Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-09 / 82. szám

1975. ÁPRILIS 9., SZERDA A KÖLTÉSZET NAPJAI Ünnepi megnyitó Cegléden Pénteken lenne hetvenéves József Attila. Ez a jubileum teszi még fényesebbé a köl­tészet ünnepnapjait az idén. E gondolatoknak a jegyé­ben nyitotta meg tegnap este Cegléden, a Kossuth Műve­lődési Központban rendezett ünnepséget Rátóti István, az MSZMP Cegléd városi bizott­ságának titkára. Beszédében a felszabadulás 30. évfor­dulóját méltatva rámutatott arra, hogy József Attila köl­tészete igazán szabadságunk három évtizede alatt vált az egész magyar nép közkincsé­vé. E gondolatok éltek tovább s fogalmazódtak át a költé­szet nyelvén az ünnepi be­szédet követő irodalmi es­ten. Szalontai Mihály kri­tikus Baranyi Ferenc SZOT- díjas költőt mutatta be a szép számú közönségnek, jól­lehet a költőnek nem ez volt az első találkozása már a ceglédiekkel. A ceglédiek azonban mindig szívesen hallgatják újra és újra Ba­ranyi Ferenc ízes beszédét csakúgy, mint verseit, ame­lyek ezúttal Merényi Judit és Szersén István tolmácso­lásában hangzottak el. Ezzel megkezdődtek a köl­tészet napjának ünnepségei Pest megyében is. A folyta­tásra április 11-én, Pilis- csabán, a klubkönyvtárban kerül sor, ahöl 19 órai kez­dettel Soós Zoltán költő ta­lálkozik a közönséggel. Áp­rilis 14-én Pomázon, este 7 órakor a mai magyar líráról tart előadást Czine Mihály irodalomtörténész Márai Eni­kő előadóművész közreműkö­désével. Ugyancsak április 14-én látogat Soós Zoltán Dabasra, ahol a járási könyv­tárban rendezendő irodalmi est vendége lesz. Április 17- én a nagymarosi művelődési házban, április 21-én pedig az albertirsai könyvtárban Ki hogyan szeret címmel ke­rül sor Szemes Mari előadó­estjére, amelynek közremű­ködője Vitay Ildikó gitár­művész. József Attilára emlékezve • • Ünnepi ülés az Akadémián József Attila születésének 70. évfordulójára ünnepi ülést rendez a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Iroda­lomtörténeti Társaság április 14-én délután fél 5 órakor az Akadémia dísztermében. Az NDK-ban Magyar napok Kedden magyar íródelegáció utazott az NDK-ban sorra ke­rülő magyar kulturális napok eseményeire. A küldöttség ve­zetője Koczkás Sándor iroda­lomtörténész, tagjai: Mocsár Gábor prózaíró és Kalász Már­ton költő. A cédrus Balett bemutató az Operaházban A CSONTVÁRY-KÉPEK ih­letésére készült balett bemu­tatója előzetesen azt a gondo­latot kelthette, hogy a mű a festő életéről szól. A koreo­gráfus, Seregi László hangsú­lyozta, hogy műve nem élet­rajzi balett. A mű az alkotás gyötrelméről, a művész magá­nyáról szól. Mindezek megfo­galmazására a Csontváry-fest- mények hangulatából létrejött balettképek adnak lehetőséget. Seregi László Csontváry öt ké­pének koreográfiái megfogal­OZI­ísor mozi­műsor sm sz CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara GODOLLO NAGYKŐRÖS, Arany János SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVOROSVAR t POMAZ RÁCKEVE SZIGET­SZENTMIKLŐS VECSÉS ÁPRILIS 10-TÖL ÁPRILIS 1S-IG 10—13: A rejtély nem oldódik meg 14—16: A mostohaanya 10—13: Erkel 14—16: Nagyítás* 10—13: Folytassa külföldón! 14—16: Játszd újra, Sam! 10—13: Dal a szerelemről 14—16: A negyedik vőlegény 10— 13: Volt egyszer egy vadnyugat I—n. 14—16: Ámokfutás 16—17: Csínom Palkó 10: Ludwig 1—II.* 11— 13: A mostohaanya 14—16: A négy muskétás 10— 13: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—n.* 14—16: A Mattel ügy 11— 13: Gyanú 14—16: A banditák alkonya 10—13: A négy muskétás 14—15: Idegen a cowboyok között I—IL 10—13: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! 14— 16: Vállald önmagadat 10: Lépj olajra! 13— 14: Ulzana 15— 17: Rivaldafény 10—13: Rivaldafény 14— 15: Hét tonna dollár* 10—12: Ki megy a nö után? 13— 14: A gammasugarak batása a százszorszépekre 10—11: Szelíd motorosok* 12— 13: Ámokfutás 14— 15: Hogyan mondjam meg a gyermekemnek?* 10—11: A vizsgálat lezárult, felejtse el! 12—13: A negyedik vőlegény 14— 15: A rejtély nem oldódik meg 10— 13: Szalad, szalad a külváros 14: Merénylők 15— 16: A briliánskirálynó bukása 11— 13: Bekötött szemmel 14—16: Váltságdíj egy halottért 10—13: Tlbbs és a szervezet 14: A vizsgálat lezárult, felejtse el! 15: Csigalépcső 10—11: Ámokfutás 12— 14: Penny Gold 15: A vizsgálat lezárult, felejtse el! 10—13: A Lopakodó Hold 14—15: Vadállatok a fedélzeten 10—16: A keresztapa másik arca * 1* éven felülieknek. Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALATI 1 utazására, kibontására, to- vábbálmodására vállalkozott j A Görög színház romjai Taorminánál, a Panaszfal, a Tengerparti sétalovpglás, a Magányos cédrus és a Zarán- doklás a cédrusokhoz adtak támpontokat Csontváry álom­ittas, mágikus lírájának, tragi­kus sorsának, feloldhatatlan magányának kifejezésére. A KOREOGRÁFIA és a ba­lett szövegkönyvének elkészí­téséhez Seregit korábbi képző- művészeti tanulmányai és kü­lönleges dramaturgiai érzéke segítették. Üjabb, egész estét betöltő balettje — hasonló­képp az előzőkhöz — biztos sikernek ígérkezik. Hidas Fri­gyes ritmikus, ihletett zenéje alkalmas a koreográfiái mon­danivaló kibontására. Kifeje- zöek Forray Gábor díszletei és Márk Tivadar ruhái. A TÁNCOSOK közül a Mű­vészt megjelenítő Dózsa Imre pályafutásának legkiemelke­dőbb, legetmélyültebb alakítá­sát nyújtja. Produkciójában az előtanulmányok jótékony hatását érezhettük, melyek kö­zül legjelentősebb a Béjart- balettek főszerepei voltak. Ki­emelkedő volt a Fekete Asz- szony szerepében Szumrák Ve­ra, s a Múzsát megjelenítő Ké­kesi Mária. A darab egyik frappáns koreográfiái megol­dása a Siratóasszonyok kettő­se, melyét Sebestyén Katalin és Szönyi Nóra táncoltak. A fiatal Szőnyi Nóra magával ragadó táncával ismét bebizo­nyította kivételes képességeit. A Sas és a Művész virtuóz ket­tősében kitűnő produkciót nyújtott Forgách József. Kife­jező, magabiztos alakítás volt Nagy Zoltáné a Nap szerepé­ben. A Démonokat Erdélyi Sándor, Kutni Róbert, Hevesi Imre és Sterbinszky László je­lenítette meg, a Görög istene­ket Balikó István és Fülöp Zoltán alakította. A MÁSODIK előadáson Keveházi Gábor a Művész sze­repében átélt produkciójával ismét tanúságot tett magas szintű művészi készségéről és technikai tudásáról. Lírai ala­kításit nyújtott Pártay Lilla a Múzsa szerepében; Csarnóy Katalin a Fekete Asszony megjelenítőjeként ismét bizo­nyította biztos technikai fel- készültségét. Kimagasló volt a Nap szerepében Mészáros László, a Sas szerepében Erdé­lyi Sándor és a két Siratóasz- szonyt táncoló Gábor Zsuzsa és Schuszter Teodóra. A tánckar kitűnő összmun­kával járult hozzá az előadá­sok sikeréhez. Lendületes erő­vel, magabiztosan vezényelte a zenekart Pál Tamás és a má­sodik előadáson Sándoi János. K. A. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Három nemzedék alkotásai Pest megye primátusa a fiatalok tárlatán A főváros és a megye kü­lönböző tárlatain járva öröm­mel szemlélhetjük, hogy itt is — akár egész társadalmi éle­tünkben — együtt jelentkezik immár három nemzedékünk. Alkotásaikkal közösen gazda­gítják hazai művészeti éle­tünket. OLCSAI-KISS ZOLTÁN az első nemzedék tagja. A nyolcvanéves szobrász tekin­télyes munkásmozgalmi és művészi múlttal rendelkezik. Nem is tudjuk hamarjában eldönteni, hogy min csodál­kozzunk elsősorban a Csók István Galériában bemutatott tárlatán. Azon, hogy annyi megpróbáltatás ellenére olyan magas színvonalon őrizte meg az alkotáshoz szükséges kedélyt, vagy kisplasztikáinak gondos árnyaltságát, mely emlékműveinek hiteles alap­ja? Bizonyos, hogy e két té­nyező szervesen összefügg egymással, s az is nyilván­való, hogy a szemlélőt a szob- rászi eredmény érdekli. S ez a tárlat eredmény a javából. Egyszerűnek tűnik, de annál bonyolultabb kisszobrainak szerkezete. Hogy mégis követ­hető, azt formakezelése vilá­gosságának köszönheti. Ezzel a szilárd áttekinthetőséggel idézi megélt életének tapasz­talatait és felismerését. Művészetének fő törvénye a felvetett emberi és szobrászi probléma maradói/'jüan meg­oldása, a szakmai igényesség. Ehhez járul a végérvényesen megszerzett derűlátás, mely a szobrászi termékenység alap­ja. Ontja a műveket, de min­dig az értelem és míves alázat ellenőrző fegyelmével. Ismert nagy műve a Kere­pesi úti temetőben a mun­kásmozgalmi emlékmű. E monumentum vázlatát és elő­készületeit • is láthatjuk a Csók István Galériában. Híres A híres Ipari tanuló. Olcsai-Ki&s Zoltán alkotása. Ipari tanulóját szintúgy, valamint remek éremsoroza­tait a zenéről és a színházról. Különösen a Bölcsődal gro­teszk kedvessége hatja meg nézőit és a Zongorista átszel­lemült alakja. Igen nagy je­lentőségű OIcsai-Kiss Zoltán életművében a Don Quijote- sorozat, melynek szellemes feldolgozásait szintén a nézők elé tárja a mostani kiállítás. Tanárok az iskolapadokban A vépi mezőgazdasági szak­munkásképző és munkásto­vábbképző intézet tantermeit, műhelyeinek munkahelyeit a tavaszi szünetben a tanárok foglalták el. A MÉM Szak- oktatási Felügyelősége és a vépi intézet által szervezett to­vábbképző tanfolyamon az or­szág mezőgazdasági és élelmi­szeripari szakközép- és szak­munkásképző intézetek 120 ta­nára vesz részt. A tanfolyam résztvevői meg­ismerkednek az iparszerű ter­melési rendszerek korszerű gépsoraival, elsajátítják az ezekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati oktatási tudnivaló­kat. IKARUSZ Mészáros Mihály Ikarusz szobra. E szobrok és érmek azt ta­nácsolják az utódoknak, hogy magas színvonalon szervezett eszmei és formai igénnyel dolgozzalak. MÉSZÁROS MIHÁLY szobrainak bemutatkozása a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetében erre példa. Formai problémáit egyezteti a kor té- nyeivel — így használja fel az Ikarusz-témát Komarov emlékére, így idézi a chilei tragédiát a megfeszített ember alakjával. A zaklatott felüle­tek belső szenvedélyéről ta­núskodnak. Ezzel a lelkülettel tárja fel a Hegedűs, a Vára­kozás, a Zsonglőr sajátos álla­potát. Alaposság és emberség jellemzi művészetét. BOGNÁR árpád grafikáinak ugyanez a meg­határozója a Helikon Galériá­ban. Ebben rokon egymással a két alkotó. Lehetőségeiben is. Abban, hogy minden igye­kezet és munka a nagy mű irányába-lendül. Az irány már feldereng e Kondor Béla szel­lemi örökségét ápoló tevé­kenységben, mely maga az ál­landósult egyenletesség, de a nagy mű még hiányzik. Az is igaz, hogy a Madártemető át­gondoltan mély jelképrend­szere már megközelíti az áhí­tott magaslatot. JUBILEUMI KIÁLLÍTÁS látható a Csepel Galériában. összegezi a XXI. kerületi fes­tők eredményeit. Misch Ádám határozottan fejlődik, tartal­mas műveket komponált Lel­kes András, Dergács Mária és Kovács Sándor. A plasztikák közül H. Varga Ilona érmeit és Kaubek Péter Ülő nőjét emelhetjük ki a pályázat anyagából. Izgalmas kérdés; mit csinál a harmadik nemzedék, hol tart célokban és minőségben képzőművészeti utánpótlásunk. Erre három tárlat is útbaiga­zítást ad. XX. KERÜLETI KÉPZÖMÜVÉSZKÖRÖK válogatott kollekciójából a Csili kiállítótermében kiemel­kedik a Bakallár József festő­művész vezette alkotóműhely színvonala. Pánti Imre kész festő, Bodnár Ede szintén, aki újabb sorozattal ajándékozta meg a ráckevei Ady Galériát. Lendületesen halad előre Bata László, Csollák Mihály és jó értelemben hatnak meglepetésként a plakátmű­vészetben már megbecsült, el­ismert kiskunlacházi Soóky András és a szigetszentmikló- si Márkus Ferenc festményei. Tehetségesek, a festészet je­löltjei. Hasonlóan, mint azon egyetemisták és főiskolások, akiknek műtárgyait, vázlatait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen láthattunk az ORSZÁGOS FŐISKOLAI KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS keretében. Itt olyanok is je­lentkeznél!, akiknek élethiva­tása lesz a képzőművészet, másoknak csupán kiegészítő vállalkozás. Ami örvendetes: Pest megye primátusa. Zayzon Ágnes Szegeden ta­nul, de gödöllői, ö a tárlat mértéke: érzékenyen hamvas A díjnyertes Lengyel László grafikája a gödöllői kiállításon, felületeit komoly szakmai tu­dás hitelesíti. Hegyi Füstös László szintén szegedi főisko­lás, de gyömröi lakos. Művei jó grafikai érzéket jeleznek. Litográfiával méltán kapott díjat aá egri Lengyel László és Dréher János. A tárlat ge­rincét a gödöllői egyetemisták munkái képezik, akik a Mun­kácsy Mihály-körben készü­lődnek művészi feladatokra László Lilla festőművész ve­zetésével. László Lilla volt egyben a tárlat ambiciózus szervezője. Ebből az alkotó­műhelyből származnak Antal György szobrai, Albel Miklós festményei, Sailer György gra­fikái, melyek egyöntetűen dí­jazott művek. AMATŐR KÉPZŐMŰVÉSZEK munkásságát vándorkiállítás keretében mutatták be Tápió- szecsőn, Nagykátán, Tápiósze- lén. Az ottani környéken élő Molnár Bertalan, Iván Mária, Selmeci György alkotásai he­ves készülődések a művészi kibontakozás irányában. Bi­zonyítják, hogy a művészi er­jedés vidéken is fokozódik. Társaikkal együtt a jövő lehe­tőségeit mérik és építik. Losonci Miklós Felveszünk faipari gépmunkást, épület- és bútorasztalost, üvegest, szobafestő és mázol ót, valamint telepi segédmunkást. JELENTKEZÉS: Budapest X., Hős u. 17., szombat kivételével az üzemvezetőknél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom