponyája megsé­rült. Betegágyánál állandó vigasztalója volt a magyar Czetz János argentin tá­bornok, egykoron Bem apó táborkari főnöke, az új hazában a polgárháború egyik fő hadműveleti irányítója és az első argentin tisztképző akadémia meg­alapítója. Sem a gondos ápolás, sem az édes magyar szavak nem segítettek Asbóth Sándoron, 1868. január 21-én meghalt, 57 éves korában. A BUENOS AIRES-I OTEMETÖBEN helyezték sírba, ágyúk sortüzének dör­gése közben, koporsójánál a köztársa­sági elnök mondott beszédet és egy tü­zérosztály állt díszőrséget. Sírkövén egybefonódik a magyar Kossuth-címer az Amerikai Egyesült Államok griff- madaras emblémájával. Hídvégi Lajos bajnoki találkozó. A vendé­gek csapatában az idei vi­lágbajnokság magyar „hőse”, a kétszeres aranyérmes Jó­nyer mellett csupa neves versenyző lép asztalhoz: Tí­már, Kocsis, Bánlaki és Ma- rosffy. Szombaton: Teke: 17 órától a KÖZ­GÉP négyes tekepályáján: Ceglédi KÖZGÉP SE—Gyu­la NB Il-es találkozó. A Salgótarjánban győztes KÖZ­GÉP a mérkőzés esélyese. Vasárnap: Kézilabda: a Ceglédi VSE sporttelepén 15 órakor Ceg­lédi VSE—PEMÜ (Solymár) női, megyebajnoki összecsa­pás. Az első két fordulóban négy pontot gyűjtő ceglédiek­től újabb győzelmet várunk, 14 órától az ifjúságiak mér­kőznek. Labdarúgás: A Vasutas sporttelepén 16 órakor kez­dődik a Ceglédi VSE—Kis­kunhalas NB III-as találkozó. A ceglédiek legutóbb má­sodik idegenbeli győzelmüket szerezték meg. Jelenleg a Cegléd 21 ponttal a 14., míg a Kiskunhalas 19 ponttal a 18. helyen áll. A Vasutasra újabb nehéz erőpróba vár. Itt az alkalom az első hazai győzelemre. U. L. MOZIMŰSOR Szabadság filmszínház. Ceg­léd: szombaton és vasárnap: Nem zörög a haraszt (francia —olasz film). Szombaton éj­szaka: Sztrogoff Mihály. Va­sárnap délelőtt: A titokzatos rendszám. A kamaramoziban: szombaton és vasárnap: Az inkák kincse (bolgár—NSZK- film). Abony: szombaton és vasár­nap: Vállald önmagadat! (szí­nes magyar film). Szombaton éjszaka: Az utolsó mozieiő- adás. Vasárnap délelőtt: Az utolsó vérbosszú. Albertirsa: vasárnap és hét­főn: Illatos út a semmibe (ma­gyar filmvígjáték). Ceglédber- cel: vasárnap: Szent Teréz és az ördögök (román kaland­film). Jászkara Jenő: szomba­ton és vasárnap: Koncert szólópisztolyra (szikronizálf' olasz krimi). Törtei: szomba­ton és vasárnap: A gejzírvölgy titka (színes szovjet filiMj.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom