Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-10 / 83. szám

Összességében eredményesen fejlődött tavaly a népgazdaság Ülésezett a Minisztertanács Elismerés a moszkvai kiállítás magyar és szovjet rendezőinek Jelentés az 1974-es munkaügyi helyzetről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszterta­nács szerdán ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tá­jékoztatta a kormányt a moszkvai magyar jubileumi kiállítás ünnepélyes megnyitá­sáról. A Minisztertanács kö­szönetét fejezi' ki a Szovjet­unió kormányának, hogy a fel- szabadulás óta eltelt három évtized során a szocializmus építésében elért eredményein­ket sokoldalúan bemutató ki­állítás megrendezésére sor ke­rülhetett. A bemutató nagy ér­deklődést és elismerést váltott ki a szovjet párt és kormány megjelent vezetői, a moszkvai dolgozók körében. A kormány elismerését tolmácsolja a ma­gyar és szovjet rendezőknek, akik népeink barátságát, együttműködését tovább erő­sítő kiállítás megszervezéséhez segítséget nyújtottak. Az Országos Tervhivatal el­nöke, a munkaügyi és pénz­ügyminiszter előterjesztése alapján a kormány határoza­tot hozott a nagyberuházások határidőre történő megvalósí­tásának anyagi ösztönzésére. 1975. április 1-től a kiemelt MA ÖSSZEÜL AZ ORSZÁGGYŰLÉS Társadalombiztosítás — egységes törvénnyel Mint jelentettük, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa április 10-én, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. Várhatóan az ülésszak napirendjére kerül a társadalombiztosítási törvény javaslata és az alkotmány egyes rendelkezéseit módosító törvényjavaslat, amely az or­szággyűlés, valamint egyes, ál­tala választott tisztségviselők és tanácstagok választási idő­tartamának módosítását indít­ványozza, továbbá a Legfel­sőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a beszá­molója. A társadalombiztosítási törvényjavaslattal az ország minden lakosát közvetlenül érintő törvény terve­zete kerül az országgyűlés plénuma elé. Legfőbb törvényhozó testületünk állásfoglalása lényegében a le­zárását jelenti majd annak a hosszan tartó, alapos előké­szítő munkának, amely a törvényjavaslat parlamenti vi­tára bocsátását megelőzte. A kodifikációban részt vettek az érintett főhatóságok, a szakszervezetek és más társa­dalmi szervek, továbbá a jogtudomány képviselői, az elő­terjesztést a Szakszervezetek Országos Tanácsa rendezé­sében tudományos ülésszakon vitatták meg, s foglalko­zott a témával a Magyar Jogász Szövetség országos mun­kaértekezlete. A szerteágazó joganyag feldolgozását és korszerűsíté­sét az érdekelt főhatóságok szakértőiből alakult bizottság végezte, vezetői szintű bizottság irányításával. A terve­zetről kifejtette véleményét az Országos Társadalombiz­tosítási Tanács, a SZOT titkársága és elnöksége, az el­múlt napokban pedig az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottsága együttes ülésen fejtette ki véleményét a törvényjavaslat főbb intézkedéseivel kapcsolatban, s továbbította a felme­rült észrevételeket a felsőbb szervekhez. A lezajlott vitákon, tanácskozásokon az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy szükséges és időszerű társada­lombiztosítási jogrendszerünk továbbfejlesztése és egysé­gesítése. Ugyanis a társadalombiztosítási jogszabályok ma részben a biztosítási ágazatok (betegségi biztosítás, csa­ládi pótlék, nyugdíjbiztosítás), részben pedig az érintett dolgozó kategóriák (munkaviszonyban álló dolgozók, me­zőgazdasági szövetkezeti tagok, kisiparosok), szerint tago­zódnak. Az alapvető jogszabályok megalkotására az 1955 —70. évek között különböző időpontokban került sor. A rendelkezéseket a társadalmi és gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások hatására — a gondoskodás fo­kozatos kiterjesztése és az alapvető ellátási formák szín­vonalának fejlesztése érdekében — több ízben kellett módosítani, illetve kiegészíteni. A joganyag változása a nyugdíjbiztosításban a legnagyobb, itt a hatályban levő jogszabályoknak számos, felszabadulás előtti rendelkezést is át kellett venniük. , A társadalombiztosítási jogi szabályozásnak ágazatok és nyugdíjrendszerek szerinti elkülönülése, a végrehaj­tási szabályok igen nagy száma, az idők folyamán szük­ségessé vált módosítások és kiegészítések folytán a tár­sadalombiztosítási joganyag rendkívül terjedelmessé és szinte áttekinthetetlenné vált. Az alkalmazott jogszabá­lyok száma mintegy félezerre tehető. A jogszabályokban sok az átfedés és az ellentmondás, ami akadályozza a bü­rokráciamentes és egységes végrehajtást, megnehezíti a társadalombiztosításba bevont széles rétegek, és az ügy­intézésben közreműködő aktivisták számára a szabályok­ban való eligazodást, a jogok és kötelezettségek megisme­rését, valamint az igények érvényesítését. Ehhez járul még, hogy a nyugdíjrendszerek egyes alapvető kérdéseket eltérően rendeznek. Az eltérések nagy részét népgazdasági szempontok és a munkavégzés sajátos körülményei ma már nem indokolják. A külön­böző dolgozó rétegek társadalombiztosítási jogainak egy­ségesítésében elért jelentős eredményeket és az ellátások színvonalának nagyarányú fejlődését a széttagolt szabá­lyozás nem tükrözi megfelelően. Mindezek alapján szük­ségessé vált a társadalombiztosítás egységes elveken alapuló, átfogó újraszabályozása. A javaslat kidolgozásában részt vevő szervek, szak­emberek olyan törvény előterjesztésére törekedtek, amelynek paragrafusai között mindenki el tud igazodni. Az előkészítő munkát a felsőszintű párt- és állami hatá­rozatokra alapozták, figyelembe véve a társadalmi igé­nyeket és a népgazdaság anyagi lehetőségeit. Gondosan mérlegelték a szociálpolitika és ezen belül a társadalom- biztosítás várható fejlődési irányait, az életszínvonal- és a foglalkoztatáspolitika kereteit és követelményeit. A törvény hosszabb távra szóló, az állam távlati szociálpo­litikai feladataival összhangban álló, tartós rendezést irányoz elő. E törekvések jegyben a törvényjavaslat az eddigi jogszabályokat egyszerűsíti, egységbe foglalja, ugyanakkor tartalmában jelentősen továbbfejleszti. A társadalombiztosítási jogszabályok rendezése keretében az ellátás színvonalának emelését szolgáló jelentős fej­lesztési intézkedésekre is sor kerül. Ugyanakkor az egy­ségesítés érdekében számos kisebb-nagyobb reformintéz­kedés is megvalósul. H. I. nagyberuházások kivitelezé­sén, a kiemelt építési és sze­relési helyeken, több műszak­ban, illetve folyamatos mun­karendben dolgozó munkások és termelésirányítók részére pótlék fizethető. Az Országos Tervhivatal el­nöke jelentést tett a népgazda­ság 1974. évi fejlődéséről, amely összességében eredmé­nyes volt. A világgazdaságban végbemenő jelenségek azon­ban a gazdaság fejlődésében kedvezőtlen hatásokat is ki­váltottak, amelyekkel az idén is számolni kell. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette és határozatban hangsúlyozta, hogy továbbra is fontos követelmény a kedve­zőtlen külső piaci változások minél nagyobb mértékű ellen- súlyozása. A munkaügyi miniszter je­lentést tett az elmúlt évi műn kaiigyi helyzetről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Utasította az ér­dekelt szerveket, hogy készít­senek intézkedési tervet az egyes területeken mutatkozó munkaerőhiány megszünteté­sére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az országos Anyag- és Árhi­vatal elnökének jelentését az 1974. évi termékforgalmazási kontingensek teljesítéséről. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerdán a Parlament delegá- ciós termében ülést tartott az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bi­zottsága. A bizottság elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke megnyitójában bejelentette, hogy április végére Brüsszelbe összehívták az európai közvé­lemény képviselőinek II. köz­gyűlését. Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes tájékoztató­jában szólt arról, hogy az enyhülés útján a szocialista or­szágok jelentős eredményeket értek el Európában, Papp Anna, a bizottság tit­kára a testületnek az elmúlt időszakban végzett munkáját elemezte. Az április 26—29. között Bel­giumban összeülő közgyűlésen magyar delegátusok is részt vesznek. Az elhangzott beszámolókat az ülésen együttesen vitatták meg. Kállai Gyula foglalta össze a Lodongijn Rincsin Budapesten Megkezdődtek a magyar—mongol külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására szerdán hi- v.italos baráti látogatásra Ma­gyarországra érkezett Lodon­gijn Rincsin, a Mongol Nép- köztársaság külügyminisztere. Fogadására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Rácz Pál kül­ügyminiszter-helyettes, s a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fo­gadtatásnál Kádas István, a Magyar Népköztársaság ulán- bátori nagykövete és Bamda- rijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Lodongijn Rincsin szerdán megkoszorúzta a Hősök terei magyar hősök emlékművét, majd a Szabadság téren a szovjet hősi emlékművet. A koszorúzáson jelen volt Rácz Pál, Kádas István, Seidl Ró­bert, a Fővárosi Tanács fő­osztályvezetője, Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancsnoka, valamint a Kül­ügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Bamdarijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság bu­dapesti rtagykövete. A Szabad­ság téri koszorúzáson megje­lent V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete és D. I. Oszadcsij vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé. Szerdán a Külügyminiszté­riumban Púja Frigyes minisz­ter fogadta mongol kollégáját, Lodongijn Rincsint, s megkez­dődtek a két külügyminiszter hivatalos tárgyalásai. Púja Frigyes külügyminisz­ter szerdán vacsorát adott Lo­dongijn Rincsin mongol kül­ügyminiszter tiszteletére a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Púja Frigyes és Lo­dongijn Rincsin pohárköszön­tőt mondott. Az első munkanapon Pomázon — mint jelentettük — átadták rendeltetésének a Hazai Fésűsfonó és Szövő-gyár korszerűsített fésűsfonodáját. A gyárban a hazai köt-szövőipar részére évi 800 tonna szintetikus fonalat gyárta­nak. Az első munkanapon már teljes kapacitással dolgoztaik a mo­dern, új gépeik. Király Krisztina felvétele „Mi, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának tagjai teljes egyetértésben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kong­resszusán kifejezésre juttatott békepolitikával, társadalmunk nevében üdvözöljük az európai népek II. közgyűlésének ez év április 26—29 közötti összehí­vását Brüsszelbe. Mindig is vallottuk, hogy a béke nem­csak a kormányok, de első­sorban a népek ügye. Ezért fontosnak és időszerűnek tart­juk, hogy a világ sorsát nagy­ban befolyásoló Európa közvé­leménye újra kifejezze érde­keltségét a béke, a biztonság, az együttműködés további erő­sítésében. Teljes egyetértéssel támogatjuk ebben kontinen­sünk békeszerető erőit, társa­dalmi mozgalmait. A világ a fasizmus fölötti történelmi jelentőségű győze­lem 30. évfordulójának meg­ünneplésére készül. E kiemel­kedő évfordulón hálával és tisztelettel emlékezünk mind­azokra, akik a fasizmus leve­résében részt vettek, minde­nekelőtt a győzelemért legtöbb áldozatot vállaló Szovjetunió­ra. És emlékezünk arra a há­rom évtizedre, amelynek so­rán megszületett a szocialista világrendszer, megerősödtek a béke és a haladás erői az egész világon, létrejöttek azok a fel­tételek, amelyek kudarcra íté­lik az imperializmus agresszív erőire támaszkodó fasizmus mai próbálkozásait, és széles­re nyitják az utat a békés egymás mellett élés egyre tel­jesebb érvényesítése előtt. Jól­eső érzéssel állapítjuk meg, hogy e téren Európa élenjár s példát mutat. Genfben kialakulnak az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési konferencia közeli, leg­magasabb szinten történő sike­res befejezésének feltételei,' s ezzel megerősödik kontinen­sünk népeinek reménye, hogy újabb lépéseket tehetünk elő­re a háborúk és a fegyverek nélküli világ megteremtése irányában. Ezért kívánjuk a katonai enyhüléssel foglalkozó bécsi tárgyalások sikerét, a fegyverkezesi verseny korláto­zását célzó SALT-tárgyalások eredményességét, s azoknak a javaslatoknak megvalósítását, amelyek egy leszerelési világ­értekezlet összehívását szor­galmazzák. Ezért támogatunk minden társadalmi akciót, amely a biztonságot, a bizal­mat erősítené, a fegyveres konfliktusok lehetőségét pedig csökkenteni kívánja. Bizottsá­gunk ezzel a meggyőződéssel cselekvőén vesz részt az áp­rilis 14—20. közötti időszakra meghirdetett, „leszerelési vi­lághét” elnevezésű nemzetközi akcióban. Változatlan meggyőződésünk, hogy a béke oszthatatlan. Ezért támogatjuk a testvéri vietnami népet, amely követ­kezetesen harcol a párizsi megállapodások betartásáért, a független és demokratikus Dél-Vietnam megteremtéséért. A dél-vietnami felszabadító erők legutóbbi nagy sikerei a népellenes Thieu-rendszer pro­vokációinak visszaverésében és a kambodzsai hazafiak győ­zelmei osztatlan örömet váltot­tak ki közvéleményünkben. Meggyőződésünk továbbá, hogy a közeljövőben, megvalósul az arab népek jogos követelése: minden megszállt arab terület felszabadulása, s a palesztinai arab nép nemzeti jogainak helyreállítása. Közvélemé­nyünk ezt várja, s ebben lát­ja a genfi békeértekezlet cél­ját. Európa jó úton halad! A nagy jelentőségű tárgyalások mellett a portugáliai és a gö­rögországi fasiszta rendszerek összeomlása, a demokratikus erők előretörése jelzi a továb­bi előrehaladás útját. Ezt az előrehaladást segíteni, támo­gatni, ehhez konstruktívan hozzájárulni — ebben látjuk felelősségünket, feladatunkat a jövőben is.” Nagyhalán Négy esztendő tükrében Mire jutottunk négy eszten­dő alatt, az MSZMP X. és XI. kongresszusa között el­telt időszakban — erre a kér­désre ad választ az a kiállí­tás, amely az elmúlt napok­ban nyílt meg Nagykátán, a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban. Munkánk eredmé­nyeit képek és számok tük­rében sorakoztatják fel a tab­lók, beszédesen bizonyítva a megtett út sikereit a népgaz­daság minden területén. A magasabb színvonalú, ha­tékonyabb és gazdaságosabb termelést a népgazdaság min­den területén a KGST-orszá- gokkal, főleg pedig a Szov­jetunióval kötött hosszú lejá­ratú gazdasági szerződések tették lehetővé. Eredménye­ként tovább nőtt egész né­pünk életszínvonala. A nem­zeti jövedelem minden meg­termelt száz forintjából 76 forintot fordítottunk a jele­nünkre, 24 forintot pedig a jövőnkre. A különböző szo­ciálpolitikai intézkedések el­sősorban a nagy családosok terhein könnyítettek. Sorolhatnánk még hosszan a kiállítás , beszédes tényeit: hány új lakás épült évente, miként nőtt a fogyasztási cik­kek vásárlása, mennyit for­dítottunk az emberek műve­lődésére, tanulására és így to­vább. Aki megnézi a jelenleg Nagykátán bemutatott kiál­lítást, választ kap minden alapvető kérdésre, amely éle­tünket az elmúlt négy eszten­dőben meghatározta. KÖZÉLET Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutat­kozó látogatáson fogadta Pi­erre Dumast, Kanada rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követét. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szerdán fogadta a SZOT elnökségé­nek meghívására felszabadu­lásunk 30. évfordulója alkal­mából Magyarországon tartóz­kodó szovjet szakszervezeti küldöttség vezetőit. A dele­gáció délután hazautazott: Nyilatkozat az európai biztonságról és együttműködésről Április vegén Brüsszelben Második európai közgyűlés I vaslatában az Európai Bizton­ság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága nyilatkoza­tot fogadott el és tett közzé. vitát, majd — az ülés záró ak­tusaként — dr. Molnár Bélá­nak, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa titkárának ja-

Next

/
Oldalképek
Tartalom