Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-09 / 82. szám

MOHOB'VIDÍKI XVII. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1975. ÁPRILIS 9., SZERDA Szárítétornyok szocialista brigádszerződéssel Irányítás: vezérlőt eremből Hazánk felszabadulásának 30 évfordulója tiszteletére el­készült és átadták a maglódi Univerzál Termelőszövetkezet szemestermény-szárítóját. A tizenhárom és fél millió forin­tos költséggel épült létesít­ményt a termelőszövetkezet ecseri mezőgazdasági központi telepén helyezték el. A nagy összegű beruházás, amely a Bábolnai Állami Gaz­daság tervei alapján készült, örvendetesen rövid idő alatt valósult meg. Tavaly nyáron kezdődött el a munka, s a szá­rítóberendezés első egységét még az év novemberében üzembe helyezték. Az építés- sel-szereléssel párhuzamosan tereprendezésre is sor került. És hogy az ünnepi évforduló előestéjén a szárítóberendezés második — befejező — egysé­gét is átadhatták, az Univer­zál Tsz szocialista brigádjait dicséri. A munkában részt ve­vő tizenhárom brigád szocia­lista szerződést kötött: lelkiis­meretes, jó munkával teljesí­tették a szerződésben rögzített vállalásaikat. Imponáló az új mezőgazda- sági létesítmény. Messze kör­nyékről is jól látható, 24 méter magas. Fő részei: az elektro­Csinos és poros kirakatok Ha egy árucikk minősé­ge kiváló, csomagolása esz­tétikus, akkor már csak az ára érdekli a vevőt. Á sor­rend nem meglepő, hiszen ma már társadalmi igény a jó minőség mellett az ízléses csomagolás, az áru­cikk kelletése. Ilyen elvárásokkal néz­tem meg a monori főtéri üzletek (boltok) kirakatait. A kép, amit láttam, na­gyon vegyes. Általában ke­vés gondot fordítanak az „ablakba” tett árucikkek választékára, az ízléses, dekoratív elrendezésére, Láttam olyan kirakatot, amelyben hónapos árucik­kek prosodnak. Követendő például szolgálhat az üveg- és porcelánbolt ízléses, va­lamint a könyvesbolt gyak­ran — mindig előnyére — változó kirakata, amelyben az ünnepvárás hangulatá­hoz méltón, a felszabadu­lásunk óta eltelt 30 év könyvújdonságai is megta­lálhatók. A vas- és műszaki bolt elektromos kisgépei is bő választékkal csalogatnak, sajnálatos azonban, hogy az árcédulák nem olvasha­tók. A ruházati és méteráru­üzletek új cégtáblát kap­tak, ez azonban nem eny­híti a túlzsúfoltságot, amely kétségtelenül aka­dályozza a nagyobb és vá­lasztékosabb árukészlet prezentálását. Hasonlóan szűk és „agyonpréselt” a papír- és háztartási bolt helyisége is. Az utóbbinak a kiraka­tai szegényesek, pedig jó­val több és választékosabb háztartási és vegyicikk árusításával foglalkozik. Üzletpolitikailag nem foglalkoznak eleget Monor kereskedelmi egységeinek vezetői a jó propagandá­val, termékeik választékos bemutatásával, amely ma már ipari és kereskedelmi ellátottságuk tényleges ér­tékmérője, társadalmi igé­nyünk kifejezője. Ilörömpő Jenő Magasba törő szárítótornyok mos fogadóállomás, a két ka­zánház, a két szárítótorony a felvonószerkezettel, s minden­nek a lelke, a vezérlőterem. A mini gyár teljesen automa­tizált: vezérlőpultokról törté­nik az olajtüzelésű kazánok­nak a működtetése, a szárítá­si technológiai folyamatoknak az irányítása. A műszaki leírásoknál bizo­nyára többet mond: egy óra alatt 30 tonna szemes terményt (kukoricát, gabonát) szárít a kívánt százalékra. Elkészült az a három tároló- szín is, ahová csővezetéken ke­resztül érkezik a szárított ter­mény. A három tárolószínben 400 vagon termény fér el. j Az Univerzál Tsz nagy ka­pacitású szárítóberendezésének üzembe , helyezésével lehető­ség nyílt a szomszédos gazdaságolt szemestermény- féleségeinek szárítására is. J. I. Monori sikerek Felszabadulási szavalóverseny Péteriben A Társadalmi Ünnepségeket ozervező Iroda rendezésében március 28-án kezdődött és április 4-én fejeződött be az iroda hatáskörébe tartozó há­rom község — Vasad, Péteri és Monor — általános iskolai tanulóinak felszabadulási sza­valóversenye. A verseny dön­tőjére a péteri művelődési házban került sor. Gulyás László, Monor nagy­község tanácsának művelődési felügyelője kiosztotta a tanács által kiírt felszabadulási iro­dalmi pályázat helyezettjeinek a megérdemelt könyvutalvá­nyokat. Elmondotta, hogy a 32 beadott pályamunka szinte ki­vétel nélkül gondosan, magas színvonalon elkészített pálya­mű volt, ezt bizonyítja az is, hogy a tervezett hat díj helyett nyolcat adtak ki. Első helye­zést kaptak Bachl Gabriella (Kossuth iskola), Nagy Ágnes (Munkásőr utcai iskola). Ki­emelt első helyezésben része­sült Kéri Tamás (Kossuth is­kola). Az értékelés után megkezdő­dött a szavalóverseny döntő­je. Sáránszki Éva (Péteri), Saskó Mária, Szűcs Judit (Mo­nor, Kossuth iskola) és Kajli Erzsébet (Monor, 2. sz. iskola) nagyon szépen mondta el ver­sét. A három első helyezett azonban a legjobbak között is a legjobb volt. Micsa Teréz — harmadik — monori-erdei ta­nuló Juhász Ferenc versét mély átéléssel, szép líraisággal mondta el. Nagy Ágnes, a Mun­kásőr utcai iskola tanulója — második helyezett — József Attila Levegőt! című versével birkózott meg sikerrel, s ara­tott nagy sikert. A délután ki­magasló egyénisége Tóth Ildi­kó, a monori Kossuth iskola tanulója volt. József Attila Tö­meg című verse még rutinos versmondóknak is nehéz fel­adatot jelent. A zsűri és a kö­zönség véleménye ebben az esetben tökéletesen találkozott. A verseny végeztével K. Nagy György, a községi párt­vb tagja, a verseny egyik véd­nöke adta át az értékes könyv- jutalmakat. A járási KISZ-bi- zottság különdíját is Tóth Ildi­kó kapta. Erdélyi Lajos zsürielnök ér­tékeléséből kicsendült az öröm is, hogy a szép versek és szép versmondás mellett még egy győztese volt e nemes vetél­kedőnek, ez pedig Várnai Zse­ni költőnő, akitől nem keve­sebben, mint heten mondtak verset. E kezdeményezésért dicsé­retet érdemel Burján István irodavezető és Szöllősi Erzsé­bet, az iroda munkatársa, akik szervezték, előkészítették, le­bonyolították a felszabadulá­sunkhoz mindenképpen méltó vetélkedőt. (Gulyás) A monori járásban egyre több óvónőre lenne szükség, de jelentkezők hiányában a taná­csok kénytelenek képesítés nélküliekkel betöltetni az üres állásokat. Így alakult ki az a helyzet, hogy a jelenlegi 138 óvónő közül csak 85 képesített nevelő. Óvatosan, körültekintően Üllőn, a gyömrői megyei út ! tag igyekezett az ülésre. Egy már régóta javításra szorul, az úttest széle letöredezett és tele van mélyedésekkel, eső idején vízzel telnek meg. A művelődési ház külső díszva­kolása a múlt évben készült el, de a gépjárművek a sár­ral máris összefröcskölték a falait. Addig, míg az úttest rendbehozatala meg nem tör­ténik, az épület homlokza­tán is ott maradnak a nyo­mok. A napokban ünneplő ruhá­ba öltözött, és a gyalogjárdán gyanútlanul haladó tanács­teherautó sárral úgy befröcs­költe, hogy az egész ruhája, de még a kalapja is csupa mocsok lett. A gépkocsiveze­tőnek látnia kellett, hogy az útszéli tócsába hajt, s tudta azt is, hogy a sarat a kerék szétvágja. Ilyen lelkiismeret­len vezető megérdemelné, hogy szabálysértésért fele­lősségre vonják. Sajnos, az autó oly gyorsan elhaladt az eset után. hogy rendszámát feljegyezni nem tudták. Aljol az út ilyen állapot­ban van, ott feltétlenül óva­tosabb vezetésre van szükség. ÚRI, BÉKE TSZ Tavaszi munka a földeken Nincs hiány vetőmagban Nem kedvez az időjárás a tavaszi munkáknak — néz ki az ablakon Z. Nagy Ferenc főmezőgazdász. — Nem tét­lenkedünk! Ha lassított ütem­KIS MUZEUM A TANYÁN Felújítják az öreg épületeket A vastag nádtető alatt fes­tik, konzerválják a percegő szúval teli öles mestergeren­dát Üllőn, az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőség Sze­keres-majorjában. öreg az épület, akár az Ócsai út. Az a baltacsapás ott — fogadkoz- nak Mátai János építőbrigád­jának tagjai — a Vacsi-erdők­Kedvezö feltételek Céljuk: az általános iskola elvégzése Tanuló munkások között A PENOMAH pilisi hizlaldájában több mint százan dolgoznak. Göbölyös Ferenc igazgató készségesen vál­lalkozik a kalauzolásra a hizlalda területén. Nem kis büszkeséggel vezet bennünket a szociális helyiségek felé, bővítésüket, felújításukat tavaly novemberben fejezték be. — Régi vágyunk teljesült a fekete-fehér mosdó és öltöző létrehozásával. A dolgozók most már csak a munkaruha felvevése után lépnek a hiz­lalda területére. Amikor be­fejezik a munkát, fürdés után mennek az öltözőbe, s úgy hagyják el a helyiséget. Hét­százezer forintba került a szociális helyiségek bővítése, de ez többszörösen megtérül. A szocialista brigádmozga­lomnak is hagyományai van­nak üzemünkben. Kilenc bri­gádunk nyerte el a múlt év­ben az ezüstkoszorús szocia­lista címet, egy az oklevelet és zászlót, egy pedig célul tűzte ki a cím elnyerését. A brigádok vállalásai között szerepet kap jelenleg is az önművelés. A dolgozók 70 százaléka a törzsgárdához tartozik, s még jó néhányuk nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Tavaly elhatároztuk, hogy itt a hiz­laldában kihelyezett tagozatot nyitunk, ahol lehetőség nyílik a 7—8. osztály elvégzésére. A 2. sz. iskola igazgatósága is támogatta elhatározásunkat, s 25 fővel megkezdődhetett az oktatás. A 7. osztályosok 16-an vannak, a nyolcadiko­sok kilencen. Napi nehéz munkájuk mellett tanulnak, s ez mindenképpen dicséretes dolog. ★ A hetedikesekhez toppan­tunk be, ahol éppen szünet volt, — Önként jelentkezett? — Igen. Ügy éreztem, egy kicsit jó lesz feleleveníteni a régen tanultakat — mondja Turáni Istvánná portai dolgo­zó Mert bizony én több mint 30 éve már, hogy a hatodik osztályt elvégeztem. Persze, a mostani anyag sokkal nehe­zebb, de megbirkózunk vele. Tanáraink lelkiismeretesen foglalkoznak velünk, s ez megkönnyíti a tanulást. A férjem is helyeselte az isko­lába járást, s minden támoga­tást meg is ad ehhez. Öt éve dolgozik a hizlaldá­ban Simon Jánosné sertés­gondozó. öt kiskorú gyermek mellett vállalta a tanulással járó nehézségeket. — A legnagyobb gyerme­kem 12, a legkisebb 4 éves — mondja, majd így folytatja: — Én azért is iratkoztam be, mert szeretnék segíteni a gye­rekeknek a tanulásban. Már sok feladatot együtt oldunk meg, kölcsönösen segítjük egymást. A férjem sem elle­nezte a tanulást, csak hát az időt jól be kell osztani, mert dolgozni, tanulni, gyerekeket nevelni... nem könnyű ... Tizenhét éve, 1958 óta dol­gozik az üzemben Bódi Ist­ván. — Tíz évig etető voltam, azután munkavezetőnek ne­veztek ki. Ebben a beosztás­ban nem dolgozhattam volna tovább, ha nem végzem el az általános iskola nyolc osztá­lyát. De nem elsősorban ezért iratkoztam be. Űgv érzem, még van annyi erőm, hogy elvégezzem. Két lánvom van, az egyik az 1. sz. iskolában képesítés nélküli pedagógus. Ö sokat tud segíteni az ott­honi tanulásban, s ezt sűrűn igénybe is veszem. A felesé­gem is itt dolgozik a hizlal­dában. Negyvenegy éves Virág István fertőtlenítő. Ö is há­rom gyerek mellett vállalta a tanulást, bár velük édesany­juk foglalkozik többet. — A brigád tasiai biztattak, hogy vágjak neki. s a biztatás hasz­nált. Örülök, ha megkapom maid a bizonyítványt. „Idegenként” tanul a hiz­laldái dolgozók között Boí- dóczki Zsuzsa, aki mindössze 15 éves. — Kimaradtam az iskolá­ból, de ha elvégzem itt a nyolc osztályt, akkor szeret­nék valahol elhelyezkedni. Lehet, hogy éppen ide a hiz­laldába jövök dolgozni... ★ Polgár Jánosné tanár: — Szorgalmas, igyekvő em­berek járnak ide tanulni, he­tente kétszer. Felkészülnek minden órára, s ezáltal meg­könnyítik a mi munkánkat is. Az osztályvizsga április vé­gén, május elején lesz, s re­mény van arra, hogy mind­nyájan sikeresen végeznek majd. ★ Ismét Göbölyös Ferenccel beszélgetünk. — Nagy örömünkre szol­gál, hogy 25 dolgozónk vál­lalta ebben a tanévben a ta­nulást. Mi igyekszünk a le­hetőségeket megteremteni a tanuláshoz, Munkaidő-ked­vezményt adunk, s ha éppen munkaidőben kell órára menniük, megkapják a bérü­ket. A tankönyveket mi vesz- szük meg nekik, s hat nap szabadság jár a tanuló mun­kások részére. A tanév végén buszkirándulást is szervezünk részükre. Jövőre ismét meg­próbálkozunk egy kihelyezett tagozat létrehozásával. Gér József bői erre kószáló valamelyik híres betyárvezér fokosának nyoma... Alig egy hajítás ide a Körö­si út, ahol a múlt század ele­jén, derekán járták a vásáro­kat errefelé a kövér kupecek, gazdag kereskedők, akik vet­ték és hajtották a marhákat csordaszám. Volt hát mit dézsmálni a kószáló szegény- legényeknek ... A major düledező cseléd- házát felújítja, eredeti formá­jában állítja helyre a felügye­lőség — tájékoztat Kiss László párttitkár —, s a „nagyház­ban” (az első szobát nevezték így) kis múzeumot rendeznek be. A kormos szájú búboske­mence nyújtózkodó padkával, kanapé, sifon, sublót, pitykés lajbi, cifraszűr, göndör szőrű suba mellé a felügyelőség fej­lődését bemutató képeket, do­kumentumokat helyeznek el. A 21x9 méteres épületben vízvezetékkel, villannyal ellá­tott kényelmes szolgálati la­kás is helyet kap. A 19 főt számláló brigád most egy napra „vakációt” ka­pott, társadalmi munkát vé­geznek Üllőn. A kongresszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére a község közepén a Hősök tere melletti iskola ke- rítésfalát újítják fel, teszik széppé, színessé. Értéke meg­haladja a hatezer forintot. A lelkes brigád holnap már az abbahagyott munkát foly­tatja, az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség állat­ritkaságai — őshonos fakó lo­vak, lusta mangalicák, esüngős szőrű rackák, hangos, haragos kuvaszok mellett különleges látnivaló lesz majd, ha elké­szül a matuzsálemi házimú­zeum is... Kiss Sándor Mai gyömrői műsor A művelődési házban 16.30- kor: német nyelvtanfolyam haladóknak; az úttörőházban 14-től 15.30-ig: tisztségviselő kisdobos, 15-től 17-ig: honvé­delmi szakkör, 15.30-tól 17.30- ig: sportrendezvény, 16-tól 18- ig: Ságvári Harsona. ben is, vetjük a tavaszi ár­pát. A munka több mint kétharmadával végeztünk. Folyik a magágy-előkészítés, alapműtrágyázás, növényvé­delem, elkezdtük az őszi ár­pa lombtrágyázását. — Gépcsoportunk időben elvégezte a munkagépeink ellenőrzését, f javítását. Vala­mennyi dolgozik, gépekben, vetőmagban nincs hiányunk... Viszont mennyiségét, válasz­tékát is tekintve, kicsit aka­dozik a műtrágyaellátás. A megfigyelések szerint Pest megye esőben legsze­gényebb részének számít az úri—gombai dombos vidék. E tényezőt figyelembe véve, a múlt évekénél az idén vala­melyest kisebb lesz a kuko­rica vetésterülete, nagyobb a rövid tenyészidejű gabona­féléké. Telefon cseng a főmező­gazdászi irodában: a mo­nori Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalattól telefonált Kovács Árpád osztályvezető, hogy mehetünk és átvehetjük a kért kukorica-vetőmagot... — Elkezdtük a halászást is, de ahogyan lehűlt a víz, „el­ültek” a halak is. A napos, meleg idő beálltáig vámunk kell a lehalászással... (Jandó) Sakk Felszabadulási villámioriia Gyomron A Gyömrői SE sakkszakosz­tálya felszabadulási sakk-vil- lámtornát rendezett. A ver­senyre tizennégyen neveztek. Az izgalmakban bővelkedő, színvonalas versenyt Simkó Ferenc nyerte, a második he­lyen Fábián Béla, a harmadi­kon Viczina István végzett. A további sorrend: 4. Sál Antal. 5. Monduk Lajos, 6. Fitos Jó­zsef. A gyömrői sakkcsapat a leg­utóbbi csapatbajnoki forduló­ban egy győzelmet és egy ve­reséget ért el Százhalombattán, a Dunai Kőolaj csapata ellen. A legközelebbi fordulóban az aszódi csapatot fogadják a gyömrőiek. Mivel több üllői sakkozó leigazolt a gyömrői csapathoz, ezért a mérkőzést az üllői művelődési házban tartják meg, április 13-án, va­sárnap délelőtt fél 10 órai kez­dettel. A találkozó iránt máris nagy az érdeklődés Üllőn. (g- j.) Emelkedik a képesítés nélküli óvónők száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom